Sporthirlap, 1937. július (28. évfolyam, 52-60. szám)

1937-07-03 / 52. szám

4 Megújhodott a Fáskör!... (Vázlat egy megírandó történelmi műhöz) A történelmi mű, amelynek megírására hosszabb idő óta készi­a fáskor történelmét fogja felölelni. Szerénytelenségeim­ -tiltja erről a műről hallgatni, s így bejelenthetem, hogy a munká­hoz máris hozzákezdt­em. Min­t minden­­kiismeretes történetíró, •én is korszakokra osztottam a Fáskor történelmét. Eddig a követ­kező korszakokkal nem készültem el: " I. A HŐSKOR. Orth, Molnár, Schaffer és a szöbbi nagyok kora. Ezt a» korszakot igen mithoszok tömege szövi át, s ez minden­esetre a legregényesebb része lesz a hatalmas műnek. (1908—1914.) 2. A DEMOKRÁCIA KORA. Ebben a korban nem termettek­­hősök, de a legjobban virágzott a futball a Fáskörben. Mindem esác idejárt focizni, s a futball kiszorította a nörszöket, gyerek­kocsikat, és szerelmespárokat. (1914—1923.) 3. Az ELNYOMATÁS KORA. A nagyszerű állapotokat várat­lanul érte a villámésaipá©: betiltották a labdák rúgását. Zord cső­szök vigyáztak a népre,­­ a srácok kedvenc szórakozásuknak csak­­titokban hódolhattak­, így, szokott rá a nép a fejesrögbire, amely­­­nek szövetkeztében javult a fejjáték, de visszafejl­ődött az i­gazi­­futball. A hendszkall­osban pótolhatta a futballt. (1923—1929.) 4. A TESPED­­S KORA. A szigorú tilalom végül is elfojtotta a futballt. A Bús kór kihalt Jett, azazhogy mégsem, újra vissza­jöhettek a nörtszörd, gyerekkocsik és szerelmespárok. Az ifjúság­­rákapott a sakkra, kártyára, avagy zsebrevágott kezekkel sétálga­tott a múlt dicsség romjain. A fuhad­ ekkor már csak szájhagyo­mányokban élt* tovább. (1929—1936.) 5. A ELSZABADU­LÁS KORA. A felszabadulás az 1936-os 'esztendőhöz ^'fűződik. Ekkor ugyanis a nemzetközi vásár építkezése Olyannyira eléktelenítette a rizsét, hogy a hatóságok belátták: már *® futball ■.nem árthat az agyongyötört gyepnek, feldúlt Fáskörnek. S minthogy amúgy is voltak összezördülések a csőszök és egyes lázongó társaságok között, a futballtlalmat a város feloldotta, ki­­toöndveeni ezentúl a Fáskörben — de csak a Fáskörben — sza­­­bad a­ futball. Ám erről a közvetlenül erőtekért ifjúságot nem érte- sítették, s így a tilalom felfüggesztése ellenére sem állt vissza a régi állapot. Csak néhány lelkes munkanélkülinek köszönhető, hogy végül is­­ köztudomásúvá lett az új alkotmány. Ezek ugyanis futballozni kezd­etek és meglepetve láttá­k, hogy a csősz nem zavarta el őket. Ekkor kikiáltották a teljes függetlenséget, detronizál­ták a mezőőrt s meg­vetették alapját a megújhodás korának. 6. A MEGÚJHODÁS KORA ... Napjaink nagy eseménye ... Izgatott és lelkes fiatalemberek gyülekeznek a Fáskörben. Vasárnap­­délelőtt tíz óra. Ez az ideális futballidő... Az egyik labdát tart a ■kezében. Piszkos gumilabda, akkora, mint egy primőr sárgadinnye.­­Án jó kemény, nagyot ugrik. Az ifjak sokan vannak. De a pálya ■nagy. Két 14-es csapat játszik. 3 hátvéd, 4 hal­, 6 csatár. Hosszú­­nadrág­osok a rövidnadrágosok ellen. A hangulat a hőskorra emlékeztet. Ugyanolyan zsivaj, ugyanaz a nyüzsgés. A pálya körül már néhány sétáló álldogál, mi készül itt. A pálya közepén egy fotográfus, ócska masinája három lábon ott­­terpeszkedik éppen a pálya közepén. Tátott lencsével várja Rózsikát ■ás Mihályt, akik erre fognak járni és örök emlékül levétetik magu­kat, kéz a kézben, ötven fillérért. A futballisták egyike odamegy a fotográfushoz és hetykén­­megáll előtte: — Hát érezsem ... Itt most futball lesz... Az öreg fotográfus csak néz, nem érti, mi köze hozzá neki. (Az ifjú bővebb i magyarázattal szolgál: — Itt most futball lesz... Jó lesz, ha kisebb vold ezzel a tra­gaccsal... A „tragacs” kitétel ellen az öregnek semmi kifogása. De el­csenni a jó helyről? Hiszen oda torkollik a liget minden útja! — Dehogy megyek! — mondja rekedt hangján és verejtékező kopasz fejét törli a fekete kendővel. Az ifjú vészt jósol: — És ha feldöntjük a masinát? — Rendőrt hívok! — feleli az öreg most már kétségbeesve. — Hát hívjon! Ez a hely van futballra kijelölve! A két csapat a fotográfus köré ácsorog. Zúgnak és fenyegetőz­nek. Némelyik szépen kéri, némelyik erélyesen. A fényképész nem tágít. — Nézze bácsi!... — mondja a labdatulajdonos. — Ha elmen innen, a győztes csapat levéteti vámgát — Az öreg legyint. Ki hiszi azt el? Dehát annyira kör­ül állj­a a huszonnyolc kamasz, hogy Rózsika és Mihály amúgy sem találja meg. ■Néhány percig még vitatkozik, azután vállára emeli a masinát és kitelepszik a taccsvonalra. A meccs végre kezdetét veheti. * Körülbelül két és félóra múltán, rekkenő délben véget ér a játék. A fotográfus ekkor — hátha mégis lesz üzlet? — megszó­lítja a belszélsőt: — Na, melyik a győztes csapat?? A balszélső vigyorog: — Döntetlen volt... A fényképész kiűzésével megkezdődött a Fáskor megújhodásá­nak kora. Ennek emlékére néhány hónap múlva bizonyára emlék­táblát fognak elhelyezni az egyik platánfán. A márványtáblán dom­bormű is lesz, ez a fényképész kiűzését fogja ábrázolni s inteni fogja a jövő nemzedékeket a Fáskör mindhalálig tartó szeretetére. Ha felkérnek, e márváytábla szövegét szívesen megírom, s ez eset­ben a bevezetőben jelzett történelmi mű megírását mellőzöm. Tabi László. Nem nélkü­lözheti nyáron a strandon sem nő, sem férfi a Dr. Morisson szőrtelenítő Depilátort, mert azonnal eltünteti a felesleges szőrszálakat. Egy nagy doboz ára a* 40. T«j (vfa) 3.— pengő, Kapható mindenütt. Csakis Morisson­­■"*«*** frgMye «L Gjértán: Kilomechemia Rt, Budapest, SPORTHÍRLAP SZOMBAT, 1997 JÚLIUS 1­1 KORRIPORT arról, ami a KK-n kívül történik — A Sporthírlap tudósítójától — Hát igen. Persze, hogy az a legfontosabb: a Ferencváros vasárnap KK-mér­­kőzést játszik az Üllői­ úton a Viennával és az Újpest Bécsbe utazik KK-mérkőzést játszani az Austriával. És jövő vasárnap az Újpest játszik majd itthon az Austriával és a Ferencváros uta­zik Bécsbe a Viennához. Ne vitatkozzunk. Ez a legfonto­­sabb. De azért van élet a KK-án kívül is. A magyar futballsport még július elején sem fér bele a Kö­­zépeurópa Kupába. VÁRJÁK a belügyminiszteri határozatot az MLSz-ben. — Azt hallottam, — mondja Kenyeres Árpád országos főtit­kár — hogy a belügyminiszter úr elsősorban megsemmisítette a rendkívüli közgyűlés valamennyi határozatát, mert egyes alszövet­­ségek szabályellenesen képviseltet­­ték magukért, de külön megállapí­totta az NBB-ről hozott tanácsi határozatok jogérvényességét, mert a fellebbezések ugyancsak szabály­­ellenesek voltak. — Tehát most mi történik, hogy a sport jóllakjon és a szabályok épsége is megmaradjon? — kér­dezzük. — Érvénybe lép a rendk­üli köz­gyűlésen megsemmisített tanácsi reformhatározat, felállítjuk az NBB két 10-es csoportját, de ettől függetlenül, ismét rendkívüli köz­gyűlést tartunk. Természetesen azon már nem kerül napirendre a tanácsi határozat ellen beadott szabályellenes fellebbezés. A főtitkár végül óvatosan hozzá­teszi : — Mindez azonban csak abban az esetben következik be, ha a belügyminiszteri határozat csak­ugyan olyan, ahogyan nekem me­sélték. Biztosat csak akkor fogunk tudni, ha a határozat hozzánk ér­kezik ... A VÁROSHÁZÁN szimatoltunk a belügyminiszteri határozat után. Hivatalos órák után kaptuk a következő magán­­jelentést: — A belügyminiszter úr már június 17-én döntött az NBB ügyében... — És csak most értesítették a döntésről a fővárost? — kérdez­tük. — Dehogyis! Éppen egy hete! — Hát akkor miért nem jutott még el az akta az MLSz-hez?­­ — Nyár mm... Szabadságok idénye... S aztán az MLSz-ben talán gyorsabban továbbítják az ügyiratokat?! ... Elhordtuk magunkat. A KELETI-PÁLYA­UDVARRA siettünk, a Hungária elé. Vár­tunk rájuk hárman-négyen csen­desen. Közben találkoztunk az MLSz tisztikarának egyik tagjá­val. Aki nem a Hungáriát várta. De azért tett egy-két megjegyzést a kiék-fehérek zágrábi szereplésé­ről. — A Hungária játékosai azt képzelik, — mondta például, — hogy ha megnyerik a bajnoksá­got, akkor már úgy eshetnek ki a KK-ból, ahogy akarnak. Hát jó, nem mondom, essenek ki, ha akar­nak. De 0:5-re kikapni a HASK- tól!... Az egyenlő elbánás elve alapján ezért a mérkőzésért hat hónapra kellene felfüggeszteni a Hungária nemzetközi játékjogát! A rovást végighallgatta a Hun­gária egyik bús szurkolója is. Felhorkant: — Még csak az kettenel... El­tiltani a játéktól a Hungáriát!... Hogyisne! ... Inkább kényszerí­teni kellene a csapatot arra, hogy játsszon! Mert ez nem játék— A 4.ES ÉS A 9-ES villamos között, — átszállás köz­ben, — beszéltünk néhány napja Opata Zoltánnal, aki csak úgy „átvezette” a Bocskai játékosait Budapesten, Debrecenből Svédor­szág felé. — Nincs már semmi baj ná­lunk, — mondta Opata. — Nem mondom, néhány hét előtt még sö­­tétebb volt a világ... De azóta minden terhünket lecsökkentettük .... Nincs már fizetett tisztvise­lője a Bocskainak ... Nincs más kötelezettsége, csak amit játékosai­val és hitelezőivel szemben vállalt __A hitelezők méltányosak, azon­felül nekünk is van már némi kö­vetelésünk ... És most ez a por­tya, ebben bízunk... Az már biz­tos, hogy őszre a Bocskai nem fog hiányozni az NB rajtjától... (Néhány hét előtt még azt hitték az NB-ben, hogy a Bocs­kai anyagi okok miatt képtelen lesz indulni ősszel. Néhány nap előtt aztán az volt a helyzet, hogy az MLSz nem engedi in­dulni a Bocskait, a létszámcsök­kentés érdekében. De rendeződ­tek az anyagi ügyek, s a belügy­miniszteri határozat következté­ben érvénybe lépett a­ régebbi szövetségi határozat, amely sze­rint fokozatosa­n kell 12-re csökkenteni az NB létszámát. Tehát a Bocskai egéről minden fekete felleg szétoszlott...) — Herczog Edvin még harag­szik kicsit, — mondta végül Opata, de majd megbékíti ő is... Mindig kibékül velünk ... Este Opata tényleg meglátogatta’ Herczogot és magyarázkodni kez­dett. De Herczog félbeszakította: — Nézze, Zoli, — mondta — mit kell itt ennyit beszélni?... Maga hibát követett el ellenem... Ezt nem kell magyarázni... Ezért bocsánatot kell kérni!... — Hát akkor bocsánatot kérek! mondta Opata. S mire a Bocskai portyacsapata elindult, már Herzog Edvin sem haragudott... BUDAFOKON idegesen várják a rigai híreket. Fiola intéző, a portyázók vezetője táviratban közölte az MLSz-szel, hogy még három mérkőzést vállalt. Ez a távirat szerdán délelőtt érke­zett a szövetségbe. Ahonnan azon­nal válaszoltak: — További portyamérkőzéseket nem engedélyezünk, büntetés terhe mellett megtiltjuk a további játé­kot! A budafokiak szerint Fiala leg­feljebb szerdán késő este kaphatta meg ezt a szövetségi sürgönyt. Várjon lemondhatta-e még a csü­törtöki meccset? Nem valószínű. De ha nem mondhatta le, s mégsem játszott, akkor kártérítésre fogják kötelezni. És a Budafok csapata soha többé nem mehet Finnor­szágba. Ha pedig lejátszotta a meccset .. — Legalább három hónapra fel­függesztjük a Budafok játékjogát! — mondták szigorúan az MLSz­­ben. A Budafok vezetőségének egyik itthonmaradt tagja viszont ezt mondta: " Tudomásom szerint, az egész portyaszabályozás célja az volt, hogy megmentse a túljátszástól azokat a játékosokat, akiket a szö­vetség a válogatott mérkőzéseken is szerepeltetni akar. Annál in­kább ez volt a portyák szabályo­zásának oka, mert hiszem, az egész­ kérdés csakis a válogatott mérkő­zésekkel kapcsolatbak­ tekinthető közügynek. Egyébként az egyesü­letek házi ügye. De, kérdem én: mit törődik a szövetség és a szö­vetségi kapitány azzal, hogy meny­nyit portyáznak a budafoki játé­kosok?! Megnézi a kapitány úr a mi játékosainkat válogatás előtt? Hát miért törődnek velünk most? ... Hagyjanak élni bennünket, már­pedig a portya jövedelmek nél­kül nem tudunk élni! ... NAGY VESZÉLY fenyegeti Fischer Mórt. A III. ker. TVE — a vasárnap—keddi úszómérkőzés rendezője — táv­iratot küldött a magyar futball „külügyminiszterének” és bejelen­­tette, hogy a kár miatt, amely a vasárnap és kedden lejátszott bu­dapesti EK-mérkőzések miatt érte az egyesületet, s­őt, Fischer Mórt fogják bepörölni. Futballkörökben persze nagyban találgatták, hogy miiért éppen Fischer Mórt akarják bepörölni a kerületiek. Csik legyőzte Fischert, az úszót, — találgatta az egyik szövetségi vezér, — s ezért a kerületiek azt remélik, hogy ők meg legyőzik Fe­sekért, a Mórt. — A kerületiek biztosan azt gondolják, hogy a nemzetközi mérkőzésekért a nemzetközi bizott­ság elnöke felelős, — hangzott a rejtvény második megfejtési vál­tozata. — Ez mind tréfa, — mondta a harmadik futballvezér. — A III. ker. TVE azért sürgönyzött Fi­scher Mórnak, mert ő a KK-bizott­ság elnöke. Tényleg, ez a legvalószínűbb. De közölhetjük a kerületiekkel, hogy a per reménytelen. Fischer Mór úgy megijedt a fenyegetőd­­zéstől, hogy e­gy krajcár sem ma­radt a zsebében. Tehát hiába pö­rölnék. A KÖRÚTON is voltunk faltaim a következő rövid párbeszédnek: — Tudja, hová kellene küldeni Cseh Matyit, hogy megtanuljon küzdeni? — Hová? — Franciaországba. — És tudja, hová■ küldenek Cseh Matyit, ha Franciaországban futballozna ? — Hová? — Az Ördögszigetre. VÉGÜL mégis csak a KK-hoz érkeztünk. Mert a strandon az egyik Phöbus­­vezető mellé kerültünk, s ő ezt mondta: — Elnökünk, Barna Sándor úgy nyilatkozott a három magyar KK­ csapatról, hogy én is nyugodtan elírhatom minden szavát. De ... Az elnök úr egyet nem mondott. Hogy ha azon a bizonyos Hungária —Phöbus mérkőzésen, a Berlini­utcában, nem úgy alakul ki az eredmény, ahogyan kialakult, az­talán a magyar bajnokcsapat job­ban szerepelt volna a KK.ban. Mert akkor a bajnok a Ferencváros lett volna. És mi­ is játszottunk volna a KK-ért... (Sz.) A BLASz rendes évi közgyűlését vagy augusz­tus 27-én, vagy pedig szeptember 3-án tartja meg. Eriélr legfrissebb híreit az 5! éves íradí Közlöny hasábjairól olvashatja Fizessen éld az Rradi lizlinr-re Hirdessen ax Urad! UzHiy-bt* wmmmmummmmmmtmim

Next