Sporthirlap, 1938. július (29. évfolyam, 51-59. szám)

1938-07-02 / 51. szám

SZOMBAT, 1938 JÚLIUS 2. SPORTHÍRLAP KK csapat lelte a HUNGÁRIA? — A Sporthirlap tudósítójától — Péntek délután. A Hungária már Olaszország­ban van. Torino felé robog a vo­nat a kék-fehér csapattal. Budapesten viszont kánikula van. S a villamos robog velünk. — Phü, de meleg van! — mond­juk csüggedten. — Elég meleg van, — válaszol tárgyilagosan a kék-fehéreknek egyik itthon maradt vezetője. (A vezérkarnak nem sok tagja maradt itthon. Brüll Alfréd elnök­letével a vezetőség nagy része elkí­sérte a csapatot.) A robogó villamos meleg szellőt kavar. Éledünk. — Mi lesz vasárnap? — kér­dezzük az itthonmaradt úrtól. — Szerintem legyőzzük a Juven­­tust, — közli habozás nélkül, egész nyugodtan. — Régi, nyugodt futballvezér. So­hasem ágál a partvonalon, nem veszekszik a játékvezetőkkel. Meg­fontolt, békés ember. — Honnan ez a nagy bizalom? — faggatjuk. jL­iocolUsti^iUud^ — A Hungária eddig nem volt „KK-csapat”, — mondja, —­ de azt hiszem, idén a KK-ban fogja visszaszerezni a bajnokság végén elvesztett tekintélyét. S közönségé­nek szeretetét. •— Mire alapítja ezt a fel­tevését? ' "­ , ' •­­— Midi vasárnap a szünetben" Én is lent voltam az öltözőben. Egyszerre megéreztem, hogy a fiúkban valami kigyulladt. Az akarat. Az elvesztett bajnokság, az elvesztett VB-döntő, a Hungária— Juventus 0:3-as félideje... Ez­­már nekik is sok volt. Biztos vol­tam benne, hogy a második félidő­ben egészen másképpen fognak játszani. Pedig tulajdonképpen el­keseredett volt a hangulat. Egyes játékosok veszekedni is kezdtek. Talán éppen ezért voltam biztos, hogy erősebben fognak küzdeni. Hevesebbek lesznek, mert dühösek. És úgy történt... Felszáll egy kalauz, köszön. Amatőrjátékos. — Véleményem szerint — foly­tatja az itthonmaradt Hungária­­vezető — a magyar csapatok esélyességének pillanatnyilag ez a sorrendje: 1. Hungária, 2. Ferenc­város, 3. Újpest, h­. Kispest. — Ez kissé túlzottan bizakodó vélemény — vetjük közbe — más­részt túlságosan borúlátó. Biza­kodó a Hungáriát illetőleg és meg­van tapasztaltam, hogy alig lehet rájuk ismerni. Lelkesek. Fogad­­koznak. Meggyőződésem, hogy To­rinóban úgy fognak játszani, ahogyan kell: ökölbe szorított kéz­zel, összeszorított fogakb­ól. Ahogy­­— sajnos — nagyon ritk­án szok­tak játszani. — A magunk részéről is remél­jük, hogy így lesz, — mondjuk. Ő más hangon folytatja: — De nem akarok túlozni. Nem vagyok biztos abban, hogy mind a 11 fiú ilyen akarással kezdi majd a mérkőzést. Félek, hogy ak­i majd kevésbé „akaratos” tagja is a csapatnak. De azt remélem, hogy még ezt is magukkal ragad­ják a többiek. Kérem (most egé­szen lelkes), hiszen már Kardos is felébredt!... Talán Torinóban ráébred végre a futball nagy igaz­ságára ... Kimondja a nevét annak, akinek felébredését vasárnap várja. Mi nem írjuk ki. Éppen, mert szintén reméljük, hogy úgy fog küzdeni, ahogy a többiek. — Ránk férne már egy kis igazi siker, akárcsak a szomjas földre az eső — mondja. — Miért bágyadtak el idén ennyire? — kérdezzük. Kényes kérdés. Nem is válaszol azonnal. Azután mégis: — Mert Schaffer elbágyadt. Nem törődött már a saját tekin­télyével. Kiütközött belőle a régi kedves bohém. Ami nem is lett volna baj, ha a jelenlegi Hungária nem lenne­­ bohém csapat. De bohém játékosokhoz „spísz" edzőre van szükség. Ez az igazság! S amint kimondta, azonnal kérte, hogy ki ne írják a tevét. (sz.) lehetősen indokolatlan az Újpest esetében!­­— Nem kell lebecsülni a buka­resti Rapidot! S nem kell azt képzelni, hogy három gólkülönbség okvetlenül elegendő!... A Hungá­ria viszont most megkóstolta, hosszú idő óta első ízben kóstolta meg az igazi küzdés mámorát s azt a különleges jóérzést, ami el­fogja a csapatot, ha őszintén, el­ragadtatva, boldogan ünneplik. Hiszen vannak nekünk játéko­saink, akiket bizonyos szurkolók körülrajongnak. Sajnos! De még ezeket is, sőt talán éppen ezeket szokták a rajongók is szidni a pályán, meccs közben. Csak a M­­véházi asztalnál ünneplik őket. Most azután az egész csapatot ünnepelték. A pályán. Meccs köz­ben és meccs u­tán. Nemcsak az emléklisták. Az estén estál­ is. Be­széltem hétközben is a fiúkkal, kint voltam az indulásnál. Boldo­Bukarest július 1. Aradtól Bukarestig kellemes útunk volt, noha a hőség itt is leg­alább akkora, mint odahaza. Ez a körülmény azonban nem riasztotta vissza a társaságot a kártyázástól, s mindjárt indulás után meg is alakultak a partik. Csak Joós nem kártyázott, még Segesváron is sápadt volt tegnapi balesete miatt (az ujját csípte be). Tövis körül vacsoráztunk, ki­tűnően. Nem sokkal később egy égő hegyet pillantottunk meg. Ki­derült, hogy egy gázkút ég, s az nyújtja a csodálatos látványt. Az anyagias Pusztai azonban kiszámí­totta, hogyha az elégő gáz ára a zsebében lenne, abbahagyná a fut­ballt — néhány év múlva. Itteni időszámítás szerint Ak­­kor, a hazai szerint­­110-kor ér­keztünk meg Segesvárra. Harminc-negyven futballbarát fo­gadta a csapatot a pályaudvaron. Nagy lelkesedéssel vették körül az Újpestet, különösen pedig a VB- játékosokat, Szűcsöt, Vinczét, Zsen­­gallért. (Nem győztek mesélni az olasz—magyarról.) A fiúk érkezés után azonnal szállójukba siettek, hideg tust vettek és pihenni tér­tek. Pénteken reggel vendégeket kaptunk. Székelyudvarhelyről jött át két futballrajongó, hogy Újpest­­jelvényt kérjen, mert az még hiányzik a gyűjteményükből. (Kaptak.) A reggelit ágyban fogyasztották el a fiúk, majd autókon a futballpályára mentek, hogy edzést tartsanak. 40—50 érdeklődő gyűlt itt össze, közöttük néhány edző is a környék­beli csapatokból. Sternberg azon­ban nem nagy csemegével szolgált , csak egészen könnyű mozgást végeztetett a fiaival. Később labda is akadt, ekkor a két csapatra oszlottak s két kapura játszottak. Zsengellérék csapata győzött 6:5 arányban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mérkőzés­­ kézi­labdamérkőzés volt. Az edzés vége felé Vinczét sérülés érte. Olyan balszerencsével esett el, hogy a tenyerét felhasította. Szerencsére ez csak kézilabdázás­ban gátolná.* 32 percnyi késéssel érkeztünk Bukarestbe, valamivel enyhültebb melegben. Mintegy háromszázan vártak ben­nünket a pályaudvaron. (Az Új­pest nagyon népszerű itt.) Persze a Rapid teljes vezérkara is kint volt. Misicu elnök mondott üd­vözlőbeszédet, amelyben megemlékezett arról, hogy milyen szépen fogadta az Új­pest a Rapidot. Langfelder vála­szolt, azután a fiúk szállásukra siettek, hogy kényelembe helyezzék magukat. A holnapi, szombati napot a Ra­pid vendégeként Baneasa fürdőhelyen fogja tölteni a csapat. Reggel 8 órától este 8-ig lesz kint a társaság.* A Rapid is edzést tartott ma Barátky helyett lengyel játszik a Rapidban Megérkezett az Újpest Bukarestbe — A Sporthirlap telefonjelentése — óvj*­ egészséget! FOOTBALL LGPOS-SPORT IV., VACI-UTCA 27. délután, Avar vezetésével. A köny­­nyű mozgás alatt kiderült, hogy Barátky nem vállalhatja a játékot s így Lengyel lesz a balösszekötő. A Rapid egyébként szi­nén valami rejtekhelyre vonul a szombati nap tartamára.♦ Július 5-re, keddre, Brassóba hívták meg az Újpestet. Az Újpest a meghívást nem fogadta el. — Úgy látszik az Újpest bizo­nyos abban, hogy továbbjut a KK- ban ... —- mondták a Rapid veze­tői, amikor erről tudomást sze­reztek. És igazuk volt. M. O. BÉCS-­-BERLIN futballmérkőzést rendeznek rövidesen Bécsben. MEGSZÁMOZZÁK AZ ANGOL JÁTÉKOSOKAT A­­ legutóbbi ülésén elhatározták, hogy a kupadöntőn, az elődöntőn, a nemzetközi mérkőzéseken és a jóté­kony célra tartott meccseken a játé­kosok 1—10-ig számot kapnak az in­gükre (a kapus kivételével). Valószí­nűnek tartják Londonban, hogy rövi­desen az egyesületi mérkőzéseken is számot kapnak a játékosok. a 5 „Szabadtéri gőz­­edzést” tartott az A­mbrosiana délután — A Sporthírlap tudósítójától — Pénteken délután 4 óra körül gyü­lekeztek szállójuk halljában az Am­­brosiana játékosai. A meleg miatt panaszkodtak. Azt mondják, az egyenlítőn sem lehet sokkal mele­gebb. Feltűnik, hogy a játékosok útibő­röndjei teljesen egyformák. A sötét­kék bőröndökön szálló­ cimkék jelzik a nagy viadalok útját. Némelyiken még friss a marseillei és párisi szálló­ jelzés... Autókon robogott ki a csapat a pályára Szűcs Nándornak, a KAC intézőjének vezetése mellett. A 14. számú öltözőt kapták. Itt szokott öltözni a Hungá­ria. Gyors egymásutánban kerülnek le a ruhadarabok. Közben megjelenik Mester Gyuri bácsi és figyelmezteti az edzőt, hogy a pályára lehetőleg ne vigye a játékosokat, mert a füvet kímélni kell. Cargnelli edző az üzenetet továb­bítja. A játékosok egykedvűen ballag­nak ki a pályára. Egy könnyű kört futnak, majd izomlazító gyakorlato­kat végeznek. Az edző ezután labdát kér, hogy Peruchettinek kapura do­bálhasson. Meazza a labda láttára azonnal elfelejt minden fűrelépési tilal­mat és pillanatok múlva már pompás lö­véseket zúdít Peruchetti kapujára. Csakhamar odagyűlnek a többiek és megindul a kapuralövöldözés. Mester Gyuri bácsi kinéz a pályá­ra. Látja, hogy kérését nem teljesí­tették, de nem szól. Nem lehet a futballistának parancsolni, ha labdát lát... A gyönyörűség nem tart sokáig. Cargnelli edző levonulást parancsol. Miközben a játékosok elhagyják a pályát, megkérdezzük az edzőt, hogy mi­lyennek tartja a talajt. — Kitűnő állapotban van, — mond­ja — bár a fű lehetne kissé hosszabb is. A fűnyíró­gépet be fogom szerez­tetni a mi arénánk számára is. Az öltözőben az Ambrosiana gyú­rója egymásután veszi keze alá a já­tékosokat, akikről patakokban szakad az izzadtság. — Szabadtéri gőzedzés volt, —■ mondja Meazza — azzal a különbség­gel, hogy itt melegebb volt, mint a gőzben. Az Ambrosiana játékosai a felöl­tö­­zés után az FTC-pálya vendéglőjében várták meg azokat az autókat, ame­lyeket a Kispest vezetősége a kispesti látogatás céljaira értük küldött. KISPESTNEK van veszteni valója Nem adja fel védekező taktikáját Nagy lelkesedéssel mennek a piros-feketék a mai küzdelembe — A Sporthírlap tudósítójától — A Kispestet még pénteken is csapatösszeállítási gondok foglal­koztatták. Ezekről Révész Miklós dr. főpénztáros a következőket mondotta: — A sportközönség körében az a­ tévhit alakult ki, hogy ezen a mérkőzésen a Kispestnek nincs veszteni valója. Nekünk igenis van veszteni valónk, mert mi benn akarunk m­aradni a kupában. Mi nem akarunk kockáztatni. A piros, fekete csapat a legnagyobb lelke­sedéssel megy a küzdelembe és egy játékosunk sem gondol arra, hogy — vagy-vagy__Biztonsági takti­kánkat ezen a mérkőzésen sem ad­juk fel. Csömört illetően a vezető­ségnek az volt az álláspontja, hogy túl könnyű emberrel ne indul­jon ebbe a küzdelembe. A játékos pályafutására sem volna kedvező egy esetleges „leégés”. Mindezeket egybevetve a nagyobb rutin alapján döntöttünk Monostori mellett. Csapatunk tehát a követ­kező: Gergő — Olajkár Onódi — Rátkai, Varga dr. Víg — Kin­cses, Monostori, Nemes, Déri, Serényi. Ez összeállítás mellett az is szól, hogy a jobbszárnyon cserét is hajthatunk végre. Kincsen gya­korlott összekötő. A csapat négy csatárral fog támadni, olyképpen, hogy összekötőink váltakozva haz­­zának (?). Ezt annál is inkább elárulhatjuk, mert az olaszok dolga, hogy kizilál­­ják, melyik összekötőnk akar hátul maradni.• A szombati mérkőzésen meg­jelenik a város egész vezetősége, élén Molnár József dr polgár­­mesterrel. A kormány több tagja is kilátásba helyezte megjelenését. Kispest városa és a Kispesti FC vezetősége pénteken délután ven­dégül látta az Ambrosiana együt­tesét, az egyik kispesti vendéglőbe könnyű uzsonnára. Megjelent az uzsonnán Molnár József dr. polgármester, Haller József dr. elnök, Potoczky Károly dr. és vitéz Simonfay Lajos dr. tanácsnokok, Somogyi József állo­másfőnök, valamint a városháza több tisztviselője és a Kispest FC teljes vezetősége. Molnár József dr. polgármes­­ter meleghangú beszédben köszöntötte Commendatore Brunit, az olasz csapat ve­zetőjét, aki meghatottan köszönte meg a szívélyes, magyaros vendéglátást. Haller József elnök magyar- és latin nyelvű beszédben üdvözölte a vendégeket s Ligeti Miklós szob­­rászműé­sz porcellánszobrát, Sul­­czer Vilmos, volt JT-elnök adomá­nyát nyújtotta át nekik. Az Ambrosiana nyolc óra körül tért vissza szállójába. A csapat ma délelőtt az olasz követnél tisz­teleg, délután a pályán öltözik és a mérkőzés után este fél kilenckor mezben száll vonatra a kelenföldi állomáson, még akkor is, ha eset­leg (Belgrádban)­ harmadik mér­kőzésre kerül a sor. LEGÚJABB! Budge győzött Wimbledonban — A Sporthirlap távirati jelentése —• Wimbledon, július 1. Budge (am.)— Austin (ang.) 6:1, 6:0, 6:3. Budge könnyen győzött. A férfipárosban a Henkel, Me­­taxa (ném.) kettős 7:5, 6:2, 6:4- re verte a jugoszláv Kukuljevics, Pallada párt, így a német kettős lesz az ellenfele a Budge, Maka párnak a döntőben.

Next