Sürgöny, 1861. február (1. évfolyam, 27-49. szám)
1861-02-14 / 37. szám
szentesített s még mindig érvényben levő 48-ks törvényekhez szorosan ragaszkodik. Az elnök fölemlíté, miszerint a főispán is hozzáintézett levelében feliratot és nem tájékozásul az esztergomi és pestvárosi, s az utóbbit, mint szerkezetre nézve kiválóan diplomatikust ajánlá. A felirat szerkesztésével Bánffy J. főjegyző, Dedinszky J. fő , Kovács József alügyész és Babé Imre törv.széki bíró bízatván meg, az utóbbi által szerkesztett s a többi által jóváhagyott felirat másnap felolvastatván, csekély módosítással elfogadtatott. Olvastatott Magyarország hg.-primásának a megyéhez intézett levele, melynek tartalma az esztergomi felirattól különbözőnek találtatott. A megye válasziratában nyilatkozandik, miszerint e bgy valamint ezelőtt, úgy azután is, mint közvetítő a fejedelem és nemzet közt, magas állását a nemzet javára, különösen az ország alkotmányának egész teljébeni visszaállítására felhasználni méltóztassék. A helytartótanácsnak azon levele, melylyel kapcsolatban az országgyűlési keretek választása iránti legfelsőbbig kiadott szabályok közölteinek, nem kis vitára adott alkalmat, amennyiben a legfő rendelet a nyelvre, a kapcsolt részekre és az országgyűlésnek Budán tartandását illetőleg,a 48-ai törvényektől eltér. Ez iránt is felirat indítványoztatott, mire ázni, észrevétel tétetvén, hogy az országgyűlés közelegvén, a felirat csak időveszteség lenne: határoztatott,miszerint a 48-ki V. törvényczikkhez ragaszkodván, a követválasztásra vonatkozólag a szerint intézkedjünk, s a központi nagyszámú választmány azonnal meg is választatott, mely működését f. hó 16 án megkezdendő Makó városa főzi a taplót, hogy rendezett tanácsa legyen-e vagy nem; — végeztetett , hogy az ügy népszavazatra bocsáttassák A megyék levelei közt figyelmet ébresztett Varasdmegye horvát nyelven irt levele, melynek tartalmát a nagylaki r.k lelkész magyaráza meg röviden a gyűlésnek. miután Varasd megye a Magyarországgali testvéries egyesülést s a századokon át fennállott, de az absolutismus által szétszaggatott kapcsait ismét helyreállítani óhajtja, ebbéli nyilatkozata méltó örömmel fogadtatván, megéljeneztetett. Olvastattak Deák F., Lonovics érsek, Erdélyi Vazul püspök, és Teleki László gróf levelei, melyekben a bizottmány tagjaivá lett megválasztatásukat megköszönik. A katonakötelezettek házasságára nézve határoztatott, miszerint a régi törvény és szokás e részben is megtartassák. Jelentetett, hogy a megyei szükségletekre tízezer forint utalványoztatott. Az előfogatokról egy kis vita után abban jön a megállapodás, miszerint azok,a rendkívüli eseteket kivéve, eltöröltetnek, s a tisztviselők, általányuk lévén,az utazásról maguk gondoskodjanak. Csanád megye 2-ik közgyűlése a főispán távollétében Markovica Antal sö alispán elnöklete alatt tartatott. Nem hiába, higy sö alispánunk egyhangú közfelkiáltásai ültettetett székébe, de mondhatjuk, miszerint a megye ő benne szerencsés választást tett, mit e gyűlés alkalmával tapasztaltunk is. Sok függ attól, kint az elnöki székben, s 1-ső alispánunk elnöki székében nagyon is helyén volt. Minden fölmerült táigyházi velős nyilatkoznia dús tapasztalatot, részrehajlatlanságot, az igazság iránti szoros ragaszkodást, nyílt őszinteséget, tapintatot és Ügyességet, gyors és éles felfogást tüntetett fel. A hosszas szinteljes fogság megtörte ugyan testi, de nem lelki erejét. A penészes börtön néma falai közt megöszültek ugyan egészen s annál tisztesbekké lőnek hajfürtjei, de mint a hó alatt a növény, úgy az ő megfejérült fürtjei alatt az ész és felfogás fiatal erőben díszült. Szivének honfiéi tüze olyan, hogy attól a fiatal kebel is lángra gyűl. Minden szava vas-következetességet, szilárd jellemet , ernyedetlen hazafiságot s törhetlen lelket árul el. Szóval: e valódi élet magyar jellem. 1. 1. — Erdélyből. A szász városi községek bizalmi férfiainak Nagy-Szebenben, f. év jan. 31-én tartott gyűlésén 36 egyén jelent meg N.-Szeben, Brassó, Besztercze, Medgyes, Szász Sebes, Szászváros stb. részéről. Elnöknek felkiáltás utján a szebeni orator Schneider Frigyes választatott. Határoztatott, hogy a szász universitás viszontfelállítása iránt beadott petitiók mielőbbi figyelembevételét, s annak teljesítését egy a Felséghez beadandó kérvény által siettessék, egyszersmind a kérvény másolati közlése által ,,udvari kanczellár, báró Kemény értesittetvén, megkeressék, hogy e tárgybani támogatását Császár Őfelségénél ne vonja meg. Ezzel a gyűlés eloszlott. Febr. 1 sején, egyetlen tag meg nem jelentével, a többiek folytatták a tanácskozást, s egyhangúlag határoztatott, hogy minden szász város küldöttséget inditson Kolozsvárra, b. Kemény és gr. Mikónak szerencsekivánatukat megviendet. A Felséghez intézendő kérés szerkesztése kerülvén szőnyegre, határoztatik, hogy abban legyen kifejezve, miszerint „a szász főhivatalnokoknak a deczember 21-diki kézirat szerinti ideiglenes kinevezése törvénytelen, s kéretik, hogy azokat a comes utján választhassák.“ Febr. 3-án a Bécsbe indítandó küldöttségről minden v. község tanácskozzék, s határozatát küldje be a szebeni communitásnak. Indítványoztatik a szász ügyek központi vezetésének egyetértő eszközlése Szebenben. Ez is a községek elé terjesztendő tanácskozás végett. Itt vége volt a tanácskozmánynak. Segesvár városa nem vett részt a gyűlésben, mely e fölötti sajnálatát kifejezte, s határozatairól estaffetauter értesítette. Egyébiránt a segesvári communitás január 13 diki ülésében a fennebbiekre nézve hasonló határozatot hozott. (K. K.) Városi ügyek. — Győr, febr. 9. A f. hó 7 én folytatva tartott és 8 án be is végzett városi tisztújításnál a következő, eddig még nem közlött tisztviselők választottak: Számvevővé : Toskana Károly, volt számvevő. Levéltárnokká Visky József volt cs. k. megyetörvényszéki levéltárnok. Telekbiró Egerváry József telekbecslési segédbiztos. Gazdatiszt Frisehmatin Ignác* volt gazdatiszt. Főhadnagy Szanter Ferencz. Újvárosi hadnagy Potoczky Antal fertálymester. Nádorvárosi hadnagy Fildinger Gusztáv városi írnok. Szabadhegyi hadnagy Neubercz Ferencz volt csornai községjegyző. Főorvos Lumnitzer Károly volt városi főorvos, végre sebészszé Tóth Lajos. Vidéki levelek Székes-Fehérvár, február 10-én. Rendkívüli korszak rendkívüli eszméket szült mindenkor, s ha emezek terjesztőik által csak arra használtatnak fel, hogy ezek mint külszín alatt milliók érdekei veszélyeztetésével csupán önfelemelkedésükre szolgáljanak, nem rendkívüli hiánya talán örökre kipótolhatatlan kár fog-e bekövetkezni azokra, kik általuk játékszerül használtatnak fel. Ilyen korszaknak látszik a mienk is. Koránknak átalános hitágazatává látszik váltnak azon eszme hirdetése, hogy minden, mi történik, csak a népfelsőség érdekében történik ; — de váljon a kik különös áhitattal hagyják magukat.Az eszme által vaktában sodortatni, meggondolták-e azt, hogy Caesar meggyilkoltatása Antonius szólt, s hogy Caesar bubái eltakarittatásakor Antonius ékesszólás folytán épen maga a nép ragadt a Caesar alatti máglyából töszköt, melylyel az összeesküdtek házaira rohanva, elűzte őket Rómából, s csak Antonius maradt fenn teljhatalommal; — vagy meggondolták e ők azt, hogy 16-ik Lajos fejének elhullta után Robespierre emelte fel rettenetes fejét, — s hogy I-e Károly véres fejét Cromwell korlátlan hatalma követte nyomban. Szerencsétlen tulajdonsága a gyarló’emberi természetnek, hogy a múlt s jelen építményeit mindenkor kész könnyelműleg feláldozni a bizonytalan jövőért! Midőn egyáios emlékek emelkednek önkény- ,telenül lelkünkben, habár egészen összefüggetlenül, mégis némileg hasonlítani látszik az elmondott catastrófákhoz a napjainkban szeretett hazánkban átalánosan nyilatkozó azon eszme, hogy az új átalakulásban a bukottnak czimzett kormány által eddig tett s az adott nj által jóhiszeműőleg eszközlésbe vett minden intézkedések figyelembe sem veendők, s igy az adó behajtása is megtagadtatik. Ki fogja tagadni, hogy ez eszme nem rontotta le a meglevő építményt (a rendet) a bizonytalan jövőért akkor, midőn a régi adó megszüntetési eszme nálunk azt szülte, s ez igy lesz széles e hazában, hogy a polgármesternek falragaszokban kell könyörgenie a néphez azért, hogy ez legalább is a városi adót s a nála kinn levő magán haszonbéreket fizesse meg; ha a nép nem fog e felhívásra hajtani, vájjon mi teendő akkor ? — nem fognak a hatóságok oly eszközhe* nyúlni, mely — mitől az ég óvjon meg — a népnek édes mámorát csak azért pazlatandhatja el, hogy magát egy új részes részegségnek vesse romboló karjaiba. — Rósz mag rósz gyümölcsöt hoz. — Minden hiba önkeblében hordja gyakran irtóztató büntetését. De azért vigadunk. Ma tartatikugyanis a honvédsegélyező egyleti tánczvigalom , valamint egy városunkbeli előkelő polgár szép leánya menyegzője egy nemes ifjúval; ezt mgemlitjük, mert a jogegyenlőség jellegét hordja magán; nemes származású ifjú kézműves mester polgárleányát veszi nőül, de azért ifjú és szép a menyasszony is,vőlegény is,s egyaránt pénzes mindegyik. — A meghívott vendégkoszoruban dicséretes elfogulatlansággal a társadalom minden osztálya képviselve van; kivánunk a szép párnak boldog békés jövőt, s szép hazánkat díszítő igaz hazafi utódokat ! Szaltimar-Minirtl, febr. 7. A „Sürgöny“ eó 6-ről kiadott 19-ik számában „több polgár“aláírássalSzathmár-Németi város tisztújitásáról szóló czikk foglaltatik . Szathmár-Németi sz. kir. város közönsége közgyűlésiig kimondotta, hogy az említett czikkben fölhozott állítások valótlanok, hogy az egész eljárás helyesen és törvényesen történt, hogy a megválasztott tisztviselők a közbizalomra méltók s azt bírják is. Ez ellen nincs kifogásunk. De Sz. N. zárosa egyszersmind kötelességének véli fölhívni a szerkesztőséget, miszerint azon egyéneket , kiktől az érintett közlés származott, a továbbiak végett nevezze meg. -- (Sajnáljuk, de e kivonatot nem teljesíthetjük. Szerk.) K fi I f ö I d. —i. (Legújabbak szemléje). Hogy a szárd kormány mindenekelőtt belül a rendet helyreállítani, a Austriával egyelőre szoros békelábon kíván maradni, ennek bizonyságául fölhozzák azon helyzetet, melyben Olaszország katonai tekintetben létezik. Midőn a piemonti sereg Nápolyba bevonult, hírévé gr. Cavour Garibaldit, hogy az önkénytes csapatokat oszlassa föl, melynek eszközlése végett Cavour 16 milliót fordított az önkénytesek félévi teljes zsoldjának kifizetésére. Garibaldi azután a bombonista csapatokat, melyeknek belépni nem volt kedvük, nyugodtan haza engedé menni. Ekként történt, hogy egyszerre két hadsereg tűnt el: a nápolyi, melyre Garibaldi még bizton számitott, midőn a maga napi parancsban Róma és Velenczéről szólt, s Garibaldi serege, mely kettő együttvéve 150,000 embert tett ki. Következménye az lett, hogy egyik hadosztályt a másik után kell éjszakról lefelé indítani. Sonnaz Ibk az Abruzzókba ment, Cialdini tbk Gaeta előtt vert tábort, és hogy a Gaeta és Róma közti nagy piemontellenes mozgalomnak elejét vegyék, a Markokban s Lavoro földön 50 ezer ember jelenléte lett szükségessé. A helyzet tehát most az, hogy e pereiben éjszaki Olaszországban nem áll több 100 ezer harczosnál, mely számhoz egyébiránt hozzáadandó még 50 ezer mozgósított nemzetőr s 25 ezer útonszervezett nápolyi csapatok. Oly szám melyből az „Indep. beige“ következtethetni hiszi, hogy ha tavaszszal csakugyan mégis kitörne a bábom, az aligha fogna a Mincónál vivatni s aligha gr. Cavour tudtával és akaratával. Gr. Cavour egyébiránt ez utóbbi esetre vonatkozólag is úgy intézkedett, hogy Garibaldi régi önkénytesei ne ragadtathassanak egykönnyen a kormány czélzataival ellenkező tettekre. Mindenekelőtt újon szervezteti őket s négy hadosztályt képeztetett belőlük, melyek közöl egy Tttrr alatt Mondoviba, a másik Bixio alatt Vercekibe, a harmadik Medici alatt Biellába s a negyedik Cosenz alatt Astiba küldetett. Ezenfölül megerősítik, ami már korábban állítva volt, hogy Garibaldi volt tábornokai a Velencze miatti barez azonnali megkezdetésnek szüksége iránt nincsenek egy véleményen, s azért az „Ind.beige“ nem tartja lehetetlennek, hogy a garibaldista önkénytesek visszahivatása is, melyről a „Patric és a „Pays“ szólt , mely Garibaldi tervezett hadi vállalatának előjeléül vétetett, épen azon utonszervezési rendszabályokban találja indokát, melynek czélja ama hadi vállalat megelőzése. Egyébiránt a közfigyelem esereiben nem Velenczére, hanem Rómára van fordítva. Úgy hiszik, hogy Gaeta elbukása után a sz. atya világi tekintélyének s a franczia megszállásnak kérdésére kerülendő sor. ANGOLORSZÁG. Az alsóház febr. 8-diki ülésében Sir J. Fergusson a külügyi államtitkártól kérdé, ha vájjon a kormány kapott-e értesítéseket ama törvényszékre vonatkozólag, mely által azon drúz főnökök ítéltettek el, kik önkényt megadták magukat a török hatóságoknak. Ezenkívül kérdé, ha vájjon a kormány birtokában van-e az autó törvényszék számára szolgáltatott bizonyítékoknak, ha vájjon ezen egyének valóban halálra itéltettek-e, s ha vájjon ez esetben, az angol kormány szándékozik-e e tárgyban a portához előterjesztéseket intézni. A Szónok azt állítja, hogy a drúz főnökök, kik magukat föladták már előre el voltak ítélve , s hogy ha a lapok által közlött tények alaposak, azokból azt kell következtetnie, mikép a megtartott formaságok az igazságszolgáltatásnak pusztán látszatát képezik. Ez esetben ő jogos és eszélyes eljárásnak tartja, ha Angolország meggátolja ezen hősies érzelmű drúz főnökök kivégeztetését, kik — mint hiszi — nem vettek részt a történt gyilkosságokban , mivel különben Angolország bűnrészessé tenné magát az ártatlan vér kiontásában. Russell lord azt válaszolja, mikép az ezen ügyben eljárt törvényszék rendkívüli törvényszék volt ugyan , de ezért nem kevésbbé kellőleg volt megalakítva. Mindazáltal az angol kormány, a hozzá érkezett értesülések nyomán nem hiszi, hogy ezen drúzok méltányosan lettek volna elítélve. Azok ártatlanságát illetőleg, a kormány nem határozott ez iránt, mielőtt a periratokat látta volna. Ez utóbbi a portával egyezkedésre lépett az iránt, hogy azon esetre, ha ezen drúzok elítéltetnének, közölük egyik se végeztessék ki, mielőtt az európai hatalmak a periratokat megvizsgálták s a hozott ítéletet helybenhagyták volna. Szónok a török követtől azt kérté, hogyan történhetett az, hogy a syriai ügyek miatt elítélt összes törökök csupán száműzésre ítéltettek, míg a többiek kivégeztették; ezen tény magára vonván Dufferin lord figyelmét. Eziránt egyedül azon fölvilágosítást nyerhető meg, miszerint a török törvényhozás értelmében nem lehet halálra ítélni Törökország lakosait, a kérdéses tények miatt, H hozzátéve, mikép a maroniták s drúzok mint álliták, valóban heves gyűlöletet viselteink egymás irányában. A maroniták föl lévén fegyverkezve, a drúzok azt várják, hogy általuk meg fognak támadtatni. Másrészről a maroniták szintén megtámadástól féltek a drúzok részéről, s az ismeretes öldöklések a két népfajnak ezen kölcsönös gyűlöletéből eredtek. Erre két népfaj egymás iránti gyűlölete hevességének kimutatása végett szónok, Dufferin lord jelentése alapján fölhozza, miszerint Fuad pasa a különböző keresztény hitfelekezetek püspökeit megkérdezvén az iránt, hogy véleményük szerint, a tartomány ezen részében lakó 8000 férfi közöl hányat kellene kivégezni a történt öldöklések megbüntetéséül; a püspökök egy általuk aláíróiratban azt kívánták, hogy ama 8000 lakos közöl 4600 végeztessék ki . Fuad pasat a biztosok csak nagy bajjal tudták kieszközölni a püspököktől, hogy ez utóbbiak 1200 ra szállítsák le a kivégeztetni kívánt egyének számát. Az angol kormány s az európai hatalmasságok biztosai mindent elkövetendnek arra nézve, hogy szoros igazságszolgáltatás eszközöltessék, azonban a kormányzat természetes a népfajok közt létező érzületek tekintetéből a ház belátandja, hogy ezen ügy nem csekély nehézségekkel jár. A felsőház febr. 8-ai ülésében Norman by marqnis kijelenté, hogy legközelebb az Éjszakolaszországban történt legutóbbi választásokra hívándja föl a ház figyelmét. Szerinte nagy tévedés lenne azt képzelni, mintha azoknál az általános szavazatjog elve lett volna alkalmazva, amennyiben a választók száma Éjszakolaszországban, a népszámhoz képest végtelenül csekélyebb, mint valamely angol grófságban vagy városban. A porosz király mint az „Observer“ jelenti, a térdszalagrenddel fog földisziltetni, s egy magasrangu rendkívüli követ vivendi meg neki a rend diszteleit. — Az itteni hetilapok nigy megelégedésüket fejezik ki, a Vincke-féle módosítványnak a porosz kamrábani győzelme fölött. NÉMETORSZÁG. La Marmora tábornok, mint a „Posen. Ztg.“-nak Berlinbnől írják, azon meggyőződést viszi magával Tartuba, miszerint Poroszország, bármily nagy részvéttel kisérje is az olaszoknak nemzeti önállóságra s szabadelvű intézményekre való törekvését,nem fogna tétlen néző maradni, ha Németország határain ismét egy oly harcz ütne ki, mely a német szövetségi terület biztonságát s Európa súlyegyenét komolyan veszélyeztethetné. Másrészről Berlinben némi hitelre talált a szárd követnek azon állítása, miszerint az ő udvara a jelen viszonyok közt, a béke fönntartását Olaszország saját érdekeivel öszhangzónak találja. Egyébiránt valósan azon hir, miszerint La Marmora tábornok a szokásos szerencse-kivonatokon kívül, még fejedelmének egy sajátkezű iratát is hozá meg a porosz királyhoz. A hamburgi „Börsen- Halle“ levelezője a legbiztosabb kútfőből állítja, hogy Poroszország egyelőre nem ismerendi el az olasz királyságot. DÁNORSZÁG. — A „Berlingsche Tidende“ — mint egy Kopenhágából febr. 9-től kelt sürgöny jelenti — nagyon kétségesnek nyilvánítja a „Patrie“ azon közlését, mintha Dánország Frankfurtba egy biztost küldött volna , az egyezkedés létesítőfrancain törvényhozó gyűlés keblében, mint már jelentve volt, érdekes vitákat várnak ez ügyben, a senatus bizottmányában pedig máris megkezdettek azok, hol Napóleon leg állítólag nagy élénkséggel védte az olasz egységet a pápa érdekei ellen. Ezen viták nyomán valószínűleg nemsokára ki fognak derülni azon javaslatok, melyek czélja, e kérdésbe megoldást idézni elő. A franczia kormány, még e vitákat megelőzőleg, az özvéle- l ményben szándékozik fordulni,nyíltan kijelentvén, hogy mit tett és akar tenni a sz atyáért, s miből áll az, amit még tehet. Ezt, mint már tegnap mondok , a franczia kormány egy legközelebb megjelenendő röpiratban szándékozik tenni , mely állítólag ismét Lagnerroniére tolla alatt van Az „Independance beige“ hallomása szerint az ebben ajánlott megoldás abból állna, hogy az atya megtartaná a világi fejedelem czímét Olaszország által megszavazandó civiliistával, azonban Victor Emanuelre ruházná a lövicariusságot a sz szék régi birtokai fölött, kinek egyszersmind joga lenne Rómában udvart tartani s az olasz parlamentet egybehívni. Vájjon egészen helyesek-e ez adatok, még nem bizonyos, azonban annyi bizonyosnak látszik, hogy az eldöntés aryja közélgésének megkísérlése végett . Szerinte régebben indítványoztatott ugyan birtokok általi tárgyalás; ezen javaslat azonban elvettetett,— későbbi ilynemű lépésekről Kopenhágában mit sem tudnak. OLASZORSZÁG. Rómából f. bó 6-ról kelt tudósítások szerint, folyvást erős piemonti hadoszlopok nyomainak Udrián át Nápoly felé; egy részük már Perugiába érkezett. Rómában a piemonti bizottmány a polgárokat nyomtatott falragaszokban arra hivasill, hogy vegyenek részt a farsangban, a kielégítő tudósítások tekintetéből. Nápolyból szintén 6-ról kelt levelek szerint, Nóta, Avellino, s Ascoliban lázongások ütöttek ki. Wolkowsky herczeg Rómában betegen feküdvén, egy más orosz diplomata viendi meg Gaetába a királynak s a herczegeknek az orosz fehérsas-rend nagykeresztjét, azonban kételkednek róla, hogy oda eljuthasson. A gaetai várőrség — mint a turini hivatalos lapnak egy Mola di Gaetából 8 túl kelt sűrgönye jelenti, Cialdini tábornoktól a fegyverszünetnek 12 órávali meghosszabbítását kérte, hogy így az ellenséges ütegek által ledöntött várfal alá temetett élőket s hullákat onnan elszállíthassa. Cialdini tábornok ezenkívül fehérneműeket szadályokat is küldött a várbeli betegek számára, továbbá késznek nyilatkozott saját kórházaiba fölvenni 400 ellenséges sebesültet vagy beteget, kik nem találhatnak helyet a gaetai kórházakban. Két gőzös indult el 200 ily sebesültnek fölkeresése végett, midőn a tábornok arról értesülvén, hogy a nápolyiak a fegyverszünet alatt a rést kijaviták, tüstént félbeszakasztá a várrali közlekedést, kijelentvén, hogy többé semmi engedményt sem adan, s hogy másnap a tüzelést újra megkezdendő A piemonti ministeri válságra vonatkozólag — mint az „Indep. belge“-nek Tarinból f. hó 4-ről írják, — Minghetti belügyminiszer legközelebb szintén beadandja lemondását, hihetőleg azon okból, mivel az általa fölavatni szándéklott új közigazgatási rendszer nem nyerte meg a ministerelnök helyeslését. Ratazzinak tétettek ajánlatok a belügyi tárcza átvétele iránt, azonban még nagy nehézségeket kellene legyőzni a Cavour s Ratazzi közti viszály megszüntetése végett. A többi ministerek is mindnyájan követendik az eddig lemondottak példáját, úgy hogy a jelen kabinet tagjai közöl csupán Cavours talán még Cassinis igazságügyminister fogna megmaradni. Pénzügyminiszerül Pepolit emlegetik. La Marmora tábornoknak Berlinben visszaérkezését nagy türelmetlenséggel várták; a tábornok küldetésének eredménye iránt a vélemények megoszolvák. Brassier de St. Simon gróf, a brini porosz követ, 3-án nyújta át meghitelező iratait; azt állítják, hogy ezen szertartás elég hidegen ment végbe. Siciliában a ministeri válság úgy látszik be van végezve ,Torrearsakész kormányon maradni mindaddig, míg lelépése nem fogja többé megalsztani az új közigazgatás folyamát TÖRÖKORSZÁG. A Syriából érkezett legújabb tudósítások szerint Da maszkusban az újabb felkelést küszöbön állónak lárták . Beaufort tábornok intézkedéseket tett arra nézve, hogy ezen város fé így hadtestet küldhessen. A damaszkusi franczia consul Abdel-Kader által arról értesittetett, hogy a drúzok közt nagy izgatottság uralkodik , hogy az egész H a urán fegyvert fogni készül s hogy ott szent háborút akarnak hirdetni. A Reuter-féle ügynökségnek Konstantinápolyból s.bó - jól kelt tudósításai szerint a porta folyvást ellenzi a syriai franczia megszállás tovább tartását .Galaczban a kereskedelmi válság folyvást tart. Táviratok: Turin, febr. 12. A hivatalos lapok Pelissiernek Ciadinihoz intézett , külföldi lapokban közzétett levelét koholmánynak nyilvánítják, s hozzáteszik, hogy Cialdini sohasem levelezett Polissierrel. Ma az „Opinione“ így ír. Miután a választások eredménye a kormány politikáját biztosító, a ministérium a különböző alkotmányos pártok kibékítése végett határozó, R a taz z i t kamraelnöke jelölni ki. Az utóbbi, miután előbb barátjaival tanácskozott,késznek nyilatkozott ezen álomás elfogadására. A „Sürgöny“ magántávirata. Berlin, febr. 12. Azt beszélik, hogy Austria és Poroszország a syriai kérdésben az oroszfranczia nénit mellett vannak; a megszállás meghosszabbítása kimondatott, a conferentia ezen álláspontból fog ragaszkodni. Fiume, febr. 12. Fiume kerületével együtt a bánnak egy tegnapi távirata folytán ostromát lapátba helyeztetett. Fiume megye közgyűlés 19-a veendi kezdetét. Turin, febr. 13. Cialdini tábornok és Gaeta parancsnoka vegyes bizottmányt neveztek ki, a capitulatio feltételeinek megállapítására Milano, febr. 13. A „Perseveranza“nak Nápolyból febr. 12-ről írják : Az alkudozások megkezdése óta a tüzelés Gaeta ellen gyengébb. Cialdini tábornok Depens római követségattachenek megengedte Gaetába menni, hogy Eugenia császárné saját kéziratú levelét a királynénak kézbesíthesse. Színházi előadás február 14. Nemzeti színház. Férj az ajtó előtt. Opera 1 felvonásban. Ő nem féltékeny. Vígjáték 1 felvonásban. Pesti német színház. Alessandro Stradella: Romantische Oper in 3 Anflagen von W. Friedrich Távirati tudósítás a bécsi börzéről, február 13-ról : 6% Metalliques 66.-; Német kölcsön 76.80; bankrészvények 741.10; hitelintézeti részvények 166.20; augeburgi váltók 131.— ; londoni váltók 145. - ; arany darabja 6.90. Dunavízállás: febr. 13. 10' 9' 0'' 0 fölött. Felelős szerkesztő : VÉRTES FERNŐ.