Sporthirlap, 1929. január (20. évfolyam, 1-13. szám)
1929-01-03 / 1. szám
CSÜTÖRTÖK, 1929 JANUÁR 3. SPORTTTRLAP A múlt héten jelentettük a Sporthírlap olvasóinak, hogy Bús Fekete László, a Sporthírlap főmunkatársa minden csütörtökön ezeken a hasábokon válaszol azokra a levelekre, amelyek asport területén mozogva tanácsért vagy felvilágosításért hozzá befutnak. Az első hét eredménye egy nagy tömeglevél, amely itt hever a Sporthírlap íróasztalán. A levelekre beérkezésük sorrendjében válaszolunk, tehát mindenki kap feleletet, azok is, akik e héten még nem kerülhettek sorra. Könnyebb kezelhetőség miatt arra kérjük olvasóinkat, hogy a leveleikre, amelyeket e rovat számára küldenek, írják fel a borítékra: ,JSportklinika.” Egyebekben hiszszük, hogy a Sporthirlap új rovata rövid idő alatt legkedvesebb olvasmánya lesz barátainknak. .4 szerzői. 1. Levél: Tavaly nyáron tanultam meg a Balatonon úszni és kezdő létemre már elég szép eredményeket értem el. Most télen is szeretnék dolgozni, de nem tudom, hogy hol lehetne? Csak azt ne tessék írni, hogy tornázzak, mert épp eleget tornáztam diákkoromban. K. I. Kecskeméti HU 7. Válasz: Nem véletlen, hogy az első levél, amely ennek az új rovatnak küszöbén kopogtat, a magyar sportélet egyik legsúlyosabb kérdését érinti. Nincs a fővárosnak fedett uszodája! Éppen ezért nagyon könynyű lenne erre a levélre fölényes viccelődéssel válaszolni. Egy kis tréfa az OTT-ról, egy másik a polgármester úrról és máris mehetnénk tovább. De nem! A dolog olyan szomorú, hogy nem szabad viccelni felette. Kedves barátom, nem tudok mást tanácsolni, mint az öreg Rudas-uszodát. Talán akad ott az ön számára is néhány köbméter víz és egy-két perc a nagy Sportklinika Írja: Bús Fekete László tolongásban. De — sajnos — úszni nem fog tudni ott sem. Legfeljebb vízben tornászni. Ezt ugye nem csinálta diák korában? 2. Levél: A magyar társadalom kétségbeesve szemléli azt a szélmalomharcot, amely a fedett uszoda körül folyik. És félünk, hogy a nagy ügy el fog merülni a szent célt körülvevő posványban. A magyar úszósport réges régen túl nőtte kereteit és dacára a hivatalos körök fagyos közönyének, radikális módon segíteni kell rajta. Mint régi, aktív sportoló, hasznos tanáccsal szolgálok a vezety uraknak. Veszélyesen közeleg a hatos torna és az Európa-bajnokság. Proximus afdet Ucalegon! Nincs idő habozásra, gyorsan kell cselekedni. A külföld nevetni fog rajtunk és sajnálkozni is fognak, de nincs más kiút. Vigyük úszóinkat és pólójátékosainkat felváltva minden szombaton Bécsbe! És szombatvasárnap tartsanak Bécs bármelyik fedett uszodájában tréninget felelős vezetők felügyelete alatt! A nagy cél anyagi elérésére indítsunk társadalmi gyűjtést a Sporthírlap útján és igyekezzünk egy standard havi alapot biztosítani, amely csakis a fent említett célra szolgál! A külföld nevetni fog — és mi győzni fogunk. A cél szentesíti az eszközt! A gyűjtés megindításához szerény budgetemhez mérten havonta 30 pengőt felajánlok! . . ■ Baráti tisztelettel.: Dr. Stern Leó orvos, Pozsoniyi-út. B) Válasz: Ha másért nem, ezért az egyetlen talpraesett levélért érdemes volt megindítani a Sporthirlap új rovatát. Ez a levél a legnagyobb hirdetője a magyar sporttársadalom tisztánlátásának, okosságának és áldozatkészségének. Minden szava pörölyként hull azokra, akik felelősek a magyar úszósport dekadenciájáért, akiknek a lelkén szárad a bűn : a pesti fedett uszoda felépítésének állandó elodázása. Maga a konkrét terv, amely a bécsi tréningek ötletét veti fel, szerintünk nagyon könnyen megoldható és fölötte hasznos az úszók és a pólójátékosok téli tréningben való tartására. Ha heti tíz versenyzőt és egy vezetőt számolunk, akkor a másfélnapi tartózkodás összes költségeit az osztrák vasúti jeggyel együtt maximum 250 pengőre tehetjük. (Reméljük tudniillik, hogy a magyar vasutak szabad jegyet adnak a felutazók számára.) A magunk részéről, a Sporthírlap szerkesztősége nevében, havi 50 pengőt mi is felajánlunk a bécsi tréningek lebonyolítására és lehetetlennek tartjuk, hogy a magyar sporttársadalom ne tudjon még 920 pengőt összehozni havonta, amely ezeket a bécsi tréningeket biztosítaná. A Sporthírlap vállalja a gyűjtés megindítását és lebonyolítását és hisszük, hogy a MUSz is kapva kap a kitűnő alkalmon. Doktor úr pedig, akár sikerül a kitűnő ötlet valóra válása, akár nem, büszke lehet mind a fantáziájára, mind az áldozatkészségére! Természetesen, a bécsi út finanszírozása körül az OTT támogatására nem számíthatunk. 3. Levél: Mert van csak pár ezer nézője a legklasszikusabb atlétaversenyeknek? És mért nézi 10.000 ember garmadával látja el az országot úszótehetségekkel. — Most indulok az újjászervezett MAFC nagy nemzetközi versenyére, amelyen különösen a 100 méteres sprintszám lesz szenzációs. Az új szolnoki tehetségek ugyanis le akarják győzni Arne Borgot és Bárányt. Ám könnyen lehetséges, hogy egy fiatal pesti diákúszó csinál betörést. — Mi lesz vizipólóban? — kérdeztem. — Vizipólóban?... Hahaha, barátom, nevetve gondolok vissza azokra az időkre, amikor még a Horváth-féle fedett uszodában boxoltunk és ezzel akartuk ellensúlyozni a németek uszodai tréningjét. Ma már — hála Istennek — egyenlők az előfeltételek és így a mi fiatal magyar tehetségeink egyenlő eséllyel indulnak harcba a németekkel. Komjádi sarkon fordult és botjával hangosan kopogva, kifelé indult a redakcióból. Ebben a pillanatban hangos berregéssel megszólal a telefon. —Halló!... igen ... öt perc múlva? .. . Rendben... — Ki volt az? — hangzik a szerkesztő szobájából. — A PLASz-ból telefonáltak, hogy öt perc múlva kezdődik a tanácsülés. — Van valami érdekes dolog a napirenden? — Rendkívül izgalmas vita várható a szövetségnek a testnevelésügyi minisztériumhoz intézendő beadványa körül, amelyben a MÁSz konkurrenciáját teszi panasz tárgyává. A PLASz az országos szövetség útján a nyári atlétikai tilalom elrendelését kéri. Szóvá akarja tenni a szövetség, hogy a MAC II. osztályú és junior előnyversenye körülbelül 40.000 főnyi publikumot vont el a magyar-osztrák mérkőzéstől, amelynek így alig volt 70— 80.000 főnyi nézője. Zúgolódnak a PLASz urai, hogy Zuber és Moldoványi dr., a főiskolai sport patrónusai a főiskolai atlétika forszírozásával is konkurrenciát akarnak támasztani a labdarúgásnak, amelyet pedig éppen eléggé sújt az amatőrbajnokság versenye. Ezt a múlt heti MAC—BTC mérkőzés is igazolja, amelyet mintegy 50.000 főnyi közönség nézett végig a margitszigeti lovaspóló pálya helyén épült új sporttelep vasbeton tribünkolosszusán. — Mit tárgyalnak még ezenkívül a tanácsülésen? — Csupa apró-cseprő dolgokat. Sokszoros bajnokcsapatunk, a Budai 33-as a szövetségi urak elnyomó politikáját teszi panasz tárgyává a Középeurópai Kupa győztesének, a Rákospalota FC-nek favorizálásával szemben. A második ligabeli egyesületek, élén a Ferencvárossal és a Hungáriával, érdekeik védelmére a régen csődbejutott ligarendszer visszaállítására , törekednek és a szövetség ellentállását szeretnék megtörni. Mauthnerrel, aprofiszövetség mindenható vezérével szemben azonban tehetetlenek. Ám a hatalmas és törekvő második, ligabeli egyesületek valószínűleg mégis keresztül fogják hajszolni akaratukat a tanácsülésen. Simán mennek keresztül bizonyára a PLASz alapszabálymódosításai. Aszövetségi adminisztráció decentralizálása az egyik pont, amelyet a nyolc szegedi, a hat miskolci, a tizenkét szombathelyi, a három győri, a négy kaposvári és a hét pécsi proficsapat kormányzása gyorsításának lehetővé tétele sürget. A már hosszabb idő óta pihenő fegyelmi bizottságok megszüntetése a másik pont. Három év óta ugyanis egyetlen játékoskiállítás sem történt. A Bírót®.stüret átiratában a közönség lelkesedésének felsőbb helyről leendő lecsillapíttatását kéri. Utal a BT arra a két villamosszerencsétlenségre, amely akkor történt, amikor a bírákért lelkesedő tömeg a BT Rákóczi úti palotája elé vonult és a kétezer főnyi tömeg mindaddig nem mutatott hajlandóságot a távozásba, ameddig a második ligabeli Ferencváros— Bástya mérkőzés bírája, Gerő Ferenc az erkélyről lelkesítő beszédet nem intézett a tömeghez. — Igen, feltétlenül foglalkoznunk kell a bírák csodálatos népszerűségével — mondja a szerkesztőm. — Éppen most értesültem arról, hogy Boronkay Gábor fényképe vasárnap 80,000 példányban kelt el a Nemzeti Stadionban tartott meccsen. De éppen az előbb érkezett meg a Klug Frigyes-szoborbizottság felhívása, amelyet a bizottság elnöke, Zsarnóczay János szignált, ellenére annak, hogy a szerény Klug Frid tiltakozik az ellen, hogy neki még életében szobrot emeljenek. — Nos, itt van még az utolsó pontnak kitűzött indítvány, amelyet Neuweit Emil nyújtott be a szövetségi funkcionáriusok személyének hatályosabb védelme tárgyában. — Rendben van — mondja a szerkesztőm. — Ön csak menjen el a városházára, a közgyűlésre, majd a tanácsülésről gondoskodom. — De talán jó volna előbb megírni a Szukováthy testnevelési államtitkárral folytatott beszélgetésemet! — Van valami konkrétum benne? — Hogyne! Elsősorban panaszkodik, hogy immár kevésnek bizonyult a, nemrégiben felállított harmadik testnevelési főiskola is, mert a három főiskola együttvéve sem képes ellátni az országot testnevelési tanárokkal. Olyan nagy a hiány. A fővárosban épült amerikai méretű főiskola, amely már veri Európa valamennyi hasonló intézményét, most építi meg a négyszáméteres kerületű futópályájával ellátott főiskolai stadionját a Délivasút közelében. A tavaly elkészült főiskolai fedett csarnok, a kézi- és kosárlabda-stadion, a Duna melletti csónakházzal kapcsolatos vizitelep és vizimenedékház, a mátrai táborozóhely és a főiskolai céllövölde eszméje mind-mind megvalósult, de azért még mindig sok a tennivalónk ... — mondotta az államtitkár. — Hát csak írja meg!... Azután írjon néhány meleg sort a balatonfüredi sportújságíró-szanatórium most befejezett építkezéséről, amelyet a sportszövetségek és egyesületek áldozatkészsége tett lehetővé. ... Rrrrrrr... Megszólalt a telefon és . .. felébredtem. Álmosan dörzsölöm a szememet és idegesen kapkodok a kagyló után. — Halló, kérem megírni, hogy a MAC hajléktalan futballistái holnap este értekezletet tartanak. « A szerkesztő lép be a szobába. — írjon valamit a vasárnapi pályabotrányról. Azután nézzen körül a PLASz-ban, hogy mi van az adóviszszatérítés körül. Komjádi kapja most magára a télikabátját. — Hová megy? — Hová? ... A Horváth-féle fedett uszodába — felelte egykedvűen és kilépett az ajtón. $ végig a közepes futballmeccseket is? A legelső teendő a futballal való közös rendezés volna. Nem futballtilalomn kell nyárra, hanem kötelezni kell a labdarúgó szövetséget, hogy minden atlétikai mérkőzés előtt futballmecscset tartsanak, így az atlétika is közönséghez jut, amelyet aztán jó versenyrendezéssel meg is tarthat magának. Két órán belül 15—18 számot könnyen le lehet bonyolítani. Délutánra maradjanak a mutatós futószámok, az előmérkőzéseket és a hosszadalmas számokat délelőtt bonyolítsák le. És ami a fő, a krekkek minden versenyen induljanak el. Dr., volt battok és válogatott atléta. Válasz: Levele nagyok sok okos és kivihető ideát vet felszínre. Mi majdnem mindenben egyetértünk önnel és sorait a MASz figyelmébe ajánljuk. / 4. Levél: Aktív játékosa vagyok egyik régi női kézilabda csapatnak. Mert nem vesz rólunk a sajtó bennünket megillető mértékben tudomást? A kezdet kezdetén támogatás és nevelő kritika helyett gúnyt és tapintatlanságot kapunk. Pedig néhány év múlva talán a most mellőzött kézilabdások fognak dicsőséget szerezni a magyar névnek. Sokkal többet, mint amennyit az úszónők, vívónők és tornásznők szereztek O. Z. Válasz: Abban igaza van, hogy a kézilabdasport megérdemli a támogatást és a sajtó jóindulatát. De mért akarja ugyanazt megvonatni az úszónőktől, vívónőktől és tornásznőktől, amit a saját sportja számábra ■— jogosan — követel? Levél: ... 17 éves vagyok... !e