Soproni Szemle, 1971 (25. évfolyam, 1-4. szám)
1971 / 1. szám - Nagy Alpár: Kodály Zoltán és Sopron
tője volt mindenkor Kodály Zoltán szerzeményeinek. A kórust Törzsök Béla vezette akkor. Június 5-én a Vasöntöde vegyeskara az Esti dalt, A szabadság himnuszát énekelte. Egy hét múlva újra a Háry-szvitet hallhattuk. Augusztus 17-én volt Botvay Margit (zongora) és Kiss Zoltán (ének) közös szereplése, amikor a „Kit kéne elvenni” (részlet a Székelyfonóból) tréfás szövegén, sziporkázó zenei megoldásain derültek a hallgatók. Október 7-én, a Soproni Ünnepi Hét idején, helyi énekkarok léptek dobogóra. A vasöntödés kórus újra elénekelte az Esti dalt. A találkozó befejezéséül A magyarokhoz című kánont énekelték. November 21-én a Petőfi Színházban a Városi Tanács Népművelési Osztálya rendezte estén prózai művek, operaáriák, zongoraszámok szerepeltek. Részletek hangzottak el a Háry Jánosból. 1955. február 13-án Zathureczky Ede játszotta az Adagio-t. Március 15-én Török Erzsébet nyolc Kodály-dalt énekelt, 31-én a Galántai táncokat játszotta a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar. Május 15-én a Vasöntöde énekkara lépett föl, számai között Kodály szerzeményei is szerepelnek. 1955. május 27—28—29. Nevezetes napok: „Ifjúsági Bartók—Kodály Hangverseny” jelzi, hogy Sopronban egyre inkább gyökeret ereszt az új, ízig-vérig magyar kórusmuzsika. 22 Kodály- és 6 Bartók-művet találunk a műsorban, valamint Bárdos, Szőnyi, Gárdonyi, Farkas Ferenc, Vásárhelyi darabjait. Június 4-én, pedagógusnapkor, a Pünkösdölő és a Székely keserves kerül előadásra. 17-én a Kisipari Szövetkezetek Központi Énekkarának önálló hangversenyén hallottunk Certon, Bach, Brahms, Kodály, Bárdos, Fasang szerzeményeiből. 1956. április 3-án délután a Petőfi Színházban Kodály három zongoradarabja hangzik el az Állami Zeneiskola évzáró ünnepségén: Gyemektáncok, Székely keserves, Esik a városban. Április 23-án a város zenei erőinek összefogásából születik a Psalmus Hungaricus harmadszori előadása. A május 5-i ifjúsági kórustalálkozón sok Bartók-, Kodály-művet daloltak a fiatalok. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Énekkara június 18-án hangversenyezett. A világhírű kórus számai között ott látjuk a Husztot és a Karádi nótákat, öt nappal ezután a zeneiskola évzáró növendékhangvenyén újra műsoron volt a Székely keserves. Június 30-án a Kisipari Szövetkezetek Énekkara csehszlovákiai vendégszereplése előtt itthon dalolta el műsorát. Ebben található Kodály Zoltán két dala: A rossz feleség, Kitrákotty.30 Két hét elteltével kétszer is szerepelt a Petőfi Színházban a budapesti Vasas Szakszervezetek Központi Művészegyüttese. Akkor hallottuk: El kéne indulni, Háry-közjáték, Görög Ilona balladája, A rossz feleség című szerzeményeket. Augusztusban a Somogy megyei Népi Együttest láttuk: Jelige, Esti dal, Akik mindig elkésnek, Kállai kettős volt kiemelkedő produkciójuk. A Kállai kettőst a Belügyminisztérium együttese szintén előadta (1956. okt. 15). A következő évben (1957. jún. 15) az Orsolya téri általános iskola kitűnő gyermekkórusától hallottuk a Süket sógort. Egy héttel később a soproni Állami Zeneiskola nyilvános diákhangversenyén továbbképzős tanulók játszották Kodály két zongorára írott darabját, a Székely keservest és a Meditationt. A 400 éves fennállását ünneplő Berzsenyi Gimnázium öregdiákjainak előadásán Botvay Henrik szólaltatta meg a jól ismert Adagiot. Három nap múltával a Magyar Állami Népi Együttes 60 tagú énekkara jött Sopronba. A budapesti MÁV Szimfonikusokkal együtt mutatták be az 1932-ben keletkezett Székelyfonót. A Petőfi Színház játékterén csodálatos világot keltett életre az egyfelvonásos Kodály- 30 A műsorok a Soproni Állami Levéltár zenei anyagában találhatók. 48