Sporthirlap, 1927. július (18. évfolyam, 97-109. szám)

1927-07-02 / 97. szám

SZOMBAT, 1927 JOLIUS­­ SPORTHÍRLAP Nyugati kerület I. osztály Szombathely: Sz. MÁV—SVSE. Székesfehérvár: SzTC—DAC. II. osztály Magyaróvár: MAFC—VMAFC. II. osztályú döntők Sopron: SFAC—DVE. Kőszeg: KSE—II. ker. SC. Keleti kerület I. osztály Kisvárda: KSE—DTE. II. osztályú döntő Püspökladány: P. MÁV—DMTE. KANSz-serleg Debrecen: Fér. Vasutas—DVSC. Az amatőrbajnokság végnapjai Zárt ajtók mögött játszanak a csapatok vasárnap­­A pénteken életbe lépett futballti­­lalom befejezetlen bajnoki évadot talált és a hátralevő mérkőzéseket az OTT-tól remélt engedély megér­kezéséig egyelőre zárt ajtók mögött fogják lebonyolítani az egyesületek. A bajnoki tabellán lényeges vál­tozást­ aligha hozhatnak az Oprée-csoport vasárnapi mérkőzései. A BSE a cso­portbajnokságot már megnyerte és így a RÁC ellen lejátszandó mér­kőzés csak morális szempontból bír jelentőséggel a csapatra. A RÁC viszont már kiesett az elsőosztály­ból, és esetleges győzelemmel sem előzheti meg a KAOE-t. — A Va­sas az ETC, az MTK a KAC legyő­zésével nyomul majd előbbre a baj­noki­ tabellán. - -.............. Őszi eredmények: BSE—RAC 7:0. — Vasas—ETC 4:2. — KAC—MTK 4:1. A Springer-csoport vasárnapi programmján mindössze egyetlen mérkőzés szerepel. Az FTC és a TTC bajnoki játéka a bajnoki helyezési sorrend szempontjából je­lentéktelen eseménnyé zsugorodik össz­e. A III. osztályban a Fehéry-csoportbeli SzFC és a Cse­peli MOVE ismétlik meg a minap megsemmisített mérkőzéseket. Harmincnyolc éves korában iga­zán szép.­­Az Idrottsbladedről úgy beszél, mint a boldog apa legkedvesebb gyermekéről. Lapjában leli minden örömét és neki áldozza egész életét. És az Idrottsbladed nem hálátlan gyerek. Jeles bizonyítványt hoz haza és sohasem okoz keserűséget. Meséli, hogy a nagy események után 8—12­­ perccel már az utcán vann a lap. Fényképekkel és részletes tudósításokkal. És főleg: ötvenezer példányban. Rekordpéldányszámok: 72.000 a Dempsey­-Sunney meccs és 56.000 a Peltzer—Eridé—Nurmi viadal után. •A lap háromszor jelenik meg he­tenként és átlagos példányszáma 40.0,00. Kérdezzék meg akármelyik magyar kiadót, hogy ez mit jelent. Pedig Magyarországnak 9 millió lakosa, van. Svédországnak csak 6! *" Végigvezet a művészi tárgyakkal gazdagon feldiszítet lakásban. Itt egy pompás japán baldachin, amott A­ugust Strindberg, a nagy író saját­kezű festménye. Tájkép. Sötét és bo­rongós, szomorú és vigasztalan, mint maga Strindberg. Akkor festette a ké­pet, amikor Németországba ment és elhagyta első feleségét, egy finom nőt. A kép alatt gyönyörű szobor. Tiszte­letdíj. Wide nyerte a történelmi neve­zetességű németországi versenyen, ami­kor legyőzte Nurmit. Élete legszebb eredménye fűződik ehhez a díjhoz, egy egész élet odaadó, kitartó munkájának bronzba öntött gyönyörű emléke. És odaajándékozta Tegnérnek! Mert Tegnér sportcikkei kedveltették meg vele­ az atlétikát és az ő bíztatásai sarkalták új meg új ostromokra a finn titán ellen. Tegnér nemcsak sportsman, hanem művész is. . Szimbólumokat keres és álomképeket kerget. Wide tiszteletdíját Strindberg képe alatt helyezte el. Mert mind akettő abból az alkalomból született, amikor a két a maga nevé­ben kitűnő svéd nagyság elhagyta a finnt Németországban. Szimbólum, egy kedves, napsugaras költői álomkép a számok és rekordok rideg birodalmában. * Három vitrin, tele érmekkel, tiszte­­legdíszesebb helyen ,egy hatalmas bronz­plakett. Tegnér kiveszi a szekrényből és megilletődve mondja: — Erre vagyok a legbüszkébb. Ez a legkedvesebb emléktárgyam, látja, a fő­helyen tartom. Kezembe veszem és elolvasom a fel­írást. A Magyar Labdarúgók Szövetsége jubiláris plakettje. Tégner magyar barátai felől érdek­lődik. És nagyon szívélyes üdvözletét küldi: Fischer Mórnak, Fodor Henrik­nek, Kiss Gyulának, Vadas Gyulának és Mamusich Mihálynak. Mindegyiknek külön-külön. Nem mondhatják, átadom az üdvöz­letét. Tégner nős. Mint mosolyogva mond­ja: másfél gyermek apja. Most pikáns témára terelődik a szó. — Furcsa dolgokat hallottam Arne Borgról Dániában­­«• mondom neki. — Tudom. Azt mondják, hogy profi. — Igen. Na és? Mit mond Ön? — Természetesen azt, hogy — ama­tőr. Egyebekben az a véleményem, hogy minden okos sportember, aki rendkívüli eredményekre képes, profi. Értjük egy­mást. All right!* És megint az Idrottsbladedről beszél, melynek nemcsak szerkesztője, hanem kiadó-tulajdonosa is. Tizenkét év előtt vette 10 koronáért és a barátai még így is kinevették. Ebek harmincadján volt a lap, az apjától kapott hozzá né­hány korona forgótőkét és dolgozni kez­dett. Két év múlva már élni tudott a lapból és ma Mr. Tegnér kiadója és szerkesztője Európa egyik legelső sport­lapjának. Nagy apparátussal dolgozik és mint maga, mondja, büszkén és boldo­gan, ma 50 százalékkal többet hoz neki a lap, mint amennyi a svéd miniszter­­elnök fizetése. Tegnér mester kinéz az ablakon az esőverte tengerre, de szeme nem a táj­ra, hanem a múltba mered. Fején a ti­zenkét esztendő munkája ritkás ősz szá­lakkal tesz vallomást a nehéz küzdel­mekről. Arca megkomolyodott, talán a múltra gondol, arra a tizenkét év előtti ifjú Tegnérre, aki üres zsebbel, de csor­dultig telt szívvel és elszánt hittel in­dult el a sovány ösvényen, mely a hír­es siker felé vezetett. A nagy, a beér­kezett Tegnér talán irigyli is egy kicsit azt a huszonhatesztendős ifjút, amint­hogy emlékeinkben mindig az elhagyott vidékek a legszebbek. Azután elmosolyodik és elégedetten bólint. Biztosan arra gondol most, hogy milyen jó üzletember is volt ő, mikor tíz koronáért megvette az Idrottsblade­­det. Pedig téved. Ha kicsit alkuszik, még etért is meg­kaphatta volna. Elsimultak az ellentétek az amatőrszövetségben A BLSz tanácsülése A Budapesti Labdarúgók Szövet­sége első esztendejének befejezése után vádak keltek szárnyra, amelyek kifogásolták a szövetség működését, keveselték munkateljesítményét. A budapesti alszövetség tanácsának tagjai — mintha ezzel akarták vol­na megcáfolni az elhangzott pana­szokat —­ a rekkenő hőség ellenére teljes számban jelentek meg a pén­tek estére egybehívott tanácsülésen. A szövetség benfentesei viharokat jósoltak a tanácsülésre. Nádas Ödön­nek, a BLSz lelkes és temperamen­tumos vezető­ tagjának a fenti érte­lemben megírt hírlapi cikke lett volna a gyűjtőanyag. A cikk főként Lénárt Ernő főtitkár érzékenysé­gét bántotta. A viharfelhőket azon­ban maga Nádas oszlatta el a várat­lan napirend előtti felszólalásával, amelyben gavalléros gesztussal nyúj­tott kezet ellenfelének és ezzel az­után szent lett a béke a BLSz ber­keiben. Zsarnóczay János elnöki megnyi­tójában köszönetét és elismerését nyilvánította a Pozsony felett győ­zedelmeskedett és a tanácsülésen megjelent alszövetségi válogatott csapat tagjainak és buzdító szavak kíséretében kiosztotta nekik a BLSz ezüstérmeit. Ezután következett Nádas Ödön napirend előtti felszólalása, amely­nek során ünnepélyesen kijelentette, hogy cikkével nem akart senkit sem megbántani. Hasonlóan koncilliáns hangnemben szólalt fel Lénárt Ernő főtitkár is. A főtitkári bejelentések során tu­domásul vette az alszövetségi ta­nács, hogy a profiegyesületek július 24-ig nem vihetnek el a BLSz egye­sületeiből amatőr­ játékosokat, to­vábbá, hogy a Holczer-vándordíjat a Pesterzsébeti Jutagyár csapata nyer­te. Jelentette a főtitkár, hogy a budapesti kerület bajnoki döntőmérkőzésének határnap­ját a folyamatban levő tárgya­lások befejezetlensége miatt még nem tűzhette ki az intéző­­bizottság. A pozsonyi alszövetség által kért revánsmérkőzés terminusául szep­tember 11-ét ajánlotta az országos szövetségnek. Pártoló javaslattal ter­jeszti az MLSz elé a pozsonyi alszö­­vetségnek a Pozsony—Budapest vá­logatott mérkőzéseknek rendszeresí­tését célzó javaslatát. Végül tudo­másul vették, hogy Pluhár István a válogató­ bizottság tagjává történt megválasztatását nem fogadta el. Áttérve a napirendre, a tanács rö­vid vita után elfogadta az intéző­­bizottságnak azt a javaslatát, hogy augusztus 15-től kezdődően szö­vetségi bíró által vezetett mér­kőzéseken csak fényképes iga­zolvánnyal ellátott igazolt já­tékosok vehetnek részt. Lénárt Ernő főtitkár felolvasta ez­után az országos szövetség átiratát, amely szerint az MLSz a Cégszövetséggel min­den érintkezést megszakított­. Zsarnóczay elnök ezzel kapcsolatban bej­elentette, hogy a Cégszövetségnek pályát rendelkezésre bocsátó pályatu­lajdonosok, továbbá a Cégszövetség egyesületeivel mérkőzést lekötő egye­sületek ellen az alszövetség a legszi­gorúbb intézkedéseket teszi folya­matba. Az alszövetség rendes évi közgyű­­lé­sén megválasztandó jelölőbizott­ságba a tanács Pártos Gyula alelnö­­köt, Lénárt Ernő főtitkárt, továbbá Frischer Károly, Nádas Ödön és Deutsch Adolf tanácstagokat válasz­totta meg, míg a válogató­ bizottság tagjának a lemondott Pluhár István helyett­ Tibold Károlyt jelölték egy­hangúan. Kertész Elemér szövetségi kapitány terjesztette be ezután a június 11-én lejátszott Budapest­-Pozsony-mérkő­­zésről szóló jelentését. A jelentéshez fűzött statisztikai adatokból kiderült, hogy az alszövetségi válogatott csak 3 pat az eddig lejátszott 8 mérkő­zésből hatot megnyert, egyet elveszített, egy mérkőzés pedig döntetlenül végződött. A jelentéssel kapcsolatban Zsarnóczay elnök javaslatára kimondotta a ta­nács, hogy a szövetségi mérkőzések­ről indokolatlanul távolmaradó játé­kosok szigorú büntetésben fognak ré­szesülni. A tanács a szövetségi kapi­tány jelentését tudomásul vette. Vita nélkül vette tudomásul a ta­nács az elnöknek az olimpiai bizott­ság felállítására és az olimpiai játé­koskeret összeállítására vonatkozó ja­vaslatát, amelynek legérdekesebb része az az intézkedés, amely szerint az olimpiai keretbe a főváros­nak 50, a vidéki alszövetségek­­nek pedig 15-15 játékosa ke­rül. Gondoskodás történik természetesen aziránt is, hogy a profiegyesületek ne vonhassák el idő előtt a keretbe szánt amatőr játékosokat. Az intézőbizottság javaslatot tett az UTSE, a PLK és az LTE játékjo­gának az egyesületek csekély összegű tartozásai miatt való felfüggesztésére vonatkozóan, ám a tanács kegyelmező hangulatban volt és mind a három egyesület két-két heti halasztást ka­pott. Singert az Attila megvásárolta az Erzsébetvárostól Kutikot még egy próbajátékra el­viszik Miskolcra Csütörtökön tréningmérkőzés kereté­ben három játékost próbált ki az Attila Miskolcon. Singer (Erzsébetváros) a csatársornak mindkét szélén játszott egy félidőt s bár mérsékelt teljesítményt nyújtott, tehetségét igazolta és az Attila péntekre már Budapestre küldötte meg­bízottját, aki az Erzsébetvárossal még aznap nyélbeütötte a vételt. Singer vasárnap már az Attila csapatában szerepel a balszélső posztján. Katik (Bak) bemutatkozása nem sike­rült ennyire. Nehezen illeszkedett új kör­nyezetébe s több súlyos helyezkedést hi­bát. Mindazonáltal az Attila még nem ejtette el Kulikot végképen s ezért a Baktól még egy próbak­­érkő­­zésre kikérte. Kutl­c tehát szintén résztvesz vasárnap a III. kerületiek elleni mérkőzésen, ami­kor is az Attila így áll fel: Németh — Kutik, Dankó (Maszlonka) — Janovitz, Kripkó, Müller — Friesz (Singer)— Riefi, Kautzky, Siklóssy, Singer (Mu­­horay). A volt VAC-ista Jakobovics kísérlete sikertelen maradt. A tehetséges játékos nemrég térdoperáción esett át és tré­­ningje még olyan fogyatékos, hogy ké­pességeit nem lehetett megítélni. Vasárnapi futballprogram AMATÖRLIGA, I. osztály Oprée-csoport: RAC—BSE, Rákospalota, 6. Vasas—ETC, Erzsébet-utca, 6. Bíró: Kiss József. MTK—RAC, Hungária-út, 6. Bíró: Horváth János. Sprintfer-csoport FTC—TTC, Üllői-út, 6. Bíró: Széll László. (Ifj. 4), III. osztály. 1.Felléry-csoport SzFC—Cs. MOVE, Tárna-utca, 10. Bíró: Lovas János. Bemutató mérkőzés: KTK—BTE, Lenke-út, 6. Bíró: Havas Ernő. Futballtelszerelések KERTÉSZ TÓDOR­nál, KRISTÓF-TÉR: Árjegyzék ingyen.

Next