Sporthirlap, 1938. május (29. évfolyam, 34-41. szám)

1938-05-04 / 34. szám

SZERDA, 1938 MÁJUS 4. SPORTHÍRLAP Lefekvésre ébredtünk e szép és izgalmas forduló után. Helyesebben: lefekvési vádra. A régi idők e mocsaras, sötét emléke tért vissza a Törekvés képviselőjé­nek lázálmaiban. Vissza kell uta­sítanunk a sport s a sportról szóló általános vélemény és felfogás tisz­tasága érdekében minden ilyen in­­szinuációt, minden ilyen rágalmat, amelyet az se gondol komolyan, aki előáll vele. A Törekvés győ­zött vasárnap s egyszerűen bele­kalkulálta vasárnapi mérlegébe azt is, hogy a Bocskai kikap. Ez nem történt meg, a Bocskai sportszerű és remek játékkal győzött a rossz Hungária ellen. A szakértők szerint reálisan és győzelmesen, küzdve, játszva és jobban játsz­va győzött,­­­­ám a Törekvés nem hisz a szakértőknek, nem hisz a Bocskainak és nem hisz a Hungá­riának, a Törekvés inkább gyanú­sít. A lefekvéssel gyanúsítja a jól­­szituált budapesti egyesületet a szegény vidékivel szemben s alap­talanul rágalmazza a Hungária sportszerűen gondolkodó vezetőit, akik e sportszerű gondolkodásból többször vizsgáztak már az elmúlt évtizedek folyamán kitűnően. Ezek után nyilván a Ferencváros is le­feküdt a Szegednek s egyáltalán, az NB minden csapata vagy meg­nyeri a mérkőzését, vagy lefeküdt. Aki így gondolkodik az NB-ről s az NB egyesületeiről, az hagyja ott az NB-t. A Törekvés bevallja, hogy vádemelését nem tudja mással bizonyítani, mint azzal, hogy a Hungária—Bocskai mérkőzés ered­ménye papírforma-ellenes volt. Az NB mérkőzéseinek éppen ez volt a varázsa eddig: ez a bizonytalan­ság, a papírformák irrealitása. Eb­ből a varázsból akar a Törekvés ezzel a váddal gyanút és bizalmat­lanságot, sportszerűtlen légkört te­­kert teremteni akkor, amikor tizen­ötezer sporton nevelkedett néző előtt lejátszott reális mérkőzés eredményét támadja meg alaptala­nul — és anélkül, hogy látta volna azt a mérkőzést, ami ellen vádat emel. Mit szólnak ahhoz, ha a Bocskai azzal vádolja meg majd a Törek­vést,­­ hogy a Budai ,,11” lefe­küdt neki? Épp annyi „erkölcsi” joga van hozzá. . Somogyi lesz a Szeged FC balszélsője — A Sporthírlap telefonjelentése — Szeged, május 3. Az egész nap zuhogó eső miatt a Szeged FC mai edzése a tornaterem­ben és az öltöző folyosóján folyt le. A pályára nem mentek ki a játéko­sok. Az Elektromos ellen még sem Harangozó, sem Nagy nem játszhat. Harangozónak tokszalagszakadása van, Nagynak pedig bokacsontrepe­­dése. Az Elektromos ellen azért lesz változás. Szebeni játékával nem volt a vezetőség megelégedve és ezért Somogyi lesz a balszélső. — Öreg koromra lettem Dzsóker, — mondta Somogyi edző. — Ott ját­szom, ahol játékos kell. Az Elektromos ellen így áll fel a szegedi gárda: Pálinkás — Szomi­­ka, Raffai — Varga, Seper, Bertók — Bárkányi, Bognár, Gyarmati, Szi­­lassy, Somogyi. VÁLTOZATLAN MARAD a Taxisok összeállítása a Hungária ellen. Az összeállítást csak a pén­teki edzés után hirdetik ki, de a Phöbus ellen győztes csapaton alig­ha változtatnak. A hangulat nem túlságosan jó, mert attól tartanak, hogy a Hungária a váratlan veresége után rajtuk tölti ki „bosszúját.” A MAGYAR SZENT KORONA­KUPA SORSOLÁSA Ősszel kezdődnek meg az új rend­szerű Magyar Szent Korona­ Kupa mérkőzések. Berta Sándor egyesbíró kedden megejtette a sorsolást. I. forduló: Közép—Nyugat, Kelet— Dél, Délnyugat—MOVE Liga, BLASz—Észak. II. forduló: Nyugat—Közép (A), Dél—Kelet (B), MOVE Liga—Dél­nyugat (C), Észak—BLASz (D). III. forduló: A—C, D—B. IV. forduló: C—A (X), B—D (Y). Döntők: X—Y, Y—X. Az időpontokat csak később tűzik ki, mert alkalmazkodni akarnak a nagyválogatott terminusaihoz. Egy nagy magyar,,, középfedezet Félév előtti beszélgetés Sárosi György dr. ral, amely­­ ma lett időszerű Hogyan lehet m­a aktuális egy félév előtti beszélgetés, hiszen ez ellenkezik az újságírás szellemé­vel és alapszabályaival! Pedig mégis így van. Körülbelül féléve annak, hogy hosszú beszélgetést folytattam Sárosi dr.-ral az becsé­ről, aki újonc volt még s erről a beszélgetésről Sárosi György ak­kor ezt mondta: — Jó volna, ha mindaz, amit Bélával kapcsolatban most elmond­tam, a nyilvánosság elé kerülne, de ha most jelenne meg, akkor min­denki azt mondaná: ez a Sárosi súlyos kijelentéseidet tesz, de csak a jövő dönti el, volt-e valami alapjuk!... Azért inkább várjuk meg, igazam van-e a Béla karrier­jét illetően s azután hozzuk nyilvánosságra ezt a beszélgetést. Akkor talán inkább hisznek majd nekem — még Béla is... — Hogyan fog Béla beilleszkedni a Ferenc­város csapatába? — Béla alaptermészetét fe­leli Sárosi dr. — olyan egészséges nyugalom jellemzi, amelynek se­gítségével ő mindig képes annyit nyújtani, amennyi a benne rejlő lehetőség. Nem valószínű, hogy akár a Ferencváros, akár a válo­gatott mérkőzésein nagy lámpas­­láza lenne s így kevesebbet produ­kálna, mint­ amennyit tud. Hogy mennyit tud? Béla labdakezelése elsőrangú s a középfedezet poszt­ján nagyon hasznos tulajdonság­gal rendelkezik: kemény és erőtel­jes futballt játszik. Alapjában véve tehát nem az a középfedezet­­típus, ami én voltam, mert ő töb­bet jelent a védelemnek, mint a támadásnak. Igen hasznosnak ta­lálnám éppen ezért, ha főleg azt a képességeit igyekeznek kifejlesz­teni, hogy hosszú és váratlan lab­dákat tálal a szélsők elé, mert ami a védekező­ szerepet illeti, abban már ma is bármilyen csatársorral szemben megállná a helyét... — A Sporthírlap tudósítójától — — Sokan már a MAFC- ban azt mondták róla, a Gyuri se tud többet, mint Béla! — Ha majd elismerik, hogy jó futballista s ha bevált a Ferenc­város középfedezetposztján, amint, hogy biztos, hogy be fog válni még 1938 tavaszán: azok, akik nem szeretnek engem, vagy a Ferenc­várost, bizonyosan össze fognak hasonlítani minket. Vagy azzal a módszerrel, hogy Bélát ócsárolják, mondván, hogy sohasem lesz olyan játékos, mint én vagyok, vagy pedig kijelentik, hogy máris nagyobb nálam. Ezeknek én már jóelőre azt üzenem: egyik tény­megállapítás sem lehet helyes, mert Béla egészen más stílust játszik, mint én, egészen más játékostípus. Bizonyos dolgokban talán nem fog elérni engem, más szempontból már most is haszno­­sabb­­nálam, elsősorban ami a keménységet s az izomerő kihasz­­nálását, illeti. Mindenkor csak fél­­időbeli szórakozás lesz és marad a kettőnk összehasonlít­hatám, mert mindketten csak egymástól füg­getlenül vagyunk mérhetőek. — Mikor lesz Béla érett és kész játékos? — Szerintem 1938 nyarán, ha addig sokat játszik. Mert Béla hála Istennek n­e­m csodagyerek, aki úgy indul, mint egy üstökös, aztán letörik. Meg fogják látni, hogy hétről hétre úgyszólván a közönség szeme előtt fejlődik majd s minden mérkőzésen tanul valamit, amit a következőn alkalmaz majd. Béla ideális középfedezet lesz egy éven belül, mert róla azt sem mondhatják majd, amit­­ rólam mondtak, hogy: szép, szép, de nem megy csinnbe. Az, hogy a Ferenc,­városba került, nemcsak zöld-fehér és családi okokból tesz boldoggá, de kijelentem — és megjósolom — hogy nem lett volna nagy öröm ellene játszani majd!... Ez volt az a beszélgetés, amely 1937 novemberében zajlott le Sárosi dr és alulírott között. Az olvasó megállapíthatja, mennyib­en váltak be a válogatott középcsatár ténymegállapításai és a jövőre vonatkozó kijelentései. S ha az olvasó úgy találja, hogy az esemé­nyek — Sárosi Béla bukaresti s a Hungária elleni játéka stb. —­­igazolják a fentieket, akkor annál inkább hinni fog Sárosi dr­nak, aki a mai napon záradékul a következőket fűzte hozzá félév előtti nyilatkozatához: — Béla állandóan fejlődik s fog ő még sokkal jobban játszani. Vasárnap úgy láttam, hogy a levegőben már ő az úr. Ha szerény és szorgalmas marad, akkor a leg­­jobb úton van afelé, hogy teljesen kielégítse egyesületét s esetleg, ha sor kerül rá, Dietz­er urat. S azt hiszem, hogy a téli beszélgetésünk nagyrészt beigazolódott... A. K. Milyen futballista-jövő vár Bélára ? — Ez nemcsak játékbeli, hanem emberi tulajdonságoktól is függ. Én mindig tudtam, hogy a labda­rúgás az ember életét nem tölti ki teljesen s hogy emberi, mivoltom­ban éppúgy edzenem kell maga­mat, mint a pályán. Ebben Bélá­­nak könnyebb dolga van, mert ő tanulhat az én példámból is, ne­kem pedig mindenre magamnak kel­­lett rájönnöm­. Elsősorban a leg­fontosabbra, amit neki is meg kell tanulnia: nem szabad túlságosan örülnie a sikernek , akkor nem fogja túlságosan elkeseríteni a balsiker. Ez a mértéktartás jóban, rosszban nem egyszerű háziáldás ám, hanem roppant fontos alapelv! Én nagyon boldog voltam az első sikereim idején és ennélfogva ugyanolyan boldogtalan, amikor rosszabbul ment. Ma már tudom, hogy ez törvényszerű hullámzás . Bélának is meg kell tanulnia ezt, ha majd beérkezik... ami felől bi­zonyos vagyok. . H­UNG­ÁRIA-HÍR­EK: Kalmár szerencsét akar hozni, Kardos a népszerűség útján, a Vörös Takács remek receptje a Fradi-közönség lecsendesítésére — A Sporthírlap tudósítójától — A keddi májusi esőben sem vi­rágzott ki valami túlságosan vi­dám hangulat a Hungária edzésén.. Az eső ezúttal nem okozott külö­nösebb zavarokat, hiszen a nehe­zen formába lendülő pázsitra amúgy sem engedték volna a játé­kosokat, így hát a salakpályán bo­nyolódott le a könnyű edzés és annak minden tartozéka.­­ ÉRTEKEZLET LESZ szerdán vagy csütörtökön a játéko­sok számára. A Hungária-játéko­­sok nagy rutinnal készülnek fel a lelki fejmosásra. Preiszmann al­­elnök ezzel kapcsolatban a követ­kezőket mondotta: _ — A csapat nagyon rosszul ját­­szott vasárnap. Ezt csak azért szö­gezem most le, nehogy azt higg­­jék, ezzel akarom mentegetni a ve­reségünket, amit most itt mondani fogok. Komoly panaszom van ugyanis az üllői úti pálya közönsé­gének egy részére. Minden komo­lyabb ok nélkül olyan ellenséges légkört készítettek nekünk elő, ami előtt érthetetlenül álltunk. KALMÁR most már visszavonhatatlanul ját­szani akar vasárnap. — Rossz volt nézni vasárnap a fiúk játékát, — mondotta. — Nem megy most nekünk a játék. Szeret­nék már vasárnap beszállni a csa­­patba, hátha én hozom a szeren­csét a fiúknak. 5 — Te csak ne beszélj! — vá­gott közbe Cseh Matyi gúnyolód­va. — Mesélik, hogy vasárnap a Sárosi fejesgóljánál felállva önfe­­ledten tapsoltál. Kalmár nem is védekezett. — Így is van — válaszolta.. — Olyan gólt nem igen lehet látni, aki ért a­ futballhoz, az ilyesmin pártatlanul tud lelkesedni. Külön­ben is én ugyanúgy megtapsoltam Kisalagi gyönyörű gólját. A lelkesedésről, illetve annak hiányáról került szó. — A Ferencvárosban van lelke­sedés — folytatta Kalmár. — Eb­ből a szempontból tanulhatunk tő­lük. KARDOS PISTI már­ nagyban készül a HK-döntő­­re. Tudja, hogy kétheti szabadság jár nekik győzelem esetén és a szabadság olyan nagy valami, hogy még talán Kardosból is ro­botembert csinál. Cseh Matyi ezt mondta Kardos­nak: " — Pistikém, ha még néhány meccsen nem játszol, olyan császár lesz belőled, hogy a tribün kórus­ban fogja követelni a beállításodat. — Éppen csak még Pisti hiány­zott vasárnap közületek... — le­gyintett a vörös Takács. ZIMONYI térde csúnyán fest. Keddig feküdt a játékos, a daganat semmit sem javult, ma megy­­orvosi vizsgálat­ra. A sérülésszakértők szerint erő­sen poregyanús a helyzet. SOMLAI ÜGYÉBEN ezen a héten már egészen biztosan döntés lesz. A héten megérkezik Brüll elnök és lehet, hogy a közép­fedezet vasárnap már a Ferenc­város ellen fog játszani. A LEGTALÁLÓBB MEG­JEGYZÉST — a vasárnapi vereségre és a közönségpanaszokra — a Vörös Takácstól hallottuk: — Tudjátok, hogyan lehet leg­­könnyebben ellensúlyozni a Faádi­­közönséget? Az elejétől kezdve belefeküdtök, rúgtok két gólt és akkor olyan csendben játszhattok, mint amilyen biztos, hogy az idén eltoltátok a bajnokságot... (s. 1.) -----------------------------------­ HADSEREG KUPA Debrecenében 1500 néző előtt nagy ünnepségek között tartották meg a VI. vegyesdandár döntő mérkőzését. Debreceni repülők—11. Bocskai hajduezred 2:1 (1:0). Vezette: Thomas dr. Nagy szélben folyt le a mérkőzés. A csapatok nagy erő­vel kezdenek. A 20. percben a szél­ről támogatott pilóták csatára, Halász szép lövéssel megszerzi a vezetést, 1:0. A gól után nagy meglepetésre a hajdúk kerülnek fö­lénybe, de nincs szerencséjük. Szünet után a hajdúk döntő fö­lénybe kerülnek, de a repülők 9 emberrel védekeznek. A 16. perc­ben kezelés miatt 11-es a repülők ellen, ebből Kovács kiegyenlít, 1:1. Már mindenki elkönyvelte a haj­dúk győzelmét. Állandóan támad­nak, szinte egy kapura játszanak, de a 21. percben a repülők villám­gyors támadása végén Benkőt csak gánccsal tudja a hajdú-védelem szerelni. A 11-esnek Elek áll neki és bevágja. 2:1. Aztán ismét a hajdúk támadnak, de a repülő­­védelem biztos. Kitűnt: Szabadi, a közvetlen­­védelem, Elek és Erdélyi, illetve Gyarmati, Papp és B­are. Hajdút nagyon jól fogta Elek. Nagykanizsán 2000 néző előtt játszottak a csapatok. Nagyka­n­izsai h­atá­rőrök—Szom­­bathelyi vegyes csapat 2:0 (0:0). Vezette: Palkó. A határőrök az első félidőben szél ellen játszottak és inkább védekeztek. Sikerült is nekik gól nélkül megúszniuk a félidőt. Szünet után a széltől támo­gatva erős támadásokat kezdtek a határőrök. Már a 6. percben Pőcze megszerezte a vezetést. A kanizsai csapat maradt továbbra is fölény­ben és a 25. percben Csöngey eredményes. Jó: Kárát, Pős­ze, Csöngey és Boda, illetve Kovács, Kopfer és Lovász.

Next