Sporthirlap, 1931. december (22. évfolyam, 104-111. szám)

1931-12-03 / 104. szám

­CSÜTÖRTÖK, 1931 DECEMBER 3. SPORTHÍRLAP » Miskolci feljegyzések az »ellenőr« naplójából­ avagy hogyan fest egy szövetsé­­gileg ellenőrzött botrány, kiürítési rendelkezéssel, szelídítő szónok­lattal, revolverrel és egyéb tréfákkal Akik konzervatív emberek, azok Miskolcot a kocsonyájáról szeretik emlegetni. Az újabb kor már az Avas pincéinek legendájába bur­kolódzik, a legeslegújabb neveze­tesség pedig: szövetségi ellenőr. A nagyérdemű közönség olvassa: „a szövetség elrendelte, hogy a miskolci pályát az őszi szezon vé­géig ellenőrizni kell.” Hát jó, kell De miért kell? És ha kell, hát hogyan ellenőrzik? Kit ellen­­őriznek? Mikor ellenőriznek és meddig? Ki ellenőriz, Beszkárt­­ellenőr, vagy egyesületi ellenőr? Minden kitűnik az alábbiakból: Az utolsó »tett« A miskolci közönség utolsó „tet­te” az volt, hogy a Hungária el­leni kupamérkőzésen rendetlenke­dett. Ellenőr már azelőtt is járt a miskolci pályán. Azóta megint jár. Egyszer már játszott otthon azóta az Attila, de akkor még nem került tárgyalásra a szövetségben a miskolci botrány. Közben a tár­ 8 MOLtJÁv GYŰLT, VII.Ká­roly-körút­n c.A.32-t­or­ gyalást megtartották és ezen ün­nepélyes alkalomból a szövetség megint gondoskodott ellenőrről Miskolc készült az ellenőr fogadá­sára. Nem kell azt hinni, hogy lovasbandériumot szervezett, nem kell fehérruhás lányokra, vagy díszkapura gondolni. Abszolúte semmire sem­­ kell gondolni. Mis­kolc mindössze úgy készült, hogy — jól fog viselkedni. (Bíró: Bo­­ronkai.) — Én sem csinálhatom »olcsóbban« Az Attilának persze nem az el­lenőr személye fáj. Ugyan. Mi az a kis ellenőr, abban a nagy tu­multusban ... De a pénz... a pénz ... Egy ellenőr kérem szépen, 65 kemény pengőbe kerül az At­tilának. Mert ugyebár, azt nem lehet kívánni a szövetségtől, hogy a szomorú gazdasági viszonyok kö­zött még ingyen ellenőrrel is el­lássa a rendetlenkedő miskolcia­kat. Mikor kiderült, hogy a vasár­napi ellenőr a kaposvári Faragó Sándor, Zempléni doktor, a mis­kolciak­ vezetője imigyen kérdezte az ellenőrt: — Nehogy aztán maga is 66 pengőt számítson fel, édes Fara­góm ... — Hát ugyan mennyit? — ér­deklődött Faragó. — Nézze, meg lehet azt csinálni 25 pengőből is. — Ezt a művészetet én nem ér­tem, kedves doktor úr. Különben is, az eddigi ellenőrök is 65 pen­gőt számoltak el a szövetséggel, én sem csinálhatom „olcsóbban”. Zempléni a fejét csóválta: Rémes, ezerfelé kellene a pénz és itt van ... Szövetségi el­lenőrre kell kifizetni 65 pengőt.­­— Hja — vágta rá zordonon valaki —, ne tessék annyi galibát csinálni. (Mi az a galiba? A legutóbbi példáid az, hogy a bíróra öntöttek egy vödör­ neszet, amit a pálya felmeszelésére akartak „eredeti­leg” fordítani.) Előzmények az étkezőkocsiban A miskolci büntetőexpedíció — a szövetségi ellenőr — vasárnap reggel 7 órakor szállt be a mis­kolci sorsba. Ami a ténykedés után következett, arról az ellenőr privát naplója így számol be: ... Együtt utaztam Boronkai­­val. Bementünk az étkezőkocsiba, ahol megreggeliztünk. Reggeli után keresztrejtvényeket fejtet­tünk. Futballról nem esett szó, a sport azonban erősen képviselve volt az étkezőkocsiban. Sízők utaz­tak a Mátrába és­­ a sarokban egy magányos hölgy ült. Ebből állt a sport. A sízők és a hölgy játékába Boronkai meg én nem avatkoztunk bele. Boronkai ké­szen állt, hogy lefújja a szabály­talan akciókat, én pedig ellenőriz­tem, hogy a sízők ne lépjék túl a jogos kritika határát. Tanácsot kérnek •M ... Az állomáson Pollák főtitkár várt ránk. Autón mentünk a vá­rosba. (Nem az Attila számlájá­ra.) A Koronában szálltunk meg. Boronkai szobát vett ki, én azon­ban beültem a kávéházba és to­vább fejtettem a keresztrejtvénye­ket. Odajött hozzám az egyik mis­kolci vezető, Kardos javadalmi igazgató és gratulált a Somogy szép szerepléséhez. Megkérdezte tőlem, mit gondolok, mik azok a szervezeti hibák, amik miatt az Attila szereplése nem annyira ki­egyensúlyozott, mint a Somogyé. Azzal válaszoltam, hogy az ilyes­mit kívülről bizony nehéz meg­állapítani. Annyit mondtam, hogy helyi játékosok szerepeltetésére kell helyezni a súlyt. Én ugyanis ebben látom a Somogy egészséges szereplésének egyik fő okát. A be­szélgetés után szeparáltam magam és az étteremben megebédeltem. Jó ebéd volt. Ebéd után egészség­­ügyi séta következett az Avasban. (Borpincék ... nyári reminiszcen­ciák ... Fischer, Vacek... Tu­rul ...) Mire kell a pénz? ... Gyalog indultam a pálya fe­lé. Kócos kisgyerekkel találkoztam. Nem volt több tizenkét évesnél. Nagy cipőben kisfiú. Megszólí­tottam . — Meccsre mész? — Oda. A meccsre. — Tudod-e, hogy ki ellen ját­szik az Attila? —­ Tudom hát. A Vasas ellen. — Fog győzni az Attila? — Hát azt előre nem­ lehet tudni. — Múlt héten voltál-e a mécs­esen ? — Vólam bizony. Mindig ki­­gyűrök. — Hogy tetszik a Somogy? —­ Jó csapat. Jobb mint az At­tila. A Bocskait is láttam, az meg jobb, mint a Somogy. Az biztos, hogy ha győz az Attila, akkor he­tedikek leszünk. (Ejnye, azt a ... De jól van in­formálva ez a kis honpolgár. A közönség hosszú rajokban vonul a pálya felé. Ezt mondom a gyerek­nek.) — Sokan lesznek ... — Kell is a péz — válaszolja. — Aztán, mire? — Mire? — hosszan gondolko­dik, majd elnyújtva mondja: — Hát... méhészre ... (Dehogy gondolt ő a mésszel le­öntött bíróra, dehogy ...) Két rendőr ide két rendőr oda ... A pályán megkaptam a 30 rendező névsorát, majd az Attila vezetői odahozták nekem az ügye­letes rendőraltisztet.­­— Hát hogyan osszam föl e le­génységet? — érdeklődött az al­tiszt. Elmondtam neki: Két rendőr kell az öltöző folyo­sóra, kettő a játékoskijáróhoz, il­letve bejáróhoz. Itt ugyan egy drótkerítésnek kellene lenni már régen, de ennek felállítására az Attila halasztást kapott... Nincs pénz ... Erre a helyre rendezőket állítottam, mert innen szoktak köpködni és csutkákat dobálni. Megnéztem, a figyelmeztető táblák a helyükön vannak-e, aztán leül­tem. A hátam mögött hallottam: — Te, aztán ne ordíts­am, itt az ellenőr. A botrány . . . Félidőben megnéztem, vég­rehajtották-e az intézkedéseimet, aztán nem mentem már fel a tri­bünre, hanem a pálya szélén he­lyezkedtem el. A publikum hama­rosan izgalomba jött. A bíró ítéle­teit zajjal fogadta, volt két gól­­gyanús helyzet, amit Boronkai nem a szájuk íze szerint bírált el, a hangulat egyre izzóbb lett, a bíró szidása állandósult. Boronkai váratlanul a sípjába fújt, megállí­totta a játékot, odajött hozzám és kijelentette, hogy az állóhely ki­ürítését rendeli el. Mikor a közön­ség látta, hogy a bíró velem ta­nácskozik, óriási zsivaj támadt. Tudtam, hogy az állóhely kiürí­tése azzal a veszéllyel járhat, hogy a mérkőzést félbe kell szakítani. Kapacitálni kezdtem Boronkait, de ő hajthatatlannak mutatkozott. A botrányt pedig következménymen­tesen kellett levezetni. Általános lehiggadás ... Tudtam, hogy Boronkai eb-­­ben a lelkiállapotban nem tér el rendelkezésétől. Az állóhely elé álltam és kiabálni kezdtem, hogy mindenki hallja: — Uraim, mutassák meg, hogy szeretik az Attilát. Egy hang lesüvített: — Inkább a bírókat ellenőriz­zék ... Folytattam: — Az Attila érdeke, hogy meg­nyugodjanak. Most 2:1-re vezet a csapat, ha a meccs félbeszakad, vége a két pontnak ... . . . Nagy csend lett. Vissza­mentem Boronkaihoz, láttam, hogy a sápadtsága eltűnt, érez­tem, hogy most már lehet vele be­szélni. Lehetett is. Mondtam, hogy a továbbiakban garantálom a ren­det, mire elállt az állóhely kiüríté­sétől. Általános lehiggadás: a bíró lehiggadt, a közönség is lehiggadt, a mérkőzést befejezték. ... A rendőrség sorfala között megyünk le a pályáról. Az autó nem tud elindulni a tömörülő tö­megtől. Boronkai revolvert vesz elő. A tömeg oszlik. Szálloda. Az­­én gondolataim már Kaposvárott kalandoznak. A pályaudvaron meg­tudom, hogy 0:0 a félidő. A vona­ton arisztokrata vicceket cserélge­tünk Boronkaival... vr .: (Ha eddig akadt volna valaki, aki nem tudta, hogy gyöngyélet a szövetségi ellenőr élete, az a fen­tiekből könnyedén tudomásul ve­heti ezt. Faragó Sándor „naplója” egyébként nem házi használatra, hanem kizárótag a Sporthirlap számára készült.) S­ÍFELSZERELES, I n U H A Z AT Ujjperc­ szájvíztabletta ideá­lis száj- és torokfertőtlenítő. Az Újpest nagyon gólképes­­ a tréningen. Az Újpest szerdai tréningjén Kármán volt a center, Dudás a balösszekötő, Török a balszélső, így is 6 gólt rúgtak az amatőröknek. A Vasárnap Újvidéken a bel­grádi Jugoslavia lesz a Hungária ellenfele Mándi és Kalmár a szombati könnyebb mérkőzésen vesz­nek részt Mint megírtuk, a Hungária téli túrájának első állomása Újvidék lesz, ahol szombaton és vasárnap két mérkőzést játszik a kék­fehér együttes. A Hungária el­lenfele szombaton a Novisad AK lesz, míg vasárnap a belgrádi Jugo­­sláviával mérkőzik a magyar csapat. Biztos résztvevője a kétnapos túrának Mándi és Kalmár, akik teljes egészségben várják a hosz­­szú kényszerpihenő megszűnését. Kétséges azonban Sárvári eluta­zása, aki szerdán még sántikálva vett részt a csapat könnyű tré­ningjén és nem számíthat a Hun­gária Weber játékára sem. Az eddigi jelek szerint az Újvidékre utazó expedíció Újvári, Mándi, Kocsis, Nagy, Rebró, Kompóti, Sebes, Haraszti, Cseh II., Barát­­ky, Kalmár és Híres játékosok­ból fog állani, akikhez kedvező esetben még Sárvári csatlakozik. Miután a szerdai labdatréningen Mándi és Kalmár fitt kondíció­ban vettek részt, Mándi a szombati mérkőzé­sen visszafoglalja helyét a jobbhátvéd posztján, Kalmár ugyanezen a meccsen center­csatárt játszik. A Hungária egyébként péntek délben gyorsvonattal utazik Új­vidékre, ahova Lenkey tréner és Takács kondiciótréner kíséreté­ben a kora esti órákban érkezik meg. A céme ■MKMMÉli——3 ­ Vasas kabala: rossz tréfai vllgeredmény után győzelmes mérkőzés Csak az után a babonát le s­e rontsa az a valóság­, hogy sok a sérült, gyenge a csapat Szerdán délután a lóversenytéri pályán a Vasas ismét régi tréning­­partnerével, a Turullal együtt tar­totta meg szerdai labdatréningjét, amely az eddigiektől csak abban tért el, hogy most a Vasas 1:0 arányban vereséget szenvedett második ligabeli ellenfelétől. A tréningmeccs ered­ménye a Vasas hívei körében nagy megelégedést váltott ki, amit az egyik fodrukkor így magyarázott meg: " A múlt évben, ahányszor a heti tréningeken kikapott a csapat, va­sárnap a bajnoki mérkőzéseken győ­zött, de legalább is pontot szerzett. Egész őszkor folyton a Turullal ját­szottunk tréninget, a csapat nagy gólarányban győzött, a bajnoki pon­tokat pedig sorra elvesztettük. Most, hogy a Turultól kikaptunk, remé­nyünk lehet arra, hogy utolsó mérkő­­zésünk­ön a Bocskaival szemben győ­zünk. A Vasas-hívők bizakodása azonban még korai, annál is inkább, mert a sok sérült miatt a csapat játékereje lényegesen kisebb lesz. Eg­y toksza­­lagszakadással, Kiss Gábor véröm­lennyel fekszik. Rózsa kitiltása még mindig nem járt le, tehát három elsővonalbeli játékos hiányzik, nem beszélve még Bereckyről, aki már őszkor nem is jöhet számításba, mi­után a teljes felépülése még egy hó­napot igénybe vesz. Pillanatnyilag még azt sem tudják, hogy a debrece­niek ellen milyen csapattal állnak ki, mert ahhoz, hogy a legtöbb szükség­­megoldást eszközölhessék, egy csatár szerződtetésére volna szükség, erről pedig az anyagiak hiányában nem lehet szó. Így vetődött fel egy kény­szermegoldás éspedig az, hogy a köz­vetlen védelmet a Pintér, Szemere, Fogoly II. trió alkotná, Király Tibit a hátvéd-sorból előrehozzák hátfede­­zetnek, míg Skarka kafét a csatár­ Mikulásra csomagol minilenát­ 1 2 pengős vásársra!! sorban kapna helyet. Ez esetben a fedezetsor Vági, Burger, Király, a csatársor pedig Koszta, Skarka, Fos­sák, Brunecker, Stanzl összeállítás­ban játszana. Ez azonban csak kombináció, mert a vezetőség még nem foglalkozott a csapatösszeállítással, ami csak pén­teken, a kondíciótréning után fog megtörténni. A Hungária SC is megóvja a BVSC elleni meccsét, Müller állító­lagos jogosulatlan szerepeltetése miatt. A BMTE, Ganz és a Testvéri­ség után így ez már a negyedik be­nyújtott óvás Müller ügyében. A III. kerület szerda délutáni tréningjén mindenki megjelent, még a betegek — Lengyel, Wer­­ner és Beretvás — is, akik a ve­zetőség minden reménye szerint vasárnapra már harcképesek lesznek. Itt az utolsó őszi baj­noki meccs, „minden ember a fedélzetre” tehát a jelszó. A tré­ningen egyébként nem sokat rug­­dalóztak a játékosok, inkább csak könnyű mozgást végeztek. A szél­sőkkel Reiner tréner külön gya­koroltatta a kornerrúgást, mivel a nagyszombat utcai pályán nem sok hely van a nekifutásra s a vasárnapi meccsig ezt is meg kell tanulni a fiúknak. Íme az átka annak, ha valamelyik csa­pat sorozatosan más pályán ját­­sza mérkőzéseit. Okulnak is a példából az óbudai vezetők és a tavaszi szezonban már teljes gőz­zel meg fog indulni a játék a Nagyszombat­ utcában. Addig is pedig győzni akarnak a Nemzeti ellen.

Next