Sürgöny, 1861. február (1. évfolyam, 27-49. szám)
1861-02-23 / 45. szám
pénztárból előlegezéseket nem kapnak, a volt hivatalnokoknál még künn lévő előlegezések beszerzendők lesznek. Valami Karger nevű egyén által elsikkasztott s ugyanaz által előlegezett városi pénzek tárgyában a főügyész megbizatott, hogy ha nevezett Karger — mi csaknem bizonyos — az illető pénzt visszatéríteni nem képes, ezen összegek a volt városi hatóságtól , mint olyantól, mely a szükséges és kötelességszerű ellenörködést elmulasztó, lesznek megveendők. Földváry Sándor honvédezredes, kinek Szeged városa a szenttamási és római Bánczoknál tanúsított vitézsége, de különösen e városnak is ez úton közvetett megvédése jutalmául 149 ben 100 hold földet adományozott s et e birtokába minden jogalak megtartásával bevezette, ezen tőle jogtanul és tör- vénytelenül elvett birtokát a képviselő testülettől és tanácstól visszakérvén, következő egyhangú végzés hozatott: Szeged nem akarván visszavenni, mit fiai hős vezetőjének hazafiai jutalmul adott, a Földváry Sándor jogos birtokát képező 100 hold földet tulajdonosának a legnagyobb örömmel visszaadja;a mennyiben mégis e birtok jelenleg haszonbérbe van adva. Földváry Sándor utasíttatik, hogy a bérlővel egyezkedjék. Az iparrend megállapítása révén szőnyegre, az országgyűlés határozatáig a közgyűlés Pest példájára Klauzál Gábor ipartörvényét fogadta el A szegedi cs. kir. adóhivatal az adókivetést saját kezére akarván eszközölni, az ehez szükséges főkönyveket a városi hatóságtól kölcsön kéri. Határozat: Az adókivetés az országgyűlési megállapítások szerint a város jogához tartozván, s annak idejében a városi tisztviselők dolga lévén, a kívánat megtagadtatik, s egyszer mindenkorra kimondatik, hogy minden, nem magánjogi viszonyra vonatkozó, cs. kir. hivataloktól érkező iratok egyszerűen félreteendők lesznek. A helv. hitv. lelkésztanitó a volt városi tanács által részére utalványozott 300 frtnyi segélypénzért köszönetet mond. Az ágost. hitv. prot. egyházközség hasonló kedvezményt kér, ezt Szeberényi Lajos lelkes beszédében támogatja. Mészáros György aljegyző indítványa folytán határozatba ment , hogy a város közönsége a kérelmező egyháznak nem csak megadja a kívánt segélyt, hanem a testvériség és vallásiürelem elvétől vezetve kimondja, hogy mindkét protest, felekezet lelkésztanítóját a katholikus tanítókéhoz hasonló fizetésben részesítendi. Bérczy Antal főkapitány e fölötti örömében a közgyűlésnek eszébe juttatja, hogy a szabad dohányzástól eddig el lévén tiltva, csak lopva pipáltunk; czélszerű lenne tehát a dohánytermesztés szabad voltát legalább e város területére nézve kimondani. Az indítvány országgyűlési intézkedésig elejtetik. Gróf Dessewffy Emil tudóstársasági elnök megkeresésére az országos Széchenyi szoborra 200 frtot utalványoz a város. A szűkké vált közgyűlési terem bővítésével a szépítő bizottmány megbizatott. h fi I f dll. —i. (Legújabbak szemléje). Ismét az olasz trónbeszéddel, vagyis annak egy hivatalos commentárjával kezdjük, melyet a „Gazetta di Tori uo‘‘hasábjain találunk. Ezen commentár a trónbeszédnek várakozásra intésével épen nem öszhangzólag, úgy látja, hogy az olasz kérdés gyorsan megy megoldása elé, s már is azon két phasisa előtt áll, melyek tulajdonképi lényegét teszik: az idegen uralom s a pápai theocratiával szemközt. Mi amazt, vagyis az Austriától való függetlenséget illeti, annak az említett hivatalos lap szerint az anyagi hatalom kérdésévé kellene válnia. „Eltekintve az olasz katonai erő elégséges voltának kérdésétől, úgymond, láttuk, hogy egész Európa egyhangúlag ellenzi az Austria elleni háborút, most a tényállás más alakot látszik venni akarni.“ Ez utóbbi nézete igazolása végett a hivatalos lap a porosz kamrára s az angol parlamentben történő interpellátiókra hivatkozik. Szerinte most elismerik, hogy Velencze szükséges Olaszországnak, s hogy Olaszország harcza Austria ellen más érdeket nem sért. Az olasz lap máris többnemű előjátékait látja a közelgő forradalomnak, miket úgy tekint, mint bizonyos tekintetben a csatát bevezető első ágydövéseket. Ennélfogva úgy hiszi, hogy a velenczei kérdés megoldása épen nem áll oly távol, mint sokan hiszik.—Mi a pápai kérdést illeti, azt tartja a hivatalos lap, hogy Francziaország nem sokára kényszerítve lesz, csapatjait visszavonni , lemondani azon kísérletről, a feketét a fehérrel kibékíteni. Aztán szerinte a római kérdés nem is létezik. Mindent egybefoglalva, az olasz politikának egész titka, — úgymond végül — abban áll : fegyverek közt készen lenni minden eseményre. Ezen commentár igazolja eddigi fölfogásunkat az olasz trónbeszédről. A Róma és Turin közti hivatalos alkudozások most mindkét részről, az „Opinione“ és a „Journal de Rome“ által megczáfoltatnak. Az első szerint az alkudozásoknak csak úgy lenne helyük, ha a pipa virgi halmáról lemondani kész volna; a saszék pedig erre legkisebb hajlamot sem tanusít-annyira hogy az „Ind. beige“ szemére hányja, hogy épen nem akar a helyzet kényszerűsége előtt meghajolni akkorig, úgymond, megmaradt az ő mozdulatlanságában . Victor Emanuel még folyvást csak rebellis, s az olasz egység istentelen mit az ő szemében. Abból azonban, hogy a hivatalos alkudozások nem létezése megcáfoltatott, sokan még nem hiszik azt következtethetni, hogy bizalmas tárgyalások sem létezhetnének. A „K. Z.“ turini levelezője, ki első hozá Passiglia atya Turinba érkeztének hirét , ugyanakkor hozzátéve, hogy ezen nagyhírű atya csakis egyes bibornokok részéről jön a helyzet kipuhatolása végett küldve, ha tehát bizalmas érintkezések csakugyan forognak fönn, úgy ez a sz.széknek csak egyes tagjaira értendő. A többi római papságról egyébiránt már Odo Russell jelenté a britt kabinettel folytatott levelezésében, hogy olasz s egységi szellemet kezd nyilvánítani. Az „lud. beige“ szerint pedig minden nap nagyobb hézag kezd támadni a római udvar körül, ahogy a Gaeta átadása által előidézett érzületnyilvánításokban maguk a papok nyíltan részt vettek. Közöljük alább Gaeta capitulatiójának pontjait. Az ez által hadifogságba esett csapatok száma 11 ezerre megy. Ezek közül az idegenek Gennába szállíttatnak, hogy onnan illető hazájukba azon ígérettel bocsáttassanak, miszerint az olasz ügy ellen többé fegyvert nem fognak. Az olasz csapatokról a capitulatio rendelkezik, szabad választást engedvén a tiszteknek, az olasz nemzeti seregbe belépni. Huszonöt tábornok elfogadta a capitulatio föltételeit; három ellenben követte Ferencz királyt. Ez utóbbi még folyvást Rómában van; állítólag azonban nem fogott soká maradni, s valószínűleg Léon szigetre megy Cadiz mellé, hol tavaszig marad s azután Münchenbe megy. Az „lud.beige“ szerint azonban még Rómából fog az abruzzói fölkelő csapatoknak rendeletet küldeni, hogy szétoszoljanak. Messina mindamellett sem hajol meg, s parancsnoka bátran szembe néz a bekövetkező ostrommal. Állítják, hogy utolsó időben számos legitimista érkezett e várba. Azon aggodalom, hogy a franczia államtestületek demonstratiókat rendezendnek a pápa világi hatalma érdekében, az „Ind.beige“ szerint mind inkább oszladozik. A senatus és törvényhozógyűlés bizottmányai már kiegyeztek a kormány képviselőivel a 1eg irat azon tétele iránt, mely az államtestület ez ügybeni érzelmeit kifejtend. Az elfogadott szerkezetben a világi fejedelemség elve nem fog érintetni; azonban azon ingadozó elemek kétségeinek mégis elég fogna tétetni,melyek segélyével a clericalinok győzni hittek.Ez utóbbiak így maguk maradván nem remélhetnek többséget, habár formulázott indítványnyal lépnének is föl. Egyébiránt Goyon töb új utasításokat kapott, hogy minden berontást Sz. Péter örökségébe visszautasítson. Páriában különben csak Mires esetéről beszéltek, mely mint látszik, nagy botránynyá fogja magát kinőni. Máris több személyt neveznek, mint többé kevésbbé compromittáltat. A vizsgálat úgy látszik gr. Simeon senatorra, mint a vasúti pénztár igazgatótanácsának elnökére fog többek közt kiterjeszkedni. A kormány ama pénztár ideiglenes igazgatójává az Germiny bankkormányzót nevelé ki korlátlan hatalommal, egyszersmind szándéka, minden kimély s tekintet nélkül az egyes személyekre, ezen társulat részvényeseinek érdekét megóvni. A szyriai ügyben fe hó 19-én ült össze az értekezlet. Az első ülés valószínűleg a teljhatalmak igazolásának volt szentelve. Londonból írják az „Ind. belge“-nek, hogy Anglia, hogy az értekezletben el- szgetelve ne maradjon, inkább beleegyezett a franczia megszállás meghosszabbításába, de szándéka maga részéről britt csapatokat küldeni a Libanonba, hogy azon kizáró befolyás irányában ellensúlyt nyerjen, melyet a franczia csapatok jelenléte Francziaországnak adhat. AMora Post“ mindamellett is lehetetlennek tartja, hogy az értekezletben mind a hat hatalom beleegyezzék a megszállás megosszabbításába. Orosz- és Poroszoszág támogathatja ugyan Francziaország kívonatát, de Anglia Törökországot fogja támogatni, s Austria ugyanezen szellemben fog nyilatkozni. Ezen egyetértés hiányából azt következteti az angol lap, hogy a megszállás nem fog meghosszabbíttatni, de megjegyzi mégis, hogy a mostani évszakban uralkodó viharok miatt a csapatok visszahívása lehetetlen, s ennélfogva lehetséges, hogy a csapatok elvonulására hat heti haladék fog megállapíttatni. ANGOLORSZÁG. Febr. 19. A „Times“ a *®95n*® ^ b i Lagueroniereféle röpiratról többek közt így nyilatkozik : Állampapírok. 5°/0-os nemzeti kölcsön ..... 100 frt 5°/0-os metalliques.......................^ 1O0frt *%•/«■o. . ...........................100 frt Földtehermentesítési kötvények. 5%-os magyarországi..................100 frt ö'V6-os bánsági, horvát ás szláv . . 100 frt 5u/v-og erdélyi................................100 frt Velenczei kölcsön 1859 6% • • • 100 frt Részvények. Nemzeti bank (ez div.)................................ Hitelintézet 200 frt.................................... Alsó-ausztria esc. bank 500 frt.................. Duna-gőzhajózási társulat 600 frt pp. . . Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 frt pp. . Budapesti lánczhid 600 frt pp.................. Adott Tú tár tott ár 77. —177 40 65.20 65.30 57.50 67.75 66.75 67.25 64.—64.60 61.75 62.25 87.75 88.50 738.—740 -168.20168.30 662 —664 — 413.—415 — 180—150 —390.—395.— BÉCSI BÖRZE február 21-kén 1861. Lombard-velenczei .... 500 frank Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. Osztrák Lloyd ...................100 ft pp. Váltók (devisek). Három hónapra. Augsburg iCOd.német ft (85 ft 90'/tkr.)3'/4'l/0 London 10 font sterling. (100 ft 23'/tkr.) 6 „ Fénznemek. Koronás arany ..................................... Császári arany darab................................ Napoleons d’or .......................................... Orosz imperiale . ..................................... Ezüst ........................................................ A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . Porosz pénztári utalvány............................ Adott 1 Tart 1 1 tott i.r. 146 601147.— 1 94.— 95— 80.125.50 147.50 & 120.25 6.95 12.84 12.36 47.60 2.28 81 -125.7 148 — Éjszaki vasut................... Ausztr.államvaspálya Nyugati vasut............................ Pardubitzi vasut . Tiszai vasút Déli vaspálya (u 1/0 (ez div.). Károly Lajos vaspálya (ez div.) . Gracz-Kötlachi . ... . / N. Szombati 1-fő kibocsátás . . N. Szombati 2-ik kibocsátás Záloglevelek. A n. bank 6 év 5°/0-os „ „ „ 10 év 5°/--os „ „ „ sorsolh. 5% » » „ 12 hó 5% . A n. bank-sors. 5"/0 . 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft a. é. A galicziaiföld. hitelintéz.4,%-os 100 ft pp. Adott ár Tartott ár 2165—2166— 288 —288.50 182 —182.25 104.50105 — 147.—147 — 186 —188.— 167.50167 75 106.—109 — 22.—24 — 60.—65 — 102—102.50 97.50 98.50 90.75 91.25 99.50100 — 84.—84.50 86.—87 — Állam és magán sorsjegyek. 1839-diki sorsolással..................100 frt 1854-diki „ ...................100 frt 1860-diki „ ..... 100 frt Como-rentpapirok 42 ausztriai líra . . . A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a. é. Trieszti db......................................100 ft pp. Duna-gőzhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. Eszterházy....................... 40 ft pp. Salm ..................................... 40 ft pp. Pálfiy...........................................40 ft pp. Clary ...........................................40 ft pp. St. Genois......................................40 ú pp. Windischgrítz.............................20 ft pp. Waldstcin......................................20 ft pp. Keglevich.......................................10 ft pp. Elsőbbségi kötvények: Allamvasp.................................... 500 frank Adott ár _ 109 50 86.60 82.50 15.50 112 80 123 — 99.50 37.75 91 — 35 75 37.75 35.50 36 - 21 — 24.75 15.25 150.Tartott ár IOSUO 81.75 82.75 16 — 113 — 125 — 100 — 38.25 9236.25 38.25 36— 36.50 21.50 25.25 15.57 151. — 1 „Ha mi a pápa barátjaihoz tartoznánk, ezen röpirat nem kevéssé nyugtalan hoz bennünket, mivel Napoleon Császárnak az egyház irányában odaadása még egyetlen előbbi röpiratban sem képesé oly számos magasztalások tárgyát Lagneroniére egy rendkívül hosszadalmas a nehézkes röpiratot irt, melynek más célját nem képzelhetjük annál, hogy általa egy, az olaszok részéről újabb engedmény vezettessék be. Az, mint az eddig történtek védelme, egészen hasztalan , mivel a szabadelvűek természetesen minden mentséget tzfravégtelennek tartanak; • a pápa tanácsadói aligha fogják magukat az iránt meggyőzőtől hagyni, hogy a pápa gyönge s fonák eljárást követett volna. Ha aa a császár valódi érzületeit tükrözi viasszá, úgy az ő kedélye a valaha létezett legcsudálatosabbakhoz tartozik. A bonapartistikus vallás elve abban látszik állami, miszerint a papot s fejedelmet a annak miniszereit szereti s tiszteli; noha tudja, hogy azok tudatlanok , zsarnokok s meg nem kiádatók ; e mellett azoknak hánytorgó válaszait, sőt még szándékos sértéseit is elfogadni, s ennek következtében azoktól lazzankint minden világi uralmat elvétetni hagyni. — Napoleon, a mint ő itt van föltüntetve — úgy bánik a szent atyával, mint a vad ember hosanjában saját bálványával. Az egyház legidősb fia imádja a pápát s azt a legsúlyosabb fenyítéssel illeti; elméletileg őt az égnek szelíd s szenvedő helytartóján, gyakorlatilag pedig egy oly makacs öregnek tekinti, ki némely igen rosz s veszélyes politikusok által van környezve. Valóban az ő szemében létezik egy eszményi pápa, a egy teljes nagyságu s szentségü s is emberi ravaszság minden nyomát ment eszményi egyház. Ezzel szemben a császár, mint Sz. Lajos utóda, merő vallásosság s ragaszkodás. De e mellett létezik egy valódi pápa s egy valódi római egyház is, melyek irányában Napoleon mint uralkodó ■ politikus jár el; ez utóbbiakat neki az eszményiektől el kell különöznie s azokkal oly szigoron bánnia, mint esztelenségük s makacsságuk érdemli. Lagnerromérem semmi következtetést sem von, azonban két dolog az egész röpiratból világosan kitűnik : t. i. hogy a császár nagyon boszankodik a pápa eljárása miatt, — ’s hogy Konstantinápolyban a jelen Ügyállásnak rövid időn meg kell szűnnie. A többit kitalálni az olvasó dolga. Csupán az irat modorából s vigyázatlan perezben elejtett egyes helyekből látjuk át annak tehetségét, hogy a császár talán tetemesen el fog térni amaz eredeti tervtől, mely abban állott, hogy a pápa Olaszországban legfőbb világi fejedelemmé tétessék.“ FRANCZIAORSZÁG.— Febr. 29.— Az „A. Alig. Ztg“ Pelissier tábornoknak egy olyl’eve- jét közli, melyben ez utóbbi Ciardini tábornok eljárását igen elhizottan s megvetőleg ítélte volna meg. Hogy az költött levél volt, igen világosan kitűnik magának a tábornagynak Reizet grófhoz, a darmstadti franczia következ ezen ügyben intézett következő iratából: Algír, febr. 3. 1861. „Gróf mrl — Köszönetemet fejezem ki önnek azon közlésért, melyet egy, az „A. Alig. Zig“ jan. 25-iki számában foglalt csikk tárgyában intézett hozzám. Az alkalmat ad nekem arra, hogy fölvilágosítsam önt a nekem tulajdonított levél jelleme iránt, mely — mint ön kétségkívül különben is gondolta — egészen költött levél. Valóban volt szerencsém Krímben ismerni Cadni tábornokot , de azóta nem volt alkalmam vele levelezési viszonyban állani, s ezen tábornokról elég magas véleménynyel vagyok arra nézve, miszerint azt véltem, hogyha én képes vagyok egy ily levelet intézni hozzá, ő nem fogta volna bárki másra bízni a válaszolást. Anélkül, hogy énmagamat illetőleg óhajtanám, vagy szükségesnek tartanám, a nyilvánosságot valamely alaptalan tény helyreigazítására használni föl, nem kevés örömmel ragadom meg ezen alkalmat, hogy önnel a valóságot közöljem s hogy önre bízzam, annak azon mértékben, amint szükségesnek véli, helyreállítását.“ A törvényhozó testület elé legközelebb következő törvényjavaslatok terjesztettek: egy oly törvényjavaslat, melynek czélja a békebírákat arra hatalmazni föl, hogy a hatóságok körében működő közjegyzők aláírásait törvényesíthessék;— egy oly törvényjavaslat, mely a lapok mellékleteinek a bélyege a postai díjak alól fölmentésére vonatkozik, midőn ezen mellékletek kizárólag a törvényhozási viták közzétételére szentelvék; négy oly törvényjavaslat, melyek pótlékot állítnak föl, több ministere-megyebeli közsé meg, mint békés időben. Ezen Hiteknek szabadságbahelyeztetések napján, vagy ha akarják előbbit, 2 hónapi idő engedtetik, annak nyilvánítása végett, hogy várjon a nemzeti seregben akarnak-e szolgálói, vagy pedig minden katonaszolgálat alól fölmentetni. A közkatonák fogságuk megszűntével teljesen elbocsáttatnak , kt szolgátsti idejük kitölt Ásóknak, kik ea utóbbit még nem végesék be, 2 hónapi szabadság adatik, melynek elteltével ismét fegyverre isólittathatnak. Mindnyájuknak fogságok atár 2 hónapi zsold vagy kenyérkölcsön is adatik ottokra. Azon idust altisztek, kik továbbra is a nemzeti seregben akarnak szolgálni, altiszti rangjokkal lépnek be, ha bírnak a kellő képességgel. A hajdani 5 sebvreiai hadtett tisztjei, e katonáinak mindaz megadatik, mire az előbbi capitulatio s az 1860. sept. 2 ig terjedő rendeletek értelmében följogositják. Minden agg, béna vagy csonka katonák, a nemzetiségre tekintet nélkül, a katonai rokkantak köré vétetnek föl, hacsak inkább nem akarnának családjaikhoz visszatérni, a hajdani két siciliai királyságbani szabályzat szerinti napi zsoldokkal. Minden Gaetába betartozva volt polgári hivatalnokok számára megerősíttetik azon nyugdijházi jog, melyet 1860. sept. 7-én viselt rangjuknál fogva igényelhettek. — Mindazon Gaetában levő katonák családjai, kik a várat el akarják hagyni, szállítási eszközökkel láttatnak el.— A Gaetában levő katonák özvegyei s árvái megtartják jelenlegi nyugdijaikat. — Gaeta összes lakosai személyükben a vagyonukban nem fognak háborgattatni, előbbi érzületeik miatt. — Azon gaetai olasz katonákra, kik az államot magasabb tekintetekből odahagyják, az előbbi czikkekben foglalt intézkedések alkalmaztatnak. — Ha a jelen capitulatio aláírása után a várban valamely megtöltött akna találtatnék, a jelen capitulatio érvénytelennek, a helyőrség magát föltétlenül megadottnak tekintetnék. Ugyanez történnék akkor is, ha szándékosan elrontott fegyverek s hadiszerek találtatnának, hacsak a hatóság ki nem adná a vétkeseket, kik tüstént agyon fognának lövetni.— A hely átadása végett mindkét részről egy bizottmány fog kineveztetni. A gaetai helyőrség katonái, — mint aPatrié“ írja, szándékaik iránt megképeztetvén, azon nyilatkozatot tevék, hogy nem akarnak szolgálni az uj nápolyi kormánynak . — azt kívánták, hogy mihelyt el fogtak bocsáttatni a hadifogságból, szülőföldjükre bocsáttassanak vissza. — Amai Messinában elfogatott franczia nemes, ki saját kardját Ferencz király rendelkezésére akarta helyezni. — 13-án Gennába vitetett, hogy onnan Francziaországba szállíttassák. sek élelmi vámnához , három helyi érdekli törvényjavasat, Juras Vise megyékre s Saint Etienne városára vonatkozólag. OLASZORSZÁG. Gaeta capitulatiójának , mely febr. 13-tól kelt s 23 czikkből áll, fő pontjai következők: Gaeta vára, annak teljes felszerelése, zászlói, lőporraktárai, ruhadarabjai, élelmiszerei, lovai, hajói, — valamint átalában a kormány birtokában levő összes tárgyak,— akár polgáriak, akár katonaiak legyenek is azok , a helyőrség eltávoztakor Victor Emanuel is felsége csapatainak fognak átadatni. Az összes helyőrség a várba bezárkózott katonai hivatalnokokkal együtt, hadi becsülettel vonuland el. A betegek és a sebesültek, valamint a kórházak egészségügyi személyzete a helyszínen maradnak ; mindazon többi katonák vagy hivatalnokok, kik alaposok s különös engedély nélkül, a kijelölt órán túl ott maradnak, hadi szökevényeknek tekintetnek.— A gaetai helyőrséget képező összes csapatok hadi foglyok maradnak, míg a m e l s in a i 8 a c iv it e 11 a del tróntól várak föl nem fogják adni magukat. Ennek bekövetkeztével azok szabadságba helyeztetnek ; — az idegen katonák azonban fogságuk megszűntével nem maradhatnak a királyságban, s az illető országokba fognak átszállíttatni; ezenkívül arra kötelezik magukat, hogy a jelen capitulatio keltétől számítva, egy évig nem fognak a kormány ellen harczolni. Az összes kapituláló tiszteknek s katonai hivatalnokoknak 2 hónapi fizetés adatik Táviratok, Turin, febr. 20. (Pákson át.) Ma az „Opinione“ elsietettnek nyilvánítja azon hírt, mintha a pénzügyminiszer a parliamenttel kölcsönt fogna kívánni; szerinte a kormány az állampapírok jelen alacsony árfolyama mellett nem fog ily rendszabályhoz nyúlni, annál inkább, mivel az államérdek csorbítása nélkül, erre nézve kedvezőbb perezet várhat be. Az „Opinione“ továbbá megjegyzi, mikép politikai tekintetben csupán akkor lehetne szó Rómával alkudozásodról, ha a pápa saját világi uralmáról le akarna mondani. Turin, febr. 21. A ministérium egy törvényjavaslatot terjeszte a szenátus elé,mely Victor Emánuelt „Olaszország királya“ czímével ruházza fel. (Általános helyeslés.) Anconából Civitella del Tronto erőd elé megérkeztek az ostromművek; a tüzelés talán holnap kezdetik meg. Konstantinápoly, febr. 16. Lavalette egy, tartalmára nézve a Gortsakofféval azonos jegyzéket nyújtott át a portánál. La Ronciére tengernagy látogatása, mint mondják, az Eugenia császárné által Jeruzsálembe szándékolt zarándokútra vonatkozott. A cs. k. internuncius, Prokesch báró, 16-án először hagyhatta el betegszobáját. Hire terjed, hogy Riza pasa Outer pasa által fogna fölvállalni. A portát a szyriai ügyben tartandó értekezleten Ahmed Vetik fogja képviselni. Athene, febr. 16. Türr tegnapelőtt ideérkezett, de már ismét elutazott. A „Sürgöny” magántávirata. Róa, febr. 20. (Pakson át.) A nemzeti comité kiáltványa jelenti, hogy Victor Emanuel nem sokára a capitoliunon fog kikiáltatni. A francziák f. hó 18 án a capitoliuinon megakadályozák a harangozást. Színházi előadás február 23. Nemzeti színház. Don Juan: Opera 2 felvonásban. Pesti német színház. Uriella, derDämon dcrNacht. Grosses Fantastisches Ballet in 3 Anfzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, február 22-ről : ő°/0 MeUHignes 65 — . Nemzeti kölcsön 77.10; bankrészvények 735.—; hitelintézeti részvények 166.20; augsburgi váltók 125.—; londoni váltók 147.59 ; arany darabja 6. 99. Dunavízállás, febr. 22. 7' 6" 0"' 0 fölött. Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ.