Sporthirlap, 1939. december (30. évfolyam, 93-101. szám)

1939-12-06 / 94. szám

Ara 12 fill. 1.20 k .. .(szlovák) 6 lei..... (román) 2*/a dinár (jugoszl.) 15 pfennig (német) P Vgnola orstetbae .. 1.5« fr. Olaszországban .... 1— 1. Amerikában .............. I & SnőtiselésS éra negyedévre: Belföldre .............. «.» P Éasakamerikába oo«a P Egyéb fölföldre .... 3.S* P A magy­ar labdarúgás karácsonyfája Karácsony hetében ünnepélyes keretek között fogják az MLSz vadászutcai székházának udvarán felállítani a magyar labdarúgás első karácsonyfáját. Magát a kará­csonyfát az északi kerület fogja be­küldeni a visszatért Kárpátaljáról. Sziki pénteken elkezdi az edzéseit !Az Újpest csapata tegnap délután egészen könnyű erőnléti edzést tar­tott. Zsengelléren és Csücsön kívül Joós is hiányzott az edzésre. A hátvéd a nyakát fájlalja és ezért maradt távol. Állítólag a szegedi mérkőzésen rosszul esett és ekkor ütötte meg a nyakát. Csak tornagyakorlatok és egy ke­vés labdázás szerepelt a műsoron. Minden játékos azt csinált, amit akart.­­•­ A megerőltető szegedi mérkő­­zés után nincs értelme annak, hogy­­ erősebb edzést tartsunk a fiúkkal — mondotta Mészáros edző. A csapat ma kétkapus edzést tart az UTE-vel. A betegségéből felépült Szűcs pénteken elkezdi edzéseit. Termé­szetesen csak egészen könnyen fog dolgozni, nehogy ez visszaesést okozzon nála. Az őszi idény folya­mán már aligha számíthat rá a ve­zetőség. Majd tavasszal..­.­­ — Zsengellér — két bot segítsé­gével — már egészen rendesen jár. A fájdalmai is elmúltak már és nemsokára lekerül a kötés a lábá­ról.. Bevilacqua ezredes:­­ — Nagy szeretettel várjuk a magyar tornászokat! A magyar—olasz tornászviadal december 17-én kerül sorra Milanó­ban. Az olaszok nagyszabású előké­születeket folytatnak a versenyre. Bevilacqua ezredes, az olasz torna­szövetség elnöke a MATESz-hez in­tézett szép levelében többek között azt írja, hogy az olasz tornászok nagy szeretettel várják a magyar tornasport képviselőit és teljes mér­tékben­ igyekeznek viszonozni azt a magyaros vendégszeretetet, melyet az elmúlt év végén Budapesten él­veztek. A magyar—olasz sportbarátság erős szálainak továbbszövésére a magyar csapattal elutazik Prém Lóránd dr., az OTT ügyvezető al­­elnöke és Szukováthy Imre dr., a MOTESz elnöke is. (Siiertes annak, ők ! — De rossz színben vagy! Beteg vagy ! — Dehogy. Fogyasztok. — Miért ! —. Könnyebben jutok be a Műegye­temen a Budapest-ökölvívóbajnoksá­­gokra. MTK-pálya Hungária közégkárat December 10-én vasárap délután fél 2 órakor Hungária—Törekvés Nemzeti Bajnoki mérkőzés előtte fél 12 órakor Szürketaxi—Haladás Nemzeti Bajnoki mérkőzés Fábián József lesz a miniszteri biztos állandó helyettese Nem mondott le megbízatásáról Gidófalvy dr. Gidófalvy Pál dr., az MLSz mi­niszteri biztosa Fábián Józsefet, az NB ügyvezetőjét nevezte ki állandó helyettesének. A miniszteri biztos helyettesének kijelölésére azért volt szükség, hogy ne történjék fenn­akadás az ügyvitelben a téli idény­ben sem, akkor, amikor majd a mi­niszteri biztost magán-, illetve pol­gári ügyeinek végzése jobban el­foglalja s amikor nem szentelhet annyi időt az MLSz részére, mint gyuyuuyuyuMUMWuyuuuuMyM* eddig tette. Állandó összeköttetés­ben marad azonban a labdarúgás­sal ez alatt az idő alatt is, nincs te­hát szó arról, hogy lemondjon.. V­idék és Főváros­ ­A magyar labdarúgás motorja mellett most vidéki irányítók áll­nak. A csendesebb ütemű vidéki életből jöttek a fővárosba s bi­zony úgy álltak oda a kattogó és ki-kihagyó motor mellé, hogy alig volt mellettük valaki. A nagy egyedüllétben is volt azonban hi­tük, akaraterejük és most, hogy a gépezet simán és jó úton halad előre, kezdenek már felfigyelni rájuk. Ilyen „vidéki“ Gálffy And­rás, a JT országos főtitkára is. Őt kerestük fel, hogy elmondja nekünk, miképp látja a fővárosi és a vidéki labdarúgás közötti kü­lönbséget és mik­ volnának azok az elképzelései, amelyek a fővá­rosi, kétségkívül most magasabb szinthez, közelebb hozhatnák a vidéki labdarúgást. Gálffy And­rást nem lepi meg a kérdés. Csak egy cigarettára kell rágyújtania és már beszél is.­ — A fővárosi és vidéki egyesületek között a különbséget elsősorban abban látom, — mondja a főtitkár — hogy a vidéki egyesületek között szélesebbek az ellentétek Néhol egészséges, néhol azonban érrészség­­tel­en vetélkedésből sokszor olyan útra te­relődnek az ellentétek, amelyek bizony nem raciffálják a ma­­yar labdarúgás elő­menetelét- A súrlódások azonban nem ross­zakaratúak. Nagy-nagy lelkesedésből fakadnak. És a vidékiek jobban tudnak lelkesedni, mint a fővárosiak. Az egyesületük iránti rajongásukban mindenre képesek s így, sajnos, sokszor elveszítik azt a magasabb nézőpontot, amelyből nézniük kellene, hogy valóban használnak-e az egyetemes magyar sportéletnek. Az úgynevezett tár­gyilagosság körül vannak bajok vidéken. Ezt azonban kiküszöbölni szinte lehetet­lenség. Vidéken sokkal jobban odanőnek az egyesületekhez az emberek. Kisebbek az anyagi lehetőségek is,­ mint a fővárosban, kevesebb­ a közönség is és valahogy családiasabb a légkör egy-egy vidéki egyesület körül, mint mondjuk a budapesti, vagy n­agyobb vidéki városok egyesületeiben. — A labdarúgást irányító szövetségek dolga lesz most, hogy ezeket a 60 módoso­kat csökkentsék. — A fővárosi és vidéki közönség közötti különbségről szólva sajnálattal kell megállapítanom­, hogy a vidéki kör­zönség bizony­ még nem emelkedett arra a színvonalra, mint a fővárosi. Személyes tapasztalatom ez. Néhány vidéki város­ban voltam most és ha­ nem­ is a nagy tömeg, de egy-két durva hang most is akad. És ezek mindig a játékvezetőkben látják a vereség okát. Minden reményünk megvan, azonban arra,­ hogy ez a kirívó, durva hang is elnémul rövidesen a vidéki pá­­lyákon.­­ A vidéki játékosok, különösen azok, akik az NB csapatokban játszanak, semmiben sem különböznek a fővárosi játékosoktól. Nemcsak a tudásra értem ezt (a bajnoki táblázat igazolja ezt a megállapításomat), de viselkedésben és sportszerűségben is teljesen egyenrangúak a budapestiekkel. —■ A játékvezető kérdés nagy probléma. A vidéki játékvezetők eddig alig jutottak szóhoz a fővárosban. A ha­ladás ezen a téren máris nagy. Az eddigi állapotokhoz arányítva 123 százalékkal több vidéki játékvezető szerepelt az új Irányítás alatt Buda­pesten, mint a múltban. NB mérkőzést öt, NBB mérkőzést négy vidéki játékvezető vezetett Pesten. Sajnos, itt az a helyzet, hogy évek mulasztását nem lehet egyszerre pó­tolni. A vidéki játékvezetők el voltak zárva a­ fővárostól és a nagy mérkőzések légkörétől. Ehhez pedig hozzá kell edződ­niük. Mindenesetre idő kell hozzá. Egyéb­ként a vidéki játékvezetőknek, a fővárosi színvonalra emelése érdekében mindent el­követünk. A csiszoló munka már megin­dult. És kettőzött mértékben fogjuk foly­tatni a téli szünet alatt. A tehetséges és arra érdemet­ szerzett vidéki játékvezetők szóhoz fognak jutni tavasszal. .. A vidék sérelmez, még most is bizonyos dolgokat. Nemcsak az egyesüle­tek, de a játékvezetők is. A labdarúgás mostani, vezetői bebizonyították eddig is, hogy a vidéki labdarúgást fontos ténye­zőnek tartják a magyar labdarúgósport újjáépítése során. Ezt a vidéknek is látnia kell és azt is, hogy azok a sérelmek­ és kívánságok, amelyeket ők jogosnak tarta­nak, a felsőbb vezetés szempontjából nem mindig valósíthatók meg. Vagyis nem lehet mindig egyoldalúan elbí­rálni bizonyos intézkedéseket, még ha azok esetleg visszautasítások is. Ezt azért tartom fontosnak, mert néhol még most is vannak elégedetlenkedő han­gok és ezt bizonyítja néhány vidéki vezető is. Ezek egyszerre szeretnének minden bajra gyógyszert követelni. Már­­­pedig nagy és kis, problémák alapos megoldásá­hoz is sok minden, közöttük idő is kell. A korszerű rövidtávfutó, Simpson szerint A „töretlen lendület"­ mint az atlétikai stílusok és edzés­­módszerek alakítója A­ Testnevelési Főiskola II. emeleti előadótermében hétfőn kezdődtek meg a MASz edzőképző-tan­folyamának előadá­sai. A terem zsúfolásig megtelt, a három­személyes padokban négyen, öten ültek, a fal mellett pótszékeken tanyáztak a későn jövők. A még későbben érkezettek ácsorogva hallgatták az előadásokat. Simpson a rajtolásról Simpson, a MASz amerikai edzője volt az első előadó. A rövid- és középtávfutás korszerű stílusáról és edzéséről beszélt. Előadását egy­ amerikás­ magyar hölgy igyekezett magyarra fordítani Több-ke­vesebb, de inkább kevesebb sikerrel. Te­kintve, hogy a hölgy bizony nem túlsá­gosan járatos az atlétika szövényes vilá­gában. Baj azért nem volt. Szó szerint fordította Simpson szavait és a hallgató­ság megértette. És ez a lényeg. Nézzük csak­, milyen érdekességeket mondott Simpson? Először a rajtolásról beszélt. — Érdekes — mondotta. — Itt Buda­pesten nagyon sokan szeretik a rajtlyu­kakat egészen közel ásni egymáshoz. Ez ■nem helyes. Az a jó, amikor a hátsó láb térde az elöl levő láb bokájánál van. Azután arról beszélt, hogy mindegy, melyik láb van elől a rajzolásnál. A két kar függőlegesen támaszkodjék a sala­kon, az ujjakon. Jó, ha lyukbaszálás előtt néhány mély légzést veszünk. Ez megnyugtatókig hat, több oxigénhez jut­tatja a szervezetet, lazít. Érdekeseket mondott az indulásról. — Az első lépés a­nnyi amerikai felfo­gás szerint aránylag hosszú legyen, — hangoztatta. — Nem olyan rövid, mint az itt szokásos. Hosszú legyen a lépés, de azért ne emelkedjünk fel. A karm­oz­­dulat ne legyen túlzott. Sem elől, ■sem hátul ne lendítsük fel nagyon a karun­kat. Az öklöket becsukva tartsuk. Ha egy-egy tanítványunk nyitott tenyérrel fut, csukassuk be vele a tenyerét, nését,­­főleg hidegben. Erre elsősorban növényi olajokat használjunk. Felhívta a figyelmet­ a testsúly rendszeres mérésé­re. A testsúly ingadozásából biztos kö­vetkeztetéseket vonhatunk le a formára vonatkozólag. Vadas Iván és a „töretlen lendület” A nagyo’ tetszéssel fogadott előadás után Vadas Iván állt az előadói asztal mögé. A stílusok és edzésmódszerek vál­tozásából, fejlődéséről beszélt. — Az alapelv­ek minden mozgásnál ugyanazok, mondhatnánk örökek — kezd­te előadását Vadas Iván, — csak a stí­lus változik. A legújabb stílusokat két szóval úgy jellemezhetnénk, ha azt mon­danánk rájuk, hogy a „töretlen lendü­­let” jegyében születtek. Ezt a töretlen lendület-stílust részlete­sen ismertette a futásban. Elmondotta, hogy ezt itt gördülő stílusú futásnak nevezhetnénk talán a legtalálóbban. En­­néll a futó nem nyújtja erőszakosan a lépést, hanem­­ szaporít! Nem lép any­­nyira maga elé, térdből nem dobja előre a lábát, maga alá lép, maga mögé tapos. A súlypontja nem ingadozik annyira fel­es lefelé, egyenletesen, simán fut így a futó. Lényeges, hogy a futó gyorsan elkapja a­­ lábát a talajról. Owens ezt úgy­ jel­en­ezte,­­ mintha forró láván futnék../* A. sok gyakorlás, a nem túl erős, de rengeteg edzés is a töretlen lendület je­gyében­ született. A bemelegítés például az utóbbi időben hihetetlen méreteket öl­zött! Ismertette Harbig és a többi német nyolc­százas bemelegítését. Általá­nos elképedésre kijelentette, hogy a né­­metek télen egy­ másfélórás bemelegí­téseket végeznek. (Istenem, mit szólnának ehhez labda­rúgóink!) Hideg időben olajozzuk magunkat ! Elmondotta még többek között, hogyan kell futni,­ beszélt a láb- és kartartásról, az előredőlésről. Felhívta a figyelmet ar­ra,­­hogy az oktató ne közelről, hanem legalább 30 méterről figyelje a rajtolást, így könnyebben észreveszi a hibákat, mint közelről. A vágtázók ne végezzenek sok merevítő guggolást, inkább izom­­nyújtó h­ajlításokat. A rajtolásnál, ami­kor felemelkedünk, belélegzünk, ne erő­sen, csak úgy közönségesen. Ezt 10—15 méterig tartjuk, utána ne is gondoljunk a lélegzésre. 10 méterrel a cél előtt is­mét belélegzünk és ezzel futjuk azután végig a távot. Amerikában­ naponta edzenek a vágta­­sók, főleg az előkészületek idején. A ver­senyek idején négyszer he­ten kint. Az első versenyig legalább négyheti rendsze­res előkészület szükséges, hatheti­g ajánlatosabb. Részletes edzésterveket adott a vágtázók edzésére. Azután a 800-asok mozgásáról beszélt, ismertette a 400 és 800 méteres futók edzéstervét. Ajánlotta a versenyzők olajjal való béke­ Vá teázás — hóban!. — A téli edzés átalakulása is a „tö­retlen lendület**­elméletét igazolja hangsúlyozta. — Azelőtt télen semmit sem csináltak a versenyzők. Legjobb esetben táncoltak. Most? A németek például éppen annyit dolgoznak, akár nyáron Csak kevesebbet versenyeznek, tehát nem jár a munka annyi idegfára­dással. Télen, hóban, például vágtázó­edzéseket is tartanak! Ettől azután mindenki elámult. A töretlen lendület igazolására fel­hozta még Vadas a guruló stílusú ma­gasugrást, a dobásoknál történő­ gyors átváltást és legvégül a rúdugrást. Az amerikai rúdugrók egész éven át meg­szakítás nélkül ugrálnak, versenyeznek! Előadása végén a rajt­gerendáról, a SZERDA 1939 december 6 XXX. évf. 94. szám. Megjelenik: szerdán és szombaton Szerkesztőség ég kiadóhiva­tal: Budapest VIII. Bökrc Szilárd-utca 4. sz. III. em. Telefon: Szerkesztőség. .... 1—­15—re Kiadóhivatal (csak délután II óráig): ................. 1-333­71 Levélcím: Budapest 1 3. Postafi hír: 5? ! gyaloglásról, a maratoni futásról, a váltó­futásokról és a 3000 méteres akadály­­versenyről, stílusáról és edzéséről be­szélt. Befejezésül felhívta a figyelmet a versenyek rendezésére. — Az atlétika a versenyzésen áll, vagy bukik, — mondotta emelt hangon Le­hetőleg minden vasárnap rendezzünk valamilyen versenyt, foglalkoztassuk­­ at­létáinkat. Tartsunk sok toborsó-versenyt. A versenyeken nem is fontos a díjazás, a verseny a lényeg! Tapasztalatból tu­dom, hogy csak akarat kell, erős akarat és­­ csaknem minden sikerül, amit a­z ember maga elé kitűz! Ez történt az edzők­épző tanfolyam első napjának délelőttjén. Jó munka volt! résen nem ment nekem legjobban a já- LEGÚJABB! A prágaiak közölték Pestre jövő csapatuk névsorát A BKE vezetőségét tegnap este értesítette Prágából a POLTC ve­zetősége, hogy a csapatuk csütörtö­kön este érkezik, 11 játékossal. E tizenegy: Franc­­ini, Pácalt, Sv. Franc, Robertin Róbert, Drobny, Robertin Karél, Prehal, Tryzek, Kalaus, Kratochvil és Tozicka csa­patkapitány. A prágaiak valószínű­leg a következő felállításban fog­nak játszani: Franc Ilic­­— Pácait, Sv, Franc —­ Robertin Róbert, Drobny, Tozicka. Cseresor: Rober­tin Karél, Preha­l és Tryzek. A két tartalék pedig: Kalaus és Kratoch­­­vil. Ebben a csapatban három nagy­válogatott is játszik (Pácalt, Drob­ny és Tozicka). Közülük kétségtelen Drobny kép­viseli a legnagyobb játékerőt, ő volt az egyetlen európai­­ játékos, aki Kanadának gólt tudott ütni a tavalyi világbajnokságon , Zürich­ben. Megemlítjük még, hogy Drobny kitűnő teniszező is, mert már ját­szott a cseh DC-csapatban is. Sizert teszta út?... •— Ugyan hol, Adorján? — A BTK­ berkeiben. Hat ökölvívójuk van alkalmazva a csepeli gyárban s ez a­­ nagy elkeseredés oka. — Most már el is tűnhet, Adorján. Úgy látszik, a sok eső meg ártott ma­gának. Lágyul az agya. Mert azért csak nem keseredhetik el valaki, ha a ver­senyzőinek munkája is van . Hát nem is azért, Szerkesztő úr! Dehát a gyárban azt mondották a hat ökölvívónak, nem bánják ugyan, hogy ők a BTK-ban versenyeznek, dehát mégis .. . Furcsa lenne, ha a csapat­bajnokságban .... ugyebár tetszik ér­teni?... Hát ezért keseredtek el nagyon a­ BTK-ban. Speciális ifjúsági és bajnok*reeHOKI- és SÍFELSZERELÉSEK STREisE SPORT SZAK­ÜZL­­ETÉBEN V., gr. Tisza István­ u. 16 (Bi­vány-UI.sarok) Tel.: 1-807-62-

Next