Katolikus leánygimnázium, Sopron, 1921
. Az ősi, vallás-erkölcsi alapon nyugvó haladásnak volt ő is lelkes apostola és minden törekvése odairányult, hogy a tőle rajongva szeretett ifjúságnak, a haza reményének szintén megadja az egyedül helyes irányt. Ezt szorgalmazta áldásos élete utolsó lehelletéig és e cél elérésére majdnem kizárólagos fegyvere volt az engesztelő, pártoló szeretet és az imádság, mellyel rendszerint győzni is szokott. Csak nagy ritkán alkalmazott szigort, de azt is mindig gyengédséggel enyhítette. Most már reá is illenek nagy nemzeti királyunk énekének szavai : Elhagyod te már a földet, E siralmas harci völgyet, Hol örök bért érdemelhet Az, ki szenved Istenért. Biztos reményünk szerint szent Lászlóval együtt ő is részese már az örök mennyei koronának, melyet fönntartott számára Az, kinek szíve minden dobbanása, élete minden ténykedése szólt: az Úr Jézus. , * Az Úr békéje lebegjen áldotthamvai fölött !