Állami főreáliskola - Széchenyi István gimnázium, Sopron, 1892
. A középiskolai tanár nevelő hatásához nincs szükség a méltóságra, de arra igenis, hogy tanítványai tiszteljék s bizalommal viseltessenek iránta s legfőképen, hogy szeressék. Ha előadásaink közben semmi mást nem csinálunk, mint tanítunk, akkor bizony e czért el nem érjük. Eszmék és érzelmek világában kell állandóan élni az ifjúnak; ezek vonzzák őt, erősítsék és napról-napra emeljék. — Munka legyen a tanuló ifjak életeleme. Becsesebb tőkét az ifjú nem vihet magával az életbe, mint a munka szeretetét. A legtöbb ember szerencsétlensége az életben onnét keletkezik, hogy sokan tanuló korukban nem tanulták kellőkép méltatni a munkát s a komoly kötelmeket. A munka nemcsak biztos eszköze az anyagi és szellemi erők kifejlesztésének, nemcsak el nem veszíthető gazdagsága az embernek , de vigasztalása a szerencsétlenségben, biztos óvszere a testi és lelki elpuhulás ellen is. Nos, ezekben látom indokolva a középiskolákban az önképzőkörök létjogosultságát. Először, mert szükséges, hogy az iskola minden eszközt megragadjon, melylyel jótékony hatást gyakorolhat az ifjak kedélyvilágára, másodszor szükséges, hogy ha lehet, gyönyörködtető módon is megkedveltesse a tanulókkal a munkát, a folytonos tevékenységet. Sőt a munkának ilyetén való megkedveltetésével hazafisághoz is szoktatjuk az ifjakat. Mert korunkban már csak az lehet igazi hazafi, aki tisztességes módon a lehető legtöbbet dolgozik. Munkájával emelő hatással van honfitársaira s hasznára válik hazájának. Nem szándékozom ehelyütt az önképzőkörök történetével foglalkozni, mert ez külön és még befejezetlen tanulmányom tárgyát képezi. Nem említem fel azokat az igazán érdekes adatokat, amiket külföldről, ha nem is szorosan vett önképzőkörök, de rokon intézményekről szereztem. Nem tárgyalom, hogy nálunk a múltban egyik-másik iskola történetében minő nevezetes szerepe volt az önképzőkörnek. Mindezekkel nem szándékozom most többet foglalkozni, már csak azért sem, mert a szükséges adatok nem állanak még mind rendelkezésemre ; de körvonalazom azt az önképzőkört, amelyet én helyes irányúnak s feladata magaslatán állónak tartanék. Az önképzőkör rendeltetése elsősorban az legyen, hogy segítse az ifjakat az irodalom oszloposainak behatóbb megismerésében. Jean Paul, a nagy nevelő a klasszikusok fontosságát így