Somogyvármegye, 1911. április-június (7. évfolyam, 75/1738-146/1809. szám)

1911-04-01 / 75. (1738.) szám

1911. április 1. SüÄÄOOYVÄRMEÖfä Ezzel a levéllel ama kívánságát fe­jezte ki az öngyilkos, hogy holttestét ne boncolják föl. Miután az öngyilkosságot kétségtelenül megállapították, a boncolást mellőzték. Matzenauer ravatalát cukorgyári laká­sán állították föl. Temetése holnap, szom­­baton délelőtt 11 órakor lesz. A beszere­lés után holttestét Kaposvárról Nagyszom­batba szállítják, ahol vasárnap délután 5 órakor abban a sírban helyezik el, ahol neje pihen. Ravatalára a cukorgyár igaz­gatósága, tisztviselőkara, műszaki személy­zete és munkásai gyönyörű koszorúkat helyeztek. Elhunytéról családján kívül a cukor­gyár igazgatósága és tisztviselőkara külön­­külön a következő gyászjelentéseket bocsá­totta ki: A mezőgazdasági iparrészvénytársaság kaposvári cukorgyári igazgatósága őszinte fájdalommal tudatja, hogy tíz éven át hű tisztviselője, Matzenauer Aladár műszaki tiszt, 1911. március hó 30-án délelőtt 11 órakor rövid szenvedés után jobblétre szen­­derüllt. Kaposvár, 1911. március 30 án. — Áldás poraira. Tisztviselő­társainak gyászjelentése a következőképpen szól: A mezőgazdasági ipar részvénytársa­ság kaposvári cukorgyárának tisztviselő­­kara őszinte fájdalommal tudatja, hogy szeretett kartársuk, Matzenauer Aladár, mű­szaki tisztviselő 1911. év március 30-án délelőtt 11 órakor rövid szenvedés után jobblétre szenderült. Kaposvár, 1911. év március 30-án. Emlékét híven megőrizzük. A barcsi Karenin Anna. Halál a vonat alatt. Mit mondanak az öngyilkos leány nevelőszülei ? — Saját tudósítónktól. —­Kaposvár, március 31. Hírt adtunk a múlt héten annak a szerencsétlen Molnár Teréznek a tragédiá­járól, aki a barcsi állomáson vőlegénye vonatja elé vetette magát, amely halálra gázolta őt. A csalódott leány nem bírta az életet elviselni, mivel vőlegénye elcsábította, szégyenbe ejtette, aztán­­ cserben hagyta. A barcsi Karenin Anna nevelőszülei az öngyilkosság előzményeiről a következőket közüik velünk: Molnár Terézt az édesanyja halála után a nagybátyja — Simon Lajos barcsi államvasúti kalauz — vette magához. Simon úgy tekintette a leányt, mintha a saját gyer­meke lett volna. Négy évvel ezelőtt a ka­lauzt Barcsb­ól elhelyezték a szlavóniai Bas­­tajiba. Molnár Teréz itt ismerkedett meg Antal János mozdonyvezetővel, aki Barcs állomáson volt alkalmazva. Antal házassá­got ígért Molnár Teréznek, aki ettől az időtől kezdve teljesen rabjává lett a fér­finek. A nevelőszülők — akik a mozdony­­vezetőt csélcsap embernek ismerték — mindent megtettek, hogy a leányt távol tartsák Antaltól. Egy ideig sikerült is a gyakori találkozásokat megakadályozni, de mikor négy heti szabadságra elutaztak, Molnár Teréz teljesen a vőlegénye hatal­mába került. Ahogy Simonék visszaérkez­tek, a leány nevelőszülei elé állott és ki­jelentette, hogy ő szereti Antalt, a távol­létükben a kedvesévé is lett és férjhez akar hozzá menni. — Nekem nem parancsolnak, Antal engem elvesz! — mondotta. Azonnal összeszedte a leány a holmi­ját és kijelentette, hogy Barcsra megy a vőlegényéhez. — Biztos helyre megyek! a vőlegé­nyem már lakást is vett! Lakásnak persze hire hamva sem volt és a leány Antal kvártélyára került, ahol egy kis ideig vadházasságban éltek. — A leány sürgette az esküvőt. Antal most már hallani sem akart a házasságról. Mind dur­vábban bánt a leánnyal. Részegeskedett, reggel járt haza és a legbrutálisabban vá­laszolt­a »menyasszonyát könyörgéseire. Egy reggel, amikor Antal újból becsípve jött haza, a leány térdreborult előtte és úgy rimánkodott, hogy ha már a becsüle­tét elvette, váltsa be az ígéretét ! De Antal ingerülten rárivalt: — Takarodj előlem! A szerencsétlen leányban ekkor meg­érlelődött az öngyilkosság gondolata. — Megmondta a férfinek, hogy megöli ma­gát, ha nem segít rajta. — Tessék! — válaszolta a mozdony­­vezető. Molnár Teréz már kétszer kereste föl a vőlegényét, hogy megkérje, váltsa be az ígéretét. Antal mind a kétszer elutasította. — Hát még élsz? — kérdezte gú­nyosan. A szerencsétlen leány végső elkesere­désében a múlt hét csütörtökjén kiment a vasúti töltésre és bevárta, amíg a Pakrác­­felé induló 1012. számú vonat, amelyet a vőlegénye vezetett, elindul. Az útátjáróról mégegyszer meglobogtatta a zsebkendőjét a vőlegénye felé, aztán a sínekre vetette magát. A tanúk állítása szerint Antal látta, amikor Molnár Teréz a vonat elé vetette magát és mégsem fékezett, úgy, hogy a vészjelet a második mozdony vezetője adta meg. De ekkor már a szerencsétlen leányt halálra gázolták az első mozdony kerekei. Molnár Teréz végzetes tettének el­követése előtt levelet írt a nevelőszüleinek, amelyben bocsánatot kér, hogy nem hall­gatott tanácsaikra és ilyen fájdalmat okoz nekik. illanycsillárok és petróleumlámpák legjobb beszerzési forrása Polgár Samu áruháza, Kaposvár, h­írek: Kaposvár, március 31. — Személyi hír. Makfalvay Géza főispán ma reggel kiskorpádi birtokáról Kaposvárra visszaérkezett. — A negyedik hadtest új egész­ségügyi főnöke. A király elrendelte, hogy Mirdac Pál dr., vezértörzsorvos, a budapesti 4. hadtest egészségügyi főnöke saját kérelmére a nyugállományba átvé­s­zék és neki ez alkalomból a Ferenc Józse­f rend lovagkeresztjét adományozta. Ezzel egyidejűleg furcsa János dr. első oszt. fő­­törzsorvost, a budapesti 16. számú helyőr­ségi kórház parancsnokát a 4. hadtest egészségügyi főnökévé nevezte ki. — Megyegyülés. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága május hó 1-ét, a megyei székház nagytermében Makfalva Géza főispán elnöklése mellett évnegyedes rendes közgyűlést tart. — Katonai kitüntetés. A kirá­l Fischer Rezső dr. 44-ik gyalogezredbe­n ezredorvosnak kitűnő szolgálatai elisme­réséül a koronás arany érdemkeresztet ado­mányozta.­­ Az állandó választmány ülése. Somogyvármaegye állandó választmánya áp­rilis 3-án, hétfőn délelőtt 10 órakor a vár megyei székház kistermében Makfalyoy Géza főispán elnöklése mellett ülést ts, melyen a május 1 én tartandó évnegyed s megyei közgyűlés anyagát készítik elő. — Jubileum a kaposvári postán Meghatóan kedves családi ünnepséget ren­­­deztek tegnap a kaposvári postások abból az alkalomból, hogy özv. Rimanócy u. záné posta- és táviró-kezelő postai szolg­á­latának 25-ik évét betöltötte. Az egyhegyi­­ postások nevében Szabó Árpád posta- és táviró-felügyelő, a hivatal főnöke üdvö­zölte az ünnepeltet, aki meghatottan­­­on­dott köszönetet a kortársi szeretet és ra­gaszkodás nem várt megnyilatkozásáért Utána a postások dalköre énekelt el 1.­0 gyönyörű dalt, melynek elhangzása ut­n Szabó Árpád átnyújtotta az ünnepeimet a posta-személyzet ajándékát, egy reme­­­miva ezüst gyümölcstálcát. — Iskola - alapkőletétel Fe­l­­segesden. Sokáig emlékezetes, szép­­ - népség folyt le szerdán Felsősegesden. A község a vallás és közoktatásügyi minis­zer 50.000 koronás segítségével hatalmas, emeletes iskolaépületet emel, melyben a­ 5 tanterm­ű elemi iskola, a 2 tantermü ku dedóvó, a tanító és az óvónő lakása né­r­nek elhelyezést. Az új iskola alapkő­­t szerdán, e hó 29 én helyezték el nagy ün­nepség keretében. Az alapkőletétel ünnep­ségét a községi képviselőtestület diszül­e nyitotta meg, melyen Széchenyi Bertám­ gróf, a község földesura is megjelent. — Stadler Géza körjegyző szép szavak k­i méltatta a község lakosságának nagy áh­­o­zatkészségét és a község nevében köszönetet mondott Széchenyi Bertát­;­ grófnak, kinek fáradhatlan közben , s* eredményezte azt, hogy a kultuszminis -50,000 koronával járult az építési kö­z­é­­ gekhez. A díszközgyűlés után a képvi­s .

Next