Laehne-féle gimnázium, Sopron, 1883
____5 1 mek fogékony keblébe mindazt beleoltani, a mi későbbi pályáján az ifjút nemesíteni, a férfiút hasznos polgárrá tenni és az aggnak homályosaib szemei előtt a teljesített kötelesség tudatával fényt deríteni képes. De ez csupán kezdete az egésznek, csiráknak elhintése, melyeknek kifejlődése egy későbbi teendőnek, az apai példának, van fönntartva. Ám Cicero kiváló előszeretettel időzik ama nők emlékénél, a kik mint anyák kiváló érdemekre tettek szert és a kiknek gyermekei, mint az anyai nevelés példányszerű gyümölcsei vagyoknak a történelemben. Innen van az, hogy Cicero azon nőket, kik hivatásukat nem az anyai tisztben és annak lelkiismeretes betöltésében keresik, oly drákói szigorral kárhoztatja, nemkülömben Verresnek tetteinél is súlyosbitó körülményül tekinti, hogy a zsaroló kormányzó apa létére követte el azokat. Azok az anyák, kik azt hitték, hogy anyai kötelességük már le van róva azzal, hogy a gyermeket világra hozták és most már fizetett béresszolgáknak gondozására bízhatják magzatukat, és oly kemény ítéletre találnak, mint a zsaroló Verres, ki ellen nemcsak a polgári, hanem az apai kötelesség vádoló szava is ott szerepel a kemény szónok haragos beszédeiben.) Az ifjú ember tanulmányi körét illetőleg Cicero lényegben a görög szellemhez és annak joggal páratlannak tekintett képző hatásához támadkodik. Cicero nem hiában tanult annyit görögül és járt annyit Görögországban : sürgette is a görög nyelv elsajátítását**.) A tanulást magát egyenrangúnak tekinti az olvasmánynyal, mely ismét kétféle : vers és próza. Különös és Cicerónak nagy egyéni önállóságáról tanúskodik, hogy ő nemcsak verseket, hanem prózát is emléztet, sőt jóformán az utóbbira fekteti a fősúlyt***.) Minda mellett nagyot vétenénk, ha Ciceróban az exclusiv görög szellemnek előharczosát keresnék, ellenkezőleg úgy a történelem nagy hangsúlyozásában, mint a nevelésnek általa bevallott irányában nagyon is megmutatta, hogy tetőtől talpig római és hogy a görög szellemet római formában akarja assimilálni. A történelmet hangsúlyozván azt két okból akarja taníttatni, mert a hazafias érzelmet ébren tartja és mert az emlékező tehetséget élesíti.****) A tanulmányköre, határa, terjedelme. *) Ibidem és in Verrem III., 69 : „non solnm filio, verum etiam rei publicae fecisti iniuriam, susceperas enim filios non solum tibi, sed etiam patriae“. **) Ad Attic. I., 19. Hasonlóképen De Oratore IL, G6. ***) Terjedelmes és morális irányú kommentárt követel az olvasmányhoz: Id vero minime „permittendum est, neque declamandum a rebus, sed adhaerendum quam maxime notis, quae ad virtutem et mores formandos valent“. ****) „Historia testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis, etc.“ (De oratore II., 9.)