Sporthirlap, 1937. január (28. évfolyam, 1-9. szám)

1937-01-02 / 1. szám

Széljegyzet Szerintem tisztára véletlen volt, hogy Napóleon nem a kék mefestést választotta hivatá­sául. Adott körülmények között bárkiből lehetett volna bármi. Szellemi életünk nagyjaiból le­hetett volna sportújságíró is. És ezen gondolkodom immár órák óta: milyen sportújságíró lett volna szellemi életünk nagy­jaiból?!... Hogy megpróbáljak választ adni e megdöbbentő kérdésre, néhány vázlatot készítettem. Mást, mint vázlatot, ne várjon az olvasó, vigyázat, vázolva. Ha egy-két találó mondatot ta­lál közben, akkor számomra már jól kezdődik az új esztendő. Tehát,­­ milyen sporthírlapíró lett volna.... Hóman Bálint: Az első futballmeccs Transsylvaniában ~Az első dákoromán nyelvemlék,­­ „Codex Transsylv. Meyeri” ta­núsága szerint Traianus Futbali­­cus­­már 971-ben e szavakkal for­dult a makedón követhez (Sy­­raenus Grimbaldin Offseidos). — Birod­al Lewo Nouhindi. Ami a nagy német nyelvész, Se­­bastian Thorsten Mutter szerint és Szekfü Gyula értelmezésében a következő jelentést nyeri: — A bíró csal. — levonulunk. Irodalom: Sportélet Wotan környe­ztében. (Meyer , Hellsing.) Van der Karageonx: Portrát a* reegi Világ* ban. Über die Prot. d. 17. Jahr* hunderts. De remin formatiorum „W", Blum—Pataki átdolgozásában. Lord Mataulay: Drake or Sarosh­! Herczeg Ferenc: Feren­c­város—Hun­gária 5:1! Jean behozta a körlabdát s az­után az ezüsttálcát hanyag moz­dulattal a tekintélyes számú néző­sereg közé legyintette. A labda elterült a fűben, amely zöld volt és decens, fiatalos külsejű fél­meztelen férfi belerúgott a lab­dába, nem lehetett tovább nézni ezt! Két herceg sétált jobbra a pázsiton, pezsgőszínű ing­sállal és szürke cilindereken lépkedve. — Fogadjunk egy fehér foxi­­ba, — mondta az egyik herceg, a magasabb, a másik hercegnek, aki még sokkal magasabb volt, — fo­gadjunk, mondom, egy fehér fo­­xiba. — Jó, — felelte amaz — fo­gadjunk. És fogadtak. Babits Mihály: Labda-éhség Láttatok labdát, mikoron Abydos vizenyős rétein éhesen kóborolva három komédt suttog a­ fűvizes rét szelébe s elkerülvén a kaput felzúg fültépő magasba, hol nem honol Klug s nincsen partvonal s néz­hetsz utána úgy . . érzed oh fájt, mint egy meg nem adott orszájd, Abydos rétjein fölötte keringesz s nőd füledbe suttog. Móricz Zsigmond: Sportcsarnokot! Feldübörögvén a dobbanó szükségletet, megropogtatom a kérdést tevékeny polgármeste­rünk előtt, kiből buggyanva árad a testiségből zuborgó energia: a Sportcsarnokról van szó, igen. JsK­­ L­CEKET BEKinSirin­NSf síkészítőnél vehet Izabella-tér 6 • Magyar Színház mellett. Kaninizást, fariást a legolcsóbban végzünk Nagy, kövér, erős sportcsarnok­ra van szükségünk, amelyben elférjen a sport s amely minde­nekelőtt CSARNOK legyen, a jebuzeusát! Amint azt már Nagy Malom András megmondta, mi­dőn az egzek­ció után két tehén­nel találkozott az úton. — Agyvisten! — mondta zugó száj,széllel. De azonban nem tehenek voltak, hanem a végre­hajtó. I SZOMBAT* 1937 JANUÁR 2. SPORTHIRLAP HA ŐK SPORTHIRLAPÍRÓK LENNÉNEK... Írta: Aszlányi Károly ték a fekete árát s amellett mindig úszik benne valami, akkor nálunk nincs Sportcsarnok! Megjegyzem, minden elvhűségem mellett se tudom megérteni, minek a Fradinak Sportcsarnok?! Molnár Ferenc: A testőr I. felvonás Egy úr: Ki az a vörös férfi? Led: Az Takács, a fiúk testét őrzi. Egy úr: Hm. II. felvonás Taki: Mit kérdezett rólam az az úr? Lea: Megkérdezte, hánykor kel­tem tegnap. Taki: Esküdj! Lea: Esküszöm. Taki: Szóval hazudsz. III. felvonás Egy úr: Mit kérdezett rólam Taki? Lea: Esküszöm. Egy úr: Bízom benned! (Mérget vesz­ be, de az orvos kiveszi a mér­­get s akkor látjuk, hogy tulajdon. Részletes leírás a nagy vísipólós mérkőzésről A Stadion gyepkockái közt már ott lubickol a magyar és a német tizenegy. Mind a nyolc fiú test­­színű trikót visel, de lehet, hogy csak testet viselnek, innen nem lát­ni jól a lovasversenyektől. Most a bíró sípjelére úszni kezdenek, gól­ nem, még úsznak,­ az egyik győz, elsőnek ütött bele a labdába. , De érdekes, tovább játszanak, most a bíró fütyül, vége! Nem, gól. Kettő null, mondják mellettem, Halassyt kiállították, most csak nyolcan va­gyunk a vízben, a németek egyen­lítenek, egy egy, egetverő tombo­ 1 is, a Németh gólt dob, látom, nem a Németh, hanem a ném­et, rosszul hallottam. Most rosszul nem szabad, ez egy olyan­ játék, most hendsz, a német kézzel érin­tette a labdát. Ez a legszebb a v­izihokiban, hogy lebújnak a víz alá és innen látni, de onnan nem, mikor a víz alatt úsznak, most Homonnay egy poharat kér, bedobják, iszik és új erőre kapva­­— nem a Homonnay volt, egy új nadrágot, dobtak be — dehogyis, Halassy visszajött, úgy látszik, gól, mert a labda a bírónál van. Végeredmény 5:2 Málta javára, itt ülnek mellettem a világhírű magyar vizipólójátékosok, akiknek ma szabadnapjuk van. Megkérdem az egyiket, Márffy-Mantuano Ta­mást, mondjon valamit lapunk ol­vasói számára a vízipólóról. Márffy-Mantuano Tamás ezeket mondotta: — Nem kellett volna esész év­­ben 100-as gátra dolgoznom. Helyesbítek tehát: nem Márffy- Mantuano Tamás volt, hanem Várszegi, a neves diszkoszdobó, bajnok. -j« Óvja egészségét! -f-GEORGETTE EXTRA hártyavékony siga hővexetö kü!őnle£esté£ Ezt vegye! Sohasem fog mást használni, kapható minden gyógyszer­­tár, drogéria és illatszertárban képpen revolver. Lep, felakasztja, rá magát, de a kritikusok levon­­ják.) Mécs László: Szurkoló A szurkoló fűben ül. Csupa szem és csupa fül. Nyugodt szurkoló ritka. Bírót becsmérli szidva. Fecsmérli bízva bírót. Evvel ihleti izót. Fecsme ne zúgjál. Minden! Szurkoló távoz­innen. Leszáll az Éj a tájra, Mint Berlinben, mely tiszta ájra. Márai Sándor: Sport__ Bielefeld és Southaway közt utaztomban egy ember ült velem szemben a csomagtartó peremén. „Le delitge”, mormogtam magam­nak a nyelvem és ajakam közt, körülbelül ott, ahol egy csöpp csil­logó nedvesség látszik, melytől a vasárnap délutáni bourgeois meg­retten, mert miniatűr Szajna­­hidat vél tükröződni benne, miről eszébe jut szegény Onkel Dumi­­chetet, ki jobbkezében elsárgult Richepínt tartott, midőn beleugrott s meghalt, mert nem tudott úszni. Bezzeg ez a Csík tud, m. s. * b •' ■'V ! Zsolt Béla: Sportcsarnokot! Amikor üstökországban ember, fejeket hintenek a hamura; amikor a liberalizmus testébe rég elfelej­tett szegeket ütnek 17 országban; amikor a világ ifjúsága feltartóz, láthatatlanul öregszik napról napra s az Oktogonon 10 fillérrel sínéi­ Ady Endre: Kis professzionista­ dal Nem vagyok profi. Nem vagyok profi. Ingyen játszom, így voltam Vácon. S múltak a napok. Amatőr­ napok. Ki tudja, mennyit kapok! Vége a habverő múltnak. Vége a habverő múltnak. A tömeg nem néz oda. És nem is csoda. És nem is csoda. (Az olvasó azt hiheti, a gya­korlatban úgyse fordul elő, hogy valamely neves író váratlanul sporttudósítói pályára lépett, holott téved. Éppen nemrég, az olimpiára, nagyon sok napilap küldte ki olyan neves és kitűnő íróját, aki mindenhez elsőran­gúan ért. Csak a sporthoz nem­ Az alábbi tudósításban számta­lan ilyen tudósítás jellegzetes­­ségeit vontam össze. íme, szel­lemi életünk nagyjai, amikor valóban sportról írnak...) i­ftec .HYPEROL állunk, mert Bozsi megfogta a medence szélét, ezt, úgy látszik, Szerencse -r­­Aft szól hozzá, a­ Budai ...U” ll:1-re győzött. — Még örülhet az a csapat, hogy min a 3.1 FC állt ki ellenük. Szilveszteri mulatság! — Mit csináltál Szilveszterkor?­­*­kérdi valaki egy kism­afitól — Elmaradt fizetésemet kértem az egyletemtől. — Ez neked egy mulatság? — Hű­, ha láttad volna, hogy milyen muri volt!... ATtÍHKA IGLÓI a szezonvég óta izomszakadással baj­lódik. Ez persze visszaveti edzései­ben, de remélhető, hogy hamarosan­­diából a bajból b újra leakaszthatja a már sokszor szögre a kasatol­­ futó­­pipít. Leslie HOWARE * egy gazdag é^neve:; ~ 1 4 .^^^színjátékában: m f ^ Tpf' * .S'TJ JO* BOTORE I .S^&aliade*fe/ \l. hal ^-pen^yoPy—-— lUGTilO foRUM Wwtt PREMIER MA er ‘ j \ j Előadások %S, 7, 1?10 órakor, szombaté A mm - 4/ff~ vasár- és ünnepnapon ?18, 5, JA8, 10 órakor _____________ ._______

Next