Somogyvármegye, 1913. április-június (9. évfolyam, 74/2332-148/2406. szám)
1913-04-01 / 74. (2332.) szám
♦ 1913. április 1. SOMOGYVÁRMEGYE A kereskedők közgyűlése. (Beszámoló egy évi munkásságról. — A kirakodó-vásár áthelyezése. — Az uj tisztikar. — Megalakulnak a szakosztályok.) — Saját tudósitónktól. — Kaposvár, március 31. * A kaposvári kereskedők egyesülete tegnap délelőtt 11 órakor tartotta ez évi rendes közgyűlését Vései Sándor elnöklésével az egyesület Kontrássy utcai helyiségében. A közgyűlésen elhangzott jelentésekből élénken domborodott ki az a nagyarányú és sikeres munkásság, amit az egyesület az elmúlt esztendőben Vései Sándor ügybuzgó, önfeláldozó vezetésével kifejtett. A sikeres akciók egész sorozatáról számolhatott be a tegnapi közgyűlésen az egyesület agilis vezetősége. És ez a munkaság mindig a kaposvári kereskedők egyetemének az érdekeiért folyt, a vezetőséget minden egyes ténykedésében a közérdek vezette. A közgyűlés megnyitása után Bódiss Géza titkár olvasta föl a tartalmas évi jelentést, melynek kapcsán elhatározta a közgyűlés, hogy az egyesület egyik elhunyt tagjának, Faragó Lipótnak az emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg. A zárószámadások elfogadása után a jövő évi költségvetést tárgyalták, majd pedig a módosított alapszabályokat vették tudomásul. A tisztikar és a választmány mandátuma az elnökség tagjainak a kivételével lejárt, így ezután a tisztújítást ejtették meg. A jelölő bizottság javaslatára az új tisztikar, választmány és vigalmi bizottság tagjai a következők lettek: Titkárok: Bódiss Géza és Kárpáti József, pénztárnok: Popper Dezső, ügyész: Simon István dr., háznagy: Polgár Samu, könyvtárnokok: Szilárd Sándor és Kiss József, ellenőr: Dietrich József, számvizsgálók: Bodnár Sándor, ifj. Polgár Ármin és ifj. Ring Pál lettek. Választmányi tagokul Bien Dávid, Bók Zalán Lajos dr., Biró Sándor, Bakonyi Lajos dr., Barta Sándor, Fischer Márk, Geiszler Nép.János, Gerő Zsigmond, Grünvald Lajos, Grünvald Lipót, Hirsch Ferenc, Kertész Lajos, Kerner János, Königsberg Dezső, Kemény Gyula, Krausz Manó, Kertész Jenő, Légár Béla, Lukács Ármin, Mautner Gusztáv, Schwarc Sándor, Molnár Emil, Neumayer Andor, Neumann Elek, Rádai Gyula, Ring Vilmos, Ring Samu, Simon Miklós, Simon Károly, Schlesinger Albert, Spitzer Náthán, Szántó Arnold, Székely Sándor, Szenes Emil, Tankovits János, Varga Miksa, Weisz Kálmán, Ifj. Weisz Lázár, Weisz József és Wurmi Vilmos választottak meg. A vigalmi bizottság elnökévé Rádai Gyulát, tagjaiul pedig Kertész Jenő, Szilárd Sándor, Simon István dr., Grünwald Lajos, Stampfer Andor, Dietrich József, ifj. Ring Pál, Szabó Imre, Gábor Ödön és Barta Dezső választottak meg. A választások után az indítványok tárgyalására került a sor. Ifjú Weisz Lázár indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a kirakodó vásárnak a város központjába leendő áthelyezése érdekében akciót indít és megbízták Vései Sándor elnököt, hogy ez ügyben Kovács-Sebestény Gyula dr. polgármesterrel érintkezésbe lépjen. Spitzer Náthán a szakcsoportok megalakítását sürgette. A költségvetés tárgyalásával kapcsolatban Légár Béla indítványára elhatárzota a közgyűlés, hogy az új helyiség részére billiárd asztalokat szerez be. Végül Vései Sándor elnök üdvözölte az új tisztikart és ezzel a közgyűlés véget ért. PORTCIKKEK Tennis felszerelések, Footballok, torna és vivó eszközök legjobb beszerzési forrása POLGÁR SAMU ÁRUHáZA KAPOSVÁR. Kérjen árajánlatot. Állandóan nagy választék ékszerek, órák, ezüst, dhina-ezüst dísztárgyakban és látszerészeti cikkekben — a már elismert szolid árak mellett. SZLOVÁK ÉS ADLER órás- és ékszerésznél KAPOSVÁR, (Erzsébet szálló mellett) Vidékre választékot postafordulattal és bérmentve küldünk. TELEFON : 277. TELEFON : 277. r Mielőtt ruhaneműt vásárolna, _ M. rt&n&U AmmQT +Gniac*7 nSrlnnnnnnif mr tekintse meg a » WiflIlauBX ftfUllaZ laVaSZ1UJUOnSayalI. 3 A filharmonikusok koncertje. (A Waldbauer-Kerpely-kvartett előadása.) — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, március 31. Némi aggódás élt bennünk, hogy a zenekedvelők egyesülete szombat esti hangversenyének műsorát egy kis elégedetlenség fogja majd kisérni. Alaposan csalódtunk. Féltünk, hogy a műsor túl komoly, magasan klasszikus számai a kevésbbé zeneértő közönséget nem tudja majd fölmelegíteni. Mert nálunk még erősen latba kell vetni azt, hogy a filharmonikusod koncertjeinek publikuma nem csupa hozzáértőből áll, egy nagy átlaga laikus. A közönségnek ezt a részét pedig csak lassú neveléssel, a könnyebben megérthető és élvezhető zenei alkotások bemutatásaival lehet a zenekultusz részére megnyerni. Örömmel jegyezzük föl, hogy ezúttal alaposan tévedtünk. Jóllehet, hogy Waldbauer-Kerpely vonósnégyes társaság némi változásokat eszközölt az eredeti műsoron és mindjárt egy könnyebben megérthető Mozart vonósnégyessel (c-dur) kezdte meg a hangversenyt, de ugyanily fényes sikert, általános tetszést arattak a sokkal komolyabb Schumann vonósnégyessel (a-moll) és a végén Beethoven vonósnégyessel (gdur 18). Fültanúi voltunk, amidőn Dépold Béla zeneegyesületi elnök egyik laikus hallgatótól megkérdezte, hogy tetszett neki a koncert. — Kár, hogy ilyen rövid volt! A legelső, legnagyobb zenekritikus elismerését aligha becsülnék többre az előadók, mint ezt a kijelentést. Ezúttal, ha a színház véletlenül nem lett volna túlfűtött — mindenki a legnagyobb gyönyörűséggel hallgatta volna el még órákig Waldbauer-Kerpelyék csodálatos művészetét. Ez a négy fiatalember, aki együtt aligha rúg száz esztendőre, megejtő művészetével egyenes csudákat mivel. Az igazán nagy, a grandiózus muzsikusok buja gazdagságát, fényét, szikrázó melegségét pazar kézzel szórják a hallgatóság felé, amelynek megkapó varázsát tulajdonképpen fiatalságuk minden raffinériától mentes közvetlensége, invenciója adja meg. Úgy éreztük folyton, mintha e négy kongeniális ifjú nem is egy pazar fényű színház ragyogó menyezete alatt játszanék zsúfolásig megtelt széksorok előtt, hanem mintha egy kicsi szobában, kizárólag a saját gyönyörűségére verődött volna össze és a hallgatóság csak a félig nyitott ajtón és ablakon át lopva lehet részese a maguk gyönyörűségére megteremtett művészetnek. Egyik pillanatban mintha csak pajzánkodó, kacéran mosolygó napsugarak táncoltak volna a húrokon, majd meg mintha egy templomi ének zordon fensége szólalt volna meg komor méltósággal. A vidám ka-