Sporthirlap, 1927. március (18. évfolyam, 34-51. szám)
1927-03-01 / 34. szám
KEDD, 1927 MÁRCIUS 1 SPORTHÍRLAP A Sabaria hajlandó egyszer kiállni a Bástya ellen, de méltánytalannak tartja a szegediek óvását — i—— Örömmámorban úszik Szombathely és környéke — Hogyan fest a meccs szegedi és hogyan szombathelyi megvilágításban? — Szász Hugó bíró nyilatkozik a gólokról, a sérülésekről és a rendőrség beavatkozásáról . — A Sporthirlap tudósítójától. — A nagy vidéki derby alaposan megzavarta Szombathely és Szeged sporttársadalmának az életet. Míg azonban, a nyugati metropolisban érthetően boldog újongással fogadták a meccs felmenetelét, addig Délen szomorúan, beszélőét a mérkőzésen történtekről és azokért az ellenfelet és bírót egyformán hibáztatják. Alább részletesen ismertetjük a két Város hangulatát, amennyiben szombathelyi tudósítónk telefonjelentésén kívül a Bástya ügyvezetőjének a nyilatkozatát is közöljük, sőt Szász Hugó bírónak a Bírótestület elnökének a jelentését is átadjuk a nyilvánosságnak, hogy így a Szombathelyen történtekről mindenki megalkothassa a véleményét. Szombathely, február 28. (A Sporthírlap telefonjelentése). A vasárnapi győzelem hatása alatt még hétfőn is örömmámorban úszott Szombathely lakossága. A nagyszerű eredmény nemcsak a szombathelyieknek hozott örömet, hanem fellelkesítette egész Nyugatmagyarország sportközönségét, amely résztvesz a Sabária győzelmi mámorában. Sopron, Pápa, Sárvár táviratban üdvözölte a győztes csapatot, de Budapestről, sőt Alberti- Irsáról is érkezett gratuláció. Az eredmény mindenkit kielégít, mert a Sabaria teljes revansot vett múltévi 4:0-ás szegedi vereségéért. A nem éppen szép időben is ötezer fizető néző jelent meg a végóta türelmetlenül várt mérkőzésen s így rekordot jelent a közönség száma és a bevétel összege is, miután több mint nyolcvanmillió korona folyt be a klub pénztárába. , , A mindenképen sikerült attrakció utáni néhány órával terjedt el Szombathelyen az a hír, hogy a Bástya megóvja a mérkőzést. A meglepő híradás valósággal frappírozta a közönséget. Szombathelyen méltatlankodva beszélnek a Bástya tervéről, amely érdekes összehasonlításokra adott alkalmat. A hírek szerint a szegediek óvásának alapja elsősorban az első gól Attól függetlenül, hogy a gyakorlatban szokatlan a bíró ítélkezése miatt megóvni a mérkőzést, a Bástya csapatának viselkedése sem felelt meg a sportetika követelményeinek, mert a bírói ítélet után le akartak vonulni. Ezzel szemben áll az, hogy a Sabária, illetve akkor még SzAK, a szegediek elleni utolsó amatőrmérkőzésen szó nélkül tűrte a szerinte jogosulatlanul megítélt tizenegyest s feegyelmezetten végigjátszotta a mérkőzést. A Bakk Buresch összecsapásnál a következők történtek: Buresch kidriblizte a védelmet kicselezte a kapust is és a labdát élesen a hálóba lőtte már, amikor Back hátulról megrúgta és az eleső balszélsőnk fejére lépett úgy, hogy Buresch elájult. Hogy mennyi szándékosság és mennyi véletlen volt ebben a dologban, azt megmondani szinte lehetetlen, de lélektanilag megérthető az a hangulat, amely erőt vett a közönségen, amikor kedvencét ájultan fekve látta. A rendőrtisztviselő közbelépése Szombathelyen sem keltett sportszempontból osztatlan helyeslést, sőt a Sabaria vezetősége a mérkőzés után a sportszolidaritás megóvására a rendőri közegeknek határozottan kijelentette, hogy Back nem szándékosan rúgta le Buresehit. Szombathelyen a múlt évi 4:0-ás eredményt is szembeállítják az ideivel és azt mondják, hogy amikor..* Sabaria kapott ki Szegeden 4:0-ra, akkor Zsarnóczay bíró olyan gólt nem adott meg a szombathelyieknek, amit maguk a szegediek is már gólnak láttáik. Ekkor a Sabariának is lettek volna, okai, hogya bíróval vagya túlságosan soviniszta közönséggel szembehelyezkedjék, ám ismét szó nélkül fegyelmezetten végigjátszotta a mérkőzést, sőt utána nemcsak hogy a Bástya vezetőséginek gratuláltak, hanem a bírómra is köszönetet mondtak. A mérkőzésre vonatkozóan a fővárosi sport- és napilapok jelenvolt tudósítói egyhangúlag kijelentették, hogy a Sabaria megérdemelten győzött, a közönségről pedig az a véleményük, hogy hallatlanul lelkesen, de méltóságteljesen viselkedett. Udvariasan üdvözölte a pályám lépő szergedi csapatot é®, nem zavarta akkor sem, amikor az első percekben a Bástya fölényben volt Csak akkor kezdték el kedvenceiket lelkesíteni, amikor a Sabaria is belemelegedettajátékba és a „tempó Sabaria“ kiáltások csak úgy zúgtak végig a sűrű embererdőn. Egyébként a szombathelyiek egyáltalán nem aggódnak a mérkőzés sorsáért, mert maga A Sport Vikimp munkástársának hétfőn este alkalmias volt a még Budapesten tartózkodó Kardos Mihállyal, a Bástya ügyvezető alelnökévelbeszélni, aki a vasárnapi mérkőzésentörtént, sajnálatos eseményekről és aBástya által benyújtandó óvásról ezeket mondotta: — Másfél évtizedes sportpályafutásom alatt a szombathelyi pályán történt botrányhős még csak hasonlót sem tapassattaltam. A selyi sajtó által már hetek óta felkeccelttömeg a pályára lépő csapatunkat éktelen füttykoncerttel fogadta, ami a ligaibajnokságban nőt hiszem eddig egyetlen pályán sem fordult elő. Ez a fogadtatás kétségtelenül véréseit deprimálta csapatunkat, amely ennek ellenére az első percekben hatalmas lendülettel és lelkesedéssel, feküdt a küzdelembe úgy, hogy a mérkőzés filép sportot ígért.: . — A 8. percben egy Sabaria támadás alkalmával Szüsz Hugó bíró úr általános meglepetésre a Bástya kapuja előtt megállította a játékot és körülbelüla hatos vonalon ''feldobta a labdát. Eza szokatlan ítélkezés is felizgatta a csapatot s ekkor történt Burmerlingsajnálatos sérülése, akit Mészáros labda helyett térden rúgott, úgy, hogy ettől a perctől fogva teljesen hasznavehetetlenné vált. Negyedóra mnúlva ugyan, próbálkozott a játékban résztvevni, de heves fájdalmai miatt, rövidesen végleg elhagyta a játékteret és most a szombathelyi kórházban várja gyógyulását. A csapatot fel kellett tehát forgatni. Vargát vontuk vissza jobbhallnak és Wébert hátvédnek. Még , ebben az összeállításban 10 emberrel is frontban maradtunk, míg a 24. percben egy a bíró is kijelentette, hogy a rendőri incidensnek a mérkőzéshez semmi köze nincs és abszolúte nem befolyásolta ennek sportbeli részét. Ha azonban a szegediek a mérkőzés eredményét irreálisnik, tartják, a Sabaria a legközelebbi alkalommal hajlandó semleges pályán — akár a fővárosban is . Bástya ellen ismét kiállni. A mérkőzésen szerencsétlenül járt Emmerling a szombathelyi kórházban fekszik és a Sabaria vezetősége a figyelmesség számos jelével halmozza el a rokonszenves játékost. Emmerlingnek nincs szerencséje a futballban, mert ez már a harmadik sérülése. A baleset különben a véletlen műve volt, azonban, mint az orvosok megállapították, a szegediek nagy hibát követtek el hogy Emmerlinget a sérülés után is egy ideig tovább szerepeltették. A vasárnapi izzó hangulat után már meglehetősen lecsillapodtak a kedélyek és a Dahariában tovább folyik a komoly munka. A csapat erősen készülődik a vasárnapi mérkőzésre, mert Újpest ellen sem akar szégyent vallani. Erre a mérkőzésre egész sereg híve fogja külön-vonaton elkísérni kedvenc csapatát. könnyelmű bírói ítélkezés az amúgyis felizgattott csapatot még jobban deprimálta. Kovács hosszú lövését Acht nyugodtan fogta, s a rástantoló Kovács előtt a labdával kezében elesett. A bíró, aki 35—40 méternyi távolságban állott az esettől, úgy látta a helyzetet, mintha Adit a labdával a kapuba esett volna, mire gólt ítélt. A szombathelyi közönség csak akkor ocsúdott fel és kezdett ujjjongjani, mikor Szösz Hugó a Sabaria játékosok közbelépésére középre mutatott és a Mire alapítja a Bástya a meccs elleni óvását? 3 MODI ANO SZIVARMAPARIK ÉS MŰVELV FELÜLÍláLHATATLAN protestáló Bástya-játékosokat meg sem hallgatta, hiatárbíróit meg sem kérdezve, fenntartotta első ítélkezését. Még ezt is elszenvedte a csonka csapat , tovább küzdött addig, amíg két perc múlva egy újabb esemény teljesen felborította a helyzetet. A 26. percben Buresch megszökött a balszélen, Back keresztbe rohant elébe, de már beérni csiak közvetlen a kapu előtt tudta, ahol a két játékos összeütközött, elestek s eközben lehetségen, hogy Back megrághatta Burescht. A közönség éktelenül pfujolni kezdett, egy rendőr felügyelő és egy rendőr berontott a pályára. Backet a legkíméletlenebb módon megragadták és a pályáról kifelé tuszkolták. A bíró csak akkor avatkozott az ügybe, mikor Back már a tribün alatt volt és a Bástya csapata a pályáról — látvántársukat halálsápadtan a rendőrök karjai között — le akart vonulni. Talán helyesebb is lett volna, ha a csapat levonulását nem akadályozzuk meg. A Bástya vezetősége azonban a nagy közönségre való tekintettel a csapatot nyugalomra intette és a játék folytatását rendelte el Hangsúlyozom, hogy a bíró Back lehurcogatása miatt be sem szüntette a játékot és csak akkor ment utána, mikor már látta, hogy a Bástya csapata is levonulóban volt. Főleg ez az eset az, amely miatt megóvjuk a mérkőzést, hiszen az ilyen rendőri beavatkozások teljesen illuzórikussá tehetik a bajnoki küzdelmeket, mert elképzelhető, hogy a történtek után milyen lelkiállapotban küzdött tovább a meghurcolt Baok és hogy milyen hatással lehetett ez a jelenet az amúgy is végsőkig megfeszített idegekkel dolgozó csapatra. Ami ezután történt, azt csak a csapat bámulatos fegyelmezettségűnek tudható be. Tovább küzdöttek a fiúk, hogy megmentsék a szegedi sport becsületét, amelyet ilyen módon még egyetlen ellenfelünk sem igyekezett megtépázni a egyetlen bíró sem akadt, aki ennyire erélytelenül bíráskodva ily kevéssé lett volna csak képes gátat, vetni a sajnálatos eseményeknek. — Nyugodtan várom az illetékes bizottság döntését, mert elképzelhetetten, hogy a történtek után ennek a mérkőzésnek az eredményét reálisnak tekinthessék. A gólok szabályosak voltak, a sérülések véletlenül történtek, de a rendőrség jogosulatlanul avatkozott a mérkőzésbe — mondja Szász Hugó, a mérkőzés bírája — Emmeisinggel «, sérülése pillanatában Mészáros a legártatlanabb módon futott össze, úgy, ahogyan ezen mérkőzésen is még vagy híosz esetben futottak össze párok, akik elestek, felkeltek és játszottak tovább. Hogy Emmertsing ezúttal harcképtelen tett, azt másként nem tudom infegimai nytaráln, minthogy egy régebbi, sérülésének kellett kiújulnia. A Kovács által elért első gólt a 16-os téjáról mintegy húsz lépésről világosan láttam. Adht lehajolva a felső testére fogta a lövést, Kovács ráfutott és mellével szabályosan visszalökte a kapuba. Acht ülőhelyzetbe esett visszaesőt a felső teste tovább hanyatlott, majdnem két vállra kerülvén. A gól kétségtelen volt azonnal fújtam és mentora a középre. Mikor a Bástya reklamálni kezdett nálam, már közel voltam a félpályához. Buresch sérülését és a botrányt így hottam. A kapura tartó Buresch elé Adht rézsútosan 8—10 lépésre kifut. Buresch átjátsza magát a kapura, mikor hirtelen feltűnik előtte e kersztben futó Back. Buresek erre azonnal a guruló labda után nyúlt s egészen elhajolva még egy lökést ad a labdának. Back a labdát már nem érhette el. Büfésekre már nem figyeltem, hanem inkább a labdát tartottam szemmel, mert az erősen keresztben haladó labdáról még nem lehetett tudni nem megy-e a hálóba, úgy rémlik előttem, mintha az utolsó kinyúlás után ülésbe eső Bureseht a röpsölö Bitek át akarta volna lépni — (labdáról* már nem lehetett közöttük szó) —, amikor egyszerre óriási lármával beront a közönség, rendőrök is jönnek s körülveszik a két játékost. Lefújtam a gólt s a legerélyesebb hangon követeltem a közönségtől, hogy a pályát azonnal hagyja el. A rendőrök kezdték a tömeget visszaszorítani, amikor észrevettem, hogy tőlem mintegy 40 lépésre két rendőr, körülvéve több nézőtől, karjánál fogva a