Sürgöny, 1861. február (1. évfolyam, 27-49. szám)

1861-02-23 / 45. szám

pénztárból előlegezéseket nem kapnak, a volt hivatal­nokoknál még künn lévő előlegezések beszerzendők lesznek. Valami Karger nevű egyén által elsikkasztott s ugyanaz által előlegezett városi pénzek tárgyában a főügyész megbizatott, hogy ha nevezett Karger — mi csaknem bizonyos — az illető pénzt visszaté­ríteni nem képes, ezen összegek a volt városi ha­tóságtól , mint olyantól, mely a szükséges és köte­­lességszerű ellenörködést elmulasztó, lesznek meg­­veendők. F­ö­l­d­v­á­r­y Sándor honvédezredes, kinek Sze­­ged városa a szent­tamási és római Bánczoknál tanú­sított vitézsége, de különösen e városnak is ez úton közvetett megvédése jutalmául 1­49 ben 100 hold földet adományozott s et e birtokába minden jogalak megtartásával bevezette, ezen tőle jogtanul és tör-­ vénytelenül elvett birtokát a képviselő testülettől és tanácstól visszakérvén, következő egyhangú végzés hozatott: Szeged nem akarván visszavenni, mit fiai hős vezetőjének hazafiai jutalmul adott, a Földváry Sándor jogos birtokát képező 100 hold földet tulajdo­nosának a legnagyobb örömmel visszaadja;a mennyi­ben mégis e birtok jelenleg haszonbérbe van adva. Földváry Sándor utasíttatik, hogy a bérlővel egyez­kedjék. Az iparrend megállapítása révén szőnyegre, az országgyűlés határozatáig a közgyűlés Pest példájára Klauzál Gábor ipartörvényét fogadta el A szegedi cs. kir. adóhivatal az adókivetést sa­ját kezére akarván eszközölni, az ehez szükséges fő­könyveket a városi hatóságtól kölcsön kéri. Határozat: Az adókivetés az országgyűlési megállapítások szerint a város jogához tartozván, s annak idejében a városi tisztviselők dolga lévén, a kívánat megtagadtatik, s egyszer mindenkorra kimon­­datik, hogy minden, nem magánjogi viszony­ra vonatkozó, cs. kir. hivataloktól érkező iratok egyszerűen félreteendők lesznek. A helv. hitv. lelkésztanitó a volt városi tanács által részére utalványozott 300 frtnyi segélypénzért köszönetet mond. Az ágost. hitv. prot. egyházközség hasonló ked­vezményt kér, ezt Szeberényi Lajos lelkes beszé­dében támogatja. Mészáros György aljegyző indítványa folytán határozatba ment , hogy a város közönsége a kérel­mező egyháznak nem csak megadja a kívánt segélyt, hanem a testvériség és vallásiü­relem elvétől vezetve kimondja, hogy mindkét protest, felekezet lelkésztaní­­tóját a katholikus tanítókéhoz hasonló fizetésben ré­­szesítendi. Bérczy Antal főkapitány e fölötti örömében a közgyűlésnek eszébe juttatja, hogy a szabad dohány­zástól eddig el lévén tiltva, csak lopva pipáltunk; czélszerű lenne tehát a dohánytermesztés szabad voltát legalább e város területére nézve kimondani. Az indítvány országgyűlési intézkedésig el­­ejtetik. Gróf Dessewffy Emil tudóstársasági elnök megkeresésére az országos Széchenyi szoborra 200 frtot utalványoz a város. A szűkké vált közgyűlési terem bővítésével a szépítő bizottmány megbizatott. h fi I f dl­­l. —­i. (Legújabbak szemléje). Ismét az olasz trónbeszéddel, vagyis annak egy hivatalos com­­mentárjával kezdjük, melyet a „Gazetta di To­ri u­o‘‘hasábjain találunk. Ezen commentár a trónbe­szédnek várakozásra intésével épen nem öszhangzó­­lag, úgy látja, hogy az olasz kérdés gyorsan megy megoldása elé, s már is azon két phasisa előtt áll, melyek tulajdonképi lényegét teszik: az idegen uralom s a pápai theocratiával szemközt. Mi amazt, vagyis az Austriától való függetlenséget illeti, annak az emlí­tett hivatalos lap szerint az anyagi hatalom kérdésévé kellene válnia. „Eltekintve az olasz katonai erő elégsé­ges voltának kérdésétől, úgymond, láttuk, ho­gy egész Európa egyhangúlag ellenzi az Austria elleni háborút, most a tényállás más alakot látszik venni akarni.“ Ez utóbbi nézete igazolása végett a hivatalos lap a porosz kamrára s az angol parlamentben történő interpellátiókra hivatkozik. Szerinte most elismerik, hogy Velencze szükséges Olaszországnak, s hogy Olaszország harcza Austria ellen más érdeket nem sért. Az olasz lap már­is többnemű előjátékait látja a közelgő forradalomnak, miket úgy tekint, mint bizo­nyos tekintetben a csatát bevezető első ágy­dövéseket. Ennélfogva úgy hiszi, hogy a velenczei kérdés megoldá­sa épen nem áll oly távol, mint sokan hiszik.—Mi a pápai kérdést illeti, azt tartja a hivatalos lap, hogy Franczia­­ország nem sokára kényszerítve lesz, csapatjait vissza­vonni , lemondani azon kísérletről, a feketét a fehér­rel kibékíteni. Aztán szerinte a római kérdés nem is létezik. Mindent egybefoglalva, az olasz politikának egész titka, — úgymond végül — abban áll : fegyve­rek közt készen lenni minden eseményre. Ezen com­mentár igazolja eddigi fölfogásunkat az olasz trónbe­­szédről. A Róma és Turin közti hivatalos alku­dozások most mindkét részről, az „Opinione“ és a „Journal de Rome“ által megczáfoltatnak. Az első szerint az alkudozásoknak csak úgy lenne helyük, ha a pipa vi­rgi ha­­lmáról lemondani kész volna; a sa­­szék pedig erre legkisebb hajlamot sem tanusít-annyira hogy az „Ind. beige“ szemére hányja, hogy épen nem akar a helyzet kényszerűsége előtt meghajolni akko­rig, úgymond, megmaradt az ő mozdulatlanságában . Victor Emanuel még folyvást csak rebellis, s az olasz egység istentelen mit az ő szemében. Abból azonban, hogy a hivatalos alkudozások nem létezése meg­­c­áfoltatott, sokan még nem hiszik azt következ­tethetni, hogy bizalmas tárgyalások sem létezhet­nének. A „K. Z.“ turini levelezője, ki első hozá Passiglia atya Turinba érkeztének hirét , ugyan­akkor hozzá­téve, hogy ezen nagyhírű atya csakis egyes bibornokok részéről jön a helyzet kipuhatolása végett küldve, ha tehát bizalmas érintkezések csak­­ugyan forognak fönn, úgy ez a sz.­széknek csak egyes tagjaira értendő. A többi római papságról egyébiránt már Odo Russell jelenté a britt kabinettel folytatott levelezésében, hogy olasz s egységi szellemet kezd nyilvánítani. Az „lud. beige“ szerint pedig minden nap nagyobb hézag kezd támadni a római udvar körül, a­hogy a Gaeta átadása által előidézett érzületnyilvánítá­sokban maguk a papok nyíltan részt vettek. Közöljük alább Gaeta capitulatiójának pontjait. Az ez által hadi­fogságba esett csapatok száma 11 ezerre megy. Ezek közül az idegenek Ge­­nnába szállíttatnak, hogy onnan illető hazájukba azon ígérettel bocsáttassanak, miszerint az olasz ügy ellen többé fegyvert nem fognak. Az olasz csapatokról a ca­­pitulatio rendelkezik, szabad választást engedvén a tiszteknek, az olasz nemzeti seregbe belépni. Huszonöt tábornok elfogadta a capitulatio föltételeit; három el­lenben követte Ferencz királyt. Ez utóbbi még foly­vást Rómában van; állítólag azonban nem fogott soká maradni, s valószínűleg Léon szigetre megy Cadiz mellé, hol tavaszig marad s azután Münchenbe megy. Az „lud.­beige“ szerint azonban még Rómából fog az abruzzói fölkelő csapatoknak rendeletet küldeni, hogy szétoszoljanak. Messina mindamellett sem hajol meg, s parancsnoka bátran szembe néz a bekövetkező os­trommal. Állítják, hogy utolsó időben számos legiti­mista érkezett e várba. Azon aggodalom, hogy a franczia állam­­testületek demonstratiókat rendezendnek a pápa világi hatalma érdekében, az „Ind.beige“ szerint mind inkább oszladozik. A senatus és törvényhozógyűlés bizottmányai már kiegyeztek a kormány képviselőivel a 1­eg­ irat azon tétele iránt, mely az államtestület ez ügybeni érzelmeit kifejtend. Az elfogadott szerkezetben a vi­lági fejedelemség elve nem fog érintetni; azonban azon ingadozó elemek kétségeinek mégis elég fogna tétetni,melyek segélyével a clericalinok győzni hittek.Ez utóbbiak így maguk maradván nem remélhetnek több­séget, habár formulázott indítványnyal lépnének is föl. Egyébiránt Goyon töb új utasításokat kapott, hogy minden berontást Sz. Péter örökségébe visszautasítson. Páriában különben csak Mires esetéről be­széltek, mely mint látszik, nagy botránynyá fogja ma­gát kinőni. Már­is több személyt neveznek, mint többé kevésbbé compromittáltat. A vizsgálat úgy látszik gr. Simeon senatorra, mint a vasúti pénztár igazgatóta­nácsának elnökére fog többek közt kiterjeszkedni. A kormány ama pénztár ideiglenes igazgatójává az Ger­­miny bankkormányzót nevelé ki korlátlan hatalommal, egyszersmind szándéka, minden kimély s tekintet nél­kül az egyes személyekre, ezen társulat részvényesei­nek érdekét megóvni. A szyriai ügyben fe hó 19-én ült össze az értekezlet. Az első ülés valószínűleg a teljhatalmak­­ igazolásának volt szentelve. Londonból írják az „Ind.­ belge“-nek, hogy Anglia, hogy az értekezletben el-­­ sz­getelve ne maradjon, inkább beleegyezett a fran­­czia megszállás meghosszabbításába, de szándéka ma­ga részéről britt csapatokat küldeni a Libanonba, hogy azon kizáró befolyás irányában ellensúlyt nyerjen, melyet a franczia csapatok jelenléte Francziaország­­nak adhat. A­­Mora­ Post“ mindamellett is lehetetlen­nek tartja, hogy az értekezletben mind a hat hatalom beleegyezzék a megszállás meg­­osszabbításába. Orosz- és Poroszos­zág támogathatja ugyan Francziaország kívonatát, de Anglia Törökországot fogja támogatni, s Austria ugyanezen szellemben fog nyilatkozni. Ezen egyetértés hiányából azt következteti az angol lap, hogy a megszállás nem fog meghosszabbíttatni, de megjegyzi mégis, hogy a mostani évszakban uralkodó viharok miatt a csapatok visszahívása lehetetlen, s ennélfogva lehetséges, hogy a csapatok elvonulására hat heti haladék fog megállapíttatni. ANGOLORSZÁG. Febr. 19. A „Times“ a *®95n*® ^ b i Lagueroniereféle röpiratról többek közt így nyilatkozik : Állampapírok. 5°/0-os nemzeti kölcsön ..... 100 frt 5°/0-os metalliques.......................^ 1O0frt *%•/«■o. . ...........................100 frt Földtehermentesítési kötvények. 5%-os magyarországi..................100 frt ö'V6-os bánsági, horvát ás szláv . . 100 frt 5u/v-og erdélyi................................100 frt Velenczei kölcsön 1859 6% • • • 100 frt Részvények. Nemzeti bank (ez div.)................................ Hitelintézet 200 frt.................................... Alsó-ausztria esc. bank 500 frt.................. Duna-gőzhajózási társulat 600 frt pp. . . Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 frt pp. . Budapesti lánczhid 600 frt pp.................. Adott Tú t­ár tott ár 77. —177­ 40 65.20 65.30 57.50 67.75 66.75 67.25 64.—64.60 61.75 62.25 87.75 88.50 738.—740 -168.20168.30 662 —664 — 413.—415 — 180—150 —­­390.—395.— B­ÉCSI BÖRZE február 21-kén 1861. Lombard-velenczei .... 500 frank Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp.­­ Osztrák Lloyd ...................100 ft pp. Váltók (devisek). Három hónapra. Augsburg iCOd.német ft (85 ft 90'/tkr.)3'/4'l/0 London 10 font sterling. (100 ft 23'/t­kr.) 6 „ Fénznemek. Koronás arany ..................................... Császári arany darab................................ Napoleons d’or .......................................... Orosz imperiale . ..................................... Ezüst ........................................................ A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . Porosz pénztári utalvány............................ Adott 1 Tar­t 1 1 tott i.r. 146 601147.— 1 94.— 95— 80.­125.50 147.50 & 1­­20.25 6.95 12.84 12.36 47.60 2.28 81 -125.7 148 — Éjszaki vasut................... Ausztr.­államvaspálya Nyugati vasut............................ Pardubitzi vasut . Tiszai vasút Déli vaspálya (u 1/0 (ez div.)­­. Károly Lajos vaspálya (ez div.) . Gracz-Kötlachi . ... . / N. Szombati 1-fő kibocsátás . . N. Szombati 2-ik kibocsátás Zálog­levelek. A n. bank 6 év 5°/0-os „ „ „ 10 év 5°/--os „ „ „ sorsolh. 5% » » „ 12 hó 5% . A n. bank-sors. 5"/0 . 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft a. é. A galicziaiföld. hitelintéz.4,­%-os 100 ft pp. Adott ár Tar­tott ár 2165—2166— 288 —288.50 182 —182.25 104.50105 — 147.—147 — 186 —188.— 167.50167 75 106.—109 — 22.—24 — 60.—65 — 102—102.50 97.50 98.50 90.75 91.25 99.50100 — 84.—84.50 86.—87 — Állam és magán sorsjegyek. 1839-diki sorsolással..................100 frt 1854-diki „ ...................100 frt 1860-diki „ ..... 100 frt Como-rentpapirok 42 ausztriai líra . . . A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a. é. Trieszti db......................................100 ft pp. Duna-gőzhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. Eszterházy....................... 40 ft pp. Salm ..................................... 40 ft pp. Pálfiy...........................................40 ft pp. Clary ...........................................40 ft pp. St. Genois......................................40 ú pp. Windischgrítz.............................20 ft pp. Waldstcin......................................20 ft pp. Keglevich.......................................10 ft pp. Elsőbbségi kötvények: Allamvasp.................................... 500 frank Adott ár _ 109 50 86.60 82.50 15.50 112 80 123 — 99.50 37.75 91 — 35 75 37.75 35.50 36 - 21 — 24.75 15.25 150.­Tar­tott ár IOSUO 81.75 82.75 16 — 113 — 125 — 100 — 38.25 92­­36.25 38.25 36— 36.50 21.50 25.25 15.57 151. — 1 „Ha mi a pápa barátjaihoz tartoznánk, ezen röpirat nem kevéssé nyugtalan hoz bennünket, mivel Napoleon Császárnak az egyház irányában­ odaadása még egyetlen előbbi röpiratban sem képesé oly számos magasztalások tárgyát Lagneroniére egy rendkívül hosszadalmas a nehéz­kes röpiratot irt, melynek más c­élját nem képzelhetjük annál, hogy általa egy, az olaszok részéről újabb enged­mény vezettessék be. Az, mint az eddig történtek védel­me, egészen hasztalan , mivel a szabadelvűek természe­tesen minden mentséget tzfravégtelennek tartanak; • a pápa tanácsadói aligha fogják magukat az iránt meggyő­zőtől hagyni, hogy a pápa gyönge s fonák eljárást köve­tett volna. Ha aa a császár valódi érzületeit tükrözi vias­szá, úgy az ő kedélye a valaha létezett legcsudálatosab­bakhoz tartozik. A bonapartistikus vallás elve abban lát­szik állami, miszerint a papot s fejedelmet a annak minis­­zereit szereti s tiszteli; noha tudja, hogy azok tudatla­nok , zsarnokok s meg nem kiádatók ; e mellett azoknak hánytorgó válaszait, sőt még szándékos sértéseit is elfo­­gadni, s ennek következtében azoktól lazzankint minden világi uralmat elvétetni hagyni. — Napoleon, a mint ő itt van föltüntetve — úgy bánik a szent atyával, mint a vad ember hosanjában saját bálványával. Az egyház legidősb fia imádja a pápát s azt a legsúlyosabb fenyítéssel illeti; elméletileg őt az égnek szelíd s szenvedő helytartóján­, gyakorlatilag pedig egy oly makacs öregnek tekinti, ki némely igen rosz s veszélyes politikusok által van kör­nyezve. Valóban az ő szemében létezik egy eszményi pápa, a egy teljes nagyságu s szentségü s is emberi ravaszság minden nyomát­­ ment eszményi egyház. Ezzel szemben a császár, mint Sz. Lajos utóda, merő vallásos­ság s ragaszkodás. De e mellett létezik egy valódi pápa s egy valódi római egyház is, melyek irányában Napoleon mint uralkodó ■ politikus jár el; ez utóbbiakat neki az esz­­ményiektől el kell különöznie s azokkal oly szigoron bánnia, mint esztelenségük s makacsságuk érdemli. Lagnerrom­ére­­­m­ semmi következtetést sem von, azonban két dolog az­­ egész röpiratból világosan kitűnik : t. i. hogy a császár nagyon boszankodik a pápa eljárása miatt, — ’­s hogy Konstantinápolyban a jelen Ügyállásnak rövid időn meg kell szűnnie. A többit kitalálni az olvasó dolga. Csupán az irat modorából s vigyázatlan perezben elejtett egyes helyekből látjuk át annak tehetségét, hogy a császár talán tetemesen el fog térni amaz eredeti tervtől, mely abban állott, hogy a pápa Olaszországban legfőbb világi fejedelemmé tétessék.“ FR­ANCZIAORSZÁG.— Febr. 29.— Az „A. Alig. Ztg“ Pelissier tábornoknak egy olyl’eve- j­é­t közli, melyben ez utóbbi C­i­a­r­d­i­n­i tábornok eljárását igen elhizottan s megvetőleg ítélte volna meg. Hogy az költött levél volt, igen világosan kitűnik ma­gának a tábornagynak R­e­i­z­e­t grófhoz, a darm­­­stadti franczia következ ezen ügyben intézett következő iratából: Algír, febr. 3. 1861. „Gróf mrl — Köszönetemet fejezem ki önnek azon közlésért, melyet egy, az „A. Alig. Zig“ jan. 25-iki számában foglalt csikk tárgyában intézett hozzám. Az alkalmat ad nekem arra, hogy fölvilágosítsam önt a ne­kem tulajdonított levél jelleme iránt, mely — mint ön kétségkívül különben is gondolta — egészen költött levél. Valóban volt szerencsém Krímben ismerni C­­­a­­­d­­­n­i tá­bornokot , de azóta nem volt alkalmam vele levelezési vi­szonyban állani, s ezen tábornokról elég magas vélemény­nyel vagyok arra nézve, miszerint azt véltem, hogyha én képes vagyok egy ily levelet intézni hozzá, ő nem fogta volna bárki másra bízni a válaszolást. A­nélkül, hogy én­magamat illetőleg óhajtanám, vagy szükségesnek tarta­nám, a nyilvánosságot valamely alaptalan tény helyreiga­zítására használni föl, nem kevés örömmel ragadom meg ezen alkalmat, hogy önnel a valóságot közöljem s hogy önre bízzam, annak azon mértékben, a­mint szükségesnek véli, helyreállítását.“ A törvényhozó­ testület elé legközelebb következő törvényjavaslatok terjesztettek: egy oly törvényjavaslat, melynek czélja a békebírákat arra hatalmazni föl, hogy a hatóságok körében működő közjegyzők aláírásait törvényesíthessék;— egy oly tör­vényjavaslat, mely a lapok mellékleteinek a bélyeg­e a postai díjak alól­ fölmentésére vonatkozik, midőn ezen mellékletek kizárólag a törvényhozási viták közzé­tételére szentelvék; négy oly törvényjavaslat, melyek pótlékot állítnak föl, több ministere-megyebeli közsé­ meg, mint békés időben. Ezen H­iteknek szabadságba­­helyeztetések napján, vagy ha akarják előbb­it, 2 hónapi idő engedtetik, annak nyilvánítása végett, hogy várjon a nemzeti seregben akarnak-e szolgálói, vagy pedig minden katonas­zolgálat alól fölmentetni. A közkatonák fogságuk megszűntével teljesen elbocsáttatnak , kt szolgátsti ide­jük kitölt Ásóknak, kik ea utóbbit még nem végesék be, 2 hónapi szabadság adatik, melynek elteltével ismét fegyverre isólittathatnak. Mindnyájuknak fogságok atár 2 hónapi zsold vagy kenyér­­­kölcsön is adatik ottokra. Azon idust altisztek, kik továbbra is a nemzeti seregben akarnak szolgálni, altiszti rangjokkal lépnek be, ha bír­nak a kellő képességgel. A hajdani 5 sebvreiai hadtett tisztjei, e katonáinak mindaz megadatik, mire az előbbi capitulatio s az 1860. sept. 2 ig terjedő rendeletek értelmé­ben följogositják. Minden agg, béna vagy cso­nka katonák, a nemzetiségre­ tekintet nélkül, a katonai rokkantak köré vétetnek föl, hacsak inkább nem akarnának családjaikhoz visszatérni, a hajdani két­ siciliai királyságbani szabályzat szerinti napi zsoldokkal.­­ Minden Gaetába betartozva volt polgári hivatalnokok számára megerősíttetik azon nyugdijházi jog, melyet 1860. sept. 7-én viselt rangjuk­­nál fogva igényelhettek. — Mindazon Gaetában levő ka­tonák családjai, kik a várat el akarják hagyni, szállítási eszközökkel láttatnak el.­­— A Gaetában levő katonák­­ özvegyei s árvái megtartják jelenlegi nyugdijaikat. — Gaeta összes lakosai személyükben a vagyonukban nem fognak háborgattatni, előbbi érzületeik miatt. — Azon gaetai olasz katonákra, kik az államot magasabb tekinte­tekből odahagyják, az előbbi czikkekben foglalt intézke­dések alkalmaztatnak. — Ha a jelen capitulatio aláírása után a várban valamely megtöltött akna találtatnék, a je­­len capitulatio érvénytelennek,­­ a helyőrség magát föl­tétlenül megadottnak tekintetnék. Ugyanez történnék ak­kor is, ha szándékosan elrontott fegyverek s hadiszerek találtatnának, hacsak a hatóság ki nem adná a vétkese­ket, kik tüstént agyon fognának lövetni.— A hely átadása végett mindkét részről egy bizottmány fog kineveztetni. A gaetai helyőrség katonái, — mint a­­Patrié“ írja, szándékaik iránt megképeztetvén, azon nyilatkozatot tevék, hogy nem akarnak szolgálni az uj nápolyi kormánynak . —­­ azt kívánták, hogy mi­helyt el fogtak bocsáttatni a hadifogságból, szülőföld­jükre bocsáttassanak vissza. — Ama­i M­e­s­s­i­n­á­­ban elfogatott franczia nemes, ki saját kardját Fe­rencz király rendelkezésére akarta helyezni. — 13-án G­e­n­n­á­b­a vitetett, hogy onnan Francziaországba szállíttassák. sek élelmi vámnához , három helyi érdekli törvényjavas­at, Jura­s Vise megyékre s Saint Etienne városára vonatkozólag. OLASZORSZÁG. Gaeta capitulatiójá­­nak , mely febr. 13-tól kelt s 23 czikkből áll,­­ fő pontjai következők: Gaeta vára, annak teljes felszerelése, zászlói, lő­porraktárai, ruhadarabjai, élelmi­szerei, lovai, hajói, — valamint átalában a kormány birtokában levő összes tár­gyak,— akár polgáriak, akár kato­naiak legyenek is azok , a helyőrség eltávoztakor Victor Emanuel is felsége csapatainak fognak átadatni. Az összes helyőrség a várba bezárkózott katonai hivatalnokokkal együtt, hadi becsü­lettel vonuland el. A betegek és a sebesültek, valamint a kórházak egészségügyi személyzete a helyszínen marad­nak ; mindazon többi katonák vagy hivatalnokok, kik alapos­ok s különös engedély nélkül, a kijelölt órán túl ott maradnak, hadi szökevényeknek tekintetnek.­­— A gaetai helyőrséget képező összes csapatok hadi foglyok maradnak, míg a m e l s in a i 8 a c iv it e 11 a del trón­tól várak föl nem fogják adni magukat. Ennek bekövet­keztével azok szabadságba helyeztetnek ; — az idegen katonák azonban fogságuk megszűntével nem maradhat­nak a királyságban, s az illető országokba fognak át­szállíttatni; ezenkívül arra kötelezik magukat, hogy a jelen capitulatio keltétől számítva, egy évig nem fognak a kormány ellen h­arczolni. Az összes kapituláló tisztek­nek s katonai hivatalnokoknak 2 hónapi fizetés adatik Táviratok, Turin, febr. 20. (Pák­son át.) Ma az „Opinione“ elsietettnek nyilvánítja azon hírt, mintha a pénzügy­­miniszer a parliamenttel k­ö­l­c­s­ö­n­t fogna kívánni; szerinte a kormány az állampapírok jelen alacsony árfolyama mellett nem fog ily rendszabályhoz nyúlni, annál inkább, mivel az állam­érdek csorbítása nélkül, erre nézve kedvezőbb perezet várhat be. Az „Opinione“ továbbá megjegyzi, mikép poli­tikai tekintetben csupán akkor lehetne szó Ró­mával­ alkudozásodról, ha a pápa saját világi uralmáról le akarna mondani. Turin, febr. 21. A m­inistérium egy törvény­­javaslatot terjeszte a szenátus elé,mely Victor Emánuelt „Olaszország királya“ czímével ruházza fel. (Általános helyeslés.) Anconából Civitella del Tronto erőd elé megérkeztek az ostromművek; a tüzelés talán holnap kezdetik meg. Konstantinápoly, febr. 16. Lavalette egy, tartalmára nézve a Gortsakofféval azonos jegyzéket nyújtott át a portánál. La Ronciére tengernagy láto­gatása, mint mondják, az Eugenia császárné által Jeru­zsálembe szándékolt zarándokútra vonatkozott. A cs. k. internuncius, Prokesch báró, 16-án elő­ször hagyhatta el betegszobáját. Hire terjed, hogy Riza pasa Outer pasa által fogna fölvállalni. A portát a szyriai ügyben tartandó értekezleten Ah­med Vetik fogja képviselni. Athene, febr. 16. Türr tegnapelőtt ideérke­zett, de már ismét elutazott. A „Sürgöny” m­agántávirata. R­ó­­­­a, febr. 20. (Pak­son át.) A nemzeti com­ité kiáltványa jelenti, hogy Victor Emanuel nem sokára a capitoliunon fog kikiáltatni. A francziák f. hó 18 án a capitoliuinon megakadá­lyozák a harangozást. Színházi előadás február 23. Nemzeti színház. Don Juan: Opera 2 felvonásban. Pesti német színház. Uriella, derDämon dcrNacht. Grosses Fantastisches Ballet in 3 Anfzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, február 22-ről : ő°/0 MeUHignes 65 — . Nemzeti kölcsön 77.10; bank­­részvények 735.—; hitelintézeti részvények 166.20; augs­­burgi váltók 125.—; londoni váltók 147.59 ; arany da­rabja 6. 99. Dunavízállás, febr. 22. 7' 6" 0"' 0 fölött. Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ.

Next