Stella 5. (1930)
1930 / 1-2. szám - Tass Antal: A babelsbergi csillagvizsgáló-intézet
V. évfolyam, 1930. 1—2. szám. STELLA NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENŐ FOLYÓIRAT CSILLAGÁSZATI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE KIADJA A STELLA CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET mint a SVÁBHEGYI CSILLAGVIZSGÁLÓINTÉZET BARÁTAINAK TÁRSULATA A BABELSBERGI CSILLAGVIZSGÁLÓ INTÉZET. Nemcsak Németországnak, hanem egész Európának jelenleg legjobban berendezett csillagvizsgálója a berlini tudományegyetemnek a jelen század második évtizedében Neubabelsbergben felépült új obszervatóriuma, amely imponálóan hatalmas arányaival a modern amerikai csillagvizsgálókra emlékeztet. De nemcsak amerikai hatás nyilvánul meg a neubabelsbergi csillagvizsgáló tervének elgondolásában, hanem némi orosz hatás is, hiszen az intézet megszervezője a pulkovói csillagvizsgáló tervezőjének, a német származású Struve Vilmosnak az unokája. Struve Vilmost az igazgatói székben fia, Struve Ottó követte, aki egy félszázadon át volt tagja a pulkovói csillagvizsgálónak, amely alatta az apja által szerzett magas tudományos nívóját nemcsak megtartotta, hanem jelentékenyen tovább is fejlődött. III. Sándor cár, mikor Struve Ottó 1889-ben nyugalomba vonult, ennek Hermann fiát óhajtotta az igazgatói állásra kinevezni. Struve Hermann azonban kitért a megtiszteltetés elől, mivel attól tartott, hogy a nagy intézet adminisztrációjával járó lekötöttség tudományos működését veszélyeztetné. Mint «idősebb csillagász» maradt meg az intézet kötelékében, azonban a féktelenné vált pánszláv agitáció miatt 1895-ben elfogadta a königsbergi egyetemhez történt meghívását. Itt 1904-ig működött, amikor a berlini tudományegyetemhez hívták meg a csillagászat tanárának és az egyetemi csillagvizsgáló igazgatójának. Az 1832-ben alapított berlini egyetemi csillagvizsgáló 1835-ben. 1 Források : A babelsbergi csillagvizsgáló kiadványai és működési jelentései. 2 W. Struve (1793—1864) 1813-ban a dorpati csillagvizsgáló igazgatója, melyet elsőrangú intézetté fejlesztett ki. A kettős csillagok megfigyelése terén szerzett magának nagy érdemeket. 1839-ben vette át a Szentpétervár melletti Pulkovóban létesíteni tervezett csillagvizsgáló igazgatását, mely vezetése alatt Európa legnagyobb csillagvizsgálójává nőtte ki magát. Az orosz birodalom fokmérési munkálatait is ő irányította. 3 O. Struve (1819—1905) munkálatai az asztrometria terén mozognak, munkásságának fősúlya szintén a kettős csillagokra esik. 4 Ez a rang megfelel az úgynevezett főobszervatori állásnak.