Laehne-féle gimnázium, Sopron, 1899
Pár szó a görög tragédiai kar szerepéről. A görög tragédia a karnak (χορός) a szülötte. Önmagában foganta, önmagából hozta létre és a saját emlőin nevelte nagyra épen úgy, mint Gaia Uranost. S miként az élénk képzeletű görög nép hite szerint Uranos, az ég, a messze kiterjedésű földkorong határain, a magas hegyek ormaira támaszkodva terjeszti ki öblös sátorát, épen úgy a tragédiának a kar az alapja és gyökere és összetartó eleme. A tragédia csak a karral karöltve felelhet meg hivatásának, melyet a görög nép életében betöltött. Nem lesz tehát fölösleges, ha csak főbb vonásaiban is, összeállítjuk a görög tragédiai kar szerepét. Mi a kar szerepe ? Nem könnyű rá azonnal feleletet adni. A régiektől ugyanis e kérdésre vonatkozó tudósításainkon igen bajos eligazodni. Nem is csoda, ha a kar szerepét illetőleg hol többet, hol kevesebbet olvasnak ki belőlük. Aristotelestől van az egyik adatunk, mely szerint megkívánja, hogy a kar egy színész szerepét játszsza, szerepe szerves összefüggésben álljon a cselekvénynyel, része legyen az egésznek, mint ahogy azt Sophoklesnél látjuk.1) Mindjárt észrevenni, hogyha e követelmény szerint vizsgáljuk a három tragikus műveit, ily szerepet betöltő kart nem Sophokles, mint Aristoteles mondja, hanem Aeschylus tragédiáiban találunk. A másik adatunk Horatiustól) maradt ránk, melynek alighanem Aristoteles előbb említett helye lehet a forrása, mert a mit Aristoteles svarti ΰπολαβίΧν των υποκριτών és συναγων(ζεσ&αι szavakkal *) *) Poet. 18. xttl τόν χορόν sva <ht νπoXaßtXv τών ύποχριτών, καί μόριον eivai τον ΰλον, xal ανναγωνίζταίΧαι μη ώαπεα Ευριπίδη, άλλα ώιίπιρ ΣοφοχλεΧ. 5) A. Ρ. 193—201.