Állami felsőbb leányiskola, Sopron, 1912
fogástalanul megfelel , úgy küldje a gyermeket bátran, bizalommal hozzánk. Mert a felsőbb leányiskola ma is az az ideális iskola, melynek alapítói szánták, s mely melléktekintetek nélkül szolgálja a legtisztább nevelési eszményt, az önmagáért való műveltséget. De, fogja ön mondani, a leánygimnázium újabb, ennélfogva jobb s mindenesetre teljesebb nőnevelő intézet. Igaza van. Újabb, teljesebb, mert 8 évfolyamú, s a maga céljaira megfelelőbb is mint a felsőbb leányiskola — de nem minden leánygyermeknek való. Ne ütődjék meg e kijelentésemen ; mindjárt megmagyarázom. A leánygimnáziumot az említettem Wlassics-féle rendelet teremtette meg — szükségképen. Ha elfogadtuk a célt , az egyetemi tanulmányokat, gondoskodni kellett hozzávaló eszközökről is. Amely leány egyetemi tanulmányokra és önálló életpályára, mondjuk, doktornak professzornak stb. készül, jól teszi, ha gimnáziumba iratkozik. Az egyetemi tanulmányokhoz elengedhetetlen érettségi bizonyítványt csak ott szerezheti meg. Ámde Ön nem akar unokájából doktort, független állású hölgyet nevelni, azt is kizártnak tekintem, hogy az egyetemen szerezhető tudományos képzettségért kockára tegye unokája testilelki egészségét, feláldozza fiatalsága legszebb éveit, tehát... A következtetés világos: Önnek és mindazoknak, akik az Önéhez hasonló helyzetben vannak, nincs szükségük a leánygimnáziumra. Ellenvetheti Ön Asszonyom, hogy a középiskolának, tehát a leánygimnáziumnak is, nemcsak az érettségi vizsgálatra való előkészítés, hanem magasabb általános műveltség nyújtása is a feladata, és pedig elsősorban. Igaz, így mondja ezt az 1883. XXX. t.-c. De a valóságban ez az eszményi feladat összezsugorodik és háttérbe szorul. A fő az érettségi vizsgálat, azért töri magát az egész tanuló ifjúság, azért fáradnak a tanártestületek, mikor