Laehne-féle gimnázium, Sopron, 1885
IV mennyi növendéke ellenkezni kezd vele, mert ily büntetésmód mellett még a legszelídebb s természeténél fogva jószivü is rosszakaratú egyéniséggé változik Másnak mutatkozik az ifjú egészen, ha büntetését saját részakaratának szükséges következményéül tekinti és észre veszi, hogy a nevelő igyekezete, őt újra az igaz útra téríteni. Meg van tartva ilyenkor a czéljával tisztában levő vezető nyugalma , úgy még a legnagyobb büntetés sem fogja felidézni a gyermek akaratosságát. Ha még nem elég okos arra, hogy hibáját és nevelője eljárásának szükségességét beismerje, ezt bizonyára érezni fogja, miként a gyermek egyáltalán inkább hajlandó az érzelemre, mint az észre hallgatni. Már a magyar nyelv a büntetés fogalmát akkér fejezi ki, hogy az a bűn lakoltatása, mi ne tekintsük ilyen czélnak, hanem legyen czélunk a javítás s a büntetés az erre segítő eszköz, melyet a nevelő utoljára vesz alkalmazásba. Ha látja, hogy a növendék, kit kitűzött czél szerint kell vezetnie, az igaz útról mind jobban és jobban eltér s a czélját tévesztés veszedelme forog fenn ; midőn a komoly feddés ép oly keveset használt, mint a megelőző barátságos intés, csak akkor vegye elő a büntetést. A büntetés tehát ép oly szükséges és jogos, mint másrészt a túlságos büntetés a jobb és könnyebb nevelési hatást lehetetlenné teszi. Sok büntetés — kevés nevelés ! Büntetés nélkül nevelni ugyan szép, de nem mindig lehetséges. Azért is: Kíméletes légy, de mégis segíts a bajon! Hogy némely nevelő nem azért borzad a büntetéstől, mintha azt nélkülözhetné, hanem mert minden komolyabb összetűzés elöl szorgalmasan kitér , nem épen örvendetes, de tagadhatatlan tény. Eme eljárásának köszönhet ugyan bizonyos népszerűséget, de hasonlítni fog amaz anyákhoz, kik gyermekeik ferde nevelésében valódi virtuositásig vitték. Hogyan neveltessék az ép ébredő férfiasság, ha a nevelő ily eljárással a legjobb nevelési eszközt, a jó példaadást elveti magától. Nem, túl gyengéd bánásmód nem neveli erős férfit! A nevelőnek nem elég, ha szakála van és nadrágot visel, hanem lélekben is férfiúnak kell lennie és minden esetben, bárki előtt s bármely időben olyannak mutatkoznia. A férfi, ki elvekkel bir, s azokat követni tudja, ki szeszély, meggondolatlanság és szenvedély által nem vezéreltetik , annál a büntetés egészen jó nevelő eszköz lesz s az egyúttal elég takarékos is lesz úgy az alkalmazásban, mint a kellő mértékben. A legjobb nevelés az, mely büntetés nélkül megy. És megy a nélkül is! Csakhogy mivel nem mindenki tarthat gyermekei számára külön nevelőt, a ki miként a jó háziorvos a reábizott egyént jobban ismerheti s igy a hibázást esetleg a büntetés szükségességét