Katolikus leánygimnázium, Sopron, 1920
t még görcsösen szorongattuk. Jött tehát egy második felfordulás, a szemét és salak egy második felülkerekedése, mely a kereszt eszméjét is ki akarta irtani az ifjú lelkekből. Ki akarták apasztani nemes és emberhez egyedül méltó életünk igaz örömeinek leggazdagabb forrását, hogy azután érzéki gyönyörökkel cseréljék ki azt, le akarták rombolni az igazi életet és kultúrát, hogy a romokon ösztönökre alapított új életet, új kultúrát teremtsenek. Tervük sikertelen maradt, mert bár könnyes szemekkel leszedtük a kereszteket az iskola falairól, beszüntettük az iskolában a vallásoktatást és közös imát, de tanítványaink egyhangúlag s ünnepélyesen fogadták, hogy lelkeikben továbbra is ragyogva fog állni Megváltónk dicső jele : a kereszt és mindnyájan jelentkeztek a Sz. Orsolya rend templomában tartott vallásoktatásra. A vallástan helyett belépő erkölcsoktatás tervezetét a közoktatásügyi biztos változtatás nélkül elfogadta s oktatását Matusz György vállalta. A vallási gyakorlatok a megszokott módon folytak tovább. Növendékeink pontosan jelen voltak a szentmiséken, mindnyájan részt vettek a húsvéti lelkigyakorlatokon, elvégezték szégyónásukat és száldozásukat, sőt az előírtakon kívül is gyakran járultak — a szokottnál is nagyobb buzgósággal — a szentségekhez. A kommunizmus a fegyelmet nem tudta meglazítani. Növendékeink dicséretet érdemlő becsületességgel tartották meg a fegyelmi szabályokat. A szorgalom azonban minimumra szállott. A napi események u. i. nagy idegességet idéztek elő, minek következtében a kedvetlenség egyre emelkedett, a szorgalom pedig napról napra csökkent. A tanítás folytonos menetét több körülmény zavarta. Október 10-től november 4-ig bezárólag a spanyoljárvány miatt szünetelt a tanítás. A karácsonyi szünet a szokottnál hosszabban december 20-tól január 7-ig bezárólag tartott. Többször fordult elő az év folyamán változás a tanári karban. A befejező összefoglalások elmaradtak és a növendékek június 10-én csendesen távoztak. Nagyságos Dsida Ottó győri tanker. kir. főigazgató hivatalos látogatását szeptember havában végezte. 1919 március 31-én megvált a győri tankerület vezetésétől s ez alkaommal meghatóan búcsúzott a tanári testülettől. Fájt nekünk az ő távozása s visszatérését váró reményünk a mélt. VKM. 1919 augusztus 7-én kelt 4362. sz. r. vel vált valósággá, örömre változtatva szomorúságunkat, nagys. főigazgató úr ismét átvevén a győri tankerület vezetését. Kirándulásokat egyrészt a közlekedés hiányos volta, másrészt az általános kedvetlenség miatt nem tartottunk. Növendékeink gyakorolták a jótékonyságot. A Zsófia Orsz. Sz. Egyesületnek 27-80 K-t, a szegény betegeknek pedig 60 K-t juttattunk.