Sürgöny, 1861. január (1. évfolyam, 1-26. szám)
1861-01-01 / 1. szám
zétoszlott A városban lengedeznek a nemzeti blogok A legszebb egyetértés és rend uralkodik. Vidéki levelek. Hajdu-Böszöörmény, dec. 24. 1860. Hajdú-Böszörményi lakos Kis Varga János hajdúkerületi küldöttképen lévén e napokban H.Szobiszlóia a választók összeírására rendelve, küldetése czéljával egybehangzónak gondolta egy minden jó emberek által kedvelt, igazságszerető, részrehajlatlan és kiztóra törekvő érdemes egyénnek, egykor hajdúböszörményi, most ér mihályfalvai jegyző Szente Bálint urnak rágalmazását. Azt hirdető ugyanis Kis Varga János ur H.Szoboszlón, hogy Szente Bálint ur hajdúböszörményi jegyzői állomásáról valamely rész cselekedet miatt kicsapatott. A dolog valódi állását mind Kis Varga ur, mind azok, kiknek ily alávaló rágalmak terjesztése érdekükben áll, igen jól tudják. Nem nekik tehát, — mert velök nincs beszédem, — hanem azoknak, kik e részben nem bírnak tiszta tudomással, jelenthetem, hogy Szente Bálint úr semmiképen nem csapatott ki h. böszörményi jegyzői állomásából, hanem a hajdúböszörményi községi vagyonok felöl kötelessége szerint számadást sürgetvén az e vagyonokat szabáltalanul, jogtalanul és számadás nélkül kezelőktől, és e miatt mind a visszaélők, mind az ezekkel egyetértésben állt járási és megyei volt hivatalnokoktól üldöztetvén, és minden kigondolható módon háborgattatván, könnyen elképzelhető undorból lemondott hivataláról. Erre azon hallatlanul gyáva határozat hozatott, hogy a lemondás nem fogadtatik el, hanem a lemondó elmozdíttatik hivatalától, mivel fellebbvalói iránt engedetlen. A sérelmes határzat fellebbeztetett, és az elmozdítást kegyetlen és bosszúálló határozat felsőbb helyen megsemmisíttetett, annak világos elismeréséül,hogy Szente Bálint uron méltatlanság követtetett el, és ugyanő és mihályfalvai jegyzővé lett kinevezve. Felette érdekes azonban tudni, miben állt legyen ama hivatalosan úgynevezett „engedetlenség.“ Az főleg következőkben állt: 1) Szente Bálint úr, tilalom ellenére is nem szűnt meg sürgetni a számadásokat mindvégig. 2. Tilalom ellenére kimondta, hogy üdvtelen dolog lesz az árvák pénzét Debreczenbe szállítani. 3. Kijelenté, hogy nézete szerint igazságtalan dolog, azon katonaköteles ifjak helyett, kik a diószegi és derecskei járásból elszöktek, hajdúböszörményi ifjakat állítani be a hadseregbe. 4. Kimondá, hogy nyomorult eljárásnak tartja az 1857. évbeni népszámlálási biztos azon tettét, hogy pénzre büntetett néhány szegény lakost azért, mert a megjelenéssel kissé elkéstek; mialatt másoknak, kik jószágaik számát valóban hamisan adták elő, ugyanazon biztos még csak szólani sem mert, vagy nem akart. Ha hely és idő engedné, én — ki 4 évig szolgáltam Szente Bálint úr mellett, — még sok hasonló „engedetlenségeket“ tudnék fölhozni, melyekbe Sz. B. úr esett; de úgy vélem, hogy a fölsorolt tények már magukban is elegendő bizonyság arra nézve, hogy a pártatlanul ítélő nagyközönség elismerje, miszerint Szente Bálint úr bizonyára azok közé tartozik, kik a lefolyt szenvedésteljes 11 esztendő alatt önfeláldozásuk által, és azáltal, hogy nem féltek az igazat bátran kimondani a közjó érdekében még akkor sem, midőn az veszélylyel járt, fényesen igazolták valódi értelembeni hazafiságukat, kikről joggal elmondhatni, hogy az ő multjuk dicsteljes mártírság, kik ennélfogva az örök igazság szerint méltók arra, hogy illő jutalmat vegyenek kiszenvedett kínjaikért Kis Varga úr kényszerít, hogy nyilvánvalóvá tegyem, mikép részakaratú rágalmak szórására azon tudat ösztönzi őt, hogy ő is azok közül való, kik számadásra lesznek vonandók. A nép pedig mai napiglan is keserűen emlékezik, hogy épen az ő atyja volt az, ki az adópénzt elköltvén, az elköltött vagy talán osztályra bocsátott pénz a népen másodízben is megvétetett. Én lennék első, ki kárhoztatnám Szente Bálint urat, ha pártolná az ilyen dolgokat. Az egymással szoros vérségi viszonyban állott elöljárók, kiket a bukott rendszer teremtett és tartott fenn, a nép által folyó hó 15-én letétettek és az 1848-ik évi tanács és képviselőség állíttatott helyre. A város erélyes ügyvéde Sillye Gábor ura számadások előadatását kivánta. Szente Bálint úr épen ezért üldöztetett, avvagy rosz cselekedet-e tehát az ? ítélje meg a nagy közönség, legközelebb a sanyargatott böszörményi hajdu-nép, és a többi testvér városok népe. Póka István, városi tanácsnok. Rárzksvl, dec. 22. Jól értesültektől szerzett tudomás szerint a ráczkevi járásra nézve egy bizottmány neveztetett ki, mely a hivatal képes egyéneket összeírni, s a jövő 1861. évi január 5-én megtartandó tisztujitás alkalmával előterjeszteni van megbízva. Ezen bizottmány f. hó 22-én Pomázon ül össze, s az oda meghívott községi képviselők meghallgatása után szerkesztendi egybe a hivatalképes egyének névsorát. Ráczkevi városból Gózon István képviselő úr hivatott meg az említett régből megtartandó tanácskozmányra. Ő azonban itthon maradt, hanem összeírta a hivatalképes egyéneket, s toldalékul oda függesztette némely mostani hivatalnokok névjegyzékét is, hihetőleg czifránál czifrább észrevételek s túlbuzgó fölvilágositások és ismertetések kíséretében s azt a bizottmánynak lovas expressus által megküldötte; ámbár Gózon István ur lehet rationabilis gazda, szabómesterségét is értheti, azután a közbizalmat is (már a milyent?) bírhatja, mégis minden fölszólítás vagy figyelmeztetés nélkül az illetők részéről nem állott jogában a mostani tisztviselők névjegyzékét a bizottmány elé terjeszteni , s azoknak képességüket netalán bírálgatni, mert akár mihez érthet, de attól, hogy egy hivatalnok képességét megbírálja, igen távol esett. Amt e részben tett, nem volt többé ildomosság, s nem volt joga tenni már csak azért sem, mert az átalánosan hangoztatott nézeteket tekintve, a mostani tisztviselők, kik az ideiglenes 11 évi kormányrendszer szerint működtek, ez átalakulási korszakban, hol csak alkotmányos elvekkel bővelkedő egyének tartatnak hivatalképeseknek, haza- és népboldogítóknak, korántsem akarják magukat tolakodóknak nézetni. Hanem béketűréssel elvárják, mig a közbizalom irányukban nyilvánulni fog. — Nem szándékom elősorolni, hány jó hazafi, mennyi jól begyakorlott hivatalnok szorittatik le az említett nézet által a működési térről, — nem szándékom fejtegetni a közigazgatás és igazságszolgáltatásnál fölmerülendő hátrányokat, mit a leendő új tisztviselők begyakorlása , elhelyezkedése közt ásító hosszú idő fog előidézni, s mind a kormányzási rendszerre, mind egyesek érdekeire nézve károsan és elkedvetlenitőleg hátul, zsebre rakom mindazon gunyoros életeket, mik a mostani tisztviselők ellen hángoztatnak, mintha égbekiáltólag hanyag, tevéketlen, tapasztalatlan, igazságtalan, s tudja isten, még milyenek lettek volna; nem is említem az alkotmányos rendszer idejében tapasztalt hibákat, mikor a rab hat évig a megye börtönében ült, anélkül, hogy kihallgattatott volna; nem említem a perlekedési eljárások hosszadalmas tekervényes, és bizony sokszor lelkiismeretlenséggel megbélyegzett mivoltát, mert hiszen mindezen bajokon segíteni lehet. Csak azon meggondolatlan firkálása némely zöldfára kapaszkodóknak zavarja föl az ember vérét, mely a mostani hivatalnokok ellen hrányoztatik a nélkül, hogy számot vetnének, s párvonalt húznának régi hibáink és mostani hiányaink között. — Ki merem mondani azt is, hogy lesznek a megválasztandó hivatalnokok közt olyanok, kik a 11 éves rendszer alatt hivatalokért kérelmeztek, de mint nem használhatók nem alkalmaztattak s most néktek érdemül tulajdonittatik, hogy tűrtek, szenvedtek, a magánérdekeiket az alkotmányos elvnek föláldozták. Ezek után tekintve a sajátságos viszonyokat, melyek különösen a magyar tisztviselőket azon helyzetbe szorították, hol a renden túlcsapongó buzgalom őket hazaárulóknak szereti bélyegezni, és saját hazájukban, melyet mégis nagyon szeretnek, üldözéseknek vannak kitve, igen ajánlandó lenne, ha a nép mostani fogalom szerinti bizalmát biró tehetségek minden igyekezetüket és jó indulatukat fölhasználnák arra, hogy a kedélyeket egyensúlyozzák, s az átalakulás nagy munkáját higgadt vérrel keresztülvinni törekedjenek. Kevesen vagyunk mi magyarok, ne legyünk egymás ellenségei, ne viszálkodjunk, s támogassuk egyesült erővel a haza hajóját, melyet még eddig mindig csak a belvillongás s meghasonlás ördögei czipeltek az örvénybe. Ocsovai, külföld. —i. (Legújabbak szemléje.) Ami hónapokkal ezelőtt előremondva volt, úgy látszik küszöbön áll. A dolgok Olaszországban annyira értek, hogy a bekövetkezendő kitörést gr. Cavour lapja, az „Opinione“ már előre jelzi. Czikkének távirati kivonatát ide iktatjuk „Anépsa ministerium magatartásának már meg kelle győznie Európát arról, hogy Olaszország el van tökélve, megfontolva előre haladni és semminemű, a nagy hatalmak részéről aláírt jegyzőkönyv által nem hagyni magát hátralépésre indíttatni. A diplomatia néhány nap óta rendkívüli tevékenységben van, egyezkedés létesítése végett, de Olaszországra nézve nincs szó egyezkedésről , hanem a nemzeti megváltás művének bevégzéséről van szó. Victor Emánuel saját kormányát kockáztatja a nemzeti függetlenségért. Európa legszabadabb népének cabinetje felbátorítja azt, egy a diplomatia évkönyveiben példátlanul fontos okmány által. — Olaszország egysége csak erőszak által gátoltathatik meg. Olaszország el van tökélve a legvégsőig harczolni s minden lehető fegyvert fölhasználni ellensége ellen. — Ha legyőzetnék, Európa népei annak következtében kétségbe fognának esni a béke helyreállítása, s a kormányok saját biztonságuk iránt. Olaszország érzi saját erejét; a hatalmasságok szerződéseikre támaszkodva, tiltakozhatnak, de Olaszország nem tartja magát ezen szerződések által megkötöttnek, Olaszország most önmagának választott bírája.“ Ezen czikk mint látjuk, tökéletesen oly hangon van tartva, hogy azt bízvást hadüzenet előn ernökének lehet tekintenünk. Gr. Cavour, a beteg ministerelnök, kinek állítólag csak legközelebb kelle eret vágni, telivérűségének nagyon is eleven új bizonyságát adja , nem csak hogy harczolni akar, hanem harczolni akar egész Európa ellen, hahogy ez az olasz mozgalom útjába akarna állni. Hogy mi idézte elő gr. Covournak ezen talán a vártnál korábban történt kifakadását, ez szintén kitűnik a czikkből. A turini kabinetnek tudomása van, hogy a diplomatia megfeszíté erejét, miszerint az Európa békéjét megzavaró piemonti törekvéseknek gátat vessen, s hogy a diplomatia ezen tevékenysége egy jegyzőkönyv szerkesztése felé van irányozva, mely nem lehet az olasz egységnek kedvező, miután az „Opinione“ arról előre mondja, hogy Piemont nem fog annak engedelmeskedni.Az is kitűnik e czikkből, hogy e hatalmak közé csupán Anglia nincs beleértve, Francziaországot máris Olaszország ellenei közé számítja. Ez utóbbinak megváltozott magatartása különösen két irányban tűnik ki. Szinte minden kételyen fölül áll ugyanis, hogy az éjszaki hatalmak előterjesztése Párisban nem maradt hatás nélkül. A franczia kormány azóta vonakodik, a hajóhadnak Gaeta előtt parancsot adni az elutazásra. A legújabb távirati sürgöny ugyan egy nápolyi hírről tesz említést, mely szerint a franczia hajóhad már is eltávozott volna , azonban a „K. Ztg.“ rendesen jól értesült levelezője szerint Victor Emanuel épen azért megy előbb mint hívék vissza Turinba, mert Páriából Vimercautól nagyon nem kedvező tudósítások érkeztek, s ezért igen lehetséges,hogy a király visszaérkezte után azonnal gr. Arese küldetik külön missióra Parisba. A másik irányban, melyre nézve a franczia kormány, úgy látszik, megváltoztatta magatartását, a velencei kérdésre vonatkozik. Párisban erre nézve tárgyalások folytak Anglia és Francziaország közt, de hogy ezek eredményhez nem bírtak jutni, mutatja az, hogy Grandguillot a „Constitutionnel“-ben még most sem hozta a megoldási módot, holott ezt már négy nap előtt megígérte. Lord John Russell az „Ősz. Ztg.“ londoni levelezője szerint épen nincs megelégedve III. Napóleon politikájával, épen nem bír annak szökéseivel tisztába jönni. Állítólag már ismételve tett kérdést Párisban, várjon Bécsben tehet-e javaslatot a pénzkárpótlás iránt, de még mindig kitérő választ kapott. Ha most mindezeket egybevetjük az „Opinione“ kifakadásával, úgy valószínűséget kell látnunk az említett levelező azon állításában , hogy Olaszország unificatiója a francziák uralkodójának nem tetszik. Egy uj nagyhatalom a földközi tengeren épen nem illik az ő számításaiba, ki úgy mint előde a földközi tengert mindig franczia tónak tekinté. Oly államnak alakulása, mely vele keleten szembe szállhat s Afrikában árthat, nem tartozhatik tervei közé. Az, hogy ezen franczia nézetek most határozottabban lépnek föl mint ekkorig, idézheté elő aztán gr. Cavournak ezen elszánt kifakadását: Olaszország egysége csak erőszak által gátoltathatik meg; Olaszország erejének öntudatával bir; a hatalmak szerződéseikre támaszkodva, írhatnak alá tiltakozásokat, de Olaszország, mely önmagának ura lett , nem lévén ama szerződések által kötve, nem is fog ama tiltakozásokra hallgatni, hanem a végsőig harczolni. Míg Turinban ily harczias hangulat lép napvilágra, addig Párisban a békés eszméket tolják előtérbe. A „K. Z.“ levelezője szerint az új évi beszéd azok visszatükrözése lesz. Többek közt szándéka volna a császárnak jelenteni, hogy Berlin és Páris közt a kereskedelmi szerződést illető tárgyalások annyira fejlődtek már, miszerint annak létrejöttén többé nem lehet kételkedni; szintúgy a Belgium és Francziaország közti elemű tárgyalások kedvező sikeréről is történnék említés a beszédben. A porosz országgyűlés f. január 14-én gyűl egybe. Ez a jelen viszonyok közt nagyobb fontossággal bír mint máskor. A velenczei kérdés t. i. Németországot is mélyen érdekli s Poroszországnak végre határoznia kellene azon magatartás iránt, melyet az irányában elfoglalni szándékozik. A porosz kamrák nyilatkozata e részben irányt adó lehetend. Egyébiránt a porosz országgyűlés a legújabb választások folytán egy eddig csak egy személy által képviselt elemnek nagyobb tevékenységét tapasztalandja keblében. A demokrat pártot ekkorig csupán Berg képviselő, most ez Waldeck főtörvényszéki tanácsos megválasztása által ritka erélyű társat nyert, úgy hogy ők ketten egyesülve nem egyszer forrásba hozhatandják a porosz képviselők, főleg a jobbközép vérét. Gr. Teleky László ügye mind bécsi lapok mind különösen a „Nat. Zig“ hallomása szerint diplomatiai fejtegetésekre fog szolgáltatni, vagy már szolgáltatott alkalmat és tárgyat Némelyek szerint Thouveneljegyzéket intézett a bécsi vagy a szász kormányhoz ez nincs tudva; mások szerint Metternichggel értekeztek ez ügyben. Mi állíthatni hiszszük, hogy erre vonatkozólag semmi diplomatiai lépés sem történt, de emlékeztetünk egyszersmind azon minapi bécsi levelezésünkre , mely azon alapos reményt fejezé ki, hogy ezen ügy engesztelékeny módon fog elintéztetni, káruk megtérítése végett. Ezzel öszhangzóllag jelentik miszerint több britt hadihajók küldettek a mexikói vizekre oly czélból, hogy Angolország jogos követeléseinek hatályt szerezzenek. FRANCZIAORSZÁG. A „Menteur“ közli a Chinivali szerződés szövegét soros bárónak több sürgönyeit, melyek a békekötés szertartásainak részleteit hozzák. A „Constitutionnel“ egy a szerkesztőség titkár által aláírt czikkben felhatalmazottnak nyilvánítja magát a „Times“ azon közlésének megczáfolására, mintha a ministeri tanács azon kérdés iránt tanácskozott volna, ha vájjon meg kellene-e akasztani egy bírói cselekmény hatását. Ugyanezen lap Mircsak egy levelét közli, melyben ez a török kölcsönzei aláírás meghosszabbítását jelenti és constatkrozza, hogy az aláírt részvények számára 120, 620 ra megy. A tengerészeti minister parancsából Toulonban egy fregát tartatik készen, melyen Pelissier tábornagy újév felé Algírba fog indulni. A törvényhozótestület febr. 4-én s a senatus csak néhány nappal előbb fog összehivatni. Az „Indépbeige“ párisi levelezője egyelőre alaptalannak nyilvánítja a „Nationalités" által közlött azon hírt, mintha a Piemont s Francziaország közti hivatalos diplomatiai viszonyok legközelebb helyre fogván állani. Thouvenel a turini követi állomásra lenne kijelölve s a külügyministerségben Laity által fogna sziváltatni. TÖRÖKORSZÁG, dec. 19. Tefik-effendinek pénzügyministerré kineveztetése általában kedvezőleg fogadtatott, amennyiben ő az európai pénzügyi bizottmányban megpróbált képességet tanúsított. A tizedek bérbeadásának eltörlése, az államadósság megszilárdítása, s a vámtarifa átvizsgálása már tárgyalás alá vétettek. A Szulinán lefoglalt hajóknak Szardinia számárai visszaadatása után, jelenleg szilárdul ragaszkodik a kutatási joghoz, a hadidugáruk szállításának gyanújában álló hajók irányában. A két kormány e tárgy iránt folyvást heves jegyzékeket vált. — „Levant Herald" a kölcsön első részletének megérkezését jelenti.— Ugyanezen lap szintúgy a protestánsok mint a katholicusok érdekében, a syriai franczia megszállás meghosszabbítását követeli. Egyébiránt Syriában, mint a „Pays“nak Beirutból dec. 14-ről írják, általában nyugalom uralkodik. Fuad pasa működése teljes dicséretet érdemel. ANGOLORSZÁG: A mexikói állampapírok birtokosait, kiktől — mint tudjuk —egy millió dollár raboltatott el a mexikói brit követségi helyiségből, Russell lord írásban biztosítá az iránt, hogy az angol kormány kellő intézkedéseket teend BÉCSI B Ö R ZE december 29-kén, 1860 Adott Tatár tott ár 140.25 94.080Lombard-velenczei.................... 500 frank Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. Osztrák Lloyd .........................100 ft pp. 139 75 93.— 78 — Váltók (devisek). Három hónapra. Augsburg 100 d. német ft (SoftOOVokr^S'/o^o London 10 font sterling. (100 ft 231'/^ kr.) 6 „ 123.50 144 30 123.75 144.40 Pénznemek. Orosz imperiale........................................... A nemzeti kölcsön papír szelvényei • • Porosz pénztári utalvány............................. 6.80! 11.27 11.48! 43 2.12 | 13'/, Adott Tar-Állampapírok. ártott ár 5° 0-os nemzeti kölcsön.................... 100 frt 73.75 74. 5°/0-os metalliques............................. 100 frt 60.50 61 — 47.%-os . ............................. 100 frt 52 50 63.Földtehermentesitési kötvények. 5°/p-os magyarországi................... 100 frt 63.-64.-5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 60.50 61.— 5%-08 erdélyi.................................. 100 frt 59.25 59.75 Velenczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 86.86.50 Részvények. Nemzeti bank (ex div.) . . 718.—720Hitelintézet 20() frt . 158.80159.— Alsó-auszria esc. bank 500 frt . . 545.—548.Duna-gőzhajózási társulat 600 frt dp 378.—381.Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 frt 130.—140.Budapesti lanezhid 500 frt. pp. . . 380.—385.Éjszaki vasút . . Ausztr.államvaspálya Nyugati vasút................................... Pardubitzi vasút . Tiszai vasút Déli vaspálya 10% (ex div.) .... Károly Lajos vaspálya (ex div.) Gracz-Köflachi .... . . . N. Szombati 1-fő kibocsátás . . N. szombati 2-ik kibocsátás . . Adott ár Tartott ár 1950— 278.50 175.75 105.- 147.— 182.— 149.75 116. — 20. 60 — 1952— 279.- 176.25 106.— 147.- 185.— 150.25 112.— 22 — 64.Záloglevelek. A n. bank 6 ív 5%-os . . 1 no ft r » „ 10 áv 5%-OS . . ! 100 ft » n * sorsolh. 5% .... 100 ft n n r 12 hó 5% ..... 100 ft A n. bank-sors. 5n/0....................ioo ft A galicziai föld. hitelintéz. 4ya%-os 100 ft pp. pp. pp. Pi., t. é. pp. 100.-' 97.25 87.50 99.50 83.50 84.— 100 50 97.75 88.- 100.— 84- 85.— Adott Tar Állam es magan sorsjegyek. ártott ár 1839-diki sorsolással . . . . . 100 frt 95 — 96 — 1854-diki ... . . 100 frt 85.50 86.— 1860-diki . ... . . 100 frt 82.25 82.75 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira . • • 16 75 17.— A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a. e. 108 —108.50 Trieszti db............................... . 100 ft pp. 110 -111.— Duna-gőzhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. 94.50 95.50 Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 35.75 36.25 Eszterházy............................. 40 ft pp. 85.50 8. 50 Salm .................................. 40 ft pp. 38.38.50 Pélsir.................................. 40 ft pp. 36.50 37.— Clary ................................... St. Genois............................. 40 ft pp. 40 ft pp. 34.50 37 - 35.— 37.50 Windischgrätz.................... 20.25 20.75 Waldstein.............................. 26. 26.50 Keglevicb.............................. 14.50 15. - Elsőbbségi kötvények. Államvasp................................. 145.50146.— Táviratok. Turin, dec. 28. A senatus egy a kormány által hozzá intézendő nyilatkozat végett mára összehivatott. — A jövő héten minden, Anconában levő ágyunaszádok Gaetába mennek. — Dec. 29. Az „Opinione“ azt állítja, hogy II. Ferencz király néhány nap óta egy spanyol fregaton tölti az éjét s minden reggel Gaetába tér viszsza. (?) — A királyné Gaetát véglegesen elhagyta. — A Farini lelépésérel hir elsietett volt. Bologna, dec. 28. A királ 30-án fog ide érkezni. — A „Monitoré“ panaszt emel az általánosan uralkodó biztonság hiánya iránt. Berlin, dec. 30. Az országgyűlés most hivatalosan jan. 14-re hivatott össze. A „Sürgöny“ magántáviratai. Paris, dec. 30. este. A „Patrie“ azt állítja, hogy Francziaország Austriához Velenczére vonatkozólag, semmi közvetlen vagy követett javaslatot sem intézett. Nápoly, dec. 28. Azon hír szárnyal, hogy a franczia hajóhad Gaetát elhagyta, olasz hajók mennek oda. Gaeta, dec. 26. A bombázás nagy pusztításokat okoz. Nápoly, dec. 30. Aranczia hajóhad még Gaeta előtt áll. Minden tartományban egy nemzetor-zászlóalj u mozgósittatik. — Toskana autonómiáját megsemmisitő rendelet váratik. (Besikletett). Csak nálam kapható. A hitelintézeti sorsjegyek jan. 2-án leendő húzására olyszerű társasjátékot rendeztem, hogy 50, 25, 20, 10, és 5 különböző sorsjegyekre lehet játszani, és így lehetséges egy húzásban több fényerőre szert tenni. Como-Rente-sorsjegyekre is rendeztem társasjátékokat, úgy hogy minden társaságra egy fényerőnek kell jutnia. Herzberg S. Pest, a nagyhid- és bécsi utczák sarkán. Színházi előadások január 1. Nemzeti színház. Szigetvári vértanuk. Dráma 4 felvonásban. Pesti német színház. Gisela, oder: Die Willys. Romantisches Feen Ballet in zwei Akten von Cor ally. Der Zigeuner. Genrebild in einem Aufzng von Alois B e r 1 a. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, december 31-ről 600 Metalliques 61.50; Nemzeti kölcsön 73.80; bankrészvények 720.—; hitelintézeti részvények 156.60; augsburgi váltók 123.25; londoni váltók 144.— ; arany darabja 6.83. Dunavizíllás, dec. 31. 4, 3' O'" 0 fölött. Felelős szerkesztő : VF.RTF.IF.R.D.