Sporthirlap, 1929. március (20. évfolyam, 26-36. szám)

1929-03-02 / 26. szám

SZOMSBAT, 1929 MÁRCIUS 2. SPORTHIRLAP Hol kezdődik a felelősség? Írta: Bús Fekete László A magyar sportközvélemény napok óta a Parisból visszaérkezett váloga­tott kapus, Beneda nyilatkozatán vi­tatkozik, aki mint ismeretes, csü­törtökön a Sporthírlap hasábjain súlyos vádat emelt a francia túra ve­zetői ellen. Mivel nagyon érdekelt, hogy tulaj­donképpen mi történt Párisban Beneda „gyomra” körül, igyekeztem objektív információt szerezni és a túra egyik nem hivatalos kísérőjéhez fordultam, aki a következőket mon­dotta el az ügyről: „ Véleményem­ szerint Beneda nyi­latkozata nem helytálló és ahogy én láttam a dolgot, a következőképpen történt az eset: Beneda már a vonaton panaszkodott Potyának, hogy a gyomra nincs rendben és kö­rülbelül három hét óta orvoshoz is jár vele. Potya ekkor megkérdezte tőle, hogy ha beteg, mért vállalta a kikül­detést? Mire Beneda azt válaszolta, hogy a baj nem komoly és erre a szö­vetségi tréner — ahogy ilyenkor szo­kás — hashajtót adott neki. Beneda­ ­ SPIEGEL I ÁRMIN különleges angol és úji| skót gyapjúszövetek PJ gyári ferakata || Budapest IV.Türr István-u. 9,1. tag (V­á­c i-u t­c­a sarok) TELEFON: 878-14 aztán tovább nyögött az után és Pá­risban fokozott panaszokkal állt elő, mive­l egy magyar orvost hivattak hozzá, aki megvizsgálta. Az orvos egészséges­nek találta a kapust és Beneda ezután vállalta a játékot. — A magyar csapat kint öltözött a colombesi Stadionban és nekem fel­tűnt, hogy­­Potya mind a három tartalékot: Lenkeyt, Turayt és Dénest is le­vetkőztette, noha akkor már tud­tuk, hogy nem lehet játékost cse­rélni. Amikor a csapat levetkőzött, Potya végigjárta a fiúkat és külön-külön a következőket mondotta nekik: — Akinek valami baja van, az most jelentse, mert nem lehet já­tékost cserélni és így jobb, ha a meccs kezdete előtt lemond a já­tékról. Aki nem érzi jól magát, álljon félre és akkor tartalékot teszünk helyette a csapatba! — Szóval Potya egy ilyen, vagy­­eh­hez hasonló mondattal végigjárta mind a tizenegy játékost, de senki sem jelentett beteget, szó­val Beneda sem. Mi ekkor már mindannyian tu­dtuk, hogy ez a felszólítás tulajdonképpen Beneda elmére van adresszálva, de a kapus nyugodtan felöltözött a mér­kőzésre. — Amikor a csapat kész volt, Kenyeres Árpád is bejött az öltö­zőbe és ekkor kissé hivatalosabb modorban megismételte Potya szavait, még­pedig nem egyenként intézve az intelmet a fiúkhoz, hanem egyszerre az egész társaság felé fordulva. És az újabb felszólításra sem jelentett sen­ki beteget. Mindenki vállalta a játé­kot, csak titokban oda-oda sandítottak Be­neda felé, aki szótlanul igazgatta a felszerelé­sét az egyik sarokban és akiről mind­nyájan tudtuk, hogy két nap óta ide­gesen panaszkodott és nyögött. — Ezek után vonult csak ki a csa­pat a pályára. Szóval ha Beneda betegnek érezte ma­gát, véleményem szerint alkalma lett volna lemondani. Eddig tart a nem hivatalos kísérő nyilatkozata. Amint szavaiból kivehető, nyilat­kozatában inkább Beneda ellen fordul és a történet elmondásával a túra­­vezetőséget kívánja a felelősség alól mentesíteni. Mindezek ellenére mi pont az ellen­kező véleményen vagyunk és úgy érezzük, hogy ez a mentőnyilatkozat a legsúlyosabb vád a túra­veze­tőség ellen. Mert mit árul el a fenti tanulságos történet? Elárulja, hogy a túravezető­ben nem volt elég bátorság ahhoz, hogy a felelősséggel járó kapus­cserét saját iniciatívájából vég- MTK-páiya Hungéria-út Vasárnap márc. 3 án. d. u. 3-kor Hungária-Vasas 1. ligabeli bajnoki mérkőzés Előzőleg 1/­2 órakor Ifj. ker. FC - Bak TK profi barátságos márkázás­ hoz vigye, hanem valóságos szín­házat inszcenált­ arra, hogy Be­neda önként mondjon le a válo­gatottságról. Mert ezek után ugyebár nem lett volna más hátra, mint minden felelősséget elhárítva, betenni Beneda helyett a tartalékként kijelölt Dénest. És most s­em törődöm azzal, hogy volt-e baja Beneda gyomrának, vagy csak „begyulladt” a vonaton a bécsi hat nullára emlékezve? Azt sem fesze­getem, hogy orvos vizsgálta-e, vagy csak medikus? Nem érdekel, hogy hányszor figyelmeztette a főtitkár urat és hogy a főtitkár úr egy előkelő „jó igen”-nel válaszolt erre a figyel­meztetésre. Sőt, még az sem fontos, hogy mit evett, vagy mit nem evett a válogatott kapus, mert ez sem menti Beneda felelőssé­gét. Engem csak az érdekel, hogy ott volt a meccs napján egy kapus, aki szemmel láthatólag a legrosszabb lelki kondícióban várta a meccs pillanatát, beteg­ségre, orvosra, görcsökre panasz­kodott és akkor a túra­vezető kapitány-helyettes nem merte ki­cserélni az egészséges,­ jókedvű Dénessel, hanem arra akarta kényszeríteni, hogy az utolsó pillanatban, szégyen­szemre, a saját felelősségére hagyja ott a posztját, amikor aztán a kapi­tányhelyettes minden felelősség nélkül betehette volna helyette a tartalék­­kapust. Bocsánatot kérünk, de a mi véle­ményünk szerint a kapitány-helyettes felelőssége legalább olyan mérvű, mint az ügyetlen nyilatkozatáért felelős­ségre vont Benedáé­, mert amikor elindult a vonat Pestről a csapattal Páris felé és az itthonma­radt kapitány helyett a szövetség fő­titkára vette át és vállalta a komman­dót, ezt a feladatot megalkuvás nélkül és hibátlanul úgy kellett volna teljesí­tenie, hogy négyszemközt maga elé állítja Benedát és azt mondja neki: — Nézd, Beneda, te nem jól érzed magad, látom valami bajod van, té­ged tehát kicseréllek a tartalékkód és Dénes játszik ma helyetted! Persze ekkor előfordulhatott volna az az eset is, hogy a Dénes kapja be a szerencsétlen három gólt Beneda he­lyett és akkor bizony vállalni kellett volna a szemrehányást. — Hogy ott volt az a kitűnő Be­neda, akit a szövetségi kapitány bevá­logatott és mégis Dénest játszatták helyette... De erről a „non putarem” esetről most ne beszéljünk. Emlegessük in­kább újra Meisl Rugót, aki egészen bizonyosan kicserélte volna Benedát Dénessel Paris­ban a vele négyszemközt lefoly­tatott pár szavas diskurzus után ott nem rendezte volna meg a két­szeres felszólítással súlyosbított öltöző­jelenetet az utolsó pilla­natban, amely egyrészt végérvényesen elvágta a visszavonulás útját a panaszkodó kapus elől, másrészt pedig a legrosz­­szabb lelki előkészítéssel szolgált annak a játékosnak, aki pár perc múlva nagy felelősséggel járó poszt­ján a magyar nemzeti kaput védte. is? ... Február 23-ika van és Saba­­riának, magyar sportnak, párisi vá­logatásnak nyoma sincsen. A hajón naponta kiragasztják a rádióhíreket, azok között egyszer felfedeztem azt is, hogy a német vizipólócsapat az angolok után megverte a franciákat is. 8:1 az eredmény, tudja meg min­denki széles e világon, akinek a rá­dióhoz valami köze van. Aztán elmú­lik 24-ike is, Párisnak még mindig semmi híre. Kint járunk a La Manche-on, ott ellep a köd, húsz órát vesztegel a hajó egyhelyben, nem ha­ladhat előre. Most végre egy magyar vonatkozású hír is érkezik: Magyar jelentés szerint a havazás miatt az egész ország területén elakadtak a vonatok. Aztán este még egy sport­hír is: Schaffer Alfréd, a magyar futballkirály elhagyta Németorszá­got és leszerződött az MTK-hoz. Az ember már sóvárogja a száraz­földet Végre 26-án hajnalban metsző hidegben, sűrűn zajló jégtáblák kö­zött megérkezünk Bremerhaven elé, fel a Weseren, a kikötőbe. Vám, az­tán rohanás újságok után. Újabb csalódás: Magyarországról semmi, bele kell immár törődni. Most két nap vonaton. Csehországban elfog a hó. Prágában végre elém kerül az első magyarnyelvű újság. Február 27, a Prágai Magyar Újság kesereg a párisi 3:0 felett. Csapatösszeállí­­­­tás, mentségek? Kit érdekelne? Vissza a vonatba és különben is most már semmi sem sürgős. Még Brünn alatt egyszer elfog a hófúvás, hogy a nyílt pályán hat órát állunk, amíg utat törnek. Aztán 27-én haj­nalban megérkezés Budapestre, pon­tosan három hónap múlva az indulás után. A mexikói túrának vége, kezdődik a munka élülről... Csak egy mérkőzés lesz vasárnap a vidéken. A zord időjárás miatt vidéken is egy héttel eltolták a bajnoki szezon kezdetét. Egyedül a délnyugati kerület­ben Bácsalmáson lesz bajnoki mérkő­zés, ahol a BSC játszik a Pécsi Vasutas SK-val. 3 - *+-'-•?' Mr. V'iSj­ . MODIAHO ■- : ■ ■ -51 _______________|_____ Steiner — az Újpest balszélsője A Somogy kiadta, Újpest leszerződ­tette — A Steiner-ügy fináléja Tegnap este bevégződött — leg­alább is egyelőre — a Somogy kontra Steiner ügy. A Somogy buda­pesti képviselője és az Újpest veze­tősége megállapodott a tehetséges fiatal játékos klubcseréjére vonat­kozóan s a megegyezés utálj­a So­mogy azonnal ki is adta Steinert az Újpestnek. Steiner, aki egyébként tulajdonképpen „haza” szerződöt, mert hiszen újpesti lakos, már hetek óta az UTE-stadionban tart trénin­get és az sincs kizárva, hogy már holnap játszik a Nemzeti elleni baj­noki mérkőzésen. ­ Üllői­ úti sporttelep Vasárnap, 1929 március 3-án, d. u. 3 órakor Ferencváros( Somogy elsőosztályú ligabajnok) mérkőzés, előtte 1 órakor. Ferencváros tartalék- Turul barátságos mérkőzés. Tagfelvétel a Ferenc­város Football Clubba naponta 10—2 és 4—8 órák között. A meccs napján d. e. 9—1-ig József­­körút 52—56. sz. a. Az újonnan be­lépő tagok március 1-étől kezdve fizetik a tagdíjat és pedig rendes tagok 5, pártoló tagok 3 pengőt. Be­­íratási díj 2.—, illetve 1.— P. Tagdíjfizetés a központi irodában. A meccs előtt a B­ tribün tagdíjpénztárainál (Üllői­­úti oldal). A március 10-iki magyar—olasz vá­logatott mérkőzésre állóhelyek 1.60 P-ért, ülőhelyek 3.60 P-től 8.80 P-ig mérsékelt számban állanak tagjaink rendelkezésére.

Next