Sporthirlap, 1938. február (29. évfolyam, 10-17. szám)

1938-02-02 / 10. szám

SZERDA, 1938 FEBRUÁR 2-SPORTHÍRLAP (Az alábbi szemelvények abból a 12­4 gépírásos oldal terjedelmű levélből valók, amelyet­ Zöld fehér Ödön dr., lapunk régi olvasója küldött be a 2­4 Titán. A levélben voltak közölhetetlen passztá­sok is, ezeket részben kihagy­tak, részben alább közöljük.) 1. Joós Alulírott, ha sajnos el is késtem véti, védelmet követelek ennek a szegény Sárosi Györgynek. Vé­­delmet a ,r­.ors” ellen, de védelmet a saját csapata ellen is. Ami a sorsot (ezúttal Joóst) illeti?... Menjünk sorjában. A történtekért magára vessen a Ferencváros. A Sporthírlap azt írta, egy hete, hogy Máltából keményebb játék­modort hozott a csapat. Hát ezt nem vettem észre. Azt láttam, hogy Korányi, vagy Toldi nagy testének lendületes mozgását sok­­szor megpfujolták, de a sérülése­ket mégsem ezek a nyíltan lendü­letesek okozták. Toldit durva já­tékos hírébe hozták , de nem is meri senki bántani! Sárosi dr..t angyalnak becézik és — megrág­ják. Ez a sors. Ami Joóst illeti... ő azt mondta, hogy ő is megsé­­rült az összecsapásnál. Lehet. Bár nehezen tudtam elképzelni, hogyan üthetett Sárosi Gyurka a két tö­rött bordájával akkorát Joós tal­pára, vagy térdére, hogy attól még ma is sántít!!... Ez azonban olyan mindegy. Sárosit magyarázat nem hozza ki a­ klinikáról. Dehát valóban durva volt az Újpest? Nem. A csapat jól ját­szott, nem is volt szüksége durva­­ságra. A közismerten „veszedel­­mesek” — Balogh például —, iga­zán rendesen játszottak. Inkább — abból, hogy a közismerten fair játékosok mentek kíméletlenül ellenfelükre — az volt a benyomá­som, hogy túlságosan fellelkesített csapatot látok. Hiszen éppen Szűcs, Ádám, Vincze belerohaná­­sait sínyli a Ferencváros, nem szólva Joósról, aki máskor szintén a legfairebbek közé tartozik s nem szólva Kállairól, aki civilben olyan finom, mint egy úri kislány... 2. Jó. Hogy egy csapat jobban akarja a győzelmet, mint a másik csapat, ez természetes. Az is természetes, hogy a Ferencváros hívei ilyen esetekben mindig túl keménynek látják az ellenfelet, akkor is, ha az ellenfél túl kemény és akkor is, ha csupán a Ferencváros — túl puha. (Lásd az 1 :2-es Elektromos­meccset­...) A keménységhez erőn­lét kell; a győzelem akarásához erőnlét kell; a jó játékhoz erőnlét kell; és az erőnléthez is — erő kell! A Sporthírlap egyik cikkíró­­ja múlt héten azt írta: „...Ilyen­kor szokott kikapni a Ferencvá­ros!” Mi hívek, örültünk ennek a jóslatnak, mert azt hittük, a Fe­rencváros azért se, ilyenkor se fog kikapni; azt hittük, az ilyen ijeszt­getések fokozott lelkiismeretes­ségre bírják a játékost a vezetők­kel szemben s fokozott gyanakvás­ra s felügyeletre a vezetőt a játé­kossal szemben. Ked­ves Szerkesztő úr, ezen a mérkőzésen sok játékos úr erőnlé­tével baj volt. Hogy némely já­tékos lelkiismeretlen, az nem lep meg. Eddig nem a játékos lelki­ismeretében bíztam, hanem Sprin­ger Ferenc dr. igazságos erélyé­­ben. Hogy nagy példát mondjak: a magyar nemzet minden tulaj­­donsága és létszáma ugyanaz volt Mátyás király előtt, mint alatta és utána, és mégis a magyar nemzet egészen más volt Mátyás király alatt, mint utána, vagy előtte. Bi­zonyos, hogy azokban a játékosok­ban, akiktől Sárosi dr. nem ka­pott labdát, Springer elnök úr fáj­dalmasabban csalódott, mint mi, szurkolók. Bizonyos az is, hogy ő jobban tudja, mit kell tennie, mint én,­­ mégis azt üzenem neki, hogy a szurkolók e "szép” délután hatása alatt nem bánnák, ha annyi siker, dicséret és becézés után most megint egy kis szigort tapasztalnának. Mert,­hogy a job­bik csapat győz s hogy egyszer a Ferencváros a jobbik csapat, más­­szor az Újpest,­­ ez az élet rend­je. De hogy a fizető hívek csapata imbibéjából 80 százalékkal resz. Lárosi szabad játszék, mint ahogy tud: ez nem az élet rendje. Ez a sportsze­rűtlen élet rend­je. A Sporthírlap jóslata bevált. Pedig a Sporthírlap jósa nem látta, az Újpest Joósának a bele­­menését. De én, Szerkesztő Úr, csütörtök éjjel egy órakor láttam a mérkőzés egyik „hősét” a Kör­úton, egy nagyon szép nő oldalán. És lesütöttem a szememet. Nem a nő előtt. A játékos előtt. Mert én már csütörtök éjjel izgatott vol­tam a rangadó miatt. De a játé­kos nem volt még izgatott a rang­­adó miatt. A rangadó miatt nem, az bizonyos. És akkor én is elszé­gyelem magam. Miért legyen ne­­kem fontosabb, mint ennek az úr­nak?!... Nem igaz?! 3. Szegény Sárosi Szegény Sárosi, ő bezzeg szor­­galmasan, becsülettel készült. A II. félidő első tíz percében, ami­kor a védelem és fedezetsor meg­­emberelte magát. Látszott, hogy formában is van. De ő nem lehet csatár is és fedezetsor is! Sa­jód játékostársai „knockout­oltak”, Uram. És rosszul tette, hogy e héten korán feküdt le és sportsze­­rűen élt, mert nincs értelme, hogy az egyik lemondjon arról, amiről a másik nem mond le. Ha én Toldi és Sárosi és Táncos­­és a többi néhány ártatlan helyében vagyok, bizony összeállnék és megverném azokat, akik nem élnek becsülettel s nem ártatlanok. Inkább én ver­ném meg őket, mint hogy az Új­­pest verje meg. De most már mindegy. Kívánom a derék Sárosi Gyuri­­nak, hogy mielőbb rendbejöjjön és a válogatott meccseken s a VB-n teljes erejével és tudásával küzdjön a csapat minden tagjáért, a válogatott csapat tagjaiért, akik meg is érdemlik az önfeláldozását. Dr. Zöldfehér. t 1 4:0 Ámokrúgók Mi az? Mi van itt?? Túli az öklét rázza a szélső­je felé, Juhász visszafenyegeti Túlit, Sztancsik a vetődő ka­pus fejét két lába között ro­pogtatja meg, valamelyik Nem­zeti-játékos kiszól a tribünre és olyat mond, hogy hanyatt­esünk, mindenki megrág min­denkit, leírhatatlan, hogy mi folyik a pályán. Felháborító! A játékvezető az egyetlen higgadt fej a pályán. De köny­­nyen higgadt ő, hiszen lehető­leg távoltartja magát a be­avatkozástól. Igaz, hogy mit is tehetne ennyi ámokfutó ellen? Állítson ki 4—5 embert? * Igen! Állítson ki 4—5 em­bert, állítson ki 8—10 embert, állítsa ki mind a huszonkét embert, ha azok nem tudják megérteni, hogy a kerek labda nem cégére a testi épség ellen elkövetett folytatólagos me­rényleteknek, hanem sportesz­köz, mellyel sportemberek, sportszerűen sportolnak. Sport, sport, sport. Rejtély, hogy azok, akik erre hivatva volnának, tehát az edzők és klubvezetők, miért nem tudják a játékosok tudatába préselni ezt a szót. Miért tűrik, hogy három sikertelen támadás után elborítsa agyukat a vörös köd s mint az ámokfutók rontsanak egymásra. Mikor fog végre feltűnni a láthatáron az a játékvezető, aki a második feltűnően szán­dékos durvaságnál leküldi a pályáról a tettest, mikor érünk el oda, hogy nem 6 és 10 pen­gőkre büntetik azt, aki három hónapra harcképtelenné teszi ellenfelét, hanem félévre, mi­kor nyúl már hozzá erélyes kézzel a szövetség, hogy sport­szerű légkört teremtsen a mér­kőzéseken, mikor intézkedik végre a nagytekintetű JT, hogy tagjai ne a saját testi épsé­gükre vigyázzanak, hanem a játékosokéra... Aki futballmeccsre jár, nem bikaviadalra kíváncsi, hanem futballjátékra. A néző, aki két pengőért futballnézést akar vá­sárolni és bikaviadalt kap, ugyanúgy be van csapva, mint aki negyven pengőjéért papír­talpú cipőt kap s a csapat, amely futballjáték helyett tö­megverekedést rögtönöz, sem­mivel sem rosszabb, mint a ke­reskedő, aki kölnivíz helyett valami egészen más, de ha­sonlószínű folyadékot mér ki. Játékvezető urak! Egyesbíró urak! Tessék kiirtani a fut­­ballmerénylőket! Azokat, akik előre megfontolt szándékkal terítik le ellenfeleiket éppúgy, mint azokat, akikben a szándék nincs meg tudatosan, de nem törődnek azzal, hogy betartott lábuk nyomán csontok, porcok és bordák repednek, törnek. Csináljanak hát végre vala­mit, mert ha az idénykezdet ilyen, akkor el sem merjük képzelni, hogy mi lesz itt a bajnokság hajrájában... ADAMEK, a sokszoros válogatott Austria-fede­­zet nemrégiben operálókés alá ke­rült. A térdét kellett rendbehozni. A műtét kitűnően sikerült s a jeles játékos már el is hagyta a kórházat. A BRÜNNI ZSIDENICE zilált anyagi helyzetét portyával — még­hozzá igen érdekes portyával — szeretné rendbehozni. Oroszországi mérkőzésekre kért rajtengedélyt­ ­ Átcsoportosítom a védelmet! — mondja Jóth­ Potya —■ A Sporthírlap tudósítójától — Labdakezelési gyakorlatokat vég­zett az El­akt­romos kedden dél­után. A sérült Szendrődi felmen­tést kapott az edzés alól, a többi játékos mind talpon volt. Már az első pillanatban feltűnik, hogy a kapuban Kínál áll. Egy­szerre négy labdával is bombázzák a hálóját. A nyíregyházi fiú pom­pásan állja a tüzet és a gólnak látszó lövések özönét védi. Tóth mester elégedetten bólint a part­vonalon. ■— Többféle tanulságot vontam le a vasárnapi mérkőzésből — mondja a kiváló edző. — Megdöb­bentő volt, hogy közvetlen védel­münk csődöt mondott a Bocskai támadósorával szemben. Nem aka­rom most egyes játékosaink egé­szen mérsékelt szereplését bírál­­gatni, mindössze annyit mondha­tok, hogy a Szürketaxi ellen lé­nyeges átcsoportosítást fogok végrehajtani a közvet­len védelem­ben. Szendrődi luxemburgi húzódása még mindig kellemetlenkedik, va­sárnapi játékára azonban biztosan számítanak elektromosok. G. Tóth is sérült.. A kitűnő csatár rosszul lépett és „lerándult”. Gyógykezel­tetése előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe. Szerdán délután kétkapus játék van műsoron. Az NB-csapat a Grove SC-vel, a „Torino” pedig a BSC ellen játszik. Pénteken könnyű gyakorlatozás, utolsó simí­tás és csapatösszeállítás. Jöhet a meglepetés!... B) Fél­ arányban győzött Franciaország B) válogatottja Luxemburg ellen. Fél­idő 2:0. KÉT MAGYAR JÁTÉKOS fényképét közli legtöbbi számának első oldalán a zürichi „Sport.” Az egyik kép aláírása: „Dóczé István (Bem) az elmúlt évadban nagy si­kerrel szerepelt Luzernben, majd ha­zatért Magyarországra, ahol az Elek­tromosban olyannyira hasznos csa­tárnak bizonyult, hogy a válogatott csapat összeállításánál is szóba ke­­rült.” A másik kép szövege pedig: „Páli Lajos (Young Fellows) Cseh­szlovákiából jött a zürichi Gránáto­sokhoz. Egyike a legjobb külföldi csatároknak. Bombalövése van s ki­tűnő érzéke az összjátékhoz, csak éppen nem mindig egyforma kedvvel játszik.” A két képaláíráshoz csak annyit fűzünk hozzá, hogy Páli is Magyarországról ment ki Svájcba, készülődés is megfelelően komoly mederben folyt le. Szikár, Titkos II. és Csikós másirányú elfoglaltsága miatt hiányzott az edzésről, de a csü­törtöki kétkapus gyakorláson már ők is részt vesznek. Bányai edző a sportszerű életmód fontos­ságáról beszélt a játékosoknak. Nem azért, mintha a kék-sárga já­tékosok erre a leckéztetésre okot szolgáltattak volna, csupán oktató tanulságokat szűrt le a közelmúlt eseményéből. (Nagyon helyes! Más kárán tanul az okos!) A bemelegítő lelkigyúrás után az izmok edzése következett. A já­tékosok egy része még a lábában érezte a Szeged elleni mérkőzés fáradalmait. Weber jobb térde alatt hatalmas seb díszeleg. Harangozó bőrszeglenyomata, igen sikerült kiadásban. Somogyi férfias játék­modorára is panaszkodnak. Fél­négy tájban megérkezett Szófián főmérnök és rövid tűnődés után ő is gyakorló mezbe öltözött. (Soh­­sem lehessen tudni?...) Rajtgyakorlatokat és csípő­feszítő mozgást végeznek a fiúk. Solti és Szikár a gyógylabdával szórakozik. Bányai edző a helyes testtartásra figyelmezteti fiait és megmutatja nekik, hogyan kell hajladozni a futballistának. Az edzés zárt ajtó mellett folyik, szurkoló nincs a pályán. Kime­gyünk és megszólítunk egy didergő nézőt, így beszél­­a kerítés tetejé­ről) : — Nagy csata lesz az Üllői­ úton vasárnap! Nemcsak a pályán, hanem a nézőtéren is. Az újpesti szurkolótábor a Fradi Bt. közép­hadaival egyesülve fogja győzelem­re kergetni a Phöbust! Röstelnénk, ha a hatalmas Fradi-sereg mellett alárendelt szerepet kellene játsza­nunk ... Esélyek? — tűnődik a szurkoló — hát meg játszok! Reméljük, hogy a legrosszabb eset. A Phöbus számít a ferencvárosi B- közép és az újpesti szurkolótábor egyé­ni r­e­lulesere a Hungária ellen — A Sporthírlap tudósítójától —■ A Phöbus keddi edzését a csa­pat erőnlétének fokozására szánta a vezetőség. A komoly — sőt túl­­komoly! — ellenfélhez mérten a ben — leadunk egy pontot a, Hungáriának!.... A pályán levezető körözést vezényel Bányai mester. Megfontol­tan, felhúzott térdekkel dolgozzák le a fiúk a kirótt fejadagot. Meleg fürdő és a nekigyürkőzött gyúró veszi kezelésbe a szorgalmas fut­ballistákat. Bányai edző kiadja a heti parancsot: — Csütörtökön kétkapus játék, az A) csapat játszik a B) együttes ellen. Péntek délután fürdőedzés és taktikai megbeszélés. Az edző hangja most nagyon határozott és ezt mondja: — Vasárnap délután bajnoki mérkőzés a Hungária ellen! Az esélyekről a hivatalosak nem beszélnek... Hány helyen változtat a Szürketaxi? —­­A Sporthírlap tudósítójától — Szerdán délután negyed háromkor kétkapus edzést tart a Szürketaxi az amatőrökkel kiegészített tartalék­csapat ellen. Ez a gyakorló­ mérkő­zés ad majd — talán! — választ arra a kérdésre, hogy 'hány' 'helyen változik meg­­a csapat?. Vitás posztok..­­ a) A balszél. Kovács húzódása a vasárnapi mérkőzésen ismét kiújult. (Ez magyarázza gyengébb játékát.) A mai edzésen valószínűleg nem is vesz részt. Helyette Darázs lehet a balszélső. b) Aradi balhátvéd is nagyon gyen­gén játszott vasárnap. ■ c) A kapuban Izsó és Kutasi „fut”. d) Középcsatár Mélesz vagy Sze­gedi lehet. De inkább Szegedi, mert Mélesz lába nincs egészen rendben- Hrabovszky hiányozni fog az ETO csapa­tából — A Sporthírlap tudósítójától — Győr, február 1. Az ETO keddi edzése érthetően jó hangulatban folyt le. — Az első pontot szereztük ide.­­genben vasárnap! — mondták a játékosok. Az edzésen hiányzott Hra­­bovszky, akit ma szolgálati beosz­tása máshová rendelt. Erősen két­séges az is, hogy a Kispest ellen játszhat-e, éppen ezért a vezetőség már ki is jelölte helyettesét Dé­­kány személyében. Csütörtökön kétkapus edzést tartanak a győriek. Az ellenfél a II. ker. SC lesz, míg vasárnap, a Kispest-mérkőzés előtt a II. ker. SC barátságos mérkőzést játszik az ETO II. csapatával. Művelt és szellemes ember ön? Akkor biztosan a Rakétát olvassa! Rengeteg keresztrejtvény, tömén télen tréfa és szellemi sport Minden kedden az összes rikkancsoknál és trafikokban

Next