Sporthirlap, 1934. december (25. évfolyam, 96-103. szám)

1934-12-01 / 96. szám

4 Segítettem a B­-középnek! (Levél a szerkesztőhöz) Kedves Szerkesztő úr? Olvasott ön már ügyes kis szél­hámosokról, akik a köpenicki kapi­tány módjára bejutnak a felsőbb körökbe, végigesznek egy tizenkét­­fogásos tízórait, megcsókolják a házikisasszonyt, aztán eltűnnek és jelentkeznek a rendőrségen, leülni azt a pár napot, amit nagyon meg­ért a tízórai meg a házikisasszony. Nem kell ehhez semmi más, mint egy jól vasalt sötét ruha, meg jól fésült haj. Na persze pofa is kell hozzá... Én például szintén ilyen kaland­ra­ határoztam el magam, amikor eltökéltem, hogy befurakodok a B-közép kellős közepébe, s onnan fogom végignézni a meccset. Ehhez még csak sötét ruha sem kell, ehhez csak pofa kell, gondoltam. És ez van, mondtam, elindulva az álló­hely irányába. közmondásos dolog, hogy a Nemzeti Kaszinóba nehéz bejutni. De mi ehhez képest a B-közép? ... Nem volt sok néző csütörtökön, mégis negyedóráig tartott, míg ker­esztül fúrtam magam az állóhely népén és megérkeztem utam céljá­hoz, a zászlóhoz.* Bizisten, kinéznek innen! Pedig igazán teli torokból ordítottam a hajrá Fradit, amikor Táncos Misi szaladt, igazán meggyőzően szid­tam a bírót, ha Szeged támadott, sőt dicsértem is, ha úgy hozta ma­gával a sors. Angolbajuszú úr kis­­fröccsöt iszik mellettem, a barátja forralt bort. Nem nézek rájuk, de látom, hogy nem örülnek a szom­szédságnak. Szerencsére 0:1-re ve­zet a Fradi és nem éreztetik velem érzelmeiket.* Vastag gólt rúgott. A szép gól láttán önkénytelenül tapsra csördí­­tettem tenyeremet. — Mit tapsol, maga rrw.rha! — mondja az angolbajuszú úr, nem látja, hogy kapushiba volt? Ha már tapsoltam, — gondolom magamban, — vállalom is a követ­kezményeket. Odaszólok angolba­jusznak: — Nem volt ez bizony kapus­hiba, aminthogy nem vagyok mar­ha sem, — viszonzom barátságos mosollyal, — vetette magát a Há­­da, csak nem érhette el... Nem méltatnak feleletre, ezzel aránylag meg lehetek elégedve. Nem forszírozom a beszélgetést. Csakhogy az ember nem ura az akaratának. Mikes összefut valaki­vel, látom tisztán, hogy semmi szándékosság. Mögöttem valaki le­ordít a szegedinek: — Hej a paprikás mindenit, te... Nem írom le mégse. (Fiatalok is olvassák.) De kitör belőlem az igazságérzet: — Nem volt szándékos. Összefu­tottak ... Most már nem kapok amnesztiát. Angolbajusz nem szól semmit,, de úgy néz, hogy a düsseldorfi rém egy lojális bácsi lenne hozzá ké­pest. Érzem, ha sokáig maradok, testi épségem veszélyeztetem, óva­tosan kezdek eltűnni a balfenéken. Valaki megszólal a hátam mögött: — Szerencséje ... (Igaz is!... Te jó latén! Ha ott maradok 1 :4-ig! ...) Révész (naná Kárász), (tabi) A Bécsben utolsó Austriának az angolok az I. liga felső felé­ben adnának helyet Nincs többé szó a kontinens bojkottjáról! — A Sporthirlap , London, november 30. A Londonba megérkezett Aus­tria- játékosok még mindig a liver­pooli mérkőzés hatása alatt álla­nak, de nincs sok idő a „múlt” emlékein merengeni. Következik a legközelebbi ellenfél, a Fulham, Hogan Jimmy csapata, amely ellen hétfőn játszik a bécsi csapat. Ful­­ham egyáltalában nem megvetendő ellenfél, ezt tudják a bécsiek s így is készülnek a mérkőzésre. Beszél­tem az Austria vezetőjével, Lang igazgatóval, aki a következőket mondta: — Az utazás igen kellemes volt, a fiúk alig várták, hogy megérkez­zünk Londonba, ahol azután csak akad látnivaló! Bár a vendéglátó Fulham igen bő programot állított össze számunkra, a szórakozásra kevés idő jut majd. A liverpooli eredményt nem szabad elrontani! Egyébként Liverpoolban is felejt­hetetlen fogadtatásban volt ré­­szü­nk, a banketten megjelent a polgármester is. A játék emlékére gyönyörű serleget kaptunk, ame­lyet ezüsttállal­ viszonoztunk. A be­szédekben kiemelték a bécsi kifi­nomult játékkultúrát és az Austria csapatának előkelő küzdőmodorát, fair játékát. Ennek külön örültünk tudósítójától — ~ a győzelem mellett! Egymásután kapja most a meghívásokat a csapat. Kontinentális csapatok bojkottjá­ról most már szó sincs. Az Austria ragyogó győzelme olyan hangula­tot keltett, hogy ebből igen nagy hasznuk lesz még a bécsi csapatok­nak. A további program: szombaton a csapat vagy az Arsenal—Wolwer­­hampton Wanderers vagy pedig a F­ulham—Swansea Town mérkő­zésre megy, vasárnap pihenés, hét­főn pedig Simon angol külügymi­niszter, Frankenstein londoni oszt­rák követ és Starhemberg herceg képviselője. Winkler jelenlétében a Fulham-mérkőzést vívja meg a csapat. Liverpoolban a lapok egy része nem írt a teljes elragadtatás hang­ján az Austriáról. Talán azért, mert nagyon deprimálta őket a ha­zai csapat veresége. Annál több a dicshimnusz azonban a londoni lapokban, a kritikák olyanok, amilyeneket még egy osztrák csapat sem ka­pott Angliában. Érdekes azonban, hogy egy-két liverpooli lap igazán „kirakatbavaló” kritikát ír. Pél­dául a „Liverpool Fest” megjegyzése: „Az angolok az ország másik részén bizonyára kiváncsiak az osztrákok játékéra. Az osztrákok mesterek, akik igazi futballt ját­szanak, a labdát a földön tartják. DR- FÉNYES szakorvos vér-, hfk­* é­­n* Fákóczi-út 32.­­ em. sajtó SffSS* Rókussal nemben naD SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1934 DECEMBER 1. Egyaránt mesterek a pontos passz­­játékban és a kombinációkban. Sindelar a centercsatár modellje, de nála van egy „ha” is. Ha lőni is tudna, akkor egészen kolosszá­lis lenne játéka. Molzer lőtt ugyan két gólt, de munkája legnagyobb­részt negatív volt.” A londoni lapokat vegyük sorra. „Daily Express”: „Egészen különleges benyomást keltett a bécsiek játéka. A mérkő­zés utolsó részében szétmorzsolták a liverpooli védelmet, amely csak nagy nehezen tudta megakadályoz­ni a még súlyosabb vereséget. A bécsiek keményen és gyorsan vit­ték keresztül akcióikat. A védel­mük Sestával az élen kiválóan mű­ködött.” Igen érdekes a „Daily Herald” véleménye:­­ „Az olasz—angol kavarodás kö­zepette kell megállapítani, hogy az osztrákokkal való kapcsolatot mind­jobban ki kell mélyíteni. Máskülön­ben elszakadás esetén nekünk sok­kal nagyobb kárunk volna, mint az osztrákoknak, ők „a” futballt mű­velik, az ellenfélre erővel, szívvel, de korrekten mennek. Az hisszük, hogy a vendégek az angol liga fel­ső felében lennének. (Jelenleg az Austria a bécsi liga alsó felének legalján van!... A szerk.) Liver­poolt olyan küzdelemre késztették, hogy a liverpooli játékosok még a kupa­meccsen sem adnak ki többet magukból.” A „Morning Post”, „Daily Mir­­ror” és a „Sporting Life” is ilyen hangon beszéli meg a mérkőzés részleteit. Hatalmas propaganda volt az Austria győzelme... Kispapok futballcipőben Nem az első eset, hogy az Egy­ház fiai élénk érdeklődést mutat­nak a sport iránt. Még a futball iránt is, amit pedig érzékenyebb emberek idegenkedve szoktak em­legetni. De tömegérdeklődés ebből az irányból még nem volt tapasz­talható. Szó sincs itt hiúságos szereplési vágyról, bajnokságról, „sikerről”, sajtóról, nyilvánosságról. Sportról van itt szó, a sz a legbensőbb év * SZÓ SZERINT — Mi lesz a Fradi tavaszi védel­me?? — Nem lehet tudni. Egyelőre bi­zonytalan ... * terme szerint. Szép hétköznapi dél­előttönként kéttucat kispap vonul ki a lágymányosi pályára, a BEAC tanyájára. Egyetemi hallgatók a hittudományi karon. Odaát Pesten járnak előadásra, ott beszélik meg a dolgot a futballról. Tehát ked­den reggel... Kedden érggel érkezik a kéttu­cat reverendás kispap. Terv sze­rint, részleteiben is elintézett pro­gramra jönnek. Korán reggel, a tisztelt nyilvánosság teljes kizárá­sával. Olyiknak csomag van a hóna alatt, ez az egyetlen gyanús és rendellenes dolog. Node ha kéttu­cat kispap nagy rendben Budára baktat, ki gondol itt futballra? A pályagondnok már tud a do­logról. Rendes eset ez. Egyetemi hallgatók tréningre jöttek. A reve­renda lekerül, sorban falra akaszt­ják, ezek is diszkréten hallgatni fognak a korareggeli pajkos sport­ról. Érdekes, így a pályán semmi különbség. Dresszes csapatok, élénk futkározás, kétkapus játék. Jobbá­ra jónövésű vidéki fiúk, barna arc, egészséges nevetgélés, jóízű kiszó­lások, hangos felkiáltások. Jó mo­dor. Így megy egész ősszel. Diszkré­ció az egész vonalon. Ha néha ide­gen téved a pályára, illően megké­rik, ne üsse dobra a dolgot, ők csak sportolni akarnak Hogy ép­pen a futballt szeretik? Istenem... Három hete vége a dolognak. Hideg szél fút, későn kel a nap, későn világosodik, közelednek az őszi vizsgák,­­ elmaradnak a tré­ningek. A hangos reggeli játéknak vége. A szél az üres pályát szánt­ja. Le lehet leplezni a kispapokat... Mi tesz vasárnap Szomorújáték 6 felvonásban írja gergely miklós ELSŐ FELVONÁS Ica (szemérmetes hajadon, a zsebkendője egyik csücskébe kötött pontjait számolgatja, miközben a másik csücsökkel a könnyeit törli): Hát elhagysz. Egyetlenem? Don Zoltano Franzstadtino (spanyol lovag, hetyke pakumpartja a vállát veri): El én, életem! Még hozzá egy tiszta ponttal... Ica: Aci! Mivel érdemeltem én ezt meg?! Don Zoltano: Főleg csatársoroddal. (Udvariatlanul felállítja Icát az első helyről.) MÁSODIK FELVONÁS I. Patyoleon (izzószemű újpesti hadvezér, egyelőre aforizmákat mond): Nem zörög az Avar, ha nem lépnek belé. Néma gyereknek az anyja mindenit... Mi (jövünk ceruzával, jegyzőblokkal): Mi a véleménye Fenséged­nek a bajnokságról? I. Patyoleon: Mint a nagy költő mondja: Nem félünk a Szepestől, Szepestől, még kevésbé Nemestől, Nemestől ... (Udvariatlanul felállítja Icát a második helyről is.) Mac Bochkay (szomorú skót ember): Út az egyhez, hogy el­tologattuk a bajnokságot... HARMADIK FELVONÁS I., II. és III. — Lója, Tibi és Béluci — reformátor (csókolóz­­lóznak a balsarokban). Tibi (Lójához): Eszem azt a modern zúzádat, te nagy, te cél­futballista, te hős ... Lója (olvadozva): Hiába, mi modernek csak megértjük egymást... Beluci: Meg bizony! (Hátulról lerúgja Lóját a hatodik helyről.) NEGYEDIK FELVONÁS Soroksár (öreg sváb parvenü, jön, a pontjait csörgeti): Gineg gell bont? Mer raing adhadung! Fan id feleslek ... Somogy (bélbajokkal küzködve): Találkozunk a belügyminisz­ternél ... Soroksár (eszébe jut valami, ijedten elrohan). ÖTÖDIK FELVONÁS Nagy Lajos, Ödi, Lajos mester (egyszerre): Hát mi? Nagy Lajos (fején találja a szöget, mint mindig): Menjünk le. (Udvariasan tessékelik egymást előre. Egyszerre csattanás.) Mind (rémülten): Mi volt ez?! Poroszló (megjelenik) : Semmi, csak valakit agyonlőttek ... Mind (fellélegeznek): Jaj, már úgy megijedtünk, hogy a Nem­zeti Bajnokság ajtaja... HATODIK FELVONÁS Az összes szereplők. Tabló. Mind: A dráma kész. Most már csak valami frappáns, de magasztos befejezés kellene ... (Tanácstalanul tűnődnek.) Cseh Matyi (álmatagon belibben, mintha a pályán volna): Majd én! Mind (csodálkozva): Hogy akarod Te a drámánkat frappánsan, de magasztosan befejezni. 6. Cseh László Mátyás? Cseh Matyi (ihletetten): Adjatok nekem egy akármilyen kis labdát és én átlépem, mint Julius Caesar a Rubikont... (Megtörténik, a közönség könnyezik és tombol.) VASÁRNAP FÜGGÖNY ki, minap, hol?... (Vasárnapi futballműsor) (A vasárnapi futballműsor) I. LIGA: Kispest—Újpest Üllői­ út, tél 2. Bíró: Viezenik. Kispest: Vági — Szemere (Rát­­kai), Rozgonyi — Havas, Somlai, Rátkai (Purczsld) — Újvári, Szabó II., Nemes, Zalai (?), Serényi. Újpest: Hári — Futó, S­ernberg — Seres, Szűcs, Szalay — Tamássy, Pusztai, Avar, Jávor Kocsis. Tippünk: 2,4. Phöbus—Szeged Berlini­ utca, fél 2. Bíró: Bo­ronkay. Phöbus: Varga — Wéber, Tőrös — Szádovszky, Péter, Titkos NI. — Béky, Szikár (Tárnok), Solti, P. Szabó (Tőrös II.), Tárnok (P. Szabó). Szeged: Pálinkás — Sirály, Raf­­fai — Gyurcsó, Somogyi, Bertók — Korányi II., Bognár, Vastag, Mester, Tombácz. Tippünk: 2:2.­­ Bocskai—III. ker. FC Debrecen, fél 2. Bíró: Égner. Bocskai, Alberti — Vágó, Janzsó — Palotás, Gyulai, Békési — Markos, Vincze, Teleki, Návai, He­vesi. III. ker. FC: Váli — Győry, Tompa — Steiner, Lucz, Víg II. (Beretvás) — Fenyvesi, Víg IV., Sárvári, Kármán, Schwartz. Tippünk: 2:1. Attila—Soroksár Miskolc, fél 2. Bíró: Ivancsics. Attila: Barna — Kővágó, Sziklai — Seregi, Buzássy, Dóczé — Szegő, Molnár, Egri, Csapó, Kis. Soroksár: Kovács — Vadász, Du­dás — Szenes, Kurunczy, Magyar I. — Kelemen, Víg VI., Zimonyi. Bihami III., Magyar II. Tippünk: 1:0. A MAGYAR KUPÁÉRT: Budai „11”—Hungária ÜIlöi­ út, fél 12. Bíró: Rubint. Budai „11”: Budai — Szilágyi, Fekete — Magda, Megyeri, Schuszter — Rökk, Sztancsik, Hadrévi, Lyka, Pozsonyi. Hungária: Szabó I. — Mándi, Bíró — Kárpáti II., Turay, Dudás — Sas, Cseh, Kis, Szabó III., Titkos. Tippünk: 1:1. BERKESSY MEGSÉRÜLT a legutóbbi Barcelona-meccsen. Sé­rülése miatt négy hétig nem játsz­hat. „SIMONYI SZERZŐDÉST BONTOTT egyesületével — írja a párisi Foot­­ball. — A játékos, tudomásunk sze­rint visszautazik Magyarországba.” INTÉZŐK, VIGYÁZAT! Az Orvosi Műszerész intézője a fellebbviteli bizottság kétszeri beidé­­zésére sem jelent meg, mire tegnap a bizottság elnöke 5 pengőre büntet­te az „amerikázó” intézőt. Intéző urak, jó lesz nem bliccelni! A T­ ELŐRE ificsapatának intézője 1 órára jelezte a mérkőzés kezdetének időpontját az ellenfél intézőjének és negyed 1-re jelentette be a mérkőzést a BT-nek. Gondolván, hogy a bíró csak félórát fog várni és aztán eltávozik, ami azt eredményezi, hogy a két pontot játék nélkül megkapja a T. Előre. A VI. ker. azonban nem hagyta annyiba a dolgot, bizottság elé vitte a „driblit” és tegnap a bizottság úgy határozott, hogy a mérkőzést le kell játszani. FARAGÓNAK, a Cs. MOVE játékosának 1 évre szóló eltiltását 6 hónapra mérsékelte a fellebbviteli bizottság.

Next