Állami felsőbb leányiskola, Sopron, 1889

­ Megkísértem lerajzolni képét. Vajha az érzés, mely gyermeki szi­getekben ezúttal ébred, megőrizhetné rezgését hosszú időkön át, öntudatos, olthatatlan érzelemmé izmosulva! 1853. aug. 13-án történt, hogy Ausztria daliás uralkodója, I. Ferencz József, eljegyezte Miksa, bajor királyi herczeg másod­­szülött leányát, Erzsébetet. Azt mondják, hogy e fényes házasságra eredetileg Erzsébet idősebb testvére volt kijelölve; az ifjú ural­kodó azonban elragadtatva az első találkozás varázsától, Erzsé­bet kezét kérte meg. S a fiatal, alig 16 éves leány, ki gyermek­éveit polgári egyszerűségben, fényes jövőjét nem is álmodva töl­tötte, egyszerre egy hatalmas birodalom királynőjévé emelkedett. A­kiről eddig csak testvérei, rokonai tudtak, millióknak lett a szemefénye, a szerénységhez szokott, engedelmes gyermek ural­kodásra hivatott. Bizonyára nem könnyű feladat! De az a varázs, mely királyi férjét találkozásuk első pillanatától hozzá vonzotta, elkíséri magas trónjára is s egy pillanat elég, hogy az idegen mil­liók, új hazája népei, egész szivükkel hódoljanak előtte. Leírha­tatlan az a lelkesedés, melylyel az ős császári város, Bécs, a falai közé érkező királynét 1854. ápril 23-án fogadja. Százezerek szeme tekint várakozással eléje s mikor látják, el vannak ragadtatva szépségétől, magasztalják királyi, de nyájas magatartását, s még inkább, akik közelébe jutnak, szelleme fényét, gazdagságát. Meg­­újul ez elragadtatás mindenütt, a birodalom minden részében, a­hol csak ezután népei megismerése végett királyi férje oldalán megjelen s egész imádattá fokozódik, mikor megismerik tetteiből királyi szivét. 1854. ápril 24-én ment végbe az esküvői szertartás. Az azóta eltelt 35 esztendő minden napja igazolta, hogy I. Ferencz József választása méltóbb élettársra nem eshetett volna. Lélekben rokonát, örömei forrását, súlyos gondjainak hű osztályosát találta benne, ki öt családi tűzhelye boldogságával Európa legirigyeltebb uralkodójává tette. Mert a családi élet meleg szeretete, a hozzá­tartozók iránt való gyöngédség — mit egyébiránt a szülői házban tanult meg — legelső jellemvonása Erzsébet királynénak. De egy királynőben nem elégszünk meg azzal, hogy gyerme­keinek anyja legyen; népek milliói kívánják tőle az anyai gondot. S Erzsébet családjává tudta tenni egész birodalmát. A­mint saját gyermekeit maga tanította, hogy szüleiknek engedelmeskedjenek, úgy vezette népeit is a trón zsámolyához. Mi vagyunk rá a példa. Magyarország egy szerencsétlen véget ért küzdelem csapásait

Next