Sporthirlap, 1920. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1920-11-25 / 95. szám

I ’ Cod k^^TVFITl^ / , Csütörtöki kiadás- Ára 3 korona. 1 ___________Budapest, 1920 november 25. XI. évfolyam. *3por^aP 1 fl testedzej fprocscg agával jdBB^ * foglal^o^a újság» Szerkesztőség: Budapest. IV., Sarkantyus­ u. 3. Telefon 8-97. Kiadóhivatal: H­OF17FTÉSI AR MEGJELENIK tLUrfaltai AK. HÉTFŐN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN Egész évre......................... ... 300 kor. REGGEL Fél évre .....................................................130 . --------------------------—........................ Negyedévre . .................................75 . Egyes szám­ára kü­lföldön 4 K Budapest, ÍV., Sarkantyus-u. 3. Telefon: 908. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, IV., Sar­kantyus-u. 3., valamint a hirdetőirodákban, Ausztria részére Messe Rudolfnál, Wien. L. Seilerstatte _2. Németország részére­ August Sohermacl, Berlin, Zimmerstrasse 37—41. " m1 1 mm Meredek szélén. A főváros betiltotta az MBSz működését — A birkózó egyesületek nem mennek vissza­ a MASz-ba. — A MASz enged a merevségéből. — A sport — m­inerus-clausus. — Szövetség nélkül. Ezt aztán jól megcsinálták a birkózó sport mentorai. Két szövetség, két merőben ellentétes csoport hajba ka­pott azon, hogy melyik védje, irányítsa, hogy melyik szövetség fejlessze minél nagyobb tökélyre a birkózást s a vége az lett a csodálatos béka-egérharcnak, a Homéroszt is megcsúfolónak, hogy ebek harmincadjára került a hősi tusa dija, a körülrajongott és mégis min­denünnen kiebrudalt birkózás. Az eger- sielők és a békabaliák azonban még páncélban bukdácsolnak, öles lándzsák­kal bökdösik egymást — tisztes távol­ságból persze — és hősi stanzákban mondják el a jó kívánságaikat, amelyek- J nek a teljesülésétől a jó Isten óvja őket, — de a birkózást is. Ezt tehát — ismételjük — jól meg­csinálták. A Magyar Atlétikai Szövetség nem istápolhatja a birkózó sportot, mert elhagyták a birkózást kultiváló egyesületei s ezen nem változtat az sem, hogy a MASz, mintha semmi sem történt volna, tovább is rendületlenül magáénak vallja a birkózást. Viszont mit ér ma a Magyar Birkózó Szövetség­n­ek az, hogy tőle várják üdvüket a birkózó egyesületek, mikor a működés­től egy határozott hangú s épp ezért szűkszavú ukázzal eltiltották. így tör­tént, hogy két szék közül a pad alá kerül a birkózó sport. S bizony, a leg­bővebbek sem tudnák megmondani, hogy’ mikor és hogyan fog föl* tápászkodni. * A nevezetes fordulat, amit felhőtlen égből lecsapó villámnak is lehetne mon­dani, kedden ütött be:­­ Budapest polgármestere értesítette a MBSz-t, hogy a MASz kérvénye alapján, addig is, míg az új szövet­ség alapszabályait átvizsgálja és vé­­­­lemé­nyezi, eltiltja a további műkö­déstől , a vtagajt is ne ellenőrzés megtil­éva a VI. ker. elűljárójágot bízza meg. Egész üreg kézenfekvő tanulságot lehet a főváros kurta rendeletéből ki­hámozni. Az első G2, hogy a MASz pompás szemű vívónak bizonyult ebben a párviadalban. Hamarosan hitszaeter ellenfele gyöngéit és oda vágott, aho a legérzékenyebb. A MASz nem várta meg a belügy­miniszteri döntést, hanem ott kere­sett jogorvoslást, ahol biztos volt a dolgában: a fővárosnál. Az MBSz bátran és energikusan verekedett, de a MASz eselvágását nem tudta kivédeni,egyszerűen azért, mert nem is számított rá. A belügyminiszter előtt akarta az igazát bebizonyítani s talán egy pillanatig sem jutott eszébe, hogy milyen végtelenül messze van még tőle. A fővárost, a MASz ments­várát teljesen figyelmen kívül hagyta az MBSz, megérdemli tehát, hogy tra­gikusan bűnhődjék e mulasztásáért. A váratlan és tegyük hozzá, hogy szellemes sakkhatás nyeregbe segítette a MASz-t, de a­nélkül, hogy különösebb haszna volna belőle. A birkózó egyesületek ugyanis, a történtek hatása alatt elhatározták, hogy történjék bármi is, a MASz-ba még­sem fognak visszatérni. Rossz munkát végzett tehát a MASz a betiltó végzés kieszközlésével. Nem tudja visszahódítani vele az elvesztett területet, sőt hátráltatja a normális munka megkezdését. Lehet azonban, hogy mohón élvezi a bosszú édességét s ez a mámor fzödfátyolba takarja­­a fölidézett harc miatt romlásnak induló birkózó sport szomorú képét. De ki tudná mindazt a lehetőséget fölsorolni, amit­­ a MASz kétségbevonhatatlan győzelme teremthet. Egy lehetséges dolog azonban már egészen bizonyos lett, még­pedig az, hogy olyan fejetlen­ség, olyan leírhatatlan zűrzavar támad a birkózásban, a­minőre alig tudunk példát. De hát így is jól van. S ha a MASz így akarta, ám lelyék öröme benne. Úgy értesültünk azonban, — s for­­mációnk szerencsére komoly forrásból eredő,­­ hogy a MASz maga is meg­ijedt a győzelmétől, attól a fekete rím­től, a­mely a győzelmet nyomon kö­veti. S hogy megmutatta ez erejét, megint békíllékeny s megértő lett. Ki­derült, hogy a győztes MASz sokkal lágyabb húrokat penget a harcoló M­ASz-nál, ami egyébként természetes is. Amikor tehát az MBSz megbízottai, dr. Radnay Sándor, dr. Fitt Ferenc, dr. Barabás Jenő és dr. Benedek Károly még egy próbát megkísértendő, fölkeresték a MASz békedelegátusait, Sztankovits Szilárdot, Szieberth Imrét, dr. Kossuth Ferencet és Zuber Ferencet, csakha­mar megtalálták a kibontakozás alap­ját. A győzelem nem bánatta el tehát a MASz-t, sőt megteremtette a béke lehetőségét. Csakis ennek volt köszönhető, hogy hamarosan át lehetett hidalni a tárgyi és személyi ellentéteket. A MASz részéről elismerték egy önálló birkózó szövetség szükséges­ségét s ezzel máris ellentétbe kerültek a kér­vénnyel, a­melyben az új szövetség működésének a betiltását kérték. Sze­mélyi dolgokban is történt meghátrá­lás. Szieberth Imre kijelentette, hogy az új szövetség ügyvezető alelnökinek nem­ is tud mást elképzelni, mint Rad­­vány Jenőt. Ez a lojális nyilatkozat a méregfogát húzta ki a problémának s nagyban megkönnyítette a közele­dést. Nem is személyi kérdések körül forog már a tárgyalás. Inkább az okoz nehézséget,hogy a MASZ a fennható­sága alatt nagyra nőtt birkózó sportot nem az MBSz-nek, h­anem­ egy tőle életbe fu­tott birkózó szövetségnek óhajtaná átengedni. A MASz ugyanis azzal érvel, hogy az MBSz nem működ­het s igy nem is létezik. Ezt a felfogást természetesen kereken tagadják az MBSz részéről s ezt az ütköző pontot, fájdalom, még nem­ lehetett kiküszö­bölni a tárgyalások anyagából. Megoldatlan,rrég in’60—40, százalé­kos megoszlás az­ új szövetség tanácsá­ban és bizottságaiban is. .Az MBSz ha­tározottan visszautasította a sport­­numerus klausust, mert amíg hallani sem akar róla. Ellenben szemrezzenés nélkül, mint természetes folyamatot látná, ha a valóságban, tíz élet füzében a követelt számarányban , tolódnának el bizonyos keretek. A módot is meg­adná hozzá az MBSz azzal, hogy bevád lassítaná a MASz-hoz ma még hűséges egyesületek delegáltjait. A MAC, a BTC, a MAFC, a BEAC, a Postás, a BSE és a M­ÁV gépgyár csatlakozása­ feltétlenül a MASz akaratának meg­felelően gyúrná át az MBSz tanácsát, a­nélkül, hogy olyan jelszavakat mon­danának ki, a­melyektől eddig mentes maradt a sport. Mindent összevetve, nem is olyan reménytelen a helyzet, mint a­milyen­nek az első percekben látszott. Köny­­nyen lehetséges, hogy az újra megin­dult­­tárgyalás egy-kettőre eredményre vezet s akkor maga a MASz fog eljárni a fővárosnál és a belügyminiszternél az MBSz érdekében. De addig­ sem fog megállni a munkagép. Az egyesü­letek fá­hoz eresztett fegyverrel vár­ják ugyan a makacs küzdelem eldőltél, de ez nem jelenti azt, hogy a sportban is tétlenek maradnak. Valamennyi egyesület lebonyolítja a tervbe vett birkózó programját, megrendezi a ver­­senyét, egyedül és kizáróan a szövetségi munka fog szünetelni. Az MBSz-é azért, mert betiltották, a MASz-é pedig azért , mert az MBSz táborába tartozó egye­sületek nem veszik igénybe. A Húsipa­­rosok sportklubjának vasárnapi junior viadala is már szövetségen kívül fog lezajlani s erre a mintára fogják lebo­nyolítani a többit is — a­mig az MBSz-t jogaiba nem iktatják. Egészen a MASZ akaratától, s Jobb meggyőződésétől függ tehát, hogy meddig tart a birkózó sportban a törvényen kívüli állapot. Gy. V. FUTBALL Sch­aller —jobbszélső. A huszon­egyévesek­­bevonulása megfosztotta az UTE-et jeles jobbszélsőjétől, Paulusz­­tól A szélső kérdését úgy oldotta meg az UTE, hogy Schaller Józsefet, a­ki ezen a pomon is megfelelő, ál­lítja a jobbszélső helyére. Két szék között a pad alá. Wö­­neky Gyula a Szegedi TK csatára a fővárosban telepedett le, magával hoz­ván szegedi egyesületének kiadatására vonatkozó nyilatkozatát. Wejteky mes­ter szépet nézett a sík mezőn s szeme megakadt a KAOE zászlóján, de hi­­vogatóan integetett feléje a VfL ker. SC lobogója is. A szegedi hős ham­leti tépelődésbe esettjje miután nagy a pzive, mind a két egyesületet kele­­léig ölelte, boldogítván mindegyiket egy-egy átigazolási nyilatkozattal. Per­sze a futball-bigámia a* .MLSZ-ben egy-kettőre kiderült s az látogóbfed­t* síig Weneky Gyulát két szák közön­­, pad alá ültette, eltiltván őt december 31-ig a játéktól.

Next