Sporthirlap, 1927. december (18. évfolyam, 161-174. szám)

1927-12-01 / 161. szám

CSÜTÖRTÖK, 1927 DECEMBER 1.__________ ________________ SPOR­THIRLAP________________ Halasi alosztályt kap a Déli LSz. A déli futballkerület pénteki, tanácsülésén kerül szőnyegre az az érdekes javaslat, amely arról szól, hogy Kiskunhalas kö­rül új alosztályt alapítsanak. A déli kerület jelentős megerősödését fogja ez eredményezni, mert ebbe a kerületbe fogják beosztani Bácsalmás, Kiskunha­las, Mélykút és Jánoshalma egyesüle­teit, amelyeken kívül az új beosztás egyéb irányban is olyan serkentőleg fog hatni, hogy ez az alosztály a jelek sze­rint már az első évben nyolc egyesü­lettel kezdi meg a maga bajnokságait. Sí, A. O­r ., sm Szánkó, Korcsolya SKABA és PLÖKL VI., Vilmos császár­ út 33. szám I­ ó] csatársorral áll fel az Attila a Bocskay ellen Siklóssy és Muhoray kiesik a csapatból, Hajós lesz a center, Pokolny a neki leg­jobban konveniáló balösszekötő helyén játszik . A Szemere vasárnap már tiszta miskolci csatársort szerepeltet A Sporthírlap miskolci tudósítójától. A miskolci proficsapat összeállítá­sában forradalmi változások érlelőd­nek. A csapat sehogysem tudja meg­találni a centerét, s mint értesülünk, a múlt héten leszerződtetett Skalitzer sem váltotta még be a hozzá fűzött reményeket. A szerdai nagy­ tréningen azután egészen új csatársorral kísér­leteztek, amelyből nem kisebb bálvá­nyok estek ki, mint a mostanában gyengén szereplő Siklóssy és Muho­ray. A másik szenzációja az volt en­nek a csatársornak, hogy centert az Attila legjobb játékosa, Hajós ját­szott, és Pokolny is végre arra a posztra került, amelyen a legjobban tud futballozni, de ahova nem kerül­hetett eddig, miután Siklóssyt másutt, mint a balösszekötőben nem tudták szerepeltetni. A Friesz, Rieff, Hajós, Pokolny, Singer összeállítású csatársor való­ban figyelemreméltó játékot produ­kált, azonban az Attila vezetősége még nem határozta el végleg, hogy ezzel a csatársorral áll-e ki a vasár­napi mérkőzésre, amely, tudvalévően a Bocskay ellen fog lezajlani és amely elé presztizsokokból is nagy várako­zással tekint Miskolc futballközön­­sége. Még a csütörtöki napon is tar­tanak egy tréninget Miskolcon és azon mondják ki az utolsó szót. Ha ez a csatársor játszik vasárnap, akkor a jobb balf Maszlonka lesz, míg hátvéd­nek a felgyógyult Bankó áll be Kutik mellé. Skalitzer ebben az esetben ki­maradna a csapatból, sőt már a szer­dai tréningen is a Szemere csatár­sorát dirigálta. Úgy látszik, nem akar­ják addig beállítani, amíg a trénin­geken egészen meg nem szokja az Attila stílusát. . " A Szemerében egyébként folytató­dik a leépítési tendencia, aminek a közeljövőben valószínűleg az lesz az eredménye, hogy Grossmannal is fel­bontják a szerződést. A cél az, hogy a lehetőség szerint miskolci fiúkból álljon a csapat, mert úgy vélik, hogy az olcsóbb és nem is rosszabb, mint a drága pestiek. Ezzel azután legalább a csatársora már teljesen miskolci lenne a Szemerének és pedig, Varga, Fischer, Péterfreund, Szidor, Czapáry összetételben. A következő vasárnapon a Csaba elleni mérkőzésen már így akarnak felállani. A floridsdorfiak nincsenek megelégedve önmagukkal, de a Hungáriával még kevésbé A magyar csapatok taktikai kiképzésére van szükség, hogy helyt­állhassanak a nemzetközi konkurrenciában — Rendet csinál az osztrák szövetség a saját portáján és a pályákon — Bécsbe szer­ződik az amerikai gólkirály? — A Sporthírlap bécsi tudósítójától — A floridsdorfiak visszaérkeztek Bécsbe, ahol — mint jeleztem — számítottak arra, hogy az utóbbi időben a letörőfélben levő magyar középegyesületek legénységeit ki­­sebb-nagyobb gólaránnyal verő Hungária ellen a reorganizált flo­­ridsdorfi csapat győzelmet fog aratni. A győzelem ténye tehát nem keltett errefelé különös meglepe­tést és az osztrák sajtó a florids­dorfiak sikerét főleg annak inter­­nacionális jelentősége szempontjá­ból tartja rendkívül értékesnek. A Hungáriát saját otthonában legyőz­ni bizony nagy virtusnak számít a labdarúgóvilágban és bár senki sem irigyli a szerény fellépésű és ambi­ciózus floridsdorfiaktól ezt az újabb n­agy sikert, nekünk magyaroknak joggal fájhat a kudarc, amelyet fut­­ballsportunk nagy tradícióinak egyik leghírnevesebb letéteményese szenvedett egy renoméra nézve mé­lyen alatta álló osztrák csapattól. Mert ha titokban féltettük is a mindinkább lendületbe jövő Hungá­riát ettől a kemény és lelkesen ját­szó bécsi együttestől , amelynek önbizalmát a bajnok Admira ellen elért pompás győzelme és az azzal kapcsolatos elismerő bírálatok nagy mértékben emelték — mégis, bíztunk abban, hogy az a legénység, amelyet Prágában a Sparta sem volt képes legyőzni, saját otthonában még az ezidőszerint tényleg legjobb formá­jában levő osztrák csapattal is si­keresen tud megbirkózni. Csalódá­­sunkat csak tetézi az a körülmény, hogy — amint az a budapesti lap­­kritikákból és a hazatért bécsiek el­beszéléséből kiderül — a floridsdor­fiak megközelítően sem mutatták azt a nagyszerű játékot, amellyel Ausztria bajnokcsapatát legutóbb megadásra késztették. A floridsdorfiak kritikája önma­gukról és a Hungáriáról A FAC játékosai bevallják, hogy a Hungária ellen csak átlagteljesít­ményt nyújtottak. Egyedül Chlou­­pekről nyilatkoznak egyhangú el­ismeréssel, aki — szerintük — a Jeny—Hirzer-szárny sikeres lefogá­sával igazán értékes, munkát vég­zett. A floridsdorfi fiúk persze na­gyon örülnek a győzelemnek, de bántja őket, hogy a magyar közön­ség joggal felcsigázott várakozásai­nak nem voltak képesek minden te­kintetben megfelelni. A Hungária játékát a floridsdor­fiak is igen gyengének és puhának minősítik és jellemző, hogy Hirzeren kívül egyetlen játékost sem illetnek dicsérettel. Honfitársukról, Pepi Schneiderről pedig azt mondják, hogy sokat vesztett egykori tudásá­ból. Mindezekből megállapítható, hogy a Hungária veresége éppen olyan rossz reklám a magyar profifutball számára, mint a Ferencváros megle­petésnek számító gyenge szereplése Prágában. Rosszakaróinknak tehát jó alkalmuk nyílik arra, hogy ezeket a lesújtó vereségeket kihasználják elle­nünk s hogy büszkén hivatkozhassa­nak fölényükre velünk szemben. Ez éppen mostan igazán kellemetlen do­log, amikor nem győztük eléggé hang­súlyozni, hogy a Ferencváros­ kiszo­rulása és a Hungária kiszorítása folytán nem hozhatott reális ered­ményt a középeurópai kupakonkur­­rencia. Haladjunk a korral... Mindannyian igazán szívünkön vi­seljük a magyar labdarúgás érdekeit, mert jól tudjuk, milyen hatásos pro­pagandaeszköz a futball a nemzeti eszme szolgálatában, bűnös mulasztás volna tehát struccpolitikát folytatva egyszerűen napirendre térni e vere­ségek felett és be nem ismerni, hogy a magyar profilabdarúgás hitelének szempontjából nemcsak az a fontos, hogy vezető csapataink az egymás el­len folytatott küzdelmekben csillog­tassák kétségen felülálló tudásukat és művészetüket, hanem hogy meg kell teremtenünk a nagy nemzetközi erő­próbákban kivívandó sikerekhez szükséges lelki és sportbeli előfeltéte­leket is. Ezeket egyrészt gyakori nemzetközi mérkőzések rendezésével, másrészt pedig játékosainknak — a technikai továbbképzés mellett — a modern játéktaktikába való bevezeté­sével bizonyára hamarosan megsze­rezhetjük. Fonák helyzet az, hogy a magyar futballsport, amely m­a a kontinens legkiválóbb játékosegyéniségeinek egész sorával rendelkezik, ne legyen képes olyan együtteseket a nemzet­közi labdarúgó aréna porondjára ki­állítani, melyek más stílust játszó és a modern taktikát alkalmazó idegen csapatokkal lépést­ tudjanak tartani. Csak nem vagyunk konzervatívabbak az angoloknál? A futball őshazájából indult ki az az új taktika, melyet a cseh és osztrák legénységek vettek át az offszájc-szabály megváltoztatása után és amit a cseh és osztrák futball­­anyag át tudott venni, azt a mi elis­merten különleges labdarúgótehetség­gel megáldott játékosgárdánknak is el kellene sajátítania. Nemrégiben történt, hogy cseh és osztrák szakértőkkel vitatkoztunk a középeurópai államok futball­­stílusáról. Abban megegyezett úgy a cseh, mint az osztrák hozzá­szólók véleménye, hogy az off­­szájdszabály megváltoztatása fölött sehol sem tértek olyan könnyed­séggel napirendre, mint minálunk. Nálunk még nem vették át a kapusok az új Franzl—Planicka—Zamorra kapus-stílust, a labda azonnali továb­bítását és a harmadik hátvéd szere­pét, ha erre szükség van, nálunk jó hátvéd még ma is csak az lehet, aki kiadós felszabadító rúgás felett ren­delkezik, holott ma az a célszerű bekk-stílus, ha a hátvédek belekap­csolódnak a hátsó formációk kombi­nációs gépezetébe. Mi még mindig azt valljuk, hogy a középfedezet és a centercsatár fel­adata a dirigálás, illetőleg az akciók felépítésének kezdeményező iniciatí­­vája, holott a praktikus angolok sze­rint ma a középfedezet egészen más szerepre van utalva és a centercsatár­nak gólképes exekutáló közegnek kell lennie, a dirigálást végző és szükség esetén hátul is kisegítő összekötők között. Hol a hiba? Mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy labdarúgósportunk -stílus- WWIIWWWWWI'WWWWWW Magyarországon a legrégibb „ _ „ _ i- 4 _ ványaink közül kerülnek ki. fi­mén mindig a legolcszti bán ta- áÉSSMVMfB®. l!l M oltunk. Levei választiétveu elle­ourrumwroyut, né-Unnár VI"-- ,8T"" ben Wll||Cll ? mező-utca 8. MnmwK mely saját autóin tökéletesen kitanít Telefon József 412-46­2-7.XLJJCK Ür- és hölgyvezetők részére külön tanfolyam: Tavaszmező­n, 8. Tel.: I. 412-46. Magyarországon a legrégibb SOffŐRISKOLA, I SYALE 3 izolációja” végeredményben meg fog teremteni egy speciális és a maga ne­mében talán tökéletes magyar iskolát, amelynek képviselői azonban zavarba fognak jönni, ha a modern futballtak­­tikát eltanult külföldi ellenfeleikkel szembekerülnek. Tisztán az ellenfél játékmodorához való alkalmazkodás hiánya az, amelyre az elmúlt vasár­nap két vereségét is visszavezethet­jük. Különben megmagyarázhatatlan volna, hogy még egy indiszpozitióval küzdő Hungária csatársor se legyen képes a bécsi liga hátvédtáborában csak átlagértékű Cihák—Runge bekk­­pár ellen érvényesülni, vagy, hogy a Sparta támadósorát a 4:1-es ered­mény ellenére is tudásban jóval túl­szárnyaló Ferencváros csatárláncnak egy tizenegyesre legyen szüksége, hogy a meggyengült Sparta ellen po­zitív eredményt tudjon elérni! Ha a magyar csapatok vezetői több gondot fognak fordítani a játékosok taktikai kiképzésére, úgy bizonyára nem lesz alkalmuk a bécsi lapoknak hangzatos címekkel ékeskedő cikkek­ben olyan merész megállapításokat tenni — mint a vasárnapi kettős vere­ség után — hogy „Bécs és Prága erősebbek Budapestnél” ... Az osztrák szövetség kezd erélyes lenni Kétes értékű intézkedések és fe­nyegető gesztusok után az osztrák szövetség végre tettekre határozta el magát. Az elmúlt vasárnapon ismét olyan botránnyok jegyében zajlottak le a ligamérkőzések, hogy a Verband már létfentartási ösztönének enge­delmeskedett csupán, amikor végre a kíméletlen rendcsinálásra határozta el magát. Az első lépés a pipogyának­ bizo­nyult fegyelmi bizottság ellen irá­nyult. A szövetségi elnökség inter­venciójára ennek a bizottságnak tes­tületileg való lemondása a legköze­lebbi napokban meg fog történni. Az átmeneti időben az elnökség maga fogja a fegyelmi ügyeket példás szi­gorral elintézni. Nincsen kizárva az sem, hogy a Hertha egy érdekes fel­jelentésének és óvásának is helyt fognak adni. A Hertha vasárnapon a Rapid ellen 2:0 arányban vereséget szenvedett. A vereség azért követke­zett be, mert a bíró a pályára be­tóduló hütteldorfi közönség terrorjá­nak hatása alatt kiállította a csapat legjobb emberét, Wiltschl hátvédet, akivel a Rapid csatára, Luef kolli­­dált és az összeütközésnél megsérült. A Hertha most a mérkőzés ellen óvást adott be, kérve a ligameccs új­rajátszását, még­pedig a publikum kizárásával. A szövetség azonkívül rendeletet fog hozni, amely megszünteti a klu­bok vétójogát a bírókkal szemben. Erre azért van szükség, mert ma az egyesületek „fekete listája” szinte ki­zárja már a bíróküldés lehetőségét. Bécsi újdonságok Az egyesületi fronton is akad né­hány újdonság. Konrád Jenő elvál­lalta a WAC tréningjének vezetését. Kolisch Artúr, a Cricketerek ismert vezére pedig mellékfoglalkozásképpen valószínűleg átveszi az Austria tit­kári hivatalának irányítását. A Viennánál érdekes terv merült fel. A döblingiek egy német váloga­tott csatár iránt érdeklődnek és egy vezető bécsi klub pedig az amerikai gólkirály Davy Brownt — aki állító­lag kapható — szeretné szerződtetni. Tekintettel arra, hogy közeledik a híranyaghiánnyal fenyegető holtsze­­zon, nincs kizárva, hogy ez az utolsó­nak említett szenzációs (!) hír az elmaradhatatlan „téli kacsák” első­nek beérkezett példánya... a f.

Next