Sporthirlap, 1933. március (24. évfolyam, 17-25. szám)

1933-03-02 / 17. szám

Ára 20 fillér Csütörtök Suerkesxtfiség 6a kiadóhivatalt Budapest, VI, Bózsa utca 111. ILI. emelet Távirati olm: Sporthirlap Budapest Telefonszám: Szerkesztőség: Aut. 196—M. Kiadóhivatal: Aut. 113—U. Előfizetési árak: Belföldre egy negyedévre 4.50 pengő (egy hónapra 2 pengő) Ausztriába, Csehszlovákiába, Romániába negyedévre 5 pengő, egyéb külföldre 6 pengő MEGJELENIK HÉTFŐN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON I Egyes szám ára: Belföldön 20 fill. Ausztria 80 gr. Jugoszlávia 3 din Csehszlovákig 2 Ke, Románia 10 let Franciaország 1.50 fr. Olasi* ország l L. Németország 20 a. pf Amerika 5 cent Levélcím: Budapest 62. postafiök 82. A kormány­párt biztosan győzött a VÉvó­szövetség közgyűlésén Krencsey maradt az ügy­vezető, Misley a főtitkár Hoftmann tábornok és Széchy László lettek az a!- elnökök Barátságos együttműkö­désre van kilátás — A Sporthirlap tudósítójától — Titkos is játszik — teljes a csapat Szerdán lassított játékkal készültek Amszterdamra a válogatottak Végre egy szövetségi tréning, amelyen mindenki teljes kötelességtudással vett részt Kétszer 25 perc alatt négy gól a tréningpartner Postások kapujában * — A Sporthirlap tudósítójától — A vívószövetség közgyűlését nagy izgalom előzte meg. Az OTT tanácstermében szerdán délután már fél hat órakor gyülekezni kezdtek az egyesületek kiküldöttei. Igen sok a ritkán látott arc, most mindenki megjelent szavazatát le­adni. A tanácsterem egyik sarká­ban az ellenzék képviselői ültek és szorgalmasan javítgatták a hiva­talos listát. Sok a húzás ..» Krencsey Géza ügyvezető elnök nyitotta meg az ülést, az elnök, Rakovszky Iván nem jelent meg. Az OTT-ot Prém Lóránd dr. kép­viseli, ott ül Krencsey mellett. Az ügyvezető elnök bevezető szavai­ban vázolta az elmúlt év esemé­nyeit. — A magyar vívók beváltották a hozzájuk fűzött reményeket — mondotta Krencsey — kiérdemel­ték nemcsak a vívótársadalom, ha­nem az egész nemzet osztatlan el­ismerését, mely sokszorosan nyi­latkozott meg. A szövetség vezetői azonban aggodalommal nézik, hogyan . fog alakulni a vívóélet a jö­vőben. A gazdasági depresszió megaka­dályozza az intenzív munkát és anyagi eszközök hiányában még azok sem tudnak rendszeresen sportolni, akik rátermettek a ví­vásra. Anyagi okokra vezethető vissza az is, hogy a mesterek kö­rében is hiányzik a megfelelő utánpótlás. Ez az oka annak, hogy a vidéki vívás is stagnál. A tőr­és az epé-sport megfelelő meste­rek nélkül nem tud fejlődni. Megemlítette ezután Krencsey nagy érdeklődés közben azt is, hogy a Vívószövetség kebelében a két pártra való szakadás megbontotta az egységes munka lehetőségét. Sajnálja, hogy éppen azoknak a fejét követelik, akik éveken át nobile officiumként áldozták fel energiájukat. Majd így folytatta: — Azt gondolom, hogy bár az ellenzéki mozgalom szándéka tiszta, de az ellen­zéknek győzelem esetén is kevés lesz az ereje a vállalt feladatok elvégzésére. Bízom a jobb belátásban és abban, hogy mód adódik az eredmé­nyes, összetartó munkára. A közgyűlés ezután kiküldte a szavazatszedő bizottságot, melynek elnöke Szilaveczky Lajos rendőr­főtanácsos, tagjai: Dénes Károly, Kovács György dr. és hivatalból Fischer Egon dr. Ezt követően Misley Sándor fő­titkár terjesztette elő az elmúlt évről szóló jelentését. A tisztikar megkapta a felmentvényt. Köszö­netét szavazott a közgyűlés az OTT-nak azért az áldozatkész­ségért, amelyben az MVSz-t ré­szesítette. Még Prém Lóránd dr. válaszol, azután Krencsey Géza szünetet rendel el. Megkezdődik a szavazás. Pillanatok alatt megbomlik a rend, nagy zaj tölti be a termet, a sza­vazatszedő bizottság osztogatja a borítékokat, amelyekbe a listát kell betenni. Három lista van for­galomban : 1. A jelölőbizottság hivatalos listája (sár­gái. Elnök: Krencsey Géza, al- elnökök: Hoffmonn és Széchy, főtitkár: Misley, titkár: Zöld dr., kapitány: Jekelfahissy. 2. Kormánylista (rózsa­színű). A tisztikar ugyanaz, mint a hivataloson, csak a ta­nácstagoknál van változás, itt helyet akarnak adni néhány fia­talnak. (Folytatás a 7. oldalon) (Enyhe télutói napsütésben fürdik Budapest. A multheti hó megolvad­va igyekszik eltűnni a csatomanyi- lásokon. A Sport-utca felületéről már el is tűnt a hó nyoma, szépen felszáradt a kövezet. Fehérség egyébként is csak a pálya szélén látszik, az is rongyokban. A levegő azonban nyirkos még, a föld is ned­ves, szép fekete a Beszkárt-pálya talaja, jófajta puha termőföldnek látszik. És a sarkokban némi sze­rény visszaemlékezés a tavalyi fű­re, gyér és ritkás gyepecske próbál fűilluziókat kelteni. Mindegy. A szö­vetségben alighanem tanácsi döntés mondotta ki, hogy a Beszkárt-pálya füves-pálya s tavaly óta a döntés még nem változott. Minek folytán itt készülünk a holland mérkőzé­sekre.) Válogatott idők : mindenki igyekszik Jó dolog, hogy ezeket a kis­egyesületi tehetségeket is végre hi­vatalosan észrevették. Most azután rend van. Pontos megjelenés. Meg­jelenés? Tódulás! Lemondásnak nyoma sincs. Még aki sérült, az is titkolja. Békehangulat. Ma már az öreg válogatottnak is rettentően vigyázni kell, nehogy gyanúba fog­ják, hányavetiség vádjával illessék, mintha nem venné teljesen szívére a dolgot. Egyszóval nem mondja Ai senki, de a levegőben van, hogy bizony könnyen ki lehet cseppenni a válogatott csapatból, ahol az új rendszer csak vérbeli katonákat akar látni... Tehát itt van mindenki, akit ki­jelöltek. De nincsenek itt a sérül­tek és a kimaradtak, akik közül másszor nem egyet lehetett a válo­gatottak tréningjén felfedezni — a nézőtéren. Hja, akkoriban az volt a sikk, hogy kintről mutogassa az ember, milyen kitűnő legény ő, aki­nek még ez is szabad. Most azon­ban órára érkeznek, versenyt vet­kőznek, még tréfákkal sem fékezik a készülődés tempóját. Legfeljebb a balszárny késik, mert Bihámy le­velet kapott, hívják trénernek Pár- kánynánára, éppen most olvassa. Titkos pedig vasárnap megsérült, nem engedi játszani Nádas Ödön, ezért hát csak mozgás okából vet­kőzzék. Kalmárra is számít Nádas — áprilisra Jelen van Kalmár ' is, Nádas Ödön félrehúzza. — Mi van a beteg lábbal? — ó, járok már vígan, de még gépben van a lábam, tessék nézni, nem lehet hajlítani egészen. Kezelő orvosaim azt mondják, eltart még négy hétig, míg teljesen kigyógyu­lok. Nádas Ödön elgondolkozik: — Most március elseje van, úgy igyekezz, hogy április elsejére vég­leg kilábolj. Akkor még nekifog­hatsz, van egy hónapod, április vé­gén lesz az osztrák—magyar. Szük­ségem lesz egy jó balfedezetre. — Ha ugyan nem bekket fogok játszani a Hungáriában, mert arról van szó — jegyzi meg Kalmár. Vörös tréningdresszben vannak a válogatottak, sötétzöldben a Postá­sok. Felállanak. Válogatottak: Szabó — Korányi, Bíró — Barátky, Sárosi, Lázár — Markos, Cseh, Teleki, Bihámy, Se­rényi. Postások: Angyal — Jelen, v. Kerényi — Hollósi, Gombos, Kalmár — Kása, Kertész, Bodrogi, Járomi, Bokor II. A Postások kezdenek, de csak Ká­sáig jut a labda, onnan visszaterelő­dik és kezdődik az egyhangú tolo­gatás, amit a válogatottak irányíta­nak, derekas védekezésre késztetve a Postásokat. Eleinte inkább a váloga­tott baloldal van munkában. De ne­hezen bontákoznak ki az akciók. — Lassú a játék és Jelen rutinírozott védő, minduntalan elakad a labda. Aztán néhány belső akció indul, itt már megmutatkozik, hogy Teleki és Cseh értik egymást, ám az ösz- szekötő mégis futtában a kapu mel­lé igazít egy labdát. Jól kombinál­nak a csatárok, de óvakodnak min­A közönség és a bíró Jócskán vannak úgynevezett ben- fentesek. Mandik Béla, Herzog Ed,- vin, Gallovich Tibor, Schlosser Imre, néhány játékos is, mint Tö­rök a Nemzetitől. Végül Pluhár , István, a kiváló sportújságíró, aki a tréningen bíráskodni fog. Van közönség is, vagy 500 főnyi A nézők soraiban vezérek: Kenye­res Árpád, Rosenberg Emil dr., Vass Zsigmond dr., Kertész Elemér. Az utóbbi meg is jegyzi: — Hogyan fogja az MLSz elbí­rálni most a BT feljelentését? Hi­szen belépődíjas tréningmérközés lesz, de nem a BT küldött ki bírót. Azután feltűnnek az alagútban a játékosok, kirobban a pályára Sza­bó, akiről megjegyzi valaki: — Csupa tűz, élet ez a fiú. Ször­nyű a gyanúm, hogy kidobott pénz, amit a Hungária ennek fizet. Hi­szen ez szeret futballozni, talán in­gyen is játszana! Szólni kéne erről Preissmann Józsinak. den komplikációtól, azonnal leféke­ződik a futás, ha túlságosan közel érkezik valamely ellenfél. Bihámy is bekapcsolódik, fejjel csúsztatott lab­dáját Teleki kapásból pompásan lövi, kár, hogy a kapu fölé. Van intermezzo is, kitörnek a Postás-csatárok, Szabó fürge elő- nydmulása akasztja meg őket. Vi­szont a hirtelen kiadott labdával megindul a válogatott jobb­szárny, Teleki az összekötő he­lyéről finoman Cseh elé játszik, aki középen érkezik és remek lövéssel gólt ragaszt (1:0). A balszámy most rá akar dupláz­ni, de a jó akció végén Bihámynak „nem jön ki” a lépés. Egy sor szét) kísérlet következik, a Postások alig tudnak beavatkozni, feltűnik, meny­nyire lövőkedvében van Teleki. Az­tán lágyabb passzivitásba hanyatlik a gárda, legfeljebb Barátky életerős szabadrúgása rázza föl. Majd me­gint a balszámy élénkül, Serényi átcenterez, Cseh Markos Lassú, puha játék és mégis — két gól k '' V J t 1833 MRC. 2. ■ Budapest, XXIV. évfolyam, 17. szám. 19$& március 2.

Next

/
Thumbnails
Contents