Sporthirlap, 1931. január (22. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-01 / 1. szám
6 SPORTHIRLAP CSÜTÖRTÖK, 1931 JANUÁR 1. Kiesés ellen használjon magyar trénert!... Tapasztalati tanácsok egy bajor és egy francia csapat szereplése nyomán Ahol a gyenge csapatot nem engedik túrázni... A Club Lanus csapatának európai túráját az egyesület közgyűlése letiltotta, helyette a River Plate jön Uruguayban meglincseltek egy futballbírót, sztrájkba lépett a bírótestület Két magyar trénerről szól a hír. Siker kísérte mind a kettőnek a munkáját és pedig olyan formában, hogy a magyar futballsportnak oka van emlegetni mindkettőjük szereplését. Mentő munka magyar módon Seress Imre az egyik, az MTK volt sprintere, a háborús évek egyik tehetséges atlétája. Akkoriban volt itt Jimmy Hogan és az MTK hírességei között kiképzést nyert a futballban Seress-Spitz Imre is, aki később vidékre került, amatőr tréner is lett, meg játékos is, aztán elkerült szem elől, hogy legújabban Bajorországban fedezzük fel. Ide már meglehetős hírnévvel érkezett Seress Imre és hozzá tréneri hírnévvel. Mert itt Seress Imre már hivatásos tréner, aki Elzászban egy úgynevezett tréneri bravúrt is kivágott. A strassburgi Red Star csapatában ugyanis öt válogatott játékos is szerepelt, a csapat „érthetetlenül” mégis visszavonhatatlanul hanyatlott és úgy látszott, menthetetlen kiesésre van ítélve. Erre leszerződtették a magyar trénert és öt hónapi verítékes munka után a csapat tényleg felemelkedett, sőt a végén már szériában nyerte a mérkőzéseit. Erre azután Seress Imrét meghívták a bajorországi kerület tavalyi bajnokának, az Augsburg-nak a csapatához. Az anyag jó volt és a csapat olyan fölényben játszott, ahogyan még soha. Jelenleg is az élcsapatok közt van. Ugyanebben a kerületiben járta a futball országútját Ingolstadt, a München melletti kisváros csapata, amely azonban az ősszel nagyon rosszul szerepelt. Amikor már nyolc, mérkőzést lejátszottak egymásután, de még mindig nem volt pontjuk egyetlen egy sem, akkor végre elhatározták, hogy átkéretik a magyar trénert, Seress Imrét. A tárgyalás eltartott két hétig, Ingolstadt elveszített még két mérkőzést, még mindig nem volt egyetlen pontja sem az eddigi tíz mérkőzéséből, az előtte járó csapat, Schaffer Spéd volt csapata meg kilenc mérkőzésből is már hat pontot szerzett. Seressnek szerencséje volt, négyhetes szünet következett, aztán egy barátságos mérkőzés az ASV Nürnberg ellen. És nyomban a meglepetés: Ingolstadt győzött 6:5-re. Egy héttel utóbb már teljesen érezhető volt az új tréner munkája, mert az ingolstadtiak egymásutáni négy, bajnoki mérkőzése így alakult: Regesis ellen 2:1, Teutonia ellen 4:2, DSV München ellen — annak saját pályáján — 5:4 és Wackeer München ellen 3:1. Hát ez nagy dolog volt, hiszen az egész mezőny nyolc csapatból áll és az utolsó négy bajnoki mérkőzésen így befutni, erre a legvérmesebb klubdrukkerek sem mertek gondolni. Most azután Ingolstadt elérte a DSV pontszámait és januárban döntőt fog vele játszani a bentmaradásért. Seress Imre tehát nagy becsben ál, de azért ez a döntőmérkőzés nagyon izgatja. A DSV ugyanis egész Németországnak legnagyobb taglétszámú egyesülete és a kicsiny Ingolstadtnak ezen a sorsdöntő küzdelem napján alaposan fel kell készülnie. Hát ennyit végzett egy magyar tréner, aki csak ez év október 15-én vette a kezébe a csapat irányítását. A városka sajtója nem is feledkezik meg a háláról és így ír: „... Az öt győzelem után ne feledkezzünk meg arról az emberről, akinek a sikerben a legtöbb része van... Az erélyes előkészítés, a mérkőzések taktikai vezetése, a csapat átformálása, az egyes jáitékosok igazi helyének kiválasztása az igazi trénert mutatta be.” És nem fukarkodik az elismeréssel a müncheni „Telegraf” sem, amely megjegyzi, hogy „... a néhány hete tapasztalható és egyre határozottabban megállapítható formajavulás az ingolstadtiaknál az egykori MTK- játékos, Seress tréneri munkáját dicséri. Az energikus előkészítés gyorssá és ellenállóvá tette a csapatot...” Aki lefűzte a németeket és „megfőzte' a franciákat A másik tréner régi ismerősünk, Woggenhuber Ferenc, aki már bejárt egy tucat országot és kéttucat jó futballcsapat dolgát segített föllendíteni. Az ősz elején Amiens városába hívták meg, északi Franciaországba. A viszonyok azonban mostohák voltak, a játékosokat nehezen kapta tréningre a tréner és a sikerek nem is jöttek a megszokott tempóban. Hiába próbált „Világjáró” Ferenc bűvös dolgokat, a játékosok jórésze csak a mérkőzéseken állt rendelkezésre, ami a reorganizálás munkájának a legkínosabb akadálya. A trénernek ezt a zavarát nem is mulasztották el régi irigyei és néhány héttel ezelőtt a németek egyik sportlapjában meg is jelent egy gúnyoshangú cikkecske, amelyben kárörvendve jelentették, hogy a kitűnő tréner alaposan bakot lőtt, mert tessék, betette a kapust centernek és a csapat szörnyen kikapott, amire a trénernek megingott a helyezte. Hát korai volt a kajánság. Woggenhuber Ferenc nem adta fel a harcot és egyáltalában nem is lőtt bakot. Szívósan dolgozott és a munkájában az ő számára az volt a legnehezebb, hogy a futballistákat kicsalogassa a tréningekre. Csak három hónap telt el és a csapaton a változás szembeszökő. Tavaly a csapat, az AC Amiens az északi ligában 12 közül a 11. helyen állott, az idén meg már most is a harmadikon áll, pedig csaknem az összes mérkőzései idegenben voltak és a hátralévők kivétel nélkül a saját pályáján lesznek, ami a francia északi ligában jelentős dolog. A csapat formájában pedig óriási a változás, sőt francia bajnoki rekordot futott ki a csapat, amely Calais csapatát 18:2 arányban megsemmisítő fölénnyel verte. A francia lapok felfigyeltek az eseményre, sőt van, amelyik így írja meg: „ehhez az eredményhez minden kommentár fölösleges”. A L’Édho des Sport pedig ez alkalommal közli a tréner fényképét, akit az „excellent” (ragyogó) jelzővel tüntet ki. Itt azonban még nincs megállás. Következett a tavalyi bajnok, Roubaix csapata, amelynek Griffiths angol tréner a mestere. Itt tudni kell, hogy a szezon előtt Roubaix 6:1-re verte Amienst és az angol a pipája mellől tömör egyszerűséggel kijelentette, hogy Amiens nem csapat. Hát ugyanez az Amiens később komoly bajnoki meccsen kerek 3:0 arányban reálisan megverte Roubaix csapatát, majd Tourcoing ellen — a két év előtti bajnok ellen — 4:2 arányban győztek. A sorozatos sikerek nem is maradhattak hatás nélkül, a belgák ellen nemrégiben kiálló francia válogatott csapatba három amiensi játékos került, ami rekord. Sőt egy negyedik amiensi játékos is válogatott volt, a B) garnitúrában, amely ugyanekkor a belga B) válogatott ellen mérkőzött. Amiens tehát formában van. Eredményei közül hirtelen jegyezzük meg ide: US Luxemburg 9:3, SC Abberville 7:0, Stade de l’Est, Paris 11:1. Tavaly a bajnokságban 11. helyen állott Amiens, most meg bajnokjelölt. De munkába vette a magyar tréner az ifjúságiakat és tartalékokat is. Az I. B csapat a maga bajnokságában behozhatatlanul vezet, az ifjúsági csapat pedig hirtelen azt a szokást vette fel, hogy hat-hét góllal veri az ellenfeleit. Két hét előtt ,volt ez alól a kivétel: az ifjúsági díjban más aMontevideo, december 1. Uruguayban kitört a forradalom. Igaz ugyan, hogy csak futballistaforradalom, de azért ez van olyan „rendes” dolog, mintha akármelyik délamerikai államban tényleges zavargások törtek volna ki. El kell mondani az előzményeket. Az uruguayi egyesületek amatőr alapon állanak és a játékosokat csak a tréninggel és a meccsekkel eltöltött idő után kárpótolják. A beteg vagy sérült játékos azonban a kegyelemkenyér és az alamizsna között válogathatott , akit ma a hír és a dicsőség hordoz a vállain, másnap egy szerencsétlen véletlen folytán magára hagyott koldus lehet. Ez a helyzet teremtette meg a játékosok szövetségét, amely kidolgozta kívánságait, szépen programba foglalta és végül pontokba szedve beterjesztette a szövetséghez és az egyesületekhez. Ilyenek voltak ebben: balesetbiztosítás, átigazolási szabály, szabadjegy a válogatott meccsekre, a játékosklub hivatalos elismerése, stb. A futballszövetségnek ez a dolog nem tetszett. Újra meg újra elodázta a kérdések megtárgyalását, míg végre a játékosok kimondották a sztrájkot. Mit tettek erre az egyesületek? A nagy meleg miatt már szörnyen szerették volna a bajnokságot befejezni és így a végszükségben a harmadik és negyedik csapatból vett, játékosokkal álltak ki. De még így se tudtak 11—11 embert szerepeltetni, pedig húsz aranypesot is felajánlottak egy sztrájktörőnek. A „közönség” nagyobb része különben a kirendelt, rendőrökből rekrutálódott, akik a sztrájktörők testi épségére ügyeltek. Az egyesületek — a Fenarol és a Nacionál kivételével — jóindulatú semlegességet tanúsítottak a játékosok mozgalmával szemben. A sztrájk már komoly fejleményekkel fenyegetett, bajban volt a bajnokság, amikor végre sikerült egyezséget teremteni. Most béke uralkodik ezen a területen és kezdődhetett a másik háborúság, mert úgy látszik, enélkül nem szép az élet a futballban. Most a bírótestület haragudott, meg, mert egy meccsen meglincselték Roque Torres bírót, egyik játékos ökölcsapásokkal terítette le s a futballszövetség nem szerzett kellő elégtételt. Szóval most bírósztrájk tört ki és komoly komplikációkkal fenyegetett, mígnem végre a lincselő játékos játékjogát felfüggesztették. Mo®t azután már itt is szent a béke. Más. Ami a magyar közönséget is közelről érdekli. Egy Doce nevű argentínai vállalkozó tervbe vette, hogy a Club Lanus argentínai csapatot európai túrára viszi. Erre felpakkolt egy megbízottat, aki átment az öreg Európába, szép vadregényes mesékkel magyarázta, hogy a buenosayresi Club Lanus ilyen meg olyan jó csapat, aztán visszajött Délamerikába egy táska jóféle európai szerződéssel. Mikor pedig itt a klub tagjai ezt megtudták, a túratörténetekben egészen váratlan és egyedülálló dolog történt. A Club Lanus azonnal rendkívüli közgyűlést volt kénytelen összehívni és azon harsányan tiltakoztak, hogy a csapat, amely az átlagnál jóval csekélyebb játékerőt képvisel, kimerészkedjék az ország határain túl. Csaknem egyhangúan fogadták el ezt a határozatot. A Club Lanus saját közgyűlésén! Akik tehát az óvilágban a Club Lanus csapatával szerződtek, ne várják azt, mert a Club Lanus nem hajókázik át Európába. Igaz viszont, hogy a vállalkozó most már nem nyugszikés a jó szerződéseket szeretné végrehajtani. Tehát a Club Lanus helyett más csapatot keres, amely megfelelő játékerőt képvisel. Már több jelöltről is tudnak: Gimnasia y Esgrima, River Plate (ez a Ferencvárosnak is volt az ellenfele), Quilmes, Boonfield. Az utód ezek közül fog kikerülni. (A River Plate, már hajón ül és Budapestre is eljön. — A szerk.) A bírók testületének teljes ülésén nyújtottam át a Fischer Mór által küldött hat magyar bírójelvényt, a magyar BT ajándékát. Felolvastamspanyol fordításban Ábray dr. főtitkár kísérőlevelét, amely mély hatást gyakorolt. Az aranyjelvényt Alonso elnök, az ezüstöt Lombardi, Tejada, Aposteguy, a bronzot Vallarini és Matenea montevideói bírák kapták, akik a lefolyt világbajnoki tornán aktív szerepet vittek. Nekem pedig, akit elszakíthatatlan kötelékek fűznek a magyar bírótestülethez, különös büszkeség és öröm volt hazámat képviselni ezen az ünnepségen. Almási Iván. diknak helyezett csapatot „csak” 6:2 (1:1) arányban győzte le. Amiens a trénerek nyelvén szólva nem „könnyű” hely. Woggenhuber előtt az osztrák Fischer és az angol William volt ott tréner. Négy hétnél tovább nem húzta ki egyik sem. Hát itt ért el sikert Woggenhuber. Pedig Woggenhuber ■ csapata még ezután lesz csak igazán jó. A tartalékcsapatban vannak ugyanis az átigazolás alattiak és így ha tavaszra bejönnek az első csapatba a mai tartalékok, a csatársor átlagos magassága 182 cm, átlagos súlya pedig 82 kiló lesz... Egészen véletlenül!... Még valami speciális francia vonást kell ide jegyezni. Normandiában ugyanis szintén egy magyar tréner csapata, az FC Rouen, vezet a bajnokságban, ami Vágó Zoltánnak, az MTK egykori játékosának az érdeme. Rouen és Amiens nagy sikerei azután cikkre ihlették a legnagyobb francia sportírót, aki hosszasan megemlékezik a két csapat sikereiről, megemlékezik a két tréner hatalmas érdemei- Izemerősítők, tornaszerek KERTÉSZ Tódor és WESZELY István Rt. Váci utcai Árjegyzék ingyen ről is és úgy megjegyzésképpen odaveti, de csak egészen mellékesen: ... Érdekes, hogy egészen véletlenül mind a két csapatnak magyar a trénere. Ezeket hallva a magyar trénerekről, nyugodtan tanácsolhatjuk a világnak: „Kiesés ellen használjon magyar trénert!”