Sürgöny, 1861. január (1. évfolyam, 1-26. szám)

1861-01-22 / 18. szám

Első évi folyam. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. 1-ső emelet. kiadó hivatal. Birátok-tere 7. szám, loblazint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban barát’a-tere 7. szám, földszint. 18. szám. — 1861. Kedd, januárius 22. Vidéken bérufentes levelekben, minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten, házhoz hordva. ft kr ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 50 Félévre 8 50 Egy hóra 2 — Vidékié, naponkint postán. ft kr ,’ft kr Egészévre 19 — Évnegyedre 50 Félévre 10 —Egyft,12 — HIVATALOS RÉSZ. Legfelsőbb királyi leirat Magyarország törvényhatóságaiból : „Első Ferenci József, Isten kegyelméből austriai Császár, Magyar Cseh, Balics és Lodomér országok apátok, úgy Lombardia, Velencze és Illyria királya, Austria Főherczege stb. „Midőn ezelőtt 12 évvel birodalmunk országlását átvevénk, ezt,országaink belsejét pusztító polgári bábom s szinte minden államokat, sőt magát a birodalmat is veszélylyel fenyegető rázkódások kiszepette cselekvénk. „Az uralkodott szenvedélyek s ámítások, a részakaratuaknak zsarnoksága, a józanoknak pedig megriadása és tévedései s több szerencsétlen eseményeknek londzolata a bonyodalmaknak fegyver általi megoldását tevék szükségessé. „Nem vala szándékunk ezen szükségparancsolta erőhatalomnak megoldását országlásunk s a közállapotok maradandó alapjává tenni, csak azt akaránk, hogy birodalmunknak annyi nehéz áldozatokkal megvédett , biztosított érdekei ne kockáztassanak, birodalmunk végleges szervezésénél pedig mit sem óhajtunk élénkebben, mint hogy az őstörvényes intézmények,— amelyek iránti kegyelet érzetei különösen Magyarországunk népeinek szivében oly mélyen gyökerezvék — lehetőlg gyorsan és épen tartva állíttassanak vssza, a miben egyszersmind minden egyéb népeink is alkotmányszerű intézmények előkészítésének és megalapításának teljes biztosítékát fogják föllelhetni„Ezen föladások keresztülvitelére bocsátjuk ki múlt évi mindszent hó 20-kán kelt elhatározásunkat. „De béke, kiegyenlítés és kibékítés őszinte viszonzást, jóakaratot s egyenes közremunkálást, tartalék gondolatok és szenvedélyes túlhajtás nélkül igényelnek. „Ismertük és éretten megfontoltuk vala azon aggodalmakat, melyek a magyar alkotmányos intézmények egy részének, birodalmunk minden államjogi viszonyai végleges szabályozása előtti visszaállítása ellen léteztek, de ezek nem tartóztathattak minket vissza azoknak, nevezetesen a helyhatósági tevékenység terén is leendő újjá felélesztésétől, miután azon meggyőződést tápláltuk rala, hogy bizodalom bizodalmat szül s hogy nyílt szándék egy nemes indulatu és politikai érettségü nemzetnél, elismerő méltánylásra és becsületes támogatásra találand. „De várakozásaink nem egészen teljesültek. „Mérséklettel s engedékenységgel szemlélőnk a nyilvános élet első túlcsapongásait, a kor felingerült irányzatának, az indulatok elfojtott kitörésének s a régen nélkülözött köztevékenység fölhevüléseinek tulajdonítván azokat. „De most, midőn némely megyék a bizottmányok választásait arra használják föl, hogy azoknak tagjai közé egyéneket sorozzanak, kik birodalmunk fönállásának s uralkodási jogainknak kiengesztelhetetlen ellenei, kik külellenségeinkhez csatlakozva, országaink békéjét alattomos összeesküvésekkel és vakmerő lázításokkal veszélyeztetik; most, midőn az adórendszer jövő megállapítása körül elágazó nézetek tüzetes adómegtagadásra zsákmányoltatak ki, mi az állam anyagi segélyforrásait elapasztja, a nép fogalmait megzavarja és a közállapotokra oly feszült irányzatot kényszerit, melynek könnyelmű vagy álnok képviselői maguk is érezhetik, hogy azt a kormányhatalomnak tűrnie nem lehet; — most, midőn a legszükségesb átmeneti intézkedések, melyeket a személyes és vagyonbátorság s a magánviszonyoknak újabb bonyodalmaktól megoltalmazása tett nélkülözhetlenekké, türelmetlen sietséggel mellőztetni s fölforgattatni szándékoltalak; — midőn egyes megyék, a közbátorság fönntartásának ürügye alatt a nemzetőrséget, a köznép terheltetésével fölállítani s fölfegyverezni készülnek ; — midőn a megyebeli tisztviselők fizetéseinek szervezésénél kormányszékeinknek kellő befolyása egészen mellőztetik és midőn egynémely megyék magukat, törvényszerű hivatásukról megfelejtkezve, minden kormányzati behatáson kívül helyeztetik, és egy — törvényes jogaik korlátain messze túlterjedő független állást követelve( már szinte minden államhatalmakat magukhoz ragadt), nem átallanak: — mellőzhetlen kötelességünknek tartjuk, az alkotmányos szabadságnak oly czélokra, melyek a jó rend fölbomlását idézvén elő, végkövetkezéseikben forradalomra vezetnek — való fölhasználását hátráltatni s ily merész tulcsapongásokat erélyesen gátolni. „Népeink bizodalmának, rendezett alkotmányszerű állapotok előállítása iránti szilárd szándékunkban meg kellene ingattatnia, ha ily törvénytelen merényleteket, melyeknek további fejlődése minden érvényes szabadságnak elenyésztét következteti, hosszabban tűrni tudnánk. „Változhatatlanul megmaradván múlt évi mindszent hó 20-án kijelentett szándékunknál, népeinknek, a nekik megígért alkotmányszerű kifejlődést biztosítani, s Magyarországunk irányában mind azt, mit ígértünk, megmásolhatatlanul megtartani, épen oly szilárdul vagyunk elhatározva a forradalomnak, akár nyíltan, akár álnokul,vagy törvényes alakba burkultan lépjen az föl, — egész hatalmunkkal ellentállani, — a miben, mint nem kételkedünk, minden jobbaknak igaz hazadézelmében támogatást találandunk, kik engedni nem fogják, hogy az újonnan fölébredt nyilvános élet békés kiegyenlítéseinek utján önzés vagy szenvedély szülte akadályok gördittessenek elé, s a kormányzó hatalom legszentebb kötelességeinek teljesítésében épen akkor anyagi erejére szorittassék, midőn azt csupán szellemi hatalmának szükséges támogatásául szeretné használni. „Midőn tehát ebbeli akaratunkat és figyelmeztetésünket Magyarországunk minden hatóságaival tudatjuk, — hivatkozva egyszersmind az 1790. 3. t. czikkre, melynek koronáztatásunkat rendelő részét önmagunk is minél előbb teljesíteni óhajtjuk, de melynek további tartalma Magyarország királyainak az alattvalói hűség minden kötelmeit megkoronáztatásukig is biztosítja, — rendeljük : „1. Hogy mindenütt, hol a birodalmunk határain kívül tartózkodó hűtlen és felségsértő, vagy oly egyének választattak bizottmányi tagokut, kik birodalmunk ellenségeihez szegődve, ellet,link s az állam ellen jelenleg is vétkes merényleteket terveznek, ezen választások sentmseknek és érvényteleneknek tekintessenek. „2. Megparancsoljuk, miszerint az egyenesadó behajtásának s közvetett adózásoknak megakadályoztatására irányzott mindennemű közvetlen vagy közvetett kísérletek vagy határozatok és bárminemű új adókivetések, szoros felelet terhe alatt mellőztessenek és minden efféle végzések rögtön megszűntettekén, foganatosításáról m. kir. helytartótanácsunknak haladéktalanul jelentés tétessék. „3. A jövő országgyűlési megállapodásig s illetőleg az országbírónk által teendő ideiglenes javaslatok fölötti intézkedésünkig, minden határozatokat érvényteleneknek nyilvánítunk, melyek a X. évi mind- Szent hó 20-án kelt elhatározásaink által ideiglen fönntartott törvénykezési intézkedések megszüntetésére, vagy tevékenységük megzsibbasztására irányozzák, utasítván egyszersmind az országban létező törvényszékeket, miként a még hatályban álló törvényeket és szabályokat az említett időszakig pontosan és lelkiismeretesen alkalmazzák, miután ezek az országnak és egyeseknek érdekében véglegesen csak rendes törvényhozási tárgyalás útján, nem pedig egyoldalú helyhatósági határozatok által változtathatók meg, a nélkül, hogy a jogi viszonyok föloldhatatlan bonyodalmakba ne sodortassanak. „4. Miután az 1848-as törvényeknek átvizsgálását s illetőleg módosítását, megszüntetését vagy megerősítését, úgy szinte azoknak m. évi mindszenthó 20-n kelt elhatározásainkkali kiegyenlítését, a folyó évi Szent György hó 2ára összehívandó országgyűlésére utasítottuk és azoknak tettleges életbeléptetése oly kérdésekkel függ össze, melyeknek egyoldalú , elhamarkodott megoldása, az elmúlt idő évfolyta alatt keletkezett s oltalmunkra számot tartó viszonyokat és érdekeket úgy Magyarországunkban, mint a többi tartományainkban, veszélyeztethetné s miután ezen törvényeknek hatálybaléptetésükkel összekapcsolt kérdéseknek elhatározása a legérettebb megfontolás és meghányás tárgya, mely sem egyeseket, sem egyes megyéket nem illethet, ennélfogva ezen törvények tettleges foganatosítása iránti kísérleteket szigorúan eltiltunk, s azokat legkomolyabb eszközökkel akadályoztatni rendeljük. „Ha a megyék részéről ezen meghagyások ellenében ellenszegülés tapasztaltatnék, a bizottmányi ülések be fognak tiltatni s maguk a bizottmányok fölfüggesztetni, vagy föloszlattatni, mi, a szükség úgy kívánván, anyagi hatalommal is foganatosítandó lészen. „Mindezen rendeleteink egyedül a népeink közjaváról gondoskodásunk kötelmei által tétetvén szükségesekké , a mennyiben atyáskodó legjobb szándékaikat újra meghiúsítva, s azokat folytonos ellenszegüléssel megakadályoztatva kellene sajnosan tapasztalnunk, — fájdalmunkra, a szigornak azon eszközéhez lennénk kénytelenek nyúlni, melyeket mellőzhetni önmagunknak legélénkebb vágya; s ha aztán ezek miatt az országgyűlésnek általunk legőszintébben óhajtott megnyitása ismét elhalasztótnék, mi által a legfontosabb s legsürgősb kérdéseknek nemcsak Magyarországunk, deegész birodalmunk érdekében fekvő megoldása, s az ősi alkotmánynak egész kiterjedésben visszaállítása újra sajnálandó késedelmet szenvedne. az ezen közkár s az innen következő számos és sokféle hátrányokért felelősséget nyugott öntudattal azokra hárítandjuk, kik a békés kiegyenlítésnek magasztos művét kéztakarva, vagy könnyelműleg megakadályoztatják. „Mélyen áthatva ezen rendelésünk komolyságától , teljesítjük uralkodói ama kötelességünket, miszerint a Mindenható akarata s örökösödési jogunk erejével reánk bizott ez országunkat újabb viharoktól megóvjuk, s támaszkodva az igazi bűnbarátoknak belátására, jogainkra s az egek áldására, bizalommal tekintünk azon pillanat bekövetkezésére, melyben legtisztább szándéku igyekezetünknek sikerét országunk kielégítésére és megnyugtatására dicső erdődünk szent koronájával biztosítva szemlélendhetjük. „Kikhez egyébiránt cs. kir. kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben, Ausztriában, Nagyboldogasszony hava 16-án 1861. Ferenci József s. k. B. Vay Miklós, m. k. Zsedényi Eduárd mk.u. TARCZA. Napi újdonságok. — Pestmegye a föntközlött felsőbb leirat alkalmából ma (f. hó 21 én) kisgyülést tartott. Az első alispán, Nyáry Pál fölolvasá a legf. leiratot, miszerint a kisgyülés kijelentse, váljon ama legi okmány iránti határozathozatal végett rendkívüli közgyűlés tartandó e; a gyűlés erre egyhangúan oda nyilatkozott, hogy a tárgy nem sürgetős, s hogy annak elintézése a különben is febr. 11-én egy bejövendő közgyűlés számára föntartandó (P- LI.) —Pest város központi bizottmányának f. hó 14-én tartott üléséből báró Prónay Gábor elnök és Ráth Károly jegyző aláírásával ellátott, a követválasztás és tisztujitás tárgyában a hirdetményét vették, mely falragaszokban is olvasható, s mely az 1848. XXIII. t. sz. 11. §-a értelmében a választások körüli intézkedéseket tartalmazza, kijelölvén egyszersmind az öt választókerületet, hol a beírásra i. é. február 11-től egész február 25-ig bezárólag jelentkezhetnek a választóképesek, éspedig az 1. kerületre nézve a városházán, a 2ikra, István főherczeghez czímzett fogadóban, a 3-ikra a vakok intézetében, 4-ikre a nemzeti múzeumban, az 5 ikre a köztelek épületében , hol az összeíró küldöttségek reggeli 9 órától déli 12 és délutáni 3 órától egész 6-ig folyvást együtt elendnek. A követválasztásra vonatkozó egyéb rendszabályok, valamint szintén a tisztújítás iránti további intézkedések utóbb fognak köztudomásra bocsáttatni. “ Budán az országház nagy termében folyó hó 19-én nyita meg Ráth Péter választási elnök a közgyűlést reggeli 9 órakor. Az előbbi közgyűlés jegyzőkönyve felolvasása után Házmán Ferencz s az öszszes számkivetésben élő hazánkfiai büntelen visszatérése iránti felirási javaslat jött szóba. A közgyűlésben több jeles szónok a felirás ellen emelt szót, s kifejtette nevezetesen, hogy midőn a legelső közgyűlésen az indítvány rögtönözve minden előleges értesítés nélkül létetett, a távollevő hazafiak iránt mutatkozó nagy lelkesedés mellett alig volt valakinek annyi bátorsága, hogy az ellen fel mert volna szólalni. Azóta azonban az indítvány higgadtabb megfontolása után a felirás nem látszik czélszerűnek, mert az 1848. törvények helyreálltával mint a M. O. 2. számában kifejtetett, nem leend senkinek kegyelemre szüksége; s miután kegyelmet csak bűnös kérhet, a közgyűlés pedig a haza függetlenségéért küzdött hazafiakat bűnösökül nem tekintheti, ennél fogva nem folyamodhatik kegyelemért, mivel ez által, ámbár hallgatag, a törvényes jogról mondana le. Ezen fejtegetések után határozatba ment a felírást elhalasztani s ezen kérdés elintézését, de akkor is és egyedül Házmán személyére vonatkozólag, a legközelebbi rendezett és új városi képviselőséghez utasítani. A tisztviselők megválasztása kerülvén szőnyegre— a közgyűlés az e tárgyban kiküldött választmány határozatát, miszerint a törvényszéki tárgyak ellátására szükséges hivatalnokok a többiekkel együtt egyszerre választassanak meg — magáévá téve, s elhatározó arra törekedni, — hogy a törvénykezés, mint a mostani municipiumok kiegészítő része, mentői előbb átvétessék. E tekintetből az igazságügy ellátására a városi főbiró, 4 tanácsnok, 1 fő- és 1 aljegyző fog megválasztatni — s azoknak már most utasításul adatott, hogy a tisztújitás megtartása után — az árvaügy-hivatal eltávolíttatván, az ott elnökösködő cs k. törvényszéki tanácsos — valamint a telekkönyvi hivatal is, azonnal átvétessenek. A tisztujitás megtartására folyó hó 29 he tűzetett ki, s igy Buda is rövid idő alatt a szervezett városok sorába lép. — Zárából, jan. 1- ről írják, hogy ott a spalatói podesta Sebenico, Spardona és a zárai községtanács több tagjai összejövetelt tartottak, mely alkalommal a horvát tervek elleni közös működésre határzák el magukat. Bécsbe küldöttséget indítandanak, ha lehet, az egész tartományból, de legalább Zala és Spalató kerületekből és pedig minél nagyobb számban. A küldöttség jan. 24 Triestbe érkezend. A „Carlin“ hotel megnyitása alkalmával testvérisülési fogadóban újabb összejövetel tartatván, ez alkalommal a lakoma is tartatott. 1 ‘ á 'M| * A pesti ügyvédek a törvénykezési viszonyok felett f. hó 19 én d. u. 4 órakor tanácskozmányt tartottak a város tanácstermében. Az értekezletet több ügyvéd megbizásából Surányi János úr hívta össze. A „M. 0 “ tudósítója Nyiri Jósa úr sajnálattal jelenti, hogy a tanácskozás semmi üdvös eredményre nem vezetett és hogy hasonló tanácskozásokból olyan többi nem várható. A nagy többség megmaradt a negatív téren és megelégedett kinyilatkoztatni , miképp elvárja azon férfiaktól, kik jelenleg Magyarországot tényleg kormányozzák, hogy minél előbb mind az anyagi, mind az alaki magyar törvények visszaállítását eszközleni fogják.- A kisebbség a mellett, hogy a felebbi részeket teljesen pártolta, részletekbe is kívánt bocsátkozni, és a néhány nap múlva megtartandó országbírói értekezletnek, némely vezérelvek kijelölésével mintegy irányt adni. A nevezett tursitó végül megjegyzi, hogy „nem átallja kimondani, a kép az egész tanácskozáson lényegesen meglátszott, hogy tizenegy év óta elszoktunk a parlamentáris formáktól.“ • * Pulyadij. Erdélyi rom. kath. püspök Haynad Lajos önméltósága 300 a. é. ftot adott az erdélyi múzeum rendelkezése alá a végett, hogy tűzze ki ez összeget pályadíjul annak, a ki Erdély történelmét a rómaiak uralma alatt, a fönnmaradt emlékek tekintetbe vételével legjobban megírja. A kitűzött dij mindenesetre kiadatik. A nem magyar nyelven irt pályamunkák magyar fordításban is beadandók. A munka legfölebb 10 nyomott ívre terjedhet, s a beküldés határideje 1862. martius 20-ka. * A megcsonkult és segélyre szorult volt honvédek gyámolitására több helyütt bizottmányok vannak alakulóban. Jászberényben a honvédbajtársak f. hó 12-dikén mintegy 30-an egybegyűlvén, a jászsági honvédtestület megalakulását kinyilatkoztatták. Ezen testület elhatározta, hogy irányeszméit magában foglaló fölhívását a kis- és nagykun bajtársaknak is megküldi.Egy akarattal kijelenti, hogy a f. hó 16 ára kitűzött megyeszervezési gyűlésben fejenkinti szólásszabadságot igénylő küldöttsége által is résztvenni óhajtván, hasonló részvétre a kis- és 1 1 nagykun bajtársakat is fölhívja. 15-kén a jászberényi tanácskozás tárgyául az általános testületté alakulás mikénti eszközlése tűzetett ki. * Sárossy Gyula kitűnő költőnk Budweisból tisztelői közörömére hazájába s illetőleg a fővárosba f. hó 20- án megérkezett. —Kalocsáról írják nekünk, hogy az ottani ujonan épült apácza-nevelő intézetten oly gondos ápolásban részesülnek a bentlakó leány növendékek, hogy közülök legközelebb tizenegy kis leánynak megfagyott a keze. (Érdemes volna a dolog valódiságát kipuhatolni és segíteni.) A kalocsai uj szolgabirónál legközelebb fáklyás zenével tisztelgett a kalocsai közönség. —A cs. k. hivatalok átvétele megkezdetett. " A kolozsvári nemz. szinház alaptőkéjét Kolozsvár városa tanácsi tisztviselők ára 649 ft 88 krral gyarapította. * Szathmártt Ábrás Károly szerkesztése alatt egy hetilap megindítása van tervben. * Összeütközés a délkeleti vaspályán. A Bécsiből f. hó 18 kán Pestre indult személyvonat Tóthmegyer és Érsek-Újvár állomások közt egy előttemenő tehervonatba ütközött, mely alkalommal a mozdony és a személyvonat több kocsija kiugrott ugyan a sínból, sérülések azonban nem történtek. Az utasok a Pestről Bécsbe menő személyvonatra voltak kénytelenek felülni és útjukat csak hat órai késedelem után folytathatták. * Halmaijából — mint a „P. N.“ értesül — mintegy 15 ifjú érkezett ide, kik tanulmányaikat az itteni egyetemen akarják végezni. Ugyanő szándékkal érkeztek Lengyelországból közelebbi időben lengyel ifjak — egy része gyalog tevén meg az utat. Számukat körülbelül 20-ra teszik. * A bécsi új operaház építésére 35 pályaterv érkezett be, ezek közt 33 tisztán építési terv. Mint a beküldés helyeiről kivehető a tervek nagyobbrészt austriai művészektől származnak, azonban érkezett Berlin, München, Pária és más helyekről is. A beküldött tervek jan. 21- től 31-ig a képzőművészetek akadémiájában közszemlére vannak kitéve. Országgyűlés egybehivása april 2dikára. A császári és apostoli királyi Felsége múlt évi October 20-kán kelt legfelsőbb kéziratában tett ígéretét mielőbb beváltani, s egyszersmind az ország törvényhatóságaiban nyilvánult közhajtást teljesíteni kívánván, — az esztergomi országos értekezlet eredményei iránt f. évi január 7-én kelt legfelsőbb határozványával az országgyűlésének Budán folyó évi áprilián leendő megnyitását legkegyelmesebben elrendelni s egyszersmind az ezen országgyűlésre küldendő követeknek választása iránt az 1848. V. törvényczikk alapján, az alább következő szabályokat megállapítani, Horvát- és Tótországoknak a magyar országgyűlésére való meghivatásukra nézve pedig legfelsőbb határozatának utólagos kibocsátását megígérni, I. évi január 9. 396. sz. alatt kelt legfelsőbb rendelet által e magyar királyi helytartó tanácsnak legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott, hogy ezen legmagasabb rendeletnek tütemi kihirdetése és foganatosítása iránt kellőkép intézkedjék, a kegyelmes királyi meghivó levelek szétküldése közelebb fogván következni. A jelen évi ápril 2-án Budán összehívandó legközelebbi országgyűlésre küldendő követeknek választására nézve az 1847 .-dik évi V. törvényczikk alapján Örgs apostoli királyi Felsége következendőket méltóztatott legkegyelmesebben elrendelni : 1. §. Mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal birtak , e jog gyakorlásában ezennel meghagytunk. Ezeken kivül 2. §. Az országnak és kapcsoló részeknek mindazon benszületett, vagy honosított, legalább 20 éves és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, a törvényesen bevett vallások tönbsége nélkül, választék : a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanácsosai ellátott községekben 300 o. for. értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig a fönnállott úrbér értelmében vett egy negyed telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak. b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral birnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Kik, habár a fennebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudósok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók azon választó kerületben, melyben állandó lakásuk van. e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fennebbi pontokban leírt képességgel nem birnak is. 3. §. Választható mindaz, ki választó, ha életének 24 évét betöltötte. 4. §. Az országnak követküldés végett választó kerületek e felosztása, a megyék, kerületek és sz. k. városok törvényhatósági területére és önállására nézve semmi változást nem okoz. 5. §. Fog pedig állani a képviselőház az alább kijelölt számú követekből, kik mindnyájan egyenlő szavazattal birandnak : A)Egyes községek által küldendő követek: 1. Ó-Arad küld ................................ 1 köv. 2. Beszterczebánya a hozzátartozandó bányász telepekkel ....1 3. Buda................................................2 4. Pest................................................5 5. Debreczen......................................3 6. Esztergom, az érseki s Szt-György és Szt.-Tamás városokkal . . .1 7. Fejérvár...........................................1 8. Győr városa ................................1 9. Kassa ...........................................1 10. Komárom ......................................1 11. Körmöcz...........................................1 12. Pécs................................................1 13. Pozson, Pozson-Váralljával . .2 14. Selmecz, Bélabányával ....1 15. Sopron városa................................1 16. Szabadka ......................................2 17. Szattmár-Németi...........................1 18. Szeged...........................................2 19. Temesvár ......................................1 20. Újvidék...........................................1 21. Zombor............................................1 22. Baja, István megyével ....1 23. N. Becskerek................................1 24. Békés városa .......1 25. Jászberény ........1 n 26. H.Böszörmény................................1 n 27. Csongrád városa ...........................1 .