Laehne-féle gimnázium, Sopron, 1892
4 fiur durch Handeln gelernt, so wird auch Arbeiten nur durch Arbeiten gelernt werden müssen, so zwar, dass die fortwährenden Beschäftigungen des Geistes und Körpers zur Betriebsamkeit werden und dem rührigen Menschen trägen Müssigang unerträglich machen. Commenius után az angol Locke ajánlja a kézügyességet. Elvül állítja fel, hogy minden ember legalább egy mesterséget tanuljon. A kerti munka mellett különösen ajánlja az asztalos munkát, mint minden szellem munkával foglalkozó embernek alkalmas és egészséges szórakozást. Rousseau már a kézi munka nevelési hatását hangoztatja. Nem csak szoktatni akarja Emil jét a kézi munkához, hanem annak gyakorolása által észrevétlenül a gondolkodás és elmélkedés érzékeit fejleszteni. Ezen nevelési irányt követte Franke Hermann Ágoston paedagogiumában, hol a növendékek 3 éven át felváltva esztergályozással, cartonage-val és üvegcsiszolással foglalkoztak. Ő honosította meg a kézügyesség tanítását a nevelőintézetekben, hol egészen a mai korig majdnem egyedül ápoltatott. Példáját követték a philantropok : Basedow és Salzmann, csak hogy ők mint az önállóság és tevékenységi ösztön fejlesztésére szolgáló munkákat a cartonage-t, az asztalosmunkákat és az esztergályozást ajánlották. Ezen munkaágakat űzik a selmepfenthali nevelőintézetben 1784 óta. Pestalozzi is lelkes barátja az ügynek, de saját gyakorlatlansága folytán nem nagy sikert aratott. Ezen kísérletezések után a múlt század közepe táján különösen Kindermann buzgólkodása folytán a kézimunka tanításának praktikus iránya győzött. Akkor keletkeztek az első ipariskolák, mint a népiskola kiegészítő részei. Voltak ugyan ezen korban az ügynek oly képviselői is, kik Franke-féle szellemben ezen tanításnak nevelési hatást tulajdonítottak, de ezek is csak formálisan képző hatását hangsúlyozták, így dr. Michelsen már nem a készített tárgyban, hanem az ezen végzett munkán látja a tanítás czélját. Nagy haladást jelent ez az ügy fejlődésében, mikor először a kézügyesítését általában, a munka iránti kedvnek ápolását és annak erkölcsi hatását hangoztatták. Voltak ezen mozgalomnak ellenségei is, kik a munka tanításának az iskolába történt bevitele által a szülői ház teendőibe való beavatkozást láttak. Ezekhez tartozik a hírneves paedagogus Disterweg is. Ily hatalmas ellenmondásoknak következménye az volt, hogy az inaugurált mozgalom csakhamar megszűnt. Fröbel Frigyesé az érdem, hogy a kézügyességi tanítás nevelési hatását kimutatta. Tevékenységének jótékony hatását a gyermekek százezrei még ma is élvezik. Rendszerének középpontja a munka és a