Sporthirlap, 1930. július (21. évfolyam, 74-84. szám)

1930-07-03 / 74. szám

4 A budapesti amatőrf­ont bajnokai Véget ért az amatőrök bajnoki éve, az osztályokban kialakult az elmúlt vasárnapi forduló eredményeivel a végső helyezés, tudni már, hogy ki került fel a magasabb osztályba és kik azok, akik gyengébb szereplésük miatt arra lettek ítélve, hogy a jövő­évi bajnokságot egy osztállyal alább küzdjék végig. Az első osztály nagy érdeklődéssel várt végküzdelme lényeges meglepetéssel nem szolgált. A bajnokságot — amint az már hetekkel ezelőtt előre látható volt — a Törekvés nyerte, amely most mint Budapest bajnoka az országos bajnokságok küzdelmei­ben vesz részt. A kiesés sorsára a PSC mellett a Testvériség csapata jutott. Itt a ben­­fentesek arról beszélnek, hogy a vas­utascsapat kiesése még nem végleges, mert szó van több óvásról, melynek helytadása esetén a bajnoki tabellán még változás állhat be. A II. osztály Kárpáti csoportjá­ban az NMSE, a Stobbe-csoport­­ban az URAK lett a bajnok és ezzel mindkettő az első osztályba jutott fel.­­— A Kárpáti-csoportban a CsTK, a SzAC és a KAOE, a Stobbe­­csoportban a ZAC, a Vérhalom és a TTC esett, le a III. osztályba. A HI. osztály három csoport­győztese , az SzFC, a ZSE és az Elektromos minden további nélkül a II. osztályba kerültek, míg a negyedik feljutó, az NSC lett, miután körmérkőzését a leg­jobb eredménnyel végezte a csoportok második helyezettjei között. A IV. osztályba esett az első csoportból a WSC, a Kisp. AC, az ETC, a X. ker., a második csoportból az LTE, az NFC, a BSC, az MTE, a harmadik csoportból a P. Remény, az OFK,­­a JTE és az MTE. A IV. osztály csoportjainak első helyezettjei: a Menekültek, az ÉMOSz, a TSC és a Folyam­őrség lettek és így ezek jutottak fel a harmadik osztályba. A kiesettek listáján szere­pel az első csoportból a MOVE Valé­ria, az FSC, az ITC, a KMTE, a má­sodik csoportból a IX. kér. Törekvés, a Siketnémák, az Sw­SC, az Amatőr SC, a harmadik csoportból a Glóbus, a TSE, az ELI, a MÉMOSz, a negye­dik csoportból, ULK, III. kér. MSE és az MTE. Hogy ezek kiesnek-e, az még nincsen eldöntve, mert attól függ, vár­jon a most felállítandó előkészítő osz­tályra lesz-e elég­­ számú jelentkező, mert ha nem, úgy ezek továbbra is a negyedik osztályban maradnak, már azért is, mert szó van arról, hogy a negyedik osztályú egyesületek között sok lesz olyan, amelyik visszalép a bajnoki mérkőzésektől. A vasárnap lefolyt utolsó bajnoki forduló eredményei egyébként a kö­vetkezők voltak: BTC—FTC 4:1, BSE —Testvériség 1:1, III. ker. TVE— BSzKRt 5:1, 33FC—PSC 4:1, Postás —MTK 1:1, NMSE—SzAC 4:1. Ezzel az amatőrbajnokság véget ért s a jövő bajnoki év beosztását és sor­solását a jövő hét folyamán ejti meg a szövetség. Fuhrman és Toros Zsolnára utaz­tak, hogy a Ferencvárosnak az FC Zilina elleni mérkőzésén rendelke­zésre álljanak. * Borzalmas hőhullám átvonulását jó­solják, nagy fejtörést okoz mindenkinek a rekkenő hőség ellen való védekezés. Egy norvég gyár hozza először az idén forgalomba a Norvég Jégszeszt, mely szer használata által az ember azonnal lehűl s órákig olyan érzést vált ki belőle, mintha hideg zuhany alatt lenne kül­földön mindenki zsebében- hordja a Nor­vég Jégszeszt. Az Austria Tallinban játszott az otta­ni Kalev ellen. A Bécsi csapat 5:3-ra győzött. ­ A VASAS NEM HAGYTA MAGÁT... Onnan, van a lenti cím, hogy a vasárnapi mérkőzés előtt a Vasas ve­zetősége garmadával kapta a levele­ket, amelyben a drukkerek elkesere­detten tárgyalták azt, hogy a Vasas mennyire nem kegyeltje a sorsnak. Jött egy távirat is, amelyben csak ennyi állt: „Vasas, ne hagyd magad.” Szóval, innen van a cím: a Vasas nem­­ hagyta m­agát.* Singer, a háznagy egyre törülgette verejtékező homlokát. — Azt hiszem — mondta — nem volt okos dolog, hogy felemeltük a helyárakat. Odakint százával állnak az emberek, akik nem tudják megvál­tani a pengőnegyvenes állóhelyet. Hát a pengő negyven tényleg sok volt. Jellemzésül: a pénztártól elóda­­log egy fiú. Odaszól a társának:­­ — Te, pengő negyven az álló... A másik elmozdul, morog valamit a fogai között, aztán ezt mondja: — Inkább megtajálom. Ez azt jelenti, hogy a pengő negy­ven, az nagyon sok pénz. * Elhisszük a Vác­nak, hogy félt a pályától. Ha ezen a pályán úrrá lesz a népharag, kevés minden óvintézkedés. Csakhogy a Vasas-közönség fegyelme­zett, mint a nyáj, amely már a pásztor füttyszavára is felszegi a fejét. Fél­időben megremegtette a vékony drót­szálakat a felháborodás, dehát ennek inkább a rendcsinálók voltak az okai, mint a rendezők. Egy fiatal fiú va­lami nagyot kiáltott az öltözőbe térő Vác-játékosok felé és megjegyzését gúnyos röhejjel kísérte. Egy túlbuzgó rendőrlegény nem érte be a figyel­meztetéssel, hanem egészen alaposan vágyott az elintézés után. Nyakon­­ragadta a kis nebulót és egészen gyen­­gédtelenül rángatta keresztül a dróton egy társa segítségével. Felmorajlott a felháborodás, nem volt épületes lát­vány, amikor a két tagbaszakadt rendőr gyúrta, gyömöszölte a gyere­ket. Feszült a drót, a nép egy szájjá nyitódott és zuhogtak a tiltakozó, fe­nyegető megjegyzések. Egy pillanat és minden jóakarat megsemmisül a szerencsétlenül inszcenált jelenet után. Ekkor odaugrott Lelkes Ede, a Vasas egyik vezetője. Magasra tar­totta a két karját és rapszodikusan törtek fel belőle a szavak: Sporttársaim... barátaim... vigyáz­zatok az Istenért... Fegyelmezzétek magatokat... Furcsa sziluettként lebegett a vi­hart ígérő drót előtt, két karja, mint valami bűvös fáklya meredt az embe­rek felé. Nem tört ki a botrány. 41-Előmérkőzést hirdettek, ami azon­ban elmaradt. A közönség így hama­rabb érkezett s a hosszú várakozást az árusok zaja igyekezett kellemesebbé tenni. Legnagyobb sikere (a fagylal­­tos után) a vicclapárusítónak volt, aki így kínálta „áruját”: — Három darab tíz fillér, uraim, lehet nevetni vagy ráülni... SPOR­THÍRLAP CSÜTÖRTÖK, 1930 JÚLIUS 3. ­ A Bástyának szombaton, a Bocskainak vasárnap volt Jó napja Jugoszláviában Belgrád és Zágráb együtt csinálnak nemzetközi programot — A Sporthírlap jugoszláviai tudósítójától — A­ Belgrád—Zágráb közötti küzdelem remélhetően végleg lekerült a napirend­ről. A béke Belgrád engedékenységének köszönhető és remélik, hogy a zágrábi alszövetség azzal viszonozza a belgrá­­diak diak békekészségét, hogy nem gördít akadályt a szövetség működése elé. A béke helyreállításának egyik legfonto­sabb következménye lesz, hogy a két város nagy futballegyesületei együtte­sen csinálhatnak nemzetközi programot. Egyébként Belgárd máris a legnagyobb előzékenységgel állott a zágrábiak ren­delkezésére, mert semmi akadályt nem gördített a Bocskay zágrábi és a Bástya eszéki szereplése elé. A vendégszereplő magyar csapatok közül a nagyobb várakozás természete­sen a Bocskay játékát előzte meg, ami érthető is, hiszen a debreceniek közvet­lenül a Magyar Kupa megnyerése után utaztak Zágrábba, ahol azonban főleg mint a Ferencváros legyőzőinek volt nagy respektusuk A Ferencváros leg­utóbbi zágrábi vendégszereplése alkal­mával ragyogó játékot produkált, annál nagyobb várakozás fogadta tehát a zöld­­fehérek legyőzőit. Meg kell állapítani, hogy a Bocskay kettős győzelme elle­nére sem elégítette ki teljesen ezt a vá­rakozást. Szombaton a Gradjanski ellen játszottak a debreceniek és 3:2-re győz­tek, játékuk azonban megközelítőleg sem volt olyan nagyvonalú, mint amilyet a Ferencváros mutatott. A Bocskay mentségére szolgál, hogy féléjszakai utazás­ után állt ki, viszont azt sem sza­bad elfelejteni, hogy a Gradjanski még nem heverte ki a válságot és össze nem szokott játékosai széteső játékot produ­káltak. Vasárnap azonban a jóval erő­sebb HASK ellen már 4:1-re győzött a Bocskay és játéka akkor már minden tekintetben kielégítő volt. A Bástyának, éppen megfordítva, szombaton­ ment jobban a játék. Ekkor Ezék bajnokcsapatát, a Slaviját verték még 5:0-ra a szegediek, akik sokkal többet nyújtottak, mint amennyit tőlük az ottani közönség, amely titokban bí­zott bajnokcsapatának győzelmében, várt. Vasárnap már gyengébben játszott a Bástya és csak 3:2-re tudta legyőzni az eszéki Gradjanszkit. * A kétlapos jugoszláviai ünnepen egyébként rengeteg mérkőzést játszot­tak. Újvidéken a Radnicski ötéves jubileu­mát ünnepelték nívós programmal. Szombaton a Vojvodina 1:0 arányban győzött a Juda Makabi ellen, a sabáci Mácsva pedig 3:2 arányban győzte le a jubiláns Radnicskit. Vasárnap: Radnics­ki—NAK 1:1, Vojvodina—Macsva 4:2 (2:2). Zomborban folyt le a szabadkai alszö­vetség bajnoki döntőjének második for­dulója. A zombori Sport, amely múlt vasárnap még nem érdemelt súlyos ve­reséget szenvedett a Bácskától, most re­­vánsot vett és megérdemelten győzött 4:1-re. Mindazonáltal a zombori csapat­nak már csak az erkölcsi eredménnyel kell megelégednie, mert jobb gólarányú Bácska fog játszani július 1 6-án selejte­zőt a belgrádi Jugoszláviával az orszá­gos bajnokságért. Zentán a SAND játszott barátságos mérkőzést a SAK-kal és gyenge játék után 2:1 (2:0)-ra győzött. Kikindán a Koszovó és Szrbija 1:1 döntetlent értek el a Koch-serlegért. Verbászon a VSC izgalmas mérkőzésen 7:2-re győzött helyi riválisa, a Dub­is ellen. Július 6-án megindulnak az országos bajnokság selejtezői. A Bácska—Jugo­szlávia mérkőzésen kívül a zágrábi Szláviét. Favorit a HASK. A szaraje­vói SASK mérkőzés nélkül jut tovább, HASK fogja vendégül látni az eszéki mert a szkopljei bajnokot diszkvalifi­kálta a J­S.* A szabadkai alszövetség területén szintén döntő mérkőzés lesz vasárnap. Apatinban játszik a Topolai SC az apa­tini Tri Zvezdével az elsőosztályba ju­tásért. A mérkőzésnek nincs favoritja, bár a papírforma Tri Zvezdét jósolja győztesnek. B. S. A Vasas megmutatta, hogy abszolút szerény lehetőségek mellett is lehet tökéleteset nyújtani. A Vác félt a pá­lyától és­­ méltán. A játéktér apró, skatulyaszerű, igen nehéz elképzelni azon szemet-lelket gyönyörködtető futballt. Dehát a Vasas is itt játszott.. Minden kifogást kétféleképpen kell elbírálni. Maradna a Vác jogos fé­lelme, hogy mi lett volna, ha győztek volna. De nem győztek. Szó sem lehetett győzelemről. A Vasas, minden részé­ben, kulturáltabb futballt játszott, fel­készültebb volt és amíg a Vác-nál csak egyéni jó produkciók voltak, a Vasas teljes egészében meglepően jó telje­sítményt nyújtott. Ha pedig vesztett volna a Vasas? -- Ez az egyesület, mely a Thököly­­úti Nova-pályára 3000 hívőt tud fel­vonultatni egy kegyetlen kánikulától fűtött nyári napon, megmutatta volna, hogy van szíve a vereséget elviselni. Ez a kijelentést egy Vasas-vezető tette. Mire egy másik sietve meg­jegyezte: — Mindenesetre ennek az ered­ménynek jobban örülünk. «■ A mérkőzés előtt közvetlenül még kétes volt a Vác összeállítása. Ez nem jó taktika. Azt szeretik mondani, hogy a futball nyílt, férfias játék, tessék hát nyíltan, férfiasan szembenézni az eseményekkel. A Vác vezetői korrekt úriemberek, amint az események is mutatják: a zöld asztal mellett is igen otthonosan érzik magukat. Csodála­tos, hogy sikert vártak egy olyan csa­pattól, amelynek tagjai esetleg csak a pályán mutatkozhattak volna be egy­másnak. És csodálatos, hogy nekik még imponálnak­­ a nevek. Mert a Vasasnak aztán nem imponált semmi. A Vasas a távirat szellemében ját­szott, nem hagyta magát. Meglepően nagy számban volt kép­viselve a BT és ugyancsak érdeklőd­tek a labdarúgás különböző funkcio­náriusai. Eljött Eisenhoffer is, akitől egy újságíró ezt kérdezte: — Mondja, mit tudott volna maga itt csinálni? Mire Eizi hamar rávágta: Mit? Rossz benyomást. ■ír A közönségre a Vác balszélsője, a fiatal Schwarcz tette a legjobb hatást. Meg kell állapítani, hogy ez a fiú — nem tudni hol — nagyon megtanult futballozni. Csiszolt, intelligens a labdavezetése, driklijei okosak, nem fél egy kis „csínytől” és futás közben is jól megcélozza a kaput. Egyszóval: olyan játékos, akiből „lehetne valamit csinálni”. — Tíz kilót fel kellene szedni neki — mondta Eizi — és akkor a legjobb szélső.* Szerencsés volt a bíróküldés is. Iváncsics kitűnő diszpozícióban ve­zette a mérkőzést, jó szemmel ítélte meg a faultokat és az oj­száj­lóknál is mindössze egyszer tévedett, akkor is az egyik határbíró beintésére. . A Vasas nem hagyta magát. A győ­zelem hangulatában eltűnnek az apró tűszúrások és a bizottsági tévedések sem látszanak olyan elviselhetetlenek­nek. Lám, néha kijön az igazság — feltéve, ha van hozzá egy jó csapat is. Tanulságnak mindenki részére: a sportdiplomácia ösvényei tele vannak sűrű bozótosokkal, nem lehet tudni, hol leselkedik egy-egy vigyorgó­­ szabálymagyarázás. Jó tehát, ha a bajnoki hadviselés közben jól sáfár­kodó diplomatákat küldünk a zöld asz­tal mellé, de mindenekfölött: jó legyen a csapat, amelynek sokszor kell verej­tékezve korrigálni zöld asztalnál tör­tént tévedéseket.

Next