Állami főreáliskola - Széchenyi István gimnázium, Sopron, 1929
WALLNER IGNÁC DR. Sírbeszéd. A régi rómaiak a jellemben szilárd, meggyőződésében ingathatatlan, gondolkozásában felkölt ember mintaképét a iustus, tenax propositi et integer vir szavakban foglalták össze. Az a derék férfiú, akinek földi maradványaitól most örök búcsút veszünk, mindezeket a tulajdonságokat szavaknál ékesebben tündöklően egyesítette magában. Dr. Wallner Ignác egy már letűnt, nyugodt, szép korszaknak volt lelkileg kimagasló egyénisége ; munkássága ebben a városban csendesen, minden feltűnést kerülve és mégis maradandó hatást eredményezve folyt le. Mint tanár, mint igazgató, mint tudós, mint a városi köztörvényhatósági bizottság tagja, mint természetbarát, mint a klasszikus zene kedvelője s mint magánember egyaránt kiváló szerepet vitt a világháborút 30—40 évvel megelőző Sopron társadalmi és tudományos életében. Mint tanár kiváló paedagógus és didakta volt, bár nem tartozott az úgynevezett népszerű tanárok közé. Látszólagos szigorúsága tanítványai iránt mindig melegen érző szívet takart. Non multa, sed multum volt jelszava. Ne sokfélét tanítsunk, de amit tanítunk, azt alaposan ismertessük meg. A természetrajz és vegytan voltak szaktárgyai. Tanítványai évtizedek múltán is hálával és elismeréssel nyilatkoztak Róla s a Tőle tanultakat jól hasznosították az életben is. c. kir. főigazgató, ny. reáliskolai igazgató. Dr. Wallner Ignác Kőszegen született 1847-ben ápr. 6-án. Intézetünknél működött mint tanár 1870-től 1897-ig, mint igazgató 1897-től 1914-ig , nyugalomba vonulása évében, 1914-ben a tanker. kir. főigazgatói címet kapta. Meghalt Sopronban 1929. július 2-án. Életrajzát, működését, érdemeit az 1914 — 15. évi Értesítőben méltattam.