Somogyvármegye, 1913. július-szeptember (9. évfolyam, 149/2407-224/2482. szám)

1913-07-01 / 149. (2407.) szám

1913. julius 1. SOMOGYVARMEGYß otta az iparkihágási eljárát.Meg­egyezte az alispán, hogy ezt a jegyzőt­­az érdekéből tette. A nyomtatvány­­igens szerepe nem­ illő össze a jegyző terepével, akinek reprezentálni kell kf­elé és befelé egyaránt. Javasolta, hogy z ügyben ne hozzanak határozatot, vár­­jsk meg, míg a miniszter dönt a bér­lésben, mert az ügy Petrók Gyula fl­­lbbezése következtében a miniszter elé kerül. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az alispán javaslatát. Gerő Jenő büssüj­egyző kezében a puska ezúttal vissza­­elé sült el. Bizonyára nagyon ügyetlenül ivomták a markába. fiyöngyélet Bogláron. Gyógy- és zenedijat kell fizetni. — Saját tudósítónktól. — Boglár, junius 30. A balatonparti községeket állandóan oglalkoztatja az a gondolat: miként le­hetne oda minél több idegent vonzani, a balatonparti kultuszt élénkíteni. Érdekes e­z megtudni, hogy ezt Bogláron hogyan csinálják. Van Bogláron egy rajongó ember: Szentmihályi Gyula gyógyszerész, ki fa­­latikus híve a Balaton kultuszának. Ala­­pított fürdőegyesületet, melybe bevonta a társadalom majd minden tagját. Ezek­ámogatásával csinált parkot, sport- és enniszpályákat, rendezte az utcai öntö­­zés és világítás ügyét, gondoskodott kellő számú csónakról, szóval amit a rendel­­ketésére álló eszközökkel lehetett, meg­­ett, sőt többet is. És ez volt a baj. Tudni kell, hogy a kultúra haladá­st vérnyomok jelzik. Az egyéni érde­­kek, az önzés férgeinek kiontott vére.­­s Bogláron a mártírrá lett önzés má­jas pártfogóra talált: a község földbir­­okosa, a közéleti puritánságáról ismert lagyságos úr szegődött az önző érde­kek hathatós támogatójává, egyszerűen­­ »kéz kezet mos« teóriája alapján. Mit észletezzük a dolgot: a gyógyszerészt hatósági támogatással megtették »nép­­gyűlölővé«, akár csak Ibsen doktorját, s dolgos rajongónak menni kellett a köz­élet teréről, melyet rövid idő alatt oly tép eredményeket ért el. Hatáskörét pedig átvette a község érdemes­ bírája, Bárány Gáspár uram, erről tudott dolog, hogy egy lépést sem esz, mig azt magas uraságának be nem elenti, kinél boldogabb időkben béres­­gazda volt. Most tehát Bogláron vígan burján­­ak a gaz. Az utcákat nem öntözik, nemi­ilágitják. A park fáiról lenyesdelik az igákat, nehogy a tikkasztó nyáron a kö­zönségnek legyen hova menekülnie. A markban vígan szaladgál és legelész a csendőrség apró jószága, nehogy a gyer­mekek a fűben játszhassanak. Semmi­nemű olyan munka, mely a vendégek kényelmét vagy szórakozását szolgálná, sehol nem látható. És most jön mindennek a koroná­ja. Ha lehetséges kérem, ne nevesse­nek ! A bölcs kupaktanács kitalálta, ho­gyan kell még azoknak a kedvét is el­venni, kiket sorsuk Boglárra vitt: ki­találták a »gyógy- és zenedíjat.« Személyenként tíz és hat korona. A ven­dégek kérdik: hol a »gyógy«, hol a »zene ?« Állandóan nagy választék ékszerek, órák, ezüst, china-ezüst dísztárgyakban és látszerészeti cik­kekben — a már elismert szolid árak mellett. SZLOVÁK ÉS ADLER órás- és ékszerésznél KAPOSVÁR, (Erzsébet szálló mellett) Vidékre választékot postafordulattal zzza és bérmentve küldünk. —­ ■ TELEFON : 277. . TELEFON : 277. Alapittatott 1852-ben. Lőw divatház Kaposvár. A nagy nyári Occasió-vásár június 15-én kezdődik. Az összes szezon-cikkek mélyen leszállított árban kerülnek eladásra. Nagy maradék­ vásár. Szoba- és címfestészeti munkálatokat a leg­modernebb kivitelbenGara (“) Zsigmond szoba-és cím fes­tő készít Kaposvár, Vár­ u. 8. Telefon: 163. 3 *­­ Nagy tű­z Kaposváron. Leégett az Anna-gőzmalom. Hogyan keletkezett a veszedelem? — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, junius 30. Ma hajnali 3 óra tájban kigyult és leégett a Kanizsai-utca végén lévő Anna­­gőzmalom, mely Vétek István sásdi la­kos tulajdonát képezi. A malom belsejé­ből fölcsapott hatalmas lángnyelvek né­hány óra alatt elpusztították a malomi berendezését, a fölhalmozott nagymeny­­nyiségű gabonaneműt és lisztet, úgyszin­tén a malom épületét is. Most már csak a falak, az összeolvadt géprészek, meg­­üszközödött gerendák jelzik a Kanizsai­utca végén lévő gőzmalom helyét. Hogy a tűz mikor keletkezett és mi­által, azt a rendőri vizsgálat lesz hivat­va megállapítani. A rendőrség megindí­totta a nyomozást, azonban annak ez­­ideig pozitív eredménye nincsen. Alapos a gyanú, hogy a tűz gyújtogatásból ke­letkezett. Vétek István másfél évvel ezelőtt vette meg az Anna-gőzmalmot H­o­r­­váth Imrétől. Véteknek Sásdon is van malma és szerinte az Anna-gőzmalom na­gyon jó vállalkozás volt. Mikor Vétek a gőzmalmot átvette, valósággal forron­gást idézett elő a kaposvári gabona- és liszt-piacon. Hét fiókraktárt, lisztkeres­kedést állított föl Kaposvár különböző helyein és a liszt-árakat erősen leszorí­totta. Ilyen körülmények közt nagy for­galmat csinált. Vétek a gőzmalmot 119 ezer koronára biztosította és ma a ben­ne fölhalmozott gabona- és lisztneműek­­­kel együtt a malom értéke meghaladta a kétszázezer koronát. Nem régen tör­tént, hogy a kaposvári lisztkereskedők bojkottálták az Anna-gőzmalmot, mely­nek rendkívül olcsó lisztáraival nem tud­ták konkurrálni. A bojkottnak meg is lett a következménye. Az Anna-gőzma­­lom forgalma lényegesen csökkent. Ilye­tén viszonyok között következett be a tüzeset, mely a malmot és a benne lévő­ értékeket teljesen elpusztította. A tüzet Szili József, a kaposvári vagyonőrző vállalat egyik alkalmazottja vette észre. Szili látta, hogy a malom­ belsejéből hatalmas lángnyelvek csapnak föl. Rögtön értesítette a rendőrséget, ahonnan Jüngling Mihály szakaszve­­zető jelent meg a helyszínen. Már 4 óra is elmúlott, amikor a belvárosi tűzoltó­kat értesítették a tűzesetről. We­­h­o­f­s­z­k­y Béla főparancsnok vezetésé­vel vonultak ki a helyszínére, de ekkor, már mentésre gondolni sem lehetett, az épület teljesen lángban állott, sőt annak­ egy része már le is égett. A tűzoltók­ nagy erőfeszítéssel láttak munkához és f

Next