Sürgöny, 1861. február (1. évfolyam, 27-49. szám)

1861-02-14 / 37. szám

szentesített s még mindig érvényben levő 48-ks törvé­nyekhez szorosan ragaszkodik. Az elnök fölemlíté, mi­szerint a főispán is hozzáintézett levelében feliratot és nem­ tájékozásul az esztergomi és pestvárosi, s az utóbbit, mint szerkezetre nézve kiválóan diplomatikust ajánlá. A felirat szerkesztésével Bán­ffy J. főjegyző, Dedinszky J. fő , Kovács József alügyés­z és Babé Imre törv.széki bíró bízatván meg, az utóbbi által szerkesz­tett s a többi által jóváhagyott felirat másnap felol­vastatván, csekély módosítással elfogadtatott. Olvastatott Magyarország hg.-primásának a me­gyéhez intézett levele, melynek tartalma az esztergo­mi felirattól különbözőnek találtatott. A megye válasz­iratában nyilatkozandik, miszerint e bgy valamint ez­előtt, úgy azután is, mint közvetítő a fejedelem és nemzet közt, magas állását a nemzet javára, kü­lönösen az ország alkotmányának egész teljébeni visszaállítá­sára felhasználni méltóztassék. A helytartótanácsnak azon levele, melylyel kap­csolatban az országgyűlési keretek választása iránti legfelsőbbig kiadott szabályok közölteinek, nem kis vitára­ adott alkalmat, a­mennyiben a legfő rendelet a nyelvre, a kapcsolt részekre és az országgyűlésnek Budán tartandását illetőleg,a 48-ai törvényektől eltér. Ez iránt is felirat indítványoztatott, mire ázni, észrevé­tel tétetvén, hogy az országgyűlés közelegvén, a fel­irat csak időveszteség lenne: határoztatott,miszerint a 48-ki V. törvényczikkhez ragaszkodván, a követválasz­tásra vonatkozólag a szerint intézkedjünk, s a köz­ponti nagyszámú választmány azonnal meg is válasz­tatott, mely működését f. hó 16 án megkezdendő Makó városa főzi a taplót, hogy rendezett taná­csa legyen-e vagy nem; — végeztetett , hogy az ügy népszavazatra bocsáttassák A megyék levelei közt figyelmet ébresztett Va­­rasdmegye horvát nyelven irt levele, melynek tartal­mát a nagy­laki r.­k lelkész magyaráza meg röviden a gyűlésnek.­­ miután Varasd megye a Magyarország­­gali testvéries egyesülést s a századokon át fennállott, de az absolutismus által szétszaggatott kapcsait ismét helyreállítani óhajtja, ebbéli nyilatkozata méltó öröm­mel fogadtatván, megéljeneztetett. Olvastattak Deák F., Lonovics érsek, Erdélyi Vazul pü­spök, és Teleki László gróf levelei, melyek­ben a bizottmány tagjaivá lett megválasztatásukat meg­köszönik. A katonakötelezettek házasságára nézve hatá­­roztatott, miszerint a régi törvény és szokás e részben is megtartassák. Jelentetett, hogy a megyei szü­kségle­tekre tíz­ezer forint utalványoztatott. Az előfogatokról egy kis vita után abban jön a megállapodás, miszerint azok,a rendkívüli eseteket ki­véve, eltöröltetnek, s a tisztviselők, általányuk lévén,az utazásról maguk gondoskodjanak. Csanád megye 2-ik közgyűlése a főispán távol­­létében Markovica Antal­­ sö alispán elnöklete alatt tartatott. Nem hiába, higy­­ sö alispánunk egyhangú közfelkiáltá­sai ültettetett székébe, de mondhatjuk, miszerint a megye ő benne szerencsés választást tett, mit e gyűlés alkalmával tapasztaltunk is. Sok fü­gg attól, ki­nt az elnöki székben, s 1-ső alispánunk elnöki székében nagyon is helyén volt. Minden fölmerült táigyházi velős nyilatkoznia dús tapasztalatot, rész­­rehajlatlanságot, az igazság iránti szoros ragaszkodást, nyílt őszinteséget, tapintatot és Ügyességet, gyors és éles felfogást tüntetett fel. A hosszas s­zinteljes fogság megtörte ugyan testi, de nem lelki erejét. A penészes börtön néma falai közt megöszültek ugyan egészen s annál tisztesbekké lőnek hajfürtjei, de mint a hó alatt a növény, úgy az ő megfejérült fürtjei alatt az ész és fel­fogás fiatal erőben díszült. Szivének honfiéi tü­ze olyan, hogy attól a fiatal kebel is lángra gyűl. Minden szava vas-következetességet, szilárd jellemet , ernyedetlen hazafiságot s törhetlen lelket árul el. Szóval: e valódi élet magyar jellem. 1. 1. — Erdélyből. A szász városi községek bi­zalmi férfiainak Nagy-Szebenben, f. év jan. 31-én tar­tott gyűlésén 36 egyén jelent meg N.-Szeben, Brassó, Besztercze, Medgyes, Szász Sebes, Szászváros stb. ré­széről. Elnöknek felkiáltás utján a­ szebeni orator Schneider Frigyes választatott. Határoztatott, hogy a szász universitás viszontfelállítása iránt beadott pe­­titiók mielőbbi figyelembevételét, s annak teljesítését egy a Felséghez beadandó kérvény által siettessék, egyszersmind a kérvény másolati közlése által ,,ud­vari kanczellár, báró Kemény értesittetvén, megkeres­­sék, hogy e tárgybani támogatását Császár Őfelségénél ne vonja meg. Ezzel a gyűlés eloszlott. Febr. 1 sején, egyetlen tag meg nem jelentével, a többiek folytatták a tanácskozást, s egyhangúlag határoztatott, hogy minden szász város küldöttséget inditson Kolozsvárra, b. Kemény és gr. Mikónak szerencsekivánatukat meg­­viendet. A Felséghez intézendő kérés szerkesztése ke­rülvén szőnyegre, határoztatik, hogy abban legyen ki­fejezve, miszerint „a szász főhivatalnokoknak a de­­czember 21-diki kézirat szerinti ideiglenes kinevezése törvénytelen, s kéretik, hogy azokat a comes utján vá­laszthassák.“ Febr. 3-án a Bécsbe indítandó küldött­ségről minden v. község tanácskozzék, s határozatát küldje be a szebeni communitásnak. Indítványoztatik a szász ügyek központi vezetésének egyetértő eszköz­lése Szebenben. Ez is a községek elé terjesztendő tanácskozás végett. Itt vége volt a tanácskozmánynak. Segesvár városa nem vett részt a gyűlésben, mely e fölötti sajnálatát kifejezte, s határozatairól estaffeta­­uter értesítette. Egyébiránt a segesvári communitás január 13 diki ülésében a fennebbiekre nézve hasonló határozatot hozott. (K. K.) Városi ügyek. — Győr, febr. 9. A f. hó 7 én folytatva tartott és 8 án be is végzett városi tisztújításnál a következő, eddig még nem közlött tisztviselők választottak: Számvevővé : Toskana Károly, volt számvevő. Levéltárnokká Visky József volt cs. k. megyetörvény­széki levéltárnok. Telekbiró Egerváry József telek­­becslési segédbiztos. Gazdatiszt Frisehmatin Ignác* volt gazdatiszt. Főhadnagy Szanter Ferencz. Újvárosi hadnagy Potoczky Antal fertálymester. Nádorvárosi hadnagy Fi­ldinger Gusztáv városi írnok. Szabadhegyi hadnagy Neubercz Ferencz volt csornai községjegyző. Főorvos Lumnitzer Károly volt városi főorvos, végre sebészszé Tóth Lajos. Vidéki levelek Székes-Fehérvár, február 10-én. Rendkívüli korszak rendkívüli eszméket szült mindenkor, s ha emezek terjesztőik által csak arra használtatnak fel, hogy ezek mint külszín alatt mil­liók érdekei veszélyeztetésével csupán önfelemelkedé­­sükre szolgáljanak, nem rendkívüli hiánya talán örökre kipótolhatatlan kár fog-e bekövetkezni azokra, kik ál­taluk játékszerül használtatnak fel. Ilyen korszaknak látszik a mienk is. Koránknak átalános hitágazatává látszik váltnak azon eszme hirdetése, hogy minden, mi történik, csak a népfelsőség érdekében történik ; — de váljon a kik különös áhitattal hagyják magukat.Az eszme által vaktában sodortatni, meggondolták-e azt, hogy Caesar meggyilkoltatása Antonius­ szólt, s hogy Caesar bubái eltakarittatásakor Antonius ékesszólá­s folytán épen maga a nép ragadt a Caesar alatti mág­lyából tö­szköt, melylyel az összeesküdtek házaira ro­hanva, elűzte őket Rómából, s csak Antonius maradt fenn teljhatalommal; — vagy meggondolták e ők azt, hogy 16-ik Lajos fejének elhullta után Robespierre emelte fel rettenetes fejét, — s hogy I-e Károly véres fejét Cromwell korlátlan hatalma követte nyomban. Szerencsétlen tulajdonsága a gyarló’emberi természet­nek, hogy a múlt s jelen építményeit mindenkor kész könnyelműleg feláldozni a bizonytalan jövőért! Midőn e­gyá­ios emlékek emelkednek önkény- ,­telenül lelkünkben, habár egészen összefüggetlenül, mégis némileg hasonlítani látszik az elmondott cata­strófákhoz a napjainkban szeretett hazánkban átaláno­­san nyilatkozó azon eszme, hogy az új átalakulásban a bukottnak czimzett kormány által eddig tett s az adott nj által jóhiszeműőleg eszközlésbe vett minden intézkedések figyelembe sem veendők, s igy az adó be­hajtása is megtagadtatik. Ki fogja tagadni, hogy ez eszme nem rontotta le a meglevő építményt (a rendet) a bizonytalan jövőért akkor, midőn a régi adó meg­szüntetési eszme nálunk azt szülte, s ez igy lesz széles e hazában, hogy a polgármesternek falragaszokban kell könyörgenie a néphez azért, hogy ez legalább is a városi adót s a nála kinn levő magán haszonbéreket fizesse meg; ha a nép nem fog e felhívásra hajtani, vájjon mi teendő akkor ? — nem fognak­­ a hatósá­gok oly eszközhe* nyúlni, mely — mitől az ég óvjon meg — a népnek édes mámorát csak azért pazlatand­hatja el, hogy magát egy új részes részegségnek vesse romboló karjaiba. — Rósz mag rósz gyümölcsöt hoz. — Minden hiba önkeblében hordja gyakran irtóztató büntetését. De azért vigadunk. Ma tartatik­­ugyanis a hon­védsegélyező egyleti tánczvigalom , valamint egy vá­rosunkbeli előkelő polgár szép leánya menyegzője egy nemes ifjúval; ezt m­gemlitjük, mert a jogegyen­lőség jellegét hordja magán; nemes származású ifjú kézműves mester polgárleányát veszi nőül, de azért ifjú és szép a menyasszony is,vőlegény is,s egyaránt pén­zes mindegyik. — A meghívott vendégkoszoruban di­cséretes elfogulatlansággal a társadalom minden osz­tálya képviselve van; kivánunk a szép párnak boldog békés jövőt, s szép hazánkat díszítő igaz hazafi utó­dokat ! Szaltim­ar-Minirtl, febr. 7. A „Sürgöny“ e­­ó 6-ről kiadott 19-ik számában „több polgár“aláírássalSzathmár-Németi város tisztúji­­tásáról szóló czikk foglaltatik . Szathmár-Ném­eti sz. kir. város közönsége közgyűlésiig kimondotta, hogy az említett czikkben fölhozott állítások valótlanok, hogy az egész eljárás helyesen és törvényesen történt, hogy a megválasztott tisztviselők a közbizalomra mél­tók s azt bírják is. Ez ellen nincs kifogásunk. De Sz. N. zárosa egyszersmind kötelességének véli föl­hívni a szerkesztőséget, miszerint azon egyéneket , kiktől az érintett közlés származott, a továbbiak végett nevezze meg. -- (Sajnáljuk, de e kivonatot nem telje­síthetjük. Szerk.) K fi I f ö I d. —i. (Legújabbak szemléje). Hogy a szárd kor­mány mindenekelőtt belül a rendet helyreállítani, a Austriával egyelőre szoros békelábon kíván maradni, ennek bizonyságául­ fölhozzák azon helyzetet, melyben Olaszország katonai tekintetben létezik. Midőn a pie­monti sereg Nápolyba bevonult, hírévé gr. Cavour Garibaldit, hogy az önkénytes csapatokat oszlassa föl, melynek eszközlése végett Cavour 16 milliót fordított az önkény­tesek félévi teljes zsoldjának kifizetésére. Garibaldi azután a bom­bonista csa­patokat, melyeknek belépni nem volt kedvük, nyu­godtan haza engedé menni. Ekként történt, hogy egyszerre két hadsereg tűnt el: a nápolyi, melyre Garibaldi még bizton számitott, midőn a maga napi parancs­ban Róma és Velenczéről szólt, s Garibaldi se­rege, mely kettő együttvéve 150,000 embert tett ki. Kö­vetkezménye az lett, hogy egyik hadosztályt a másik után kell­ éjszakról lefelé indítani. Sonnaz Ibk az Ab­­ruzzókba ment, Cialdini tbk Gaeta előtt vert tábort, és hogy a Gaeta és Róma közt­i nagy piemontelle­nes moz­galomnak elejét vegyék, a Markokban s Lavoro föl­dön 50­ ezer ember jelenléte lett szükségessé. A hely­zet tehát most az, hogy e pereiben éjszaki Olaszor­szágban nem áll több 100­ ezer harczosnál, mely szám­hoz egyébiránt hozzáadandó még 50­ ezer mozgósított nemzetőr s 25 ezer útonszervezett nápolyi csapatok. Oly szám melyből az „Indep. beige“ következtethetni hiszi, hogy ha tavaszszal csakugyan mégis kitörne a bábom, az aligha fogna a Mincónál vivatni s aligha gr. Cavour tudtával és akaratával. Gr. Cavour egyébiránt ez utóbbi esetre vonatko­zólag is úgy intézkedett, hogy Garibaldi régi önkény­­tesei ne ragadtathassanak egykönnyen a kormány czélzataival ellenkező tettekre. Mindenekelőtt újon szervezteti őket s négy hadosztályt képeztetett belő­lük, melyek közöl egy Tttrr alatt Mondoviba, a másik Bixio alatt Vercek­ibe, a harmadik Medici alatt Biel­­lába s a negyedik Cosenz alatt Astiba küldetett. Ezenfölü­l megerősítik, a­mi már korábban állítva volt, hogy Garibaldi volt tábornokai a Velencze miatti barez azonnali megkezdetés­nek szüksége iránt nincsenek egy véleményen, s azért az „Ind.­beige“ nem tartja lehetetlennek, hogy a garibaldista önkénytesek visszahivatása is, melyről a „Patric és a „Pays“ szólt , mely Garibaldi tervezett hadi vállala­tának előjeléül vétetett, épen azon utonszervezési rendszabályokban találja indokát, melynek czélja ama hadi vállalat megelőzése. Egyébiránt a közfigyelem e­sereiben nem Velen­­czére, hanem Rómára van fordítva. Úgy hiszik, hogy Gaeta elbukása után a sz. atya világi tekintélyének s a franczia megszállásnak kérdésére kerülend­ő sor. A­­NGOLORSZÁG. A­z alsóház febr. 8-diki ülésében Sir J. Fergusson a külügyi állam­titkártól kérdé, ha vájjon a kormány kapott-e értesíté­seket ama törvényszékre vonatkozólag, mely által azon drúz főnökök ítéltettek el, kik önkényt megadták magukat a török hatóságoknak. Ezenkívül kérdé, ha vájjon a kormány birtokában van-e az autó törvény­szék számára szolgáltatott bizonyítékoknak, ha vájjon ezen egyének valóban halálra itéltettek-e, s ha vájjon ez esetben, az angol kormány szándékozik-e e tárgy­ban a portához előterjesztéseket intézni. A Szónok azt állítja, hogy a drúz főnökök, kik magukat fölad­ták már előre el voltak ítélve , s hogy ha a lapok által közlött tények alaposak, azokból azt kell következtet­nie, mikép a megtartott formaságok az igazságszolgál­tatásnak pusztán látszatát képezik. Ez esetben ő jogos és eszélyes eljárásnak tartja, ha Angolország meggá­tolja ezen hősies érzelmű drúz főnökök ki­végeztetését, kik — mint­­ hiszi — nem vettek részt a történt gyil­kosságokban , mivel különben Angolország bűnrészessé tenné magát az ártatlan vér kiontásában. Russell lord azt válaszolja, mikép az ezen ügyben eljárt törvényszék rendkívüli törvényszék volt ugyan , de ezért nem kevésbbé kellőleg volt megala­kítva. Mindazáltal az angol kormány, a hozzá érkezett értesülések nyomán nem hiszi, hogy ezen drúzok mél­tányosan lettek volna elítélve. Azok ártatlanságát illető­leg, a kormány nem határozott ez iránt, mielőtt a per­iratokat látta volna. Ez utóbbi a portával egyezkedésre lépett az iránt, hogy azon esetre, ha ezen drúzok el­ítéltetnének, közölük egyik se végeztessék ki, mielőtt az európai hatalmak a periratokat megvizsgálták s a hozott ítéletet helybenhagyták volna. Szónok a török követtől azt kérté, hogyan történhetett az, hogy a syriai ügyek miatt elítélt összes törökök csupán szám­űzésre ítéltettek, míg a többiek kivégeztették; ezen tény magára vonván Dufferin lord figyelmét. Eziránt egyedül azon fölvilágosítást nyerhető meg, miszerint a török tör­vényhozás értelmében nem lehet halálra ítélni Török­ország lakosait, a kérdéses tények miatt, H hozzátéve, mikép a maroniták s drúzok mint álliták, valóban heves gyűlöle­tet viseltein­k egymás irányában. A maroniták föl lévén fegyverkezve, a drúzok azt várják, hogy álta­luk meg fognak támadtatni. Másrészről a maroniták szintén megtámadástól féltek a drúzok részéről, s az ismeretes öldöklések a két népfajnak ezen kölcsönös gyűlöletéből eredtek. Erre két népfaj egymás iránti gyűlölete hevességének kimutatása végett szónok, Dufferin lord jelentése alapján fölhozza, miszerint Fuad pasa a különböző keresztény hitfelekezetek püspökeit megkérdezvén az iránt, hogy véleményük szerint, a tartomány ezen részében lakó 8000 férfi közöl hányat kellene kivégezni a történt öldöklések megbüntetéséül; a püspökök egy általuk aláíróiratban azt kívánták, hogy ama 8000 lakos közöl 4600 végeztessék ki . Fu­ad pasa­t a biztosok csak nagy bajjal tudták kieszkö­zölni a püspököktől, hogy ez utóbbiak 1200 ra szál­lítsák le a kivégeztetni kívánt egyének számát. Az angol kormány s az európai hatalmasságok biztosai mindent elkövetendnek arra nézve, hogy szoros igaz­ságszolgáltatás eszközöltessék, azonban a kormányzat természete­s a népfajok közt létező érzületek tekinteté­ből a ház belátandja, hogy ezen ügy nem csekély ne­­­hézségekkel jár. A felsőház febr. 8-ai ülésében Nor­ma­n b­y marqnis kijelenté, hogy legközelebb az Éj­­szakolaszországban történt legutóbbi válasz­tásokra hívándja föl a ház figyelmét. Szerinte nagy tévedés lenne azt képzelni, mintha azoknál az általá­nos szavazatjog elve lett volna alkalmazva, amennyi­ben a választók száma Éjszakolaszországban, a nép­számhoz képest végtelenül csekélyebb, mint valamely angol grófságban vagy városban. A porosz k­irá­ly mint az „Observer“ jelenti, a térdszalagrenddel fog földisziltetni, s egy magasrangu rendkívüli követ vivendi meg neki a rend diszteleit. — Az itteni hetilapok n­igy megelégedésüket fejezik ki, a V­inc­ke-féle módosítványnak a porosz kamrábani győzelme fölött. NÉMETORSZÁG. La­ Marmora tábornok, mint a „Posen. Ztg.“-nak Berl­inbnől írják, azon meggyőződést viszi magával Tartuba, miszerint Porosz­­ország, bármily nagy részvéttel kisérje is az olaszok­nak nemzeti önállóságra s szabadelvű intézményekre való törekvését,nem fogna tétlen néző maradni, ha Németország határain ismét egy oly harcz ütne ki, mely a német szövetségi terület biztonságát s Európa súlyegyenét komolyan veszélyeztethetné. Másrészről Berlinben némi hitelre talált a szárd követnek azon állítása, miszerint az ő udvara a jelen viszonyok közt, a béke fönntartását Olaszország saját érdekeivel ösz­­hangzónak találja. Egyébiránt valósan azon hir, misze­rint La­ Marmora tábornok a szokásos szerencse-kivo­­natokon kívül, még fejedelmének egy­ sajátkezű iratát is hozá meg a porosz királyhoz. A hamburgi „Börsen- Halle“ levelezője a legbiztosabb kútfőből állítja, hogy Poroszország egyelőre nem ismerendi el az o­l­a­s­z k­i­­rályságot. DÁNORSZÁG. — A „Berlingsche Tidende“ — mint egy Kopenhágából fe­br. 9-től kelt sürgöny jelenti — nagyon kétségesnek nyilvánítja a „Patrie“ azon közlését, mintha Dánország Frankfurtba egy biztost küldött volna , az egyezkedés létesítő­francain törvényhozó gyűlés keblében, mint már jelent­ve volt, érdekes vitákat várnak ez ügyben, a senatus bizottmányában pedig már­is megkezdettek azok, hol Napóleon leg­ állítólag nagy élénkséggel védte az olasz egységet a pápa érdekei ellen. Ezen viták nyomán va­lószínűleg nemsokára ki fognak derülni azon javaslatok, melyek czélja, e kérdésbe megoldást idézni elő. A fran­czia kormány, még e vitákat megelőzőleg, a­z özvéle- l ményben szándékozik fordulni,nyíltan kijelentvén, hogy mit tett és akar tenni a sz­ atyáért, s miből áll az, a­mit még tehet. Ezt, mint már tegnap mondok , a fran­czia kormány egy legközelebb megjelenendő röp­­iratban szándékozik tenni , mely állítólag ismét La­­gnerroniére tolla alatt van Az „Independance bei­ge“ hallomása szerint az ebben ajánlott megol­dás abból állna, hogy a­­z atya megtartaná a világi fejedelem czímét Olaszország által megszavazandó ci­­­­viliistával, azonban Victor Emanuelre ruházná a l­övi­­cariusságot a sz szék régi birtokai fölött, kinek egy­szersmind joga lenne Rómában udvart tartani s az olasz parlamentet egybehívni. Vájjon egészen helye­sek-e ez adatok, még nem bizonyos, azonban annyi bizonyosnak látszik, hogy az eldöntés aryja közélgé­sének megkísérlése végett . Szerinte régebben indít­ványoztatott ugyan birtokok általi tárgyalás; ezen ja­vaslat azonban elvettetett,— későbbi ilynemű lépé­sekről Kopenhágában mit sem tudnak. OLASZORSZÁG. Rómából f. bó 6-ról kelt tudósítások szerint, folyvást erős piemonti hadoszlopok nyomainak Udrián át Nápoly felé; egy részük már Perugiába érkezett. Rómában a piemonti bi­zottmány a polgárokat nyomtatott falragaszokban arra hiva­sill, hogy vegyenek részt a farsangban, a kielégítő tudósítások tekintetéből. Nápolyból szin­tén 6-ról kelt levelek szerint, Nóta, Avellino, s Ascoliban lázongások ütöttek ki. W­ol­kow­s­k­y herczeg Rómában betegen feküdvén, egy más orosz diplomata viendi meg Gaetába a királynak s a herczegeknek az orosz fehérsas-rend nagykeresztjét, azonban kételkednek róla, hogy oda eljuthasson. A gaetai várőrség — mint a turini hivata­los lapnak egy Mola di Gaetából 8 túl kelt sűr­gönye jelenti, Cialdini tábornoktól a fegyver­szünetnek 12 órávali meghosszabbítását kérte, hogy így az ellenséges ütegek által ledöntött várfal alá temetett élőket s hullákat onnan elszállíthassa. Cialdini tábornok ezenkívül fehérneműeket s­zadályo­kat is küldött a várbeli betegek számára, továbbá késznek nyilatkozott saját kórházaiba fölvenni 400 ellenséges sebesültet vagy beteget, kik nem találhat­nak helyet a gaetai kórházakban. Két gőzös indult el 200 ily sebesültnek fölkeresése végett, midőn a tábor­nok arról értesülvén, hogy a nápolyiak a fegyverszü­net alatt a rést kijaviták, tüstént félbeszakasztá a vár­rali közlekedést, kijelentvén, hogy többé semmi en­gedményt sem adan, s hogy másnap a tüzelést újra megkezdendő A piemonti ministeri válságra vonat­kozólag — mint az „Indep. belge“-nek Tarinból f. hó 4-ről írják, — Minghetti belügyminiszer legköze­lebb szintén beadandja lemondását, hihetőleg azon ok­ból, mivel az általa fölavatni szándéklott új közigaz­gatási rendszer nem nyerte meg a ministerelnök he­lyeslését. Ratazzinak tétettek ajánlatok a belügyi tárcza átvétele iránt, azonban még nagy nehézségeket kellene legyőzni a Cavour s Ratazzi közti vi­szály megszüntetése végett. A többi ministerek is mind­nyájan követendik az eddig lemondottak példáját, úgy hogy a jelen kabinet tagjai közöl csupán Cavours talán még Cassinis igazságügyminister fogna meg­maradni. Pénzügyminiszerül Pepolit emlegetik. La Marmora tábornoknak Berlinben­ visszaérkezését nagy türelmetlenséggel várták; a tábornok küldetésének ered­ménye iránt a vélemények megoszolvák. Brassier de St. S­i­m­o­n gróf, a b­rini porosz követ, 3-án nyújta át meghitelező iratait; azt állítják, hogy ezen szertartás elég hidegen ment végbe. S­i­c­i­l­i­á­b­a­n a ministeri válság úgy látszik be van végezve ,Torrearsakész kormányon maradni mindaddig, míg lelépése nem fogja többé megal­sztani az új közigazgatás folyamát TÖRÖKORSZÁG. A Syriából érkezett leg­újabb tudósítások szerint D­a m­a­s­z­k­u­s­b­a­n az újabb felkelést küszöbön állónak lárták . Beaufort tábor­nok intézkedéseket tett arra nézve, hogy ezen város f­­é így hadtestet küldhessen. A damaszkusi franczia consul Abdel-Kader által arról értesittetett, hogy a drúzok közt nagy izgatottság uralkodik , hogy az egész H a u­r­á­n fegy­vert fogni készül s hogy ott szent háborút akarnak hirdetni. A Reuter-féle ügynökség­nek Konstantinápolyból s.­bó - jól kelt tudósításai szerint a porta folyvást ellenzi a syriai franczia meg­szállás tovább tartását .Galaczban a kereskedelmi válság folyvást tart. Táviratok: Turin, febr. 12. A hivatalos lapok Pelis­­sie­r­nek Cia­­­di­n­i­h­o­z intézett , külföldi lapok­ban közzétett levelét koholmánynak nyilvánítják, s hozzáteszik, hogy Cialdini sohasem levelezett P­o­­lissierrel. Ma az „Opinione“ így ír. Miután a választá­sok eredménye a kormány politikáját biztosító,­­ a ministérium a különböző alkotmányos pártok kibékí­­tése végett határozó, R a t­a­z z i t kamraelnöke jelölni ki. Az utóbbi, miután előbb barátjaival tanácskozott,kész­nek nyilatkozott ezen á­lomás elfogadására. A „Sürgöny“ magántávirata. Berlin, febr. 12. Azt beszélik, hogy Austria és Poroszország a syriai kérdésben az orosz­­franczia néni­t mellett vannak; a megszállás meg­hosszabbítása kimondatott, a conferentia ezen álláspontból fog ragaszkodni. F­iume, febr. 12. Fiume kerületével együtt a bánnak egy tegnapi távirata folytán ostromát lapátba helyeztetett. Fium­e megye közgyűlé­s 19-a veendi kezdetét. Turin, febr. 13. Cialdini tábornok és Gaeta parancsnoka vegyes bizottmányt neveztek ki, a capitulatio feltételeinek megállapítására Milano, febr. 13. A „Perseveran­za“nak Ná­polyból febr. 12-ről írják : Az alkudozások meg­kezdése óta a tüzelés Gaeta ellen gyengébb. Cial­dini tábornok Depens római követség­­attache­­nek megengedte Gaetába menni, hogy Eugenia császárné saját kéziratú levelét a királynénak kézbesíthesse. Színházi előadás február 14. Nemzeti színház. Férj az ajtó előtt. Opera 1 felvonásban. Ő nem féltékeny. Vígjáték 1 felvonásban. Pesti német színház. Alessandro Stradella: Romantische Oper in 3 Anflagen von W. Friedrich Távirati tudósítás a bécsi börzéről, február 13-ról : 6% Metalliques 66.-; Ném­et­ kölcsön 76.80; bank­részvények 741.10; hitelintézeti részvények 166.20; auge­­burgi váltók 131.— ; londoni váltók 145. - ; arany da­rabja 6.90. Dunavízállás: febr. 13. 10' 9' 0'' 0 fölött. Felelős szerkesztő : VÉRTES FERNŐ.

Next