Sporthirlap, 1921. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)

1921-01-13 / 4. szám

4a számi Csütörtöki kiadás Budapest, 1921 január 13. ____ jfa 3 korona, Vy'" "xil. évfolyam. \ te^tedzés t^tocícp ágával * foglalkozó újság* ^^^^Trm­iTitTinn imnemi wi.88.188 —a—— — Szerkesztőség: Budapest, IV., Sarkantyus-u. 3. Telefon 8—97. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Sarkantyus-u. 3. Telefon: 908 ELŐFIZETÉSI ÁR.­Egész évre . , . . . , , , , ,,.300 kor. Fél évre , , , , . « , , , . , .150, Negyedévre . , , . ........ 75 „ MEGJELENIK HÉTFŐN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN REGGEL Egyes szám­ára külföldön 4 K Hirdetések ,felvételnek a kiadóhivatalban, JV„ Sar­kantyus-u. 8., valamint a hirdetőirodákban, Ausztria részére Mosse Rudolfnál, Wien, 1., Seilerstatte 2. Németország részére August Soherlnél, Berlin, Zimmerstrasse 37—41. FUTBALL A magyar proficsapat testületileg kéri amatőr­­ségének visszaadását. Az MLSZ elnökségi ülése Szendrő Sándornak, a BAK játékosának kér­vényére, amelyben amatőrségének a visszaadását kérte, tudvalevőleg azt határozta, hogy a profik kérelmével csak akkor foglalkozik, ha azt testü­letileg a nem egyenként nyújtják be. Most arról értesülünk, hogy a Ber­linben szerepelt magyar proficsapat tagjai szót fogadnak az MLSz elnök­ségének s már ezen a héten benyújt­ják az MLSz-hez együttes kérelmüket amelyben egyszerűen és min­den indokolás nélkül kérni fog­ják, hogy az MLSz vegye visz­­sza őket az amatőr státusba s adja meg a játékjogot nekik legalább olyan terjedelemben, mint azt a német szövetség­­ tette. . Az MLSz-nek tehát most már nem lehet tovább halogatnia ebben a fut­­ballsportunkra nézve döntő jelentő­ségű kérdésben való állásfoglalást. A profik kérelmét nem lehet most már szűk családi körben, az elnökségi ülésen letárgyalni, hanem az MLSz fóruma elé kell vinni. Ez olyan életbe­vágó kérdése a magyar futballnak, amely a legszélesebb körű megvitatást követeli s ezt nem intézheti el hat ember, még ha azt az MLSz elnöksé­gének nevezik is. Ami a kérdés lényegét illeti, azt hisszük, hogy a profijátékosok ké­relme mindenképpen méltányos és jogos. Ha az MLSz a profisporttól teljesen elzárja a levegőt, úgy nincsen megindokolva, hogy ezeket a játéko­sokat tovább is, mint nagy bűnösöket kezelje. A profijátékosok egy-két ki­vétellel őszintén és nyíltan vallották magukat professzionalistáknak. Ha az MLSz még­sem támogatja őket s még sem engedi őket — mint proficsapatot — szerepelni, úgy meg kell engedni nekik, hogy a mostani magyar ama­tőrök (és álamatőrök) közt tovább is mint amatőrjátékosok szerepeljenek addig, míg az MLSz is elérkezettnek látja majd az időt a nyílt professzio­nalizmus elismerésére és bevezeté-­­­sére. Akkor azután a mostani „profik" is az „álamatőrökkel” egyetemben át­alakulhatnak majd hivatalosan is pro­fesszionalistákká. Ami a proficsapat kérvényét illeti, az, mint értesülünk, már készen van s beadása az MLSz-hez csak azért késik, mert a profik még tanácskoz­nak azon, hogy Nyúl Ferencet és Jeszmás Józsefet is belevonják-e az akcióba, tekintettel arra, hogy ők már kiváltak a proficsapatból. Az ittho­niakkal egyetemben Ging József is, aki most Udinében van, kérni fogja amatőrségének visszaadását A kisegyesületek kérelme a köz­gyűlés előtt, h­írt adtunk annak idején az MLSz elnökségi ülésének határo­zatáról, amely elutasította a kis­egyesületek rendkívüli közgyűlést kérő beadványát. Az indokolás az volt, hogy jogerőssé vált határozato­kat újra tárgyaltatni közgyűlésen nem lehet. Most kiderült, hogy az elnök­ség elvileg helyes indokolása alapo­san tévedett a ténymegállapításban, amennyiben az MLSz tanácsának még októberben hozott osztályozási hatá­rozata még a mai napig sem emel­kedett jogerőre, abból az egyszerű okból, hogy az MLSz hivatalos lapja szokás szerint nem közölte a tanács­ülés határozatait s miután a fellebbe­zés határideje a hivatalos lapban való megjelenéstől számít, az még mindig megfellebbezhető a rendes fellebbezési határidőn , 15 napon belül. A kisegyesületek, mint értesülünk, élni is fognak ezzel a jogukkal s az osztályozás kérdése mégis a köz­gyűlés elé fog kerülni, amelynek tehát módjában lesz ebben a sokakat súlyosan érdeklő kérdésben állást foglalni. A rendkívüli közgyűlést ter­mészetesen ezek után nem hívják össze a kisegyesületek. Az MTK halléi győzelme. Az MTK a lipcsei mérkőzés után Hallé­ban szerepelt az ottani Wacker ellen, amely pünkösdkor járt nálunk és az FTC-től 0:2, az MTK-tól pedig 4:1 arányban szenvedett vereséget. A mér­kőzés így eleve nem ígért változatos­ságot és az MTK — mintegy reváns­­képen a lipcsei balsikerért — k­öny­­nyen verte a gyengécske német csa­patot. Orth, Braun, Molnár és Károly félidőig hat góllal terhelte meg­ a halleiek hálóját. Wacker első gólját a Nadler handje miatt megítélt szabad­rúgásból a 17-ik percben érte el. Szü­net után ismét Orth, majd Braun és Molnár lőtték a további gólokat. Wacker második gólja tíz perccel a befejezés előtt jutott az MTK háló­jába. A hallei mérkőzés után az MTK rövidesen hazatér. Seregszemle a szezon végén. IV. A futballsport napraforgója. — Állandó jó forma, állandó rossz forma. — Az MTK és FTC rossz startja. — Az átlag­csapatok. — A finis csapat. — A MAC letörése. —­ A főiskolások. — A szezon legszebb meccsei. A bajnoki táblázat a futballsport napraforgója. Mindig arra az oldalra fordul és annak a csapatnak mutatja teljes pompáját és difezét, amelyik pil­lanatnyilag a legjobb , de rögtön elfor­dul tőle, mihelyt a napja leáldozik. Mi hétről-hétre híven forgattuk a futballnak ezt a napraforgóját, most azután , hogy egy kis időre megállóit ide-oda forgásában — bemutatjuk ol­vasóinknak minden levelét, gyönyör­ködjön benne az, aki a változatosság­ban leli az örömét. Ha egy kissé szemügyre vesszük a táblázatot, úgy azt látjuk, hogy térál­landóbb formát az őszi szezonban két csapat mutatott: az UTE és a TTC. Az UTE sohasem jutott előbbre a 2. helynél, viszont sohasem jutott hát­rább a negyedik helynél. Formája tehát állandóan jó volt. A TTC formája szintén állandó volt, de az övé az ellenkező értelemben, állandóan rossz volt. A 10 helyen kezdte s a 12. helyen végezte s a két véglet között mozgott az egész szezonon át. A többi csapat­ pályafutása már nem volt ilyen csendes és egyhangú. Nagy és még nagyobb kilengések mu­tatkoztak a többi csapatnál, aszerint, amint szekerére vette őket Fortuna Is­tenasszony, vagy pedig­­kiejtette, őket a bizon­yos szekérből. A legnagyobb »esés« mindenesetre a tavaly oly szerencsés KAC-nak jutott osztályrészül, amelyet a szezon első meccsnapján még az első helyen látunk, míg az utolsó előtti fordulóban már a tizediken, hogy végül, mint nyolcadik fejezze be az évadot. Az FTC-t viszont az első vasárna­pon a VII. kerülettől szenvedett várat­lan veresége pont az utolsó előtti, kilen­cedik helyre juttatta. Két hétre rá azonban már első, végül pedig mint jó harmadik zárta le a fél esztendőt. A bajnokcsapat MTK sem kezdte kedvező auspiciumok közt az 1920— 1921-es évet. Első meccsén csak eldön­tetlent tudott elérni a III. kerülettel szemben s igy a hatodik hellyel kellett megelégednie. Egy­­heti pauza miatt ugyanez az egy pont veszteség a 8. helyre juttatta s csak a negyedik for­dulóban tudott az első helyre jutni, amelynek azután nyolc fordulón át lett a birtokosa. Az MTK-n kívül a III. ker. hétszer, az FTC és KAC egyszer-egyszer szere­pelt a bajnoki táblázat élért. Érdekes, hogy a veretlen UTE csapat egyetlenegy fordulóban sem tudott a bajnokság élére jutni. A 111. kerületiek csapata ellenben váratlanul sokáig sütkérezhetett a verő­­fényben. Ennek viszont egy kis optikai csalódás volt az oka. Az MTK ugyanis­ a bajnokiak közben egy-egy nemzetközi­ kötelezettségének is eleget tett, mig a Vivők szorgalmasan dolgozták le baj­noki meccseiket s zavartalanul szapo­rították bajnoki pontjaikat s minthogy egy vagy két, sőt néha négy lejátszott, bajnoki meccs fórjuk is volt az MTK- val szemben, biztosan ültek a bajnok­ság nyergében. De jött a kiábrándító szezon vége, a meccsek kiegyenlítődtek és a Vivők egyszerre a negyedik helyen találták magukat. A lista közepét, a jó átlagot ezúttal a Törekvés képviselte. A Törekvés az első héttől eltekintve, amikor harma­dik helyen feküdt, állandóan az 5., 6. és 7. helyeket foglalta le. A rendes átlagcsapat,­­a Vasas is hűl maradt magához. A 8. helyen kezdte s a 7-ikén végezte. Igaz, hogy közben az alsóbb régiókba is kirándult. Az átlaghoz kell még számítani a BTC-t is, de már a rosszabb átlaghoz.­ Egyszer volt a 4-ik, egyszer a 6-i1k helyen , legtöbbször a 7-ik, 8-ik helyi­­­két birtokolta s végül is kilencedik lett­. A kitűnő finis csapata volt a 33-as. Későn kezdte a meccseit, eleinte a 10-ik, majd sokáig a 11-ik, sőt pár hétig a 12-ik helyen feküdt. A szezon végén rukkolt fel azután a hatodikra. A nagy letörés csapata viszont­ a VII. ker. volt. A szezon elején elért s a lelkes, ambiciózus munkának kö­szönhető sikerek a fejébe szálltak a 11. osztályból felkerült csapatnak s az első fordulóban 2. helyen fekvő csapat fokozatosan sü­lyedt a ranglétrán, míg végül a már nagyon is bizonytalan jövőt jelző 10. hely lett az osztályrésze. Fokozatosan sülyedt a MAC is, de legalább következetesen, egészen az utolsó helyig. Sokáig megmagyarázha­tatlan lesz ennek a tehetséges egyéni játékosokból álló csapatnak igen kon­zekvens letörése, amely csak így — át­tekinthető ábrán — válik megdöbben­tővé. A balsorsban osztályrészesének, a BAK-nak, rossz szezonja már nem ilyen érthetetlen. Egy olyan csapattól, amelynek csaknem egész legénységét újakkal kellett pótolnia, jobb­ ered­ményt nem is lehetett várni. * A bajnoki listával együttesen közöl­jük a főiskolai csapatok Déry-vándor­­díjának­ helyzettábláját is. Amint ebből kitűnik, itt is változatos volt a küzde­lem, amely végül is a MAFC javára dőlt el, végeredményben első helyre került.

Next