Sporthirlap, 1924. február (15. évfolyam, 14-26. szám)

1924-02-02 / 14. szám

14. szám SPORTHÍRLAP 5. oldal Chamonix. — Habéri Aladár tudósításai a Sporthirlap számára a téli olimpiász eseményeiről. — I. Útban Chamonixba. — Kellemetlenségek sorozata az után s francia földön. — A megérkezés. — Az első »­éögpályán és az ugrósáncokon. — Az egy k sánc ha­sznavehetetlen, a másik még ■ m­unkában volt. Chamonix, január 26. St. Anton am Aolbergen tartott ke­dd tíz napos tréning után elindultunk Zürichen, Bernen és Genfen át a téli olimpiai játékok színhelyére, Ch­am­o­­nixba. Az Aolbergen pompás hóban, nagyszerű ellátás mellett előbb Né­meth, Szepes és Hubert, majd a később kiutazó Déván és Strauch Gyula kezd­ték meg a komolynak nevezhető tré­ninget. Déván, Németh és Strauch Gyula főként a futásra, mig Habert és Szepes az ugrásra fektetik a fősúlyt. Ugrottunk a st.­antoni u. n. junior­sáncról, majd áttértünk a nagy »Rendi- sáncra”. Míg a futókon észre­vehető volt, hogy Budapesten csaknem egy hónapig kedvező hóviszonyok voltak, addig bizony az ugrók nagyon meg­érezték az előtréning hiányát. Ennek ellenére a Rendi-sáncon Szepes 28 m.-t, Haberl 25 m.-t ugrott. Németh és Straubh csak tanulás szem­pontjából ugrottak. Németiéből jó ugró válhatik, ha a fölugrása biztosabb lesz. Erre enged következtetni a Rendi-sán­con elért 22 m­-es ugrása.­­ Straub­ Gyula fölugrása meglehetősen biztos, dle nála viszont még hiányzik a stílu­sos testtartás és különösen az elugrás biztossága. A futók elég jó formában vannak, Déván, Szepes és Straub­ nemcsak fizi­kailag, de technikailag is, viszont Némethtül, aki erős fizikumú fitt, a technika még nincs kiforrva. Január 25-én reggel indultunk el SE-Anionból és Budisnál átléptük a svájci határt. Jól eső érzés volt a nyu­godt svájci életet és embereket látni s tiszta, kényelmes , vasúti, kocsikban utazni. Este Genfbe érkezve, a pálya­udvaron várt az itt tartózkodó első magyar sí-bajnok, Baján Arthur és a felesége. Rendkívül kedvesek voltak, szereztek kocsit s a szállóban szobát, ahol jól kipihentük az út fáradalmait. Másnap, 26-án reggel indultunk Cha­monixba. A francia határon ért ben­nünket az első csalódás. A franciák a megígért 50 százalé­kos menetdíjkedvezményről hallani sem akartak; azt ajánlották, hogy majd az igazgató­ságnál reklamáljunk. Innen kezdve a csalódások és kiábrándulások hosszú sora szakadt reánk. Ócska vasúti ko­csiban utazva kezdtük a kálváriánkat. Sieinkét kénytelenek voltunk pod­­gyászként föladni. A francia vasúti tisztviselők­­hihetetlenül durvák és udvariatlanok, szó­­ sincs olyan előzé­kenységről, m­int Svájcban. Lehet, hogy a svájciak figyelmessége kissé el is kényeztetett bennünket. A keserves utazás után déli fél 12 órakor érkeztünk a tájképileg csodás, de si szempontból nem sokat ígérő Chamonixba. Útközben is, de leszál­lásunk után még inkább szomorúan konstatáltuk, hogy­­ a hó itt mindenre jó, csak síelésre nem. Az előző héten ugyanis nagy esőzés volt és ez összeáztatta és lepréselte a havat, az esőt követő fagy pedig kő­keményre fagyasztotta. Hát ez bizony nem a legkedvesebb meglepetés volt, különösen az Aolberg nagyszerű por­­hüb­e után. Chamonixle, aztán foly­tatódott a kellemetlen meglepetések sora. Nagy nehezen megtaláltuk a Francia Olimpia Bizottság pályaudvari kirendeltségét, ahol, úgy mint az ösz­­szes bizottságoknál, senki a világon francián kívül más nyelvet nem beszél. Isten ments, hogy itt az ember vélet­lenül is németül érdeklődjék, olyan vasvilla szemekkel néznek reá, mintha mindjárt föl akarnák falni. A kirendeltségnél, nagy nehezen ösz­­szeszedve az összes nyelvtudományun­kat, megkaptuk a lakás­igazolványt, amely szerint az összes magyarok a Chemnin de Ferrszállóban kapnak pan­­siót. A Hotelbe érve azzal a kívánság­gal leptek meg, hogy lehetőleg ketten egy ágyban foglaljunk helyet. — No erre már elfogott a düh, amúgy magyarán megértettük a francia szállodással, hogy erre nem vagyunk kaphatók. Hamar kinyitottak még egy szobát, úgy hogy most ötünknek két szoba, egyenként három ággyal áll rendel­kezésre. Sietve megebédeltünk, mert a gyors­korcsolyázás 5000-es száma 2 órára volt kitűzve s nekünk még meg kellett szereznünk azt a kis jelvényt, amelyet a franciák a versenyzők, kísérők és a sajtó részére készíttettek és amellyel mindenhová díjtalanul be lehet menni. A város másik végén levő bizottságnál jó háromnegyed órai várakozás után megkaptuk a jelvényeket, de ekkor már jóval elmúlt 2 óra. Le is mond­tunk arról, hogy végig élvezhetjük a versenyt. Szép lassan kisétálunk a pá-Chamonix, január 27. Az 1924. évi olimpiász első verseny­napját gyönyörű téli idő köszöntötte. A »jégstadion» pompás, tükörsima jég­gel várta a versenyzőket, akik a kora délelőtti órákban már ott köröztek a ködtől megfeküdt jégpályán. A ver­­­seny kezdetéig szétfoszlott a sűrű köd­felhő és a téli nap ver­fénye beara­nyozta a csillogó jégpályát, pompázó keretet adva az olimpiai játékok nyi­tányának. . . Félórás, késéssel indult­ meg a ver­seny. Az amerikai Moore és a svéd Blomgreen állottak elsőnek az 500 méteres verseny startjához. Yalar (DaVos), starter pisz­tolylövésére egyszerre startol a két olimpikon.­ Blom­gretu gyönyörű síbu­sát bámulja mindenki, de az amerikai ellenállhatatlan lendülete és ereje fö­lülkerekedik, a­­stíluson a megszerzi a csíkos-csillagos lobogónak az első győ­zelmet. Idő: 46.6 mp. A franciák reménysége, Quaglia áll most a starthoz. Ellenfele, Hassler is a gall kakast hordozza a mellén. A honfitársak küzdelme Quaglia könnyű győzelmét hozza, de — bár a győztes ideje francia, rekord (4,8.4 mp.) — nem kelt különösebb lelkesedést, hi­szen,­már az első futam győztese hát­térbe szorította, a francia bajnokot. Azután gyors egymásutánban jön­nek a többi futamok, amelyeknek idő­eredményét érdeklődve, várja a kö­zönség. A nyolcadik futamig Moore áll az élen, de a nyolcadik futamban a finn Wallenius­ tör előre 45 mp­-es idejével. Rövid ideig örülhet dicsősé­gének, mert­­ már a következő futam­ban a norvég Oken, az amerikai Stein­­metz­e­l vívott elkeseredett küzdelem­ben 44.2 mp.-re emeli a legjobb ered­ményt. Már mindenki Norvégiában látja az első olimpiai győztest, annál is inkább, mert a finn Thunberg gyenge belga ellenfelével szemben csak 44.8 mp.-es időt tud elérni. A 12. menetben azonban jött a meg­lepetés. Az amerikai Jerytraw és a ka­nadai Gorman áll a starthoz. Izgalmas verseny, öldöklő iram. Végül­ is az. amerikai repül át elsőként a célon. 1 dő 44 mp. , Norvégia, le van verve. Még Larsen sem tudja, megvédeni a l­ogára, ahol, meglepetésünkre, még meg sem kezdődött a verseny.­­ A szépen földíszített pályát hatal­mas épülettömböt alkotó, kényelmes tribün övezi. A tribünépületben külön távíró- és sajtószoba. Közelebbről meg­nézve az építkezést, nagyon meglát­szik rajta, hogy az utolsó napokban csapták össze. A nézőközönség száma, a nagy reklám ellenére, nem igen h­­­ladta meg a kétszázat. Végignéztük a versenyt, majd el­mentünk megtapasztalni a sí­ugrósán­­cot. Az első ugrósáncot a város szélén építették. Lehetetlen építmény és a nagyhangú újságcikkek mégis azt hir­dették, hogy 70 m.-es ugrásokra is al­kalmas. Ez a nagyzolás azonban csak addig tartott, amíg Gustav Walty, a svájci sí-szövetség elnöke meg nem ál­lapította, hogy meg lehetnek elégedve, ha a sokra tartott sáncról 30 méteres ugrás sikerül. Erre Chamonixtól kb. 6 km.-re építettek egy újabb sáncot, amely gyönyörű szép, hatalmas épít­mény,­csak egy baja van, hogy 26-ikára és­ 27-ike volt kijelölve tréning-napnak, ellenben 26-án még nem lehetett a sáncról ugrani, mert még mindig dolgoz­tak rajta a munkások, így azután szomorúan távoztunk a sáncról, útközben találkoztunk egy trenírozó svéd csoporttal.. Élveztük és egyúttal igyekeztünk ellesni szédületes fűtő­technikájukat. norvég, fehér­ keresztes , piros zászló becsületét, mert gyönge francia ellen­fele, ellen csak 44­8 mp.-es.. idől tud kifutni Amerikáé tehát az első olimpiai győzelem. A csillagos­ lobogó röppen fel, elő­ször a győzelmet hirdető árbocra. Az 500 méteres gyorskorcsolyázó verseny részletes eredménye ez volt: I. futam : 1. Moore (Am. Egy. Áll.) 45.6 m­p. 2. Blomgreen (Svédország) 46.6 mp. •—• II. futam­: Quaglia (Franciaorsz.) 48.4 mp. 2. Hassler (Franciaorsz.) 50.6 mp. — III. futam : 1. Jutzewitsch (Lengyelorsz.) 49.6 mp. 2. Horn (Anglia) 1­ p. 04.4 mp. — IV. futam : 1. Moén (Norvégia) 47.2 mp. 2. Sutton (Anglia) 1 p.­­­0­8 rpp. — V. futam: 1. Kaskey (Am. Egv. Áll.) 47 rpp. 2. Moens (Belgium) 1 p. 02 mp. — VI. futam : 1. Dix (Anglia) 55.8 m­p., 2. Van Hazenbroeck (Bek­giumj) —­ VII. futam: 1. Skutnabb (Finnorsz.) 46.4. rep., 2. Volekxsdin (Belgium) 56.4 mp. — VIII. futam : 1. Wallenius (Finnorsz.) 45 mp. 2. Végout (Franciaorsz.) 55 mp. —­ IX. futam : Okén Oszkár (Norvégia) 44.2 mp. 2. Steinmetz (Am. Egy. Áll.) 47.8 mp. —­ X. futam : 1. Bromquist (Svédorsz.) 45.2 mp. 2. Stroem (Nor­végia) 45.6 mp. — XI. futam : 1. Thunberg (Finnorsz.) 44.8 mp. 2. De Ridder (Belgium) 52.6 mp. — XII. futam: 1. Jewtraw (Am. Egy. Ál.) 44 mp. 2. Gorman (Kanada) 45.4 mp.­­ — XIII. futam : 1. Larsett (Norvégia) 44.8 mp. '2. De Wilde (Franciorsz.) 54.8 mep. —­ XIV. futam : 1. Romm­ba (Lettország) walkower 48.8 mp. 1 Végeredmény : 1. Jewtraw (Egyesült Államok) 44 mp. 2. Ginen (Norvégia) 44.2 mp.­3. Holtversenyben Thunberg (Finnország) és Larsen (Norvégia) 44.8 mp. 5. Wallenius (Finnország) 45 mp. 6. Bloihquist (Svédország)­­ 45.2 mp.* Délutánra, beborult az égboltozat, a hideg is engedett, félni­ lehetett, hogy a jég megpuhul és az 500 m-es versenyt elrontja. A verseny megindulásának ■késése,— ami úgy látszik rendszeres I lesz — segített a bajon, mert ha az­­ első rutinokuil még kásás volt a jég, annál keményebbre fagyott a csikorgó hidegben, amely a késő délutáni órák­ban leszállt a hegyekből a verseny­pályára. Este, amikor villanyfénynél futották le az utolsó futamokat, már ismét kőkemény jég kedvezett a ver­senyzőknek. Míg a délelőtti verseny a hatalmas Amerikának hozott diadalt, addig a délutáni verseny hősei a kis Finn­ország olimpikonjai voltak. Thunberg csodaszép futásával és­­ imponálóan fölényes győzelmével egyszerre meg­szerezte a népszerűséget. De szimpa­tikusan fogadták honfitársának, Skut­­nabb-nak második helyét is, amellyel a veszedelmesen felnyomuló Norvé­gia előtt az „Ezer tó országának”­ biz­tosította a versenyző nemzetek sorá­ban az első helyet. Amerika itt már háttérbe szorult a skandináv nemze­tekkel szemben. A délelőtti verseny hőse, Jewtraw kénytelen volt megelégedni a 13. hely­­lyel. A 23 éves amerikai fiú — mint kijelentette — nem is számított győze­lemre a hosszú távokon, mert mind­össze két hétig trenírozott, speciálisan az 500-as távra. Az 5000 méteres verseny részletes ered­ménye ez volt. 1. futam: Quaglia (Franciaország) 9 p. 08.6 mp. (francia rekord). Gorman (Kanada) feladta a versenyt, mert orr­vérzést kapott. — II.­ futam: 1, Paulsen (Norvégia) 8 p. 59 mp.,­­2, Blomquist (Svédország) 9 p. 48 m­p. Paulsen fölénye kezdettől fogva nyil­vánvaló. A táv felénél már fél körrel vezet és előnyét a célig csaknem egy körre növeli. m///, futam: 1. Stroem (Norvégia) 8 p. 54.2 mp. 2. Jewawr (Am. E. A.) 9 p. 27 mp. Kemény küz­delem, Jewtraw rossz taktikával fut, sokat megy az élre. 2000 méterig együtt halad a két versenyző, itt honfi­társainak biztatására a rutinosabb norvég futó előretör és a hátralevő 3000 méteren állandóan vezetve, 400 méterrel győz. —­­V. futam: 1. Dano­­van (Am. E. A.) 9 p. 15.6 mp. 2. Van Hazenbroeck (Belgium) 10 p. 13.8 mp. Erős kezdet után a belga futó hamar kész az erejével és az amerikai másfél körrel veri.*—­ V. futam: 1. Wallenius (Finnország) 9 p. 10.8 mp., 2. Moens (Belgium) 11 p. 30.3 mp. A finn futó két és fél körrel veri gyenge ellenfelét.­­ V­. futam : 1. Skutnabb (Finnország) 8 p. 48 mp., 2. Bialas (Am. E. A.) 8 p. 55 mp. Skutnabb nagyszerű taktiká­val fut. Az amerikai megszökik, de Skutnabb hagyja vezetni, úgy hogy 1500-nál Bialos negyed körrel van elől. 4000 m.-nél a finn futó behozza az előnyt és pompás finis után 60 méterrel győz. — VII. futam: 1. Thunberg (Finnország) 8 p. 39 mp., 2. Roumba (Észtország). A világbajnok megvesz­­tegetően szép stílusban, 400 méterrel győz az ugyancsak tetszetős stílusban futó észt bajnokkal szemben. A finn kolónia egetverő ordítással üdvözli Thunberg győzelmét. — VIII. futam­: 1. De Wilde (Franciaország) 10 p. 39.8 m­p., 2. Tebbit­(Anglia) 11 p. 01.2 mp. Gyenge verseny, 100 méterrel első. — IX. futam: 1. Steinmetz (Am. E. A.) 9 p. 35 mp., 2. Gegout (Franciaország) 10 p. 12.2 mp. Az amerikai egyszerűen a képnél heg­­y­i gyönge ellenfelét és háromnegyed körrel győz. I­X. futam: 4. Larsen (Norvégia) 8 p. 50.2 mp., 2. Jutzewitsch (Lengyelország) 10 p. 05.6 mp. Larsen gyönyörű stílus­ban futva, másfél körrel veri in­ferioris ellenfelét. — XI. futam: 1. Moon (Nor­végia) 8 p. 51 mp., 2. Blomgren (Svéd­ország) 9 p. 14.6 mp. Nagyon erős és izgalmas verseny, két skandináv ver­senyzőt honfitársaik hangosan biz­tatják. sűtheti, az utolsó körben meg­szalad­ elenfeléől, és biztosan győz. Végeredményben: 1. Thunberg (Finn­ország) 8 p. 39 mp., 2. Skutnabb (Finn­ország) S p. 48 mp., 3. Larsen (Nor­­végia) 8 p. 50.2 mp., 4. Moen (Nor­vég­a) 8 p. 51 mp., 5. Stroem (Nor­­végia) S­­ p. 54.6 m­p., 6. Bialas (Am. E. A.) 8 p. 55 mp.,­­A nemzetek helyezése ál él?5 m­.s eredményei alapján: 1. Pinnomzo­,', 20 és fél pont, 2. Norvégia 17 ts 1 1 pont, 3. Amerikai Egyesült /fimn.JU 11 pont, 4. Svédország 1 pont.­­ II. Az első versenynap. — Az 500 méteres és az 5000 méteres gyorskorcsolyázóverseny. — Ame­rikáé az első olimpiai győzelem. — Finnország a nemzetek élén. — Jewtraw (Egyesült Államok) és Thunberg (Finnország) győzelme.

Next