Somogyvármegye, 1913. október-december (9. évfolyam, 225/2483-299/2557. szám)

1913-10-01 / 225. (2483.) szám

­­m 2 SOMOGY,VÁRMEGYE 1913. október 1.» Tab elhanyagolt vasútállomása A kereskedők és gazdák panasza. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, szeptember 30. Évek óta hangzik a panasz részben a tabi kereskedők, részben a tab-vidéki föld­birtokosok között, hogy az ottani vasútál­lomás elhanyagoltsága egyenest megakaszt­ja a forgalom lebonyolítását. Az államvasutak igazgatósága az el­múlt évek tapasztalatai alapján már régeb­ben megállapította, hogy az üzem­folyto­­nosság biztosítása végett a tabi állomáson nagyobb beruházások váltak szükségessé. "Meg kell nagyobbítani a várótermeket, a pályaudvart is ki kell bővíteni­, ezenkívül egy nagyobb arányú gabonaszín felállítása vált szükségessé. Mivel a tabi állomás előre nem látott óriási forgalma az utóbbi években csak a legébertebb szolgálat mellett volt lebonyo­lítható akként, hogy a személy- és vagyon­­biztosság megóvasszik, az államvasutak igaz­gatósága a fenti beruházások költségeinek viselésére a részvénytársaságot hívta föl. A fölhívása azonban nem vezetett eredményre. Erre aztán a kereskedelmi miniszter köte­lezte a helyiérdekű vasúttársaságot a költ­ségek viselésére. E döntés ellen azonban a társaság annak idején a közigazgatási bí­róságnál panasszal élt. A közigazgatási bí­róság azonban ítéletében a társaság pana­szának nem adott helyt, mivel az üzletke­zelési szerződés kifejezetten a helyiérdekű vasút terhére rója mindazokat a kiegészí­téseket, amelyek a forgalom akadálytalan lebonyolítása érdekében szükségesnek mu­tatkoznak. Tab rohamosan fejlődő kereskedelme első­sorban is egy nagyarányú gabonaszin fölállítását követeli. A közelmúltban épí­tett gabonaszin befogadóképessége ugyanis körülbelül 150 tonna, mely a tabi kereske­delem méreteivel nem áll arányban. Ezen tényt eléggé bizonyítja az, hogy e hó 17-én Tabon a gabona befuvarozását a raktárak túltömlöttsége miatt be kellett szüntetni. Mi sem természetesebb, minthogy az ilyen esetek megismétlődése visszafejlődésre ve­zet, ami pedig főképp a vasút rovására megy, miután a vasutak belső életével is­merősek előtt köztudomású, hogy a vasutak a bevételeknek főrészét nem a személyi forgalom, hanem a teheráruk fuvarozása te­szi ki. A s­tabi állapotok magának a vicinális­nak is ártanak, elsősorban mégis a tabi kereskedők és a tab-vidéki termelők érde­keit sért­ik. Egy nagy vidék teljes gazdasági élete a romlásba veszne, ha a kívánt re­formokat mielőbb meg nem valósítják. A kívánt beruházásokkal, főleg a ga­bonaszín gyors fölépítésével nagyon is sietnie kell a vicinális vasúttársaságnak, mert úgy a kereskedők, mint a termelők már azzal a tervvel foglalkoznak, hogy ha az elengedhetlen reformot mielőbb meg nem­ valósítják, úgy teljes mértékben boj­kottál­ják a tabi teherállomlást és szállítá­saikkal a déli vasút közelfekvő Szántód ál­lomása felé fognak gravitálni. Ennek a nagy kárát elsősorban is a Vicinális vasút vallaná, legalakult a postásdalárda. A dalárdisták gyűlése. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, szeptember 30. A kaposvári postás dalárda, — mint ismeretes, — részt fog venni az 1915. év június havában rendezendő kaposvári dunántúli dalos­versenyen. E célból a postás dalárda tegnap este 6 órakor, a postaépület egyik helyiségében Szabó Árpád postafelügyelő elnöklésével ülést tartott, amelyen egyhangúlag elhatároz­ták, hogy alapszabályszerűen is megala­kulnak és az alapszabályokat jóváhagyás céljából fölküldik a miniszterhez. A kaposvári dalosversenyen a pos­tásdalárda csak úgy vehet részt, ha alap­szabályokkal rendelkezik és ha belép a dunántúli dalosszövetségbe. Mindezt a tegnapi gyűlésen elhatározták és így a kaposvári postásdalárda az 1915. évi ju­nius havi dalosversenyen résztvesz, sőt már a versenyt előkészítő munkában is résztvesz. A postásdalárda már ismételten szép eredményeket ért el és igy­ kétségtelen, hogy a kaposvári dalosversenyen szép eredménnyel fog szerepelni. A dalosverseny előkészítésében részt vesz a hivatalos város is és már a kö­zel jövőben meg is állapítják azt a he­lyet, ahol a versenyt tartják. Kaposváron a verseny céljaira na­gyon nehezen fognak helyet találni és ez a körülmény nagy gondot okoz a ver­seny rendezőségének. Kovács-Sebes­tény Gyula dr. polgármesternél ez ügyben a napokban interveniálni is fognak és már a közeli napokban átveszik a veszprémi­­vándor­választmánytól a verseny, előkészitésére szükséges dolgokat. II . ALAPITTATOTT 1852-BEN. LIV divatház soso Kaposvár, üll. Az őszi idény összes divat-különlegességei: Legújabb divat-kelmék és női-felöltott raktárra érkeztek. A divat-kelméket tartalmazó min­­tagyüjteményét a cég kívánatra vidékre bérmentve megküldi. A bolgár király képei Somogyban. Egy somogyi festőművész megrendelései. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár szeptember 30. Néhány nap óta érdekes, nagy szen­zációja van .Marcalinak. Egy ottani bu­­torkereskedésben több hatalmas vász­nat, szebbnél-szebb képeket állítottak ki. A festmények Marcaliban készültek és Ferdinánd bolgár király tulajdo­nát képezik. A nem mindennapi eset­ről ottani tudósítónk a következőket • • 1 1 ‘Sy írja: A mi csendes városunkban, amelyet én már r­éges-rég csak Unalomfalvának nevezek, művészi események nem igen szoktak történni Most mégis egy ilyen fehér holló számba menő, ritka alka­lomról számolok be. Cseh I. Lajost, a marcalii polgári iskola művésztanárát, ki nyári szünide­jét szülőföldjén, a v­a­di erényes Gömör­­ben töltötte, az idén nagy kitüntetés ér­te. A bolgár királynak — Murány gróf­jának — titkára megbízta, hogy Murány­vár környékéről néhány festményt ké­szítsen Ferdinánd király újonan épült vadászkastélya számára. Tudvalévő, hogy Kóburg Ferdinánd a nyári hónapokat rendszerint murányi birtokán tölti el, ahol vadászatban, lep­­kézésben, turisztikában leli kedvét. A volt magyar huszártiszt ma is szívesen időz a magyarok között, pompásan be­széli nyelvünket, érdekli minden magyar vonatkozású kérdés, támogatja a ma­gyar ipart, áldoz a magyar művészet ol­tárán. Cseh I. Lajos Murányvár környékén fölvett vázlatai alapján most készítette el a megrendelt festményeket, melyeken Ferdinánd királynak legkedvesebb tar­tózkodási helyei vannak megörökitve. Ezek: »Murányvár«, mely a sziklabér­cen trónoló várromot, az erdő boritotta murányi hegyet s a Murányvölgy egy részletét, — »Kilátás a Prednoboráról«, mely a király kedvenc lepkéző helyét, »Bohácska«, mely a hasonnevű vad­­virágos völgyet — és a »Murányi sán­cok«, mely a völgyszegélyen húzódó sziklaromokat ábrázolja. A jónevű marcalii festőművész szo­kott széles ecsetkezelésével, lágy tónu­saival brilliánsan visszaadta a gömöri hegyek sejtelmes hangulatát. Élénk fel­hőzetű, levegős vásznai hatásosak, meg­kapók. Képeit egyik itteni bútorüzlet kirakatában állította ki, hogy Marcali közönsége is gyönyörködhessék a Bol­gár király festményeiben. A képeket Cseh I. Lajos a legköze­lebbi napokban elszállíttatja rendeltetési helyükre. 1 : ■ ' ; i

Next