Somogyvármegye, 1918. október-november (14. évfolyam, 219/3957-292/4029. szám)

1918-10-01 / 219. (3957.) szám

olyan olyan összejöveteltől tartózkodik ami a járványt fokozhatja. — A spanyol náthában, elhunyt Fuhrmann Dezső tör­vényszéki jegy’Smi­f­k és Zbinyovszky Aranka Sarolta irg­ahn«fi nővérnek vasár­­nap délután óriási részvét mellett merit végbe temetése — A tegnapi­­napon újabban Szép István és Nagy Erzsébet Szigetvári­ utcai lakosok hunytak el spa­nyol nátha következtében előállott tüdő­­lobban.­­ László Sándor és Rozgonyi Ágnes hangversenye A zenetörténelem örök tanúsága szerint halhatatlan előadó­, művész csak az lehet, aki egyszemélyben zeneszerző is. László Sándor zongora­művész is zeneszerző. Játékának minden legapróbb részlete ezt bizonyítja. A formák nagyvonalú elgondolása, a billentés rend­kívül sokfélesége és színgazdagsága a zene­kar hanghatásaira emlékeztet bennünket. Már az elmúlt hangversenyévadban a Blüth­­ner orkheszterben bebizonyította, hogy Lisz­tet tökéletesen interpretálja. A tegnapi estén még többet adhatott a gazdag műsor kere­tében : saját magát, meleg érző lelkét. De külön kell megemlékezni saját átiratairól. A legrégibb komponisták igénytelennek látszó alkotásait felruházza a mai fejlett zongoratechnika ragyogó hatásaival, de sohasem a stílus rovására. Bach, Skarlatti, Rust és Henselt zongoradarabjai csillogó pompában tárultak elénk. Mint kamara­muzsikus is elsőrendű. Rozgonyi Ágnes megbetegedett kísérője helyett próba nélkül vállalta a beugrást. Vérbeli m­uzsikalitása a kíséret mellékszólamaiban­ dominált, elő­segítve a szólista gondosan csiszolt játékát.­­ A hangverseny másik közreműködője Rozgonyi Ágnes hegedűművésznő volt, kinek kétségkívül nehéz dolga akadt a nem­rég hangversenyző Vecsey és Kerékjártó emlékével megbirkózni, mindazonáltal dere­kasan megállotta helyét. Fiatal kora dacára mindent tud és mindent bír játszani. Ha mai tudásához nagyobb temperamentum járul, a legkedveltebb hegedűseink egyike lehet. A nem nagy számú, de annál mű­­értőbb közönség rengeteget tapsolt a művé­szeknek, akik többszörös ráadással köszön­­ék meg az elismerést. (H. K) — Cipőt kapnak a szegény gyem­e­kek. A szegény tanulókat felruházó egyesület t­egnap délelőtt féltizenegy őrakor tartotta a városháza nagytermé­ben választmányi ülését. A választmány az 1917-18. iskobtv zárszámadását el­fogadta. A múlt iskobévben 3000 koronát fordított az egyesület a mezítlábasok cipőjére, ezen felül maradt a folyó évre 2700 soro­n. Ezt az öreget a ma­i folyó gyűjtés 9300 koronává növelte. A választmány elhatározta, hogy 150­0 pár fatalpú cipőt,. A köztisztviselők gyerme­keinek 30 pár bőrtalpú cipőt oszt ki. Ezenfelül a kaposvári takarékpénztár önköltségi áron 13 pár cipőt bocsájtott az egyesület rendelkezés­ére. _ Az elemi iskolákban­­most írják össze azokat, akik cipőt kapnak. A­z egyesület október 20 án tartja újabb választmányi ülését és közö­­gyűlését, és,a határosnak Végérvényesen a szétosztás» felől. A* „Somogyvármegye“ melynek gyűjtése jelentékeny összeggel szaporította az eredményt* ezt a gyűj­tést a közgyűlés napjáig, október 20-ig folytatja. A hátrai­vő idő alatt még al­kalma van adni szándékozóknak adomá­nyukat hozzánk juttatni. Meg vagyunk győződve, hogy közönségünk ezt az időt ki fogja használni. — A telekértékadó ellep. A kapos­vári mezei birtokosok, erdőbirtokosok s hegyközségi tagok tegnap délelőtt 11 órakor a telekértékadó ügyében gyűlést tartottak. A gyűlésen, melyet Tóth János rdezőbirtokossági elnök vezetett, Neuba­uer Ferenc úr fejtette ki az egybehívók álláspontját. Az előadó elpanaszolta, hogy 1867 óta a magyar törvényhozás mindig a városi polgárságnak kedvezett, a falu népével szemben (?) ezért a községi tör­vény intézkedései is hátrányosak a kül­telki birtokosokra. De a telekértékadó még ennek a törvénynek rendelkezéseinél is jobban , igazságtalanabbul sújtja a kültelkek tulajdonosait, mert nem tesz különbséget a kül- és beltelkek között, egyenlő adókulccsal sújtja őket, holott a város közepén levő bérházból a tulajdo­nos is meg a bérlő is húz jövedelmet. A tulajdonos átruházza az adót a bérlőre, míg a mezőgazdasági telek tulajdonosa nem tudja áthárítani az adót. Előadó sze­rint eddig is aránytalanul nagy részt vi­seltek a kültelkesek a városi terhekből, de a teremértékadó ez aránytalanság­át fokozza, holott a kültelkesek semmi elő­nyét nem élvezik annak, hogy birtokaik Kaposvár s nem Juta mellett fekü­sznek.­­ A Halthatóság szorgalmasan helyeselt a jutai községházánál bizonyosan dísze­sebb közgyűlési ter­m karosszékein,­az­tán a város aszfaltján hazafelé indultak. Otthon aztán megkérdezték a Rimn­azista s polgárista fiuktól, tényleg oly szívesen járnának-e be Jutából naponta a kapos­vári középiskoláiba, mint a város hatá­ráról. A gyűlés egyébként kimondta, hogy a közgyűlés határosatét megfellebbezik a m­űyéhez. — A fémbeszo­láltatás végső határ­­­ideje. A fémátvételi bizottság ajánlott­­ levélben szólított fel mindenkit, kinél fémtárgyakat rekviráltak, azok beszolgál­tatására. Minthogy e felhívásnak nem mindenki tett eleget, felhívja a bizottság a közönséget, hogy az önként való be­szolgáltatás végső határideje szerda szep­tember 25 ike. E határnap után kényte­len lenne a bizottság a hátralékosok név­sorát a rendőrkapitánysághoz a kihogási eljárás megindítása végett átadni Saját érdekében cselekszik tehát és emellett fontos közérdeket szolgál, aki a lefoglalt tárgyakat e napig önként beadja. — Elmaradt munkásértekezlet. A ka­posvári munkások a közélelmezés bajai­nak feltárása s megbeszélése végett va­sárnap délután 3 órára a Korona-szálló nagytermébe értekezletet hívtak egybe. Az értekezlet azonban kellő számú érdek­lődő hiányában nem volt megtartható. A megjelentek csekély száma azonban semmi esetre sem azt jelenti, mintha a munkások a közellátással meg volnának elégedve, hanem más okokban keresendő.­­ A máv. alkalmazottainak nem sza­bad gabonát vásárolni. Kacskovics Lajos alispán sürgős rendeletet bocsátott ki a főszolgabírók útján a községekben, amely­ben közli a közélelmezési miniszter azon­­intézkedését, hogy a máv alkalmazottai semmi hatósági ellátásban semmilyen for­mában nem részesülhetnek s részükre gabona termény nem vásárolható. A máva alkalmazottait a jóléti bizottság látja el és a fenti intézkedés azért történt, hogy a kettős ellátást megakadályozzák. _ A mezítlábasok cipőjére. A szegény gyermekek cipőjére a mai napon a kapos­vári kereskedők­ egyesülete és Vései Sán­dor 20—20 koronát küldtek a „Somogy­­vármegyé‘-hez. — Adakozás. Weisz Dezső a „So­mogy vármegye“ útján 15 koronát ada­kozott a zsidó napközi otthonnak. — Az önkéntesek fémgombja. A had­ügyminiszter — mint a Külügy-Hadügy írja — szabályozta az önkéntesek fém­­gombjának viselési jogát. Az az önkéntes aki négyheti kiképzés után, tant ,,nem alkalmas“ nem kerül tiszti iskolába, to­vábbá, aki a tiszti iskola végeztével „nem alkalmas“ osztályozást nyer, mind­ezek ellenére viselheti a fémgömböt, ha a teljes tudományos képzettséget igazolni tudja. Akiknek az egyévi önkéntességi jogot csak feltételesen ítélték oda, a fémgombot nem viselhetik. — A háború halottja. Baldis Ferenc 44 gy. e. szakasz vezető, szigetvári kő­művesmester, a harctéren szerzett beteg­sége következtében a szigetvári kórház­­ban meghalt. • — Megjött szeptemberi cukor A város szeptember hóra eső 210 méter­ mázsa cukrát ma a kaposvári cukorgyárna kiutalták. A cukor a gyár raktárában készen fekszik s igy annak szétosztása pár nap alatt megtörténik. — Ezer koronát lopott. J­a­k­s­a Ferenc 26 éves kisbárapáti máv­­munkás Ciráky Jolán dornervárosi kávéház-tulajdo­nostól 1000 koronát ellopott. Letartóztatták, de már csak 426 koronát találtak nála az ellopott pénzből, a többit elköltötte. Jaksa Ferencet, aki tettét beismerte, átkísérték az ügyészséghez. — Német-angol és francia nyelvből tanfolyamot nyit havi 20 koronáért, ok­tóber 15-én, R­iseobsigné Szabina oki. nyelvtani­tónő, Irányi D­ánier utca 21. — Meglopott fürdővendég. Lukács Lajos budapesti lakos Kinti Vilma fürdőtelepi villájába betörtek és onnan 5000 korona értékű­ ruhaneműt elloptak. A nyomozás folyamatban van* — Állandó zongorahangoló Kaposvá­ron. Szigeti A., a budapesti conservató­­rium volt zongorakészítő és hangolója Kaposváron letelepedett, mely alkalom­mal a fővárosban már rég bevált zon­­gorahangolási bérletet nyit. Hangolást, javítást garancia mellett vállal. Meghívást — vidékre is — Fő-utca 85, telefon 162 alatti lakásán, vagy Gerő könykereskedő cég címén fogad el. — Hajnalfiasadáskor mindig azt ki­áltom : Kakas ruhafesték legjobb a vilá­gon. Főraktár a Budapesti Illatszertárban Kaposvár, Fő-utca 9. (A megyeházzal szemben.) A nerfcenténért lefeSás . ir. • • IT­­­Ml 0 k* e­s­t­*, de tulajdonos: .Soswgytársssjgr# ds­­a* fepkn­dó rtarr. társ.* tSisífe SOMOGYVARMEGYE 1918. október 1. # '((' Jr «MBS p­laszfésta ékszerésznél, Erzsébetzk­e­lő CMllett

Next