Sporthirlap, 1926. április (17. évfolyam, 52-67. szám)

1926-04-01 / 52. szám

2 Évente csak egy osztrák—magyar válogatott mérkőzést akarnak Bécsben? A magyar szövetség kételkedik a terv komolyságában Bécsi tudósítónk tollából cikket közöltünk, melyben az osztrák fut­­ballh­advezér, Meisl Rugó, elégikus hangon emlékezett meg a magya­rokkal való barátságról és legújab­ban támadt konfliktusáról. Ebből a nyilatkozatból csendült aztán ki egy olyan momentum, amely eddig ismeretlen volt a magyar egyesüle­tek és közönség előtt s ez az, hogy a bécsi proficsapatok már nem helyeznek nagy súlyt a magya­rokkal való sűrű érintkezésre s tervbe vették a válogatott mér­kőzéseknek olyan leépítését, amely szerint Ausztria és Magyarország vá­logatottjai ezentúl évenként egy­szer mérkőzzenek. Állítólag Meisl minden befolyá­sára szükség volt, hogy negyedszá­zados sportérintkezés után ne pro­vokálják ki a bécsiek ezt a nagy kö­vetkezményekkel járó határozatot, viszont újabban az a hír kelt szárnyra Bécsből, hogy Meisl és a magyar delegátusok közt Brüsszel­ben támadt konfliktus után Meisl már fel fogja adni eddigi konciliáns magatartását, ami meg fogja ér­lelni azokat a következményeket, amelyek eddig éppen Meisl maga­tartása miatt maradtak el. Bennünket nagyon is közelről érint, minden, ami ebben az ügy­ben történik s ezért megkérdeztük Fischer Mórt, az MLSz nemzet­közi bizottságának elnökét, aki a­ következőket mondotta: , , Én magam sajnálom legjobban, hogy Meislt elkedvetlenítették az események s hogy ilyen pillanatnyi félreértések veszélyeztethetnék a hu­­s­zonötesztendős barátságot. Egy percig sem tudom elhinni, hogy em­berek közt támadt differencia oka lehet két, évtizedeken át nagy ba­rátságban élő szövetség egymástól való el­hidegül­ésének. Meisl éveken át volt velünk szoros barátságban és sok mindenért hálával tartozunk neki. Többek között mikor a leg­utóbb a Tandler eset miatt veszélybe került magyar—osztrák mérkőzést úgyszólván egyedül mentette meg. Lehet, hogy Meislnek az az elhatá­rozása, hogy nem áll többé ellen a bécsi kluboknak az osztrák—magyar mérkőzések leépítését célzó tervei­­nek,azonban nehezen hiszem, hogy az osztrák szövetség higgadt vezető­sége bármilyen ilynemű javaslatot határozattá emelje. A­ nemzetközi­­bizottság elnöke kétségtelenül világosan látja az Osztrák futballsportban uralkodó viszonyokat és mi a magunk részé­ről is valószínűtlennek tartjuk, hogy a magyar-osztrák válogatott mérkőzések leépítésének terve ko­moly formában felmerülhessen. A m­agyar labdarúgósport vonzóereje a sok vérveszteség miatt nemzet­közi viszonylatban időnként egy árnyalattal talán elhalványodott, azonban még sem lehet mondani, hogy a szerencsésebb viszonyok közé került osztrák futballnak joga van, csak úgy félvállról beszélni róla. Az osztrák szövetség irányítói valószínűleg maguk sem merik ál­lítani, hogy Bécs feltétlenül föléje kerekedett volna a magyar futball­nak. És másrészt a magyar-osztrák válogatott és klubközi mérkőzése­ken nem is olyan régen dominál Ausztria és ha jól emlékszünk, egy pár évvel ezelőtt meg magyar si­kerektől volt hangos a volt csá­szárváros. Akkoriban a mi osztrák szomszédaink mindenféle kifogáso­kat kerestek sorozatos vereségeik enyhítésére, azonban arra nem em­lékezünk, hogy a magyar sport­kö­rök az osztrák futball csekélyes teljesítőképességének következne­ nyert készültek volna levenn . Ilyesmit hűvös, diplomata fejtől nem is lehet várni, a szenvedély és a­ temperamentum kirobbanását pe­dig nem kell túlságosan tragiku­san venni. SPORTHÍRLAP CSÜTÖRTÖK, 1926 ÁPRILIS L Plattkó még két évig játszik Azután „privatizálni" megy Amerikába s onnan visszatér Magyarországba Egy százezer dolláros amerikai ajánlat, amely nem igaz Ha a spanyol futballistáknak technikájuk lenne, ők lenné­nek a világ legjobb játékosai . A szövetség parancsára befü­vesítik a spanyol futballpályákat — Egyesület, amelynek tizenkétezer fizető tagja van Beszélgetés az FC Barcelona mág­neses kezű magyar kapusával — A Sporthírlap spanyolországi tudósítójától — Régi probléma, hogy várjon a labda mindég oda repül-e, ahol a Plattkó keze van, avagy Plattkó tartja-e mindég oda a­ kezét, ahová a labda lépül. Ez a két tényező ugyanis a kapu előtt, sajátságos mó­don mindig találkozik. Éppen ezen spekuláltam, amikor a kezembe ke­rült a „La noche" című barcelonai estilap, amelynek első oldalán nagy cikk jelent, meg: Plattkónak 100.000 dollárt és külön heti 100 dollár fize­tést ajánlanak fel, hogy Amerikába menjen — Ejnye, gondoltam — már egy hete vagyok Barcelonában és még nem csináltam intervjút plattkóval. Most aztán ideje lesz! Felszaladtam az FC Barcelona klubhelyiségébe a Ram­bla Santa Monicán. — Beszélhetnek Senor­ Plattkóval? — kérdeztem a segédtitkártól. — Még nem volt itt, de azért­ ké­­sőbb biztosan ide jön. Otthagytam a névjegyemet és egy óra múlva az FC Barcelona szol­gája vizitkártyát hozott nekem: „Francisco Plattkó“, alatta magya­rul: Várom fél 10-kor a Gambrinus­­vendéglőben a Ram­bla de las Flo­­resen. Gambrinus vendéglő, Barceloná­ban is van ilyen és a Plattkó-zsá­­nerű kapusnak Barcelonában vilá­gos az élete. Pont féltízkor Plattkó megjelent a Gambrinisban Gittel Dombi tré­ner társaságában és egy kényelmes­ asztalnál foglalt helyet velem szem­ben. Plattkó nem jött gyalog, saját gyönyörű 60 HP Studebaker-autó­­ján hajtott a Gambrinusig, mert az FCB Barcelona kapusai csak az öl­tözőtől a kapuig mennek gyalog. Csekély 25.000 peseta (3500 dollár) volt az ára ennek a fénylő géphaty­­tyúnak. — Mi igaz a „La noche“ cikkéből, amely szerint 100.000 dollárt kínál­nak önnek, hogy Amerikába men­jen? — kezdem meg a társalgást. — Egy szó sem igaz — felel Platt­kó. Holnap meg fogom cáfolni a „Mundo Deportivo“ című sportlap­ban. — Meddig akar még kapuskodni Barcelonában? — adom fel a követ­kező kérdést. — Amíg a­ szerszám bírja — mond­ja kedélyesen Plattkó, majd látva, hogy kiittam a feketémet, hozat ne­kem egy korsó pilzeni sört, azután így fűzi tovább a szót. — Már három éve vagyok Barce­lonában. Még körülbelül két évig maradok kapus. Ma 28 éves vagyok, úgy hiszem, 30-cal visszavonulha­tok. Azután mint privát ember ki­megyek Amerikába (de nem mint kapus). Megnézem, milyen világ van arrafelé és aztán visszajövök Magyarországba. — Mi a­ véleménye a. spanyol já­tékosokról és a. közönségről? — A közönség itt nem ért a fut­ballhoz és sok játékos szintén nem.­ Az a bajuk a­­spanyol futballisták-­­­nak, hogy nincsen technikájuk. Ha­­ ezt elsajátítják, a világ legelső játé­kosai közé sorozhatják magukat. Megvan bennük a gyorsaság, a ha­tártalan lelkesedés, erős lövésük van, csak, bizony, a technika hiányos. — A kapusnak — folytatta Plattkó — Spanyolországban nagyon nehéz dolga van. Elsősorban igen vadul támadnak a kapusnak, ami itt telje­sen megengedett dolog. Nézzen ide, hogy összerugdalták a fejemet —és több vörös hosszúkás sebbhelyre mutat. — Aztán még egy nagy baj van. A pályák talaja agyagos és bor­zasztóan kemény. Nyáron a nap úgyszólván teljesen kiégeti a ta­lajt, ilyenkor aztán nem tréfadolog a vetődés. A spanyol futballszövet­­ség most azt a jelentős határozatot hozta, hogy a jövő évi bajnoki mér­kőzéseket csak füves pályán sza­bad lejátszani. Ezért most Angliá­ból hozatunk füvet. — Klubtársairól mit mondhat ne­kem? — Az FC Barcelona legjobb em­berei Sagi-Barba balszélső, Alcán­­tarái centerhalf és Planas jobb bekk. Samitier centercsatár az utóbbi időben hanyatló formát mutat. Sagi-Barba — szerintem — a konti­nens legjobb játékosai közé tarto­zik. — Nem mondhatná meg nekem, mennyit keres, ez a közönséget szer­felett érdekelné — szólottam ártat­­lan arccal és kiittam a Wermuthot, amit Plattkó a’pilzeni után belém­­diktált. — Nézze, ezt nem mondhatom meg, azonban megírhatja, hogy az ál-amatőrizmus itt épp úgy virul, mint másutt. Az FC Barcelona ha­talmas egyesület, 12.000 tagja van, akik havonta 5 pezeta tagdíjat űzet­nek. A pályán elfér 30.000 ember és minden jelentéktelen meccsnél van legalább 15.000 néző. A belépőjegyek ára IV?—a pezeta. A közönség fana­tikusan szereti a klubját. Eme adatok alapján lassan leve­zettem magamnak a 25.000 pezetás Studebaker-kocsit, majd így szól­tam: — Emlékszik, ezelőtt 10 évvel a Vasasokkal lent járt Temesváron, szülővárosomban... — Hogyne! Kinizsi ellen játszot­tunk. Jó csapat volt az. — Hol lakik Plattkó úr? — kér­deztem, miután láttam, hogy ké­szülődik. — Kint lakom a Hortában. Hm! — gondoltam. Horta, Bar­celona elegáns villanegyede, fél­órányira a várostól és arról híres, hogy szegény ember ott nem lakik — De mielőtt hazamegyek, magát egy kicsit megautóztatom — mon­dotta a mágneses kezű kapus, aki maga hajtja nagyszerű kocsiját. — Gondolja, hogy a soffőrje vagyok. És elindultunk. Plattkó épp olyan biztosan fogja az autó volántját, mint a futballt. Én pedig úgy ültem a tovasikló 60 HP Studebaker-ko­­csiban, mint Ábrahám ölében. László Pál. Magyarországon a legrégibb . SOFRUUSKOLI, sgSli G­.­. -ap i.'pflpíj re'f^orr József 1'2-4'v AZ ELSŐ JO^FORMOLA Brázay sósborszesz használata aGé!ozza az izomzatot! J l ' ' ...... i ' ■ ............­.... F st Jj JOG! SZEMINÁRIUMA VI, VÁCI­ UTCA 20, Pnik­Hll É If Előkészít ügyvédire, szigorlatra, alapvizsgára. UllUs Villi­g­g Kérje a B ÜGYVÉDVIZSGAI útmutatót. KATONA ARTÚR doktor jogi és közgazdasági szemináriuma Budapest, IX, Háday-utca 41. (az egyetemektől 5 perc­nyire). Telefon: József 105 - 90. Fiók: Péss, Basamalom­ utca 8. Miskolc, Soltész Nagy Kálmén- téter^Zselőkészítés^egyzetbérlet^tanácskozás. Befejeződött a SzAK—Fodor Endre per Becket, a Szak játékosát, egy évre til­tották el a bíráskodástól . Ennek ellenére hogan futballozhat tovább Ami késik, az még a futballban sem múlik. Teljes esztendeje húzó­dik már­ annak a feljelentésnek az elintézése, amit Fodor Endre szö­vetségi bíró adott be egy szegedi bírótársa, a SzAK-nak jelenleg legnagyobb formát játszó játékosa, Beck ellen. A múl­tévi kupamérkőzések so­rán a SzAK—Törekvés-mérkőzést vezette Fodor Endr­e, akit a közön­ség köréből a legválogatottabb­ szi­dalmakkal illettek s aki a legheve­sebben sértegető Becket felismerve, feljelentést adott be az inkollégiáli­­san viselkedő bírótársa ellen. Teljesen érthetetlen módon kerek egy esztendeig hevertek az ügy ak­tái a budapesti bírótestület fe­gyelmi bizottságának asztalában. Fodor Endre többször is interve­niált az ügy tárgyalása érdekében s mivel ez mindezideig eredmény­ével nem járt, végkép elkedvetle­nedve már a BT-ből való kilépésé­nek a gondolatával foglalkozott, míg végre most teljes és tökéletes elégtételt kapott. A BT fegyelmi bizottsága 1927 április 1-ig függesz­tette fel Beck bírásodási jogát. Még így elkésve is elfogadható volna az ítélet, ha annak történe­tesen volna valamelyes gyakorlati jelentősége. Amíg a BT az MLSz egyik szerve volt, magától értető­dőnek tartották, hogy a kitiltott játékos nem bíráskodhatik s a fel­függesztett bíró nem futballozhat a felfüggesztés ideje alatt. Az MLSz-ben működő egyéb funkcio­náriusokra ez ma is érvényes és például egy kitiltott Intéző ma sem futballozhat a kitiltása alatt. Csakhogy amikor a BT-t önálló­sították s az MLSz az új és tőle független testülettel kartellt kö­tött, ebből tökéletesen kifelejtették azt, hogy ezekről a tilalmi rendel­kezésekről is kellene megállapodá­sokat lefektetni a kartellben. A BT ugyan hallgatólagos örökségnek te­kintette azt, hogy az MLSz által kitiltott játékosokat ez alatt az idő alatt bíráskodni nem engedi, a for­dított eset azonban eddig még nem merült fel és csak most, a Beck­­eset késői elintézése kapcsán derül ki két súlyos hiba, ami miatt illu­­zóriussá válik az egyébként súlyos­nak látszó ítélet. Az egyik az, hogy a BT rögtön a bírótárs megsértése után nem járt el abban az irányban, hogy az MLSz is indítson fegyelmit Beck ellen, a másik és régebbi hiba pedig az, hogy a­ bíróval szemben sport­szerűtlen kollégára kirótt büntetést már a kartellkötés idején elfeledték az MLSz számára is kötelezővé tenni-Fodor Endre tehát megkapta, az elégtételt. Azonban hogy mit jelent Beck számára a bíráskodástól való eltiltás, azt legjobban az mutatja, hogy ma is egyik főerőssége a SzAK-nak. Hungária úti pálya Vasárnap, április 4-én délután 4 órakor MTK­Slavia Előtte 2 órakor FTC-UTE húsvéti serlegmérkőzések.

Next