Sporthirlap, 1925. január (16. évfolyam, 1-17. szám)

1925-01-01 / 1. szám

4. oldal SPORTHÍRLAP Egy magyar futballintéző odisszeója Franciaországban. *­­ Miért hiúsult meg a­z NSC túrája s miért mondották le a VAC párisi meccseit.­­ Elzászban sem lehet túrázni. — Válasz egy indokolatlan táma­dásra. — A jövő tavasszal mégis kimegy az NSC Franciaországba. — A francia futballsport még gyenge lábon áll. — — Faragó Lajos levele a Sporthirlaphoz franciaországi útjáról. — Busto Arsizio, dec. 27. Kevés európai ország futballsport­­járól tudnak nálunk odahaza olyan keveset, mint éppen Franciaországé­ról. Igaz, hogy m­i a nagy világégés után meglehető­sen későn, csak 1922-ben vettük föl a közvetlen érintkezést a francia futballcsapatokkal,­­ az ÚTE két év előtti párisi és a­­ Vasas” tavalyi roueni játékán kívül nem is történt ezen a téren semmi. A párisi olimpiás­ alkalmából azután a magyar válogatott csapat ellátogatott Fiouenba és Havreba is, ezek a meccsek azonban csak afféle vigaszmérkőzések voltak, amelyek­nek senki sem tulajdonított nagyobb jelentőséget s nem is használt fel a francia és magyar egyesületek közötti sportbarátság kiépítésére és megerő­sítésére. A meghiúsult NSC túra története ilyen előzmények után csak örömmel üdvözölhettük a francia részről ezúttal érkezett megkere­séseket, amelyek karácsonyra és újévre magyar csapatokat invi­táltak Páriába és más francia városokba. Francia túra lekötésére elsőnek a ásások­ indították meg a tárgyalá­sukat s a francia klubokkal való­ köz­­vetlen érintkezésre O. Kruptot, a ná­lunk is járt párisi hírlapírót kérték fel. Krnpt érintkezésbe is lépett a francia egyesületekkel s november vége felé közölte a Vasasokkal, hegy­­órájuk állomásai, anyagi feltételei, pontosan , megállapítva, biztosítva vannak, csupán jóváhagyó beleegye­zésükre van szükség. A Vasasok a lekötések szerint Rouenban, Párisban, Bordeaux­­ban és Celteben játszottak volna. Közben a Vasasok, számolva a francia túra gyengébb anyagi feltételeivel, Preiner Sándor németországi utazása kapcsán közvetetten érintkezést talál­tak a német egyesületekkel és igen kedvező anyagi feltételekkel biztosí­tani tudták a németországi kirándulá­sukat. A francia túra tehát felesle­gessé vált, s miután az NSC-nek ez­­időtájt éppen német túrára vonat­kozó tárgyalásai hiúsultak meg, a két klub között fennálló baráti viszony alapján a Vasasok a legnagyobb kész­séggel ajánlották fel a francia furát az NSC-nek. Kruyt sürgető levelére tehát úgy a Vasasok, mint az NSC egybe­hangzó táviratban és levélben közölték, hogy a Vasasok nem vállalhatják a francia utat, de az IJSC minden tekintetben azonos feltételekkel átveszi és vállalja a túrát. E közlések­ után vártuk Krum­ínak a cserébe beleegyező táviratát, amely­­azonban napokig, tót hetekig késett, mért is,­­ rosszat sejtve, december 21-én személyesen utaztam ki Párisba. Megérkezve Pakisba, csakhamar ki­derült, hogy Kruyt­er alaposan el­rontott mindent. Ő ugyan a Vasaso­kat okolta, hogy késedelmeskedésük­kel tették lehetetlenné a túrát, ez állítását azonban nem fogadhattam el, mert egyező leveleink már két héttel előbb a birtokában voltak s ha azokat a párisi és más francia egye­sületeknek mindjárt továbbadta volna, a túra a legszebben nyél­beüthető lett volna. Kruyt­er - mint az a párisi klubok vezetőivel folytatott mege lemélés során kiderült — teljesen ti­ittflltfl­irtokig * ttdírta őrizte leveleinket s Így a túra során kombinációba vett egyesületek nem kapván meg beleegyező köz­lésünket, sorra lemondottak. L­átva, hogy a mi túránk dolgát Kruyt­er alaposan elrontotta, első szavam a VÁC párisi mérkőzéseire vonatkozott. Mi történt a VÁC-túra lemon­dása körül ? Éin még elutazásom előtt megígér- ■ tem a VÁC vezetőinek, hogy egyrészt­­ érdeklődőm­ szilveszteri és újévi­­ párisi mérkőzéseik iránt, másrészt, ■ ha lehet, igyekszem valamit a VÁC részére nyélbeütni Foueaban, Sh­atts­burában és Mishit­amenben a szá­mukra. Kérdésemre a Club Francois futballntézője, Cochb­­ut ki­jelentette, hogy a VÁC meccseit lemondották. Ők ugyanis a VÁC első levelére válaszképpen két mérkőzésér­t 13 ezer frankot ajánlottak fel, amelyre a VÁC egészen egyszerűen nem válaszolt.­­ Ő várt a VÁC válaszára egészen december 10-ig, s miután az nem jött meg, kénytelen volt lekötni egy holland csapatot, a Wilhelm 11.-t, s a VAC-ot értesíteni, hogy előző aján­latát az előrehaladott terminus miatt tárgytalannak tekinti. Én nagy meglepetéssel hallgattam Cochin úr kijelentéseit és nyomatékkal hangsúlyoztam, hogy a VAC-tól nyert értesülésem sze­rint ők a két párisi meccset fixnek tekintik. Cochin úr kijelentette még, hogy na­gyon sajnálja a magyarokkal terve­zett meccsek meghiúsulását, pedig úgy karácsonyra, mint, újévre magyar csapatokat akart vendégül látni s csak Kruyt­er és a VÁC érthetetlen eljárása tette a párisi mérkőzése­ket lehetetlenné. Miután azonban én igazán nem vagyok az intézőknek abból a fajtá­jából való, aki egykönnyen elveszti a fejét, mindent­­megmozgattam egy újab­b furaterv érdekében. Faragó próbálkozásai égi újabb fura létrehozására. Telefonálással, táviratozással és sze­mélyes tárgyalásokkal, sikerült december 28-ra Dieppe­­ben, január 1-re Rouenben és január 4-re Párisban fa Club Francais-vel­ három mérkőzést elhelyeznem. Már napokig tartó fáradságos mun­kám­ eredményével megelégedve el akartam hagyni Páriát," amikor de­cember 16-án este kiderült, hogy a szövetség a Club Francais-nak január 4-re kisor­solt bajnoki meccsét, jóllehet, azt előzően megígérték, nem engedi elhalasztani s így csak két mérkő­zésein maradt. Erre megegyeztem úgy a roueniak­­kal, mint a" dieppeiekkel, hogy a le­­­­kötések csak úgy válnak véglegesekké, ha sikerül egy harmadik, negyedik és egy esetleges ötödik meccset elhelyez­nem Strassburgban,­­Mülhausenben és­­ Metzben. Még­­ december 16-án elutaztam Strass­­burgba, ah­ol azonban személyesen győződhet-­­ tem meg róla, hogy­ az elzászi egye­sületek 2—A frankos belépődíjaik mellett nem tudják megadni az álta­lunk igényelt 5—6 ezer frankot mécs­esenként, tehát elzászi meccsekről szó sem lehet. Látva fáradozásaim eredménytelen­ségét, táviratoztam párisi megbízottam­nak, hogy a lekötött két francia meccset mondja le, én magam pedig Olaszország felé vet­tem utamat, hogy a veszett fejszének legalább a nyálét mentsem meg, ha erre egyáltalán mód kínálkozik. Az olasz, út részleteiről, az ottani viszonyokról, a magyar csapatok tú­ráiról és a­ magyar játékosoknak olasz csapatokban való elhelyezkedéséről külön cikkben kívánok beszámolni, az alábbiakban továbbra is a francia­­országi eseményekkel óhajtok foglal­kozni. Válasz a VÁC taracsravndá­­sásal kapcsolatos vádra­ "Ijjy mindenekelőtt azzal az egyik pesti sportlapban megjelent, s nyil­ván a VÁC részéről sugalmazott bur­kolt, támadással, amely szerint a VÁG párisi mérkőzéseinek lemondása az én párisi tartózkodásommal és tár­gyalásaimmal volna összefüggésben. Aki a fent elmondottakat, figyelmesen elolvassa, megállapíthatja," hogy a VÁC párisi meccseinek elmara­dásáért egyedül és kizáróan saját magát okolhatja, s a leghatározottabban kijelentem, hogy nem­ hiszem el azt az állítást, mintha a párisiak azzal az indokolás­sal mondottak volna le a VAC-nak, hogy cesik és sós, sokkal egyenesebb és korrektebb úriembereknek volt alkalmam meg­ismerni a francia sportférfiakat, sem hogy egy pillanatig is kételkednék ne­kem tett kijelentéseik valódiságában. Ellenkezőleg kátségbavonom a VÁC által jel­zett levél valódiságát, amit megtenni annál is inkább .Jogom van, mert a VÁG már hetekkel előbb lekötött strassburgi, mühlhauseni­ és miel­zi mérkőzésekről adott le kommü­nikéket s mikor én Strassburgba érve érdeklődtem ezek iránt a mérkőzések iránt, az elzászi sportkörök a legnagyobb meglepetéssel értesültek arról, hogy a VAC-nak egyáltalán szán­dékában van Elszászba jönni. Az NSC—VAC affér befejezéseképpen csak annyit üzenek a VÁC futball­­ügyes vezetőinek, Dér Simon és Gross M Marcell jóbarátaimnak, hogy tőlük, akik engem nagyon jól ismernek, nagyon rossz néven veszem, hogy távollétemben megjelent támadás­hoz anyagot adtak, csak azért, hogy saját magukat és esetleges hanyagságukat izgatott já­tékosaik előtt igazolhassák. Legyen meggyőződve úgy a VÁC, mint minden társegyesület, hogy ha módom és alkalmam van, én csak segítem és támogatom őket idegen­ben, nem pedig elgáncsolom. Most pedig bocsánatot kérve az olvasótól, hogy a klubügynek lát­szó, de tényleg a nyilvánosság ítélő­­szék­e elé tartozó kérdéssel ilyen sokáig foglalkoztam, rátérek a francia sport­­viszonyok általános ismertetésére. A francia futball ereje. Ami a francia csapatok játékerejét illeti, azt csak egy párisi elsőosztályú mérkőzésen át volt alkalmam meg­ismerni. Ott voltam a Buffalo-pályán ren­dezett Club Francais Clichy baj­noki mérkőzésen, amelyet előbbi nyert meg 5­: 0 arány­ban. A nívó bizony alig ütötte meg a mi másodosztályú meccseink nívó­ját. M M­indkét csapatban volt két-három kitű­nő játékos, de a nagy többség igen gyenge. A keret is sokban hasonlított egy hazai II. osztályú mérkőzéshez, ame­­ly­et történetesen a Hungária-, vagy az Üllői­ úti pályán rendezné­nk Mer­, a mintegy 40 ezer nézőt befogadó híres Buffalo-pályán a fontos baj­noki meccsen alig 200 ember lézengett és abból is legalább 130 pályái egyes volt. A párisit még mindig sokkal jobban érdekli a rigby, mint a fut­ball. A futballban csak a nagy esemé­nyek, nemzetközi meccsek vonza­nak közönséget s ezért a vezető párisi egyesületek hacsak lehet, gondoskodnak is kül­földi ellenfélről, s minthogy egyma­gukban gyengék lennének, mindegyik csapat legjobbjait összetevő kombi­nált csapatokkal veszik fel a küzdel­met, így például a két csoport vezető csapataiból, a Club Françaisból és a Stade Fran­­­caisból összeállított válogatott csa­pat már határozottan jó játékerőt képvisel s ez a kombinált együttes fog a Párisba jövő NSC-vel is mér­kőzni r. .­­ Paris bajnokságát különben két csoportban bonyolítják le. Az A) cso-­­ortban a Club Francois, a B) csoport-­­ban a Stade Francois vezet, s az őszi események nagy meglepetése, hogy a tavalyi bajnok Red Star, csoport­jában a hatodik helyen kullog. Faragó Lajos. r­izmás és szilázi látcsövsk, D -legjuttnyeuSStt £$­rtt­-lfr # MACHER REZSI ÉS TÁRSA amPflPSST. POPMa*KCaKY.UTCA 45­ sz. KARJEGYZÉK-KSYOMAT VTVÓFELSZERELÉS Vivókard, fekete kosár, olasz pengével 63.030 K, csiszolt kosárral SO.OCO K, nikkel kosárral OO.'iO II, válogatott versenypengéve 1 5.000 K-val drágább. Vivópenge, olasz gyártmány 25.500 K. Válogatott versenypenge darabja 29.COO K. Vivófejvéd, gépfon­ás, műbörkosárral 250.000 K. Vivófejvédek, kézilovis, börpárnázattal 350.000, 400.000, 450 000. 000.000 K. Vivókeztyü, u. vászon 130.000 K. Vivókeztyü, bőrből 200.000, 230.000 K. Vívó­­kabát 430.000 K-tól 600.000 K-ig. Vivócipő 45.000 koronától feljebb. TÉLISPORTFELSZERELÉS Sí, stujiföldi kötésse! 150.000 K. Si-talpak 250.000, 300.000, 350.0000 IC még-srokki ütők 80.000 K-tól feljebb. Szánkók 180.000, 220.0CO, 280.000, 020.000 K. Korcsolyák 200 000 K-tól. FUTBALLFELSZERELÉS Futballing, sima szín, 1-a 75.000 K, 11-a 65.000 K, csíkos vagy mellen egy csíkkal 85.000 és 65.000 K. Futballcipő, marhabőr 100.000 K. tehén­­bor 240000 K. ieher vagy barna b­rom­bőrből 300.000 és 340.000 K. Futballnadrág 35 000 és 45.000 K. Ilarisnyaszár 48 000 és 52000 K.­­ Futball-lebda mérkőzésre 160.000,180.000, 20­5.0001­, 1$ szeletes 2SO.COO K.­­ „SORUM" futball-labda 803000 és 340.003 K. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küldünk ! 1. szám.

Next