Sporthirlap, 1938. május (29. évfolyam, 34-41. szám)
1938-05-04 / 34. szám
SZERDA, 1938 MÁJUS 4. SPORTHÍRLAP Miért nem nyerhette meg a harmadik bajnokságát is a Hungária? Azt mondta valaki valahol valamikor: — Ha Cleopatra orra kissé piszébb lett volna, máskép alakul a világtörténelem. Ebben sok igazság lehet, mert Antonius ez esetben nem bolondult volna belé és nem fordult volna ellene Róma, satöbbi, satöbbi. A jelenlegi világhelyzetért mégsem teszi felelőssé senki sem Cleopatrát, noha közvetve az ő orra az oka, mindennek. — Éppen így áll a dolog azzal a hungaristával, aki vasárnap este, a bajnoki remények temetésén így elmélkedett: — Ha Dudás belövi a 11-est a Fradi ellen, vagy ha a játékvezető megadja Kardos gólját, akkor... Hej, akkor... Önámítás. Dudás nem lőtte be azt a 11-est, Kardos gólját nem .Ma meg a játékvezető s aki még ma is ezen a két negatívumon nyargal, az nem mer szembe nézni a tényleges igazságokkal. Mi szembe merünk nézni. Egymagában az, hogy a Hungária két bajnokság után nem nyerte meg a harmadikat is, szóra sem lenne érdemes. Elvégre a bajnoki cím nem bérelhető, a szerencse forgandó és ma nekem, holnap neked. Ha egy csapat játékosgárdája és edzője mindent megtesz a siker érdekében , a siker mégis elhaavad,, senki sem szólhat ellene. De más a helyzet akkor, ha az említett tényezők nem állanak feladatuk és hivatásuk magaslatán, ha munkájukat gyarló hibák és hely. MÜVED kelmefestő és IYIh I Clivelytisztítógyár kabát, öltöny tÍSZÍÍÍ3S3 tOQSIOITI!ás kosztüm Deák Ferenc u.6. T. 181-599 telén szempontok jegyében végzik. Ilyen esetben a „balszerencsés körülmények” sem fogják enyhíteni a vétkesek könnyelműségét, sőt éppen igazolni fogják a régi tételt, amely szerint a szerencse is a, jól végzett munka híve s a melle áll, aki megérdemli. * A Hungária csapatszelleméről — azazhogy ennek hiányáról — az utóbbi években számos cikket írtunk. Hogy e cikkek eredménytelenek maradtak, az éppen a Hungária játékosok szelleméből következik. Általában az a hit tartja magát, hogy a jó csapatszellem meghozza a jó eredményt. Lehet, hogy így van, de a Hungáriában nem. A kék-fehéreknél a jó eredmények szokták meghozni a jó szellemet s ez a legfőbb hiba. Mert a jó szellemet sokkal könnyebb konzerválni, mint a jó eredményeket. Mégis, a Hungária játékosai tudásbeli képességeik révén két és fél esztendőn át tartani tudták vezető helyüket. Ez a csapat, amely kifejezetten lelkiügyéül csak az évenkénti két Fradi-meccset tekinti, hideg fejjel is menetrendszerűen nyerte mérkőzéseit addig, amíg a formával nem volt baj. Abban a pillanatban azonban, amikor Cseh kiválása és Turay at— A Sporthírlap tudósítójától — meneti hanyatlása meggyengítette az együttes játékerejét, nyilvánvaló volt, hogy a harmadik bajnokságot már nem nyeri meg a Hungária. (Lásd a Kispest és az Elektromos elleni mérkőzéseket.) Nehéz hetein valami viharos és mindent elsöprő lelkesedés kérést-ANYÁK NAPJÁN ÉDES JÓ SZÜLÉMNEK DREHER ÉDESSÉGET! __________________________________ túlsegíthette volna a kék-fehéreket, de ilyirányú készségük visszafejlődött, mint minden, ami évekig nincs használatban. S mert lelkiekkel nem pótolhatták kivált és csökkent erőiket, pótolniok kellett volna néhány fiatallal, amint azt olyan bátran és okosan csinálta a Ferencváros. De nem pótolták s ez már Schaffer Alfréd hibája." Megjósoltam: — Az idei bajnokságot talán még megnyeri a Hungária, de a jövő évit semmiesetre sem! Egy esztendőt ugyan tévedtem, de fenti jóslatom indokai az időbeli tévedés ellenére is helytállóak. A Hungária esztendők sora óta játszik csaknem ugyanazzal a tizenegy játékossal. Három év alatt az egyetlen maradandó csere: Mánás helyett Kis. A csapatot, melyet Schaffer átvett, ügyes kézzel még Lenkey válogatta össze. Nem rajta múlt, hogy nem várhatta ki munkája gyümölcsét. Lenkey alatt került a Hungáriához Kis, Bíró, Turay, Dudás, Sas, Müller, Cseh, Kardos. De a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy Szabót is ő állította be először az első csapatba és Titkost is ő szerezte meg, akkor még Révész Bélának. Mindezzel pedig — ezt nyomatékosan hangsúlyozzuk — jottányival sem kívánjuk kisebbíteni a jelenlegi edző elismerésreméltó érdemeit. Hiszen mégiscsak az ő keze alatt jött ki a csapatból az, ami benne volt s az ő nagy szaktudása és még talán annál is nagyobb tekintélye valóban félelmetes erejű együttest kovácsolt a Hungáriából. De hibájául kell felrónunk, hogy nem viselte kellőképpen szívén az utánpótlás fontos ügyét, s háromesztendei ittléte alatt egyetlen olyan új erőt sem szerzett, akit szükség esetén nyugodtan küldhetett volna tűzbe. (Akik az utóbbi három év alatt jöttek: Zimonyi, Horváth, Bartos, Négyesi, Somlai. Visszajött: Kalmár, Kállai.) Az az érzésünk, hogy Schaffer kétségtelen elkedvetlenedésének egyik oka éppen az utánpótlás hiánya lehet. (Aminthogy most hamarjában nem is nevelhet fiatalokat azokra a posztokra, ahol pedig legsürgősebben szükség lenne rájuk.) A jelen sikerei elfeledtették vele a jövő kívánalmait, ez kétségtelen. Bizonyára oka volt rá, de ezt nem kutatjuk, mert ez már nem közügy, hanem az egyesület magánügye.•a* * Harmadik bajnokságát tehát nem nyerhette meg a Hungária, mert Cseh hosszú betegsége és Turay néhány gyenge hete alatt nem állt rendelkezésére két fiatal, tehetséges és lelkes ifjú. Nem nyerhette meg továbbá azért sem, mert csapatának bajtársi együttérzése nem mondható eszményinek, a fegyelem erélyes biztosítása pedig lehetetlen akkor, ha az a játékos tudja, hogy ha ő nem játszik, akkor — mondjuk — Bartóknak kell helyette játszania. S nem nyerhette végül meg azért sem, mert a Ferencváros több pontot szedett össze. Azok, akiket az elmúlt két bajnokság során oly sokszor dicsérte sorok írója, most bizonyára azt mondják: így szokott ez lenni... Amíg bajnokok voltunk, nem volt baj a lelkesedéssel, nem volt baj az utánpótlással, nem volt, baj semmivel. Könnyű kritizálni... Erre azt feleljük: 1. Addig is volt baj a lelkesedéssel. 2. Addig is hiányoltuk az új erőket. 3. Kritizálni nem könnyű. Addig azonban, amíg a csapat sikereket ért el, nem éreztük időszerűnek, hogy ünneprontók legyünk. Elvégre lemosolygott volna az olvasó, ha a Hungária bajnoki lakomáján azzal álltunk volna fel, hogy: Kérem, nagy bajok vannak a csapattal... Az a csak jelennek élő, a futballban nem annyira sportot, mint szórakozást kereső felfogás, amely oly sajnálatosan jellemző tulajdonsága a Hungáriának, magával hozza azt, hogy az együttes csak kétféle jutalmat kaphat: Mária Terézia-rendet vagy a golyót. Ugyanezen a hasábokon éppen e sorok írója nyújtotta át a Hungáriának az elismerést jelentő rendjelt két éven át, nem térhetett hát ki az elöl, hogy az idén — szomorú kötelességként — a másik ítéletet hirdesse ki. Mindezt pedig nem azért, mintha tragikusnak akarná festeni a dolgot, vagy bárkivel szemben is ellenszenvét, akarná hangsúlyozni, hanem csakis azért, mert reméli, hogy szerény intelmei és észrevételei esetleg hasznosnak bizonyulnak. Mert —kár erre is volt példa. Tabi László. A BOCSKAI keddi edzése elmaradt. A játékosok testületileg kimentek a Hadsereg Kupa mérkőzésre. Itt a védők a repülőknek, a csatárok pedig a hajdúknak szurkoltak. A repülőknél játszott ugyanis Elek, míg a hajdúknál a Hajdú játszott. 3 Kállai még mindig nincs egészen rendben Zsengellér valószínűleg középcsatár lesz. — A Sporthírlap tudósítójától . Az Újpest kedden délelőtt tartott edzést. Délután ugyanis a lilafehér csapat Pusztai édesapjának temetésére ment ki a vezetőséggel együtt. A délelőtti edzésen csak egészen könnyű munka folyt. Mindenki egészséges Újpesten, csak Kállai nincs még most sem rendben. — „Civilben” semmi bajom sincs, — panaszkodik a kitűnő csatár — de amint a labdába rúgok, fájdalmat érzek a lábamban. A vezetőség mindenesetre szeretné, ha a Budafok ellen már Kállai is játszhatna. Remélik, hogy szombatig rendbejön „Poldi” húzódása. És akkor esetleg Kállai és Zsengellér helyet cserél a csatársorban: Zsengellér lesz a középcsatár és Kállai a balösszekötő. Az utóbbi időben a két játékos majdnem minden mérkőzésen helyet cserélt a játék közben. Helyesebb, ha előre így állítják össze a csatársort. A Budafok ellen egyébként valószínűleg a Szalay—Szücs—Balog fedezetsorral áll ki az Újpest és — ha Kállai csakugyan játszik — Seres marad ki a csapatból. A Törekvés szövetségi vizsgálatot kér a Hungária ellen a vasárnapi vereség miatt — A Sporthírlap tudósítójától — Az NB hétfői ligaülésén Tóth Bertalan dr, a Törekvés szövetségi képviselője felszólalt és szóvátette, hogy a Hungária a Bocskai ellen — a Törekvés nézete szerint — nem játszott teljes erővel. Tóth dr felszólalása nagy vitát eredményezett. Egymásután szólalt fel a Bocskai megbízottja, a többi NB-egyesület szövetségi képviselője, sőt Aschner Lipót ligaelnök és Dietz Károly dr szövetségi kapitány is elmondta a véleményét. A Hungária részéről nem hangzott el felszólalás, mert az ülésen részükről senki sem volt jelen. Kedden beszélgetést folytattunk Sásdy Bélával, a Törekvés intézőjével, aki a következőket mondta: — A Törekvés szövetségi képviselője, Tóth Bertalan dr beadványt készített s azt eljuttatjuk az MLSz elnökségéhez. — Lefekvéssel vádolják a Hungáriát? — Mi nem vádolunk. Csak azt kérjük az MLSz-től, hogy vizsgálja ki: sportetikai szempontból kifogástalanul játszott-e vasárnap a Hungária? Egyszóval, állapítsa meg az MLSz, hogy mi történt azon a mérkőzésen. Hallgassák ki Dietzer szövetségi kapitányt és más sportszakértők véleményét is vegyék figyelembe. * A futballszövetségben érdeklődtünk a beadvány ügyében és ezeket a felvilágosításokat kaptuk. Kenyeres Árpád MLSz-főtitkár: — Ilyen beadvánnyal csak akkor foglalkozhatunk, ha konkrét vádakat tartalmaz. „Kivizsgálás”-ról különben nem lehet szó. Róna Márton, az NB egyesbírája: — Én az ellenőri jelentések alapján minden mérkőzéssel hivatalból foglalkozom. Ha az ellenőri jelentésben valami különösebb előfordul, úgyis megindítom az eljárást. Különben akkor tehetek csak valamit ebben az ügyben, ha a ■Törekvés beadványa vádat tartalmaz. Ez azonban nagyon kétélű fegyver, mert ha a vádak nem igazolódnak be, a feljelentő egyesület felel érte. Egyébként Dietzer azt mondta a mérkőzés után, hogy a Bocskai még egy erősebb Hungáriát is megvert vo! ia.. Gombkötő és Csikós nélkül utazott a Phöbus Bukarestbe — A Sporthírlap tudósítójától — Csikós nem mehetett a Phöbus romániai portyájára. A vezetők az utolsó pillanatig remélték, hogy megkaphatják Havast az Újpesttől, vagy Horit a Nemzetitől. Egyik sem sikerült. Angyalt adta volna a Nemzeti, de a Phöbus azt mondta: — Akkor Juhász is megteszi. Tegnap délután a Keletin újabb meglepetés érte a Phöbust. Gombkötő lázas betegen odahaza maradt. Nem mehetett el a portyára. Sürgősen kirendelték Komáromit s ő az utolsó percben még el is érte a vonatot, így a következő játékosokkal indult útnak a Phöbus: Juhász, Wéber, Fekete, Komáromi, Megyeri, Tőrös II., Béky, Szikár, Solti, Turay II., P. Szabó és mint tartalék: Szilágyi. A csapatot Barna Sándor elnök, Hoffmann István dr. futball igazgató és Bányai Lajos edző kíséri. A csapat első mérkőzése csütörtökön lesz a román válogatott ellen. Barna Sándor elnök intézkedett, hogy Csikóst és Gombkötőt küldjék a csapat után Aradra, hogy az AMTE ellen vasárnap a teljes gárdával állhassanak ki. A BUDAFOK a szombati mérkőzésre való tekintettel kivételesen kedden tartotta a máskor szerdán sorra kerülő edzését. Két 7-es csapat játszott egymás ellen. Csak Szebehelyi hiányzott az edzésről. A hátvéd kissé gyengélkedik, de szombatra feltétlenül rendbejön. A hangulat az Elektromos elleni győzelem után nagyon jó. Csupán az a körülmény nyugtalanítja a budafokiakat, hogy az idén 22 ponttal is ki lehet esni az NB-ből. A Budafok FC-nek pedig most éppen 22 pontja van... („Még két pontot okvetlenül szerzünk” — mondják a szurkolók• „és akkor nincs baj.”)