Sürgöny, 1861. április (1. évfolyam, 76-99. szám)
1861-04-03 / 76. szám
az előintézkedési közgyűlés napján bevonultak a sí városba.Böszörménybe mindegyik városnak me lenni ajándékozott választó lakosai — lelkesülten az általok főleg alkapitányi székre kiszemelt férfiak — — jelesül a szoboszlóiak Kovács Miklós — a dorogiak Farkas István és a járásiak Fodor Károly iránt, — bízva mindnyájan a böszörményi nép segitségébe, mely helyben lévén, ily alkalommal egyedül urkodik, — s melytől arra térve biztatást nyertek akkor, midőn a böszörményi Silye Gábornak főkapitányi székre magasztalásánál az a végett hozzájok járt kelt böszörményi nép kívánságát teljesíteni lehetőleg munkálkodtak. A bevonulásnál a nánásiak — lóháton és szekereken menve — vezettetvén jelesül egy fejér levonult 78 éves öreg által — mentek egyenesen a város közepén álló egyemeletes kerületi házhoz, hogy a lakást abban foglalt főkapitánynak tisztelegjenek kit miután ott meg nem találtak, fölkeresték a G. M. házánál, s ott vezérök által tiszteletüket bejelentvén, ajánlották harsány éltetésükkel Fodor Károlyt, mint alkapitányt, — a ki jóllehet csak közép képzettségű, felfogású s előadása ember, — s a közönséges jóságnak csak azon mértékével bir, mely szerint se vonz magához igen, se taszít el magától fölöttébb, előttük még is annálfogva, hogy biztos jellemü, jóakarata, az általános népjognak barátja, se bizolgö, se kevély, se uralomra vágyó — képezni pedig magát föleg a magyar törvénytudományban lehetőleg törekszik, és hogy Kánáson századon keresztül virágzásnak örvendett családnak gazdag, s magát már városi és kerületi hivatalok viselésével is érdemesített örököse, szép tiszteletben áll. Azonban a főkapitány őket hidegen fogadta, és csak arra sem méltatta , hogy köszöntésekre az ablakhoz lépdeljen. E kellemetlen előjelre csak hamar veszik még az napon azon leverő hírt,hogy a főkapitánynál már készen levő tisztikari névsor szerint Fodor Károly még csak candidatióba se tétetik, s hogy a főkapitány részéről két nánási úr erősen szorongattatott arra nézve, hogy valamelyik engedje magát Fodor Károly helyett harmadik alkapitányi jelöltül beigtattatni, mert a főkapitány leginkább azt akarja, hogy alkapitánynyá Farkas István legyen, és csak ha ez el nem ütné, szeretné Kovács Miklóst.S mindezekhez járult az „Omne trinum perfectum“ axióma szerint, hogy a dorogiakkal a nánásiak a Farkas István és Fodor Károly neveknek szemközti kiállgatásánál — verekedéssel végződött összeütközésbe jöttek. Felvirradván a tisztujitási nap — bár a folytonos eső kellemetlenül hatott — felgyűlt a városok népe nagy számmal és jó rendben a kerületi házhoz — s éltette hangjának kímélése nélkül érdekcsoportonként a három alkapitányi szemeltet. — Templom után tiz óra felé kiparancsoltattak a választók a praetoriális épület udvaráról az utczára, hogy onnan befelé történjék a szavazásra menés. Majd a főkapitány az emeleten, a gyülésterem egyik ablakából kikiáltotta neveit az alkapitányságra candidáltaknak. — Köztük volt azoknak Kovács Miklós és Farkas István ; de hiányzott — a tegnapi hir előjelentésével egyeleg Fodor Károly. A nánásiak közül azok, kik függetlenül, elfogulatlanul s egyedül annak átgondolásával és szem előtt tartásával akartak szavazni, hogy melyik képes inkább az alkapitányi hivatal teendőinek megfelelni, — a kijelölésben mutatkozott sérelem elleni óvástételnek későbbre hagyásával készek valának a szavazást minden habozás nékül Kovács Miklósra megkezdeni, mert ha szintén árnyékoldalául mutatkozik is annak bizonyos daczosság, hirtelenpártság s előadásbeli hadriság és kövecsesség , de 48 előtti kerületi hivatalnokoskodásaiból jó képzettségűnek, érett fölfogásának, elv szerint dolgozónak, tiszta jelleműnek, szabadakaratunak, hízelkedni, kevélykedni s uralkodni nem hajlandónak ismertetik. — Hanem a sokaság csak megsértetését érezte, — s mig az nem orvosoltatik, a tisztujitásról semmit sem akart tudni — s elkeseredésében a kerületi ház kapujára állott, hogy azon senki se mehessen zavarásra be, mig Fodor Károly a Candidatioba be nem igtattatik. — A pandurbiztos és cselédei fegyverré parancsoltattak ; a nánási nép ellenben küldöttséget menesztett — böszörményiek által is népesítettet — a főkapitányhoz, a Fodor Károly candidáltatásáért esedezni. — Minden hasztalan. — A főkapitány úgy nyilatkozott, hogy az egyszer kikiáltott candidation soha változtatni nem fog, mert a kijelölő bizottmány által szavazattöbbséggel tett határozatot se meg nem változtatja, se megváltoztatni nem akarja ■— s keményen elutasít ■ magától a küldöttséget, — mint lázasztó ellen bezáratással is fenyegetődzött, ha nyomban nem takarodnék. — A küldöttség kivonult a főkapitány elől — az pedig ismét a már jelölt ablakba állott, s a népet értesítette, hogy a candidation, míg él, változtatni nem fog; annálfogva csak kezdessék meg a szavazás, és senki se merjen annak gátat vetni, mert jaj annak — úgymond — aki annak gátat vetni bátorkodnék. □ ANGOLORSZÁG: Palmerston lord martius 28-án Tveronban parliamenti képviselővé újra megválasztatván, ez alkalommal választóihoz egy hoszszas beszédet intézett. Először is szerencsét kívánt azoknak az ország belhelyzetéhez, melyet egészen kielégítő gyanánt tüntetett, föl. Erre Európa átalános ügyeit tárgyalván, így nyilatkozott: „Nem lehet tagadni, hogy Európa helyzete a jelen perekben számos aggodalmakat idéz elő. Több oly kérdések vannak függőben , mind a belérdekek, mind a nemzetközi viszonyok szempontjából, miknek esetleg sajnos következményeik lehetnek , noha reméljük, miszerint a kormányok mérséklettsége s a népeknek a nemzeti érdekek irányábani tisztelete a létező viszályokat akkér végzendik be, hogy ki fognak kerültetni a tavaszra előre jelentett ellenségeskedések. Valóban azt jósolók nekünk, hogy martins hóban a kardokat újólag harczban s az ágyukat fölállítva látandjuk, s hogy Európa egy általános háború szerencsétlenségeibe lesz sodorva. A jóslat létesülése azóta aprilia halasztatott el; azonban remélem, hogy ezen hónap is, szintúgy mint mártius, ha oroszlánkép jelentik be, báránykép fog eltávozni. — Reméljük tehát, hogy tovább is tartand a békének s a nemzetközi barátságnak ezen állapota, mely annyira kedvező egész Európa érdekeire nézve. — Kétségkívül, ha szerencsétlenségre a bábomnak ki kellene ütnie, honunk kormányának kötelessége lenne megmutatni, miszerint II. Britannia védelmi eszközeit oly tekintélyes készültségi állapotba helyzi, mely megengedné nekünk, hogy félelem s rémülés nélkül kísérhessük a netalán másutt dühöngő vihart. — Bizton remélem, uraim — miszerint mi akkor képesek lennénk bebizonyítni , hogy ezen , valamint minden más szempontból tökéletesen teljesítők kötelességeinket. — Valóban oly hatályos seregünk van, aminő csak egy britt sereg lehet. Van számra nézve hatalmas s egészen jól fölszerelt tengerészetünk, s továbbá körülbelül 150,000 főnyi nemes önkényten hadtestünk. — OLASZORSZÁG. A turini kamra mart. 27 -i ülésében a római ügy tárgyalása folytattatván, először is Chiave a Turin városa mellett tartott védbeszédet. Ő ugyan óhajtana Rómába menni; azonban az örök várost Turintól függővé akarná tenni Velencze fölszabaditásáig s ama perczig, midőn a római nép a szabadság iskoláját be fogja végezni s előnyösen fogja helyettesithetni a jelenlegi főváros békés és bölcs lakosságát. — Beggio, Leopardi s némely mások ellenzék Chiares véleményét s az előbbi ülésekben több szónokok által kifejtett védveket ismétlék. A siciliai D'On des Reggio hosszasan beszélt a pápaságnak Olaszországgal) kibéküléséről , annak szükségéről, hogy Rómában fönntartassák a Victor Emmanuellel kibékült szellemi hatalom. Erre Cavour emelvén szót, igy nyilatkozott: „Vizsgálat alá kell vetnem a napirendek kifejezéseit s válaszolni a különböző szónokoknak. — Ferrari kivételével, ki a kérdést oly egészen elméleti térre vivé át, hova őt nem követhetem. Azonban mégis egypár szót intézendek hozzá. Ferrari azokról szólt, kik még az elnökség padjain is összeesküvéseket koholtak. Ha rólam akart szólni — az igaz. Én 12 év óta koholok összeesküvést, hogy hánom függetlenségét megszerezzem, azonban sajátszerűleg koholok összeesküvést, hangosan kihirdetvén czélomat. A parliamenttel s 25 millió olaszszal együtt koholok összeesküvést. Ferrari úgy tünteti föl az annexiókat, mint amelyek a belnehézségek kikerülése végett eszközöltetnek. Ő talán azt hiszi, hogy a kormánykerületek kérdésének megoldása végett akarunk Rómába menni. Ezen érv szellemdús ugyan, de nem alapos. Ez épen olyan, mintha egy győzelmes tábornoknak a katonai szabályok valamely megsértését vetnék szemére. A napirendeket illetőleg, Macchiét nem akarom épen elvetni. Nekem úgy látszik, hogy a különböző napirendek megegyeznek egymással. Mindnyájan Rómát jelölik ki fővárosul, azonban — szerintem — egyikük sem fejezi ki teljesen a kamra érzelmeit. A Buoncompagni-é válasz Audinot-nak. Ez az, mit én magam is mondtam. Rómának kell Olaszország fővárosának lennie, s ezt tüstént ki kell hirdetni. Chiares a kihirdetést korszerűtlennek tartja, s attól fél, hogy az ártana a velenczei kérdés megoldásának. Chiar csalatkozik. Ha mi nem használhatnék föl azon érvet, miszerint Róma a mi szükségképi fővárosunk, sohasem nyernék meg a kath. világ s ama hatalmasság beleegyezését, mely annak képviselőjévé tévé magát. Tegyük föl, hogy a pápaság valamely másodrendű városba lenne áthelyezve, azt hiszik önök, hogy könnyű lenne ekkor megnyerni a kath. hatalmak beleegyezését? Tudom, hogy azt föl lehetne hívni, de azt válaszolnák, hogy a politikában semmi föltétlen sincs, hogy mivel Máltát az angoloknak hagyhatjuk, egy más olasz földet szintén a katholicusoknak hagyhatunk. Nemcsak hogy eszélyes dolog, Rómát fővárosunkká kiáltani ki, hanem ez az egyedüli eszköz, az alkudozások sikerének biztosítása végett. — A korszerűség kérdésére térek át. Ha — mint Chiaves mondja — előbb a római népet föl kell nevelni, ekkor még egy két nemzedéket be kell várnunk. Ez a legrosszabb eljárás lenne. Én ugyan nem akarom a jövőt előre megkötni s azt mondani, hogy még a napot is ki kell szabni, melyen Róma szabaddá leend. De ezen nagy rendszabálynak meg kell szavaztatnia a parlament által. Majd akkor meglátandjuk, ha várjon van-e helye az elhalasztásnak.Tegyük föl, hogy Róma egyesíttetnék Olaszországgal, de nem lenne főváros mi történnék, ha a követek egy része Rómában ülne össze? Ily eventualitást nem tekinthetek aggodalom nélkül. Kifejtem ama rendszert, melyet a kérdés megoldása végett követni szándékoztam. Ez az, mit Audinot tudni akart, mivel bizonyosan nem kívánta megtudni a Párisban vagy Rómában megkezdett alkudozások részleteit s bizonyosan nem kívánta a bizalmas sürgönyök közlését. Még maga Petruccelli sem menne annyira. Ami a hivatalos sürgönyöket illeti, BÉCSI BÖRZE martius 31-kén 1861. Állampapírok. Adott ! ár ! Tartott ár 5°/okos nemzeti kölcsön. ... 576*os metalliques............................. 47,%-ok „ ............................. 100 frt 100 frt 100 frt 76.50 64.901 56.25 76.60 65.10 56.75 Földtehermentesitési kötvények. OV6-os magyarországi................... koz 08 bánsági horvát és szláv . . 5%-os erdélyi . . . Velevczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 100 frt 100 frt 100 frt 64.75 64.— 61.60 89.25 66.75 64 — 62.50 90.Részvények. Nemzeti bank (ex div) Hitelintézet 200 frt Alsó-ausztria esc. bank 600 frt................... Duna-gőzhajózási társulat 500 frt pp. . . Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 frt pp. . Budapesti lánczhíd 500 frt pp. . 723 — 163 — 567 — 418 — 145 — 380.— 726 — 163.10 568 — 420 — 150 — 385.— Éjszaki vasút.............................. Ausztr. államvaspálya .... Nyugati vasút.............................. Pardubitzi vasút......................... Tiszai vasút.............................. Déli vaspálya 10% (ex div.) . . Károly Lajos vaspálya (ex div.) . Gracz-Köflachi............................. N. Szombati 1-ső kibocsátás . N. Szombati 2-ik kibocsátás . . Záloglevelek. A n. bank 6 év 5%-os .... .. i : : . . . ■ v” v12h6^° • ■ ■ ' * A n. bank-sors. 0% . . . ... xs«. v. A galicziai föld. hitelintéz.41/1v/0-os 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft a. é. Adott ár Tartott ár 2046—2047— 285.50286.— 186.25166.50 106.—106.50 147.—147.-190.—191.— 155.50156 — 118.-120.— 22.-24.-60.— 65.-102.—102.50 97.— 98.— 91.— 91.50 99.50100.-86.75 86.90 87.25 88.25 Állam és magán sorsjegyek. 1839-diki sorsolással....................100 frt 1854-diki n ....................100 frt 1860-diki n ..... 100 frt Como-rentpapirok 42 ausztriai líra . . • A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a. é. Trieszti db............................... • 100 ft pp. Duna-gőzhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. Eszterházy........................................40 ft pp. Salm .............................................40 ft pp. Páley.............................................40 ft pp. Clary ..............................................40 ft pp. St. Genois........................................40 ft pp. Windischgrätz...............................20 ft pp. Waldstein.........................................20 it pp. Keglevich.........................................10 ft pp. Elsőbbségi kötvények. Adott Tatárzott ár 109 50110 — 86.— 85.50 81.30 82 — 15.75 16 — 114.60115 — 125 126.— 100.100.50 35.50 36 — 91.— 92 -37 50 38 — 89.50 40 — 35.25 36.25 36 50 37 — 21 —, 21.50 24.50 25— 16.25 16.75 148— 149.50 Lombard-velenczei...................... 500 frank Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. Osztrák Lloyd 1.........................100 ft pp. Váltók (devisek). Három hTó mpr a. AugsburglOOd.német ft (£5ft907 London 10 font sterling. (100 \ Pénznemek. Koronás arany .......................... Császári arany darab.................. Napoleons d’or .......................... Orosz imperiale.......................... Ezüst ...................................... A nemzeti kölcsön Dapir szelvényei Porosz pénztári utalvány .... Adott Tatárott ár 144 — 146 — 97.50198.50 80 — 81124.25124.50 147.50148 — 20.30 6.97- — 11.82. 12.36---* "" 46% 229 I 2.28ffi Külföld. —1. (Legújabbak szemléje.) A húsvéti ünnepnapok épen nem hoztak valami nagy hirbőséget. A napi hírek élén mindenesetre az olasz király követének az angol királynő általi elfogadtatása áll; ezen hir azonban épen nem meglepő; az előzmények után ez teljes következetességgel várható volt. Francziaország részéről ily elismerési tény még nem következett be, de azért, ha az „Opin. nat.“-nak hitelt adunk, nem kevésbbé őrködik az újszülött királyság fölött. Ezen lap szerint Thouvenel fölvilágosításokat kivánt ausztriai követtől a ausztriai csapatmozgalmak ,rop pact előkészületek iránt. Hogy Metternich bg azt élesé, miszerint kormánya nem gondol támadásra, hogy az csupán védelmi állását készíti,elő hogy el van határozva, Garibaldi vagy hívei bármely támadását visszautasítani s Garibaldi minden ily lépéséért Olaszországot tenni felelőssé, ez várható volt Az „Opin. nat.“ azonban mind a mellett is azt hiszi, hogy Ausztria fogja a jelt az összeütközésre adni, s ez esetben bizonyos dolognak tartja, hogy Francziaország be fog avatkozni. A nevezett franczia lapnak ez utóbbi állítására nézve teljes igaza lehet; fölebbi hiedelmét és reményét azonban semmi sem igazolja. Különben a harczi hírek ismét igen vígan röpdöstek, főleg Pária a Turinból szidván ki. A franczia fegyverkezések után most a piemonti csapatöszpontosítások szolgáltak azok szülőiül. Állítólag Victor Emanuel igen harczias hangon beszél, azonban a pillanati helyzet megítélésére nézve jobb tájékozónak tartjuk. Palmerston alább közlött beszédét. A lord ministerelnök emlékeztet azon hírekre, melyek a háború kitörését martina hóban mulhatlanul bekövetkezendőnek mondták; a kitörés azonban elmaradt. Most áprilisre napolák azt el; ő azt hiszi azonban, hogy e hóban sem fog a válság beállani, s reméli, hogy mostanában még nem is fog az bekövetkezni, amivel azonban természetesen nem mondá azt hogy az épen nem is fog bekövetkezni, s ezért Angliának is minden esetlegre készen kell lennie. Anglia és Francziaország közt nem is hiányoznak most sem az apró súrlódások. A „Patrie“nak szenvedélyes czikke a britt udvar ellen, a miatt, hogy az Orleans herczegeket rokonuk a kenti herczegnő temetésére meghívta, elég jeléül szolgál annak; sőt Párisban hire járt, hogy a londoni franczia követ utasitást kapott, miszerint I. Russelltől kérjen fölvilágosítást; ez azonban kereken kijelenté, hogy ezen tisztán családi ügyre nézve nem ereszkedik szóba. Erre a miniszertanács Párisban elhatározó ezen ügyet jegyzék tárgyává tenni,sőt még a követ visszahivatásáról is rebesgettek. Ezen hírek ugyan valószínűleg nagyon túlzottak, de a „Patric“ említett kifakadása mellett mégis bizonyítanak annyit, hogy a két baráti kormány közt ismét beállt az apró súrlódások ideje, így a minap igen csípős észrevételeket tett I. Cowley Thonvenelnek az orleansi püspöknek egy hitszónoklata miatt, mely után tüstént gyűjtések rendeztettek az izlandiak számára; midőn továbbá Francziaország több politikai deportáltnak, kik Cayenneból szerencsésen a britt Guyanába menekedtek, kiadatását követelte, az angol kormány határozottan vonakodott az erre vonatkozó franczia jegyzéket elfogadni. A herczegovinai lázadás egy bécsi levelezés szerint mindig nagyobb mérveket vesz föl, s az bizonyosnak tartja, hogy azt garibaldista tisztek vezetik, s attól tartanak, hogy az azon tájékon állomásozó török kozákok, kik nagyobbrészt emigránsokból állnak s a lengyel Crajkovszky által vezényeltetnek, a fölkelőkkel egyesülni s igy egy fegyelmezett csapat magvát képezni fogják. Ezen levelezés szerint a Dunafejedelemségekben és Szerbiában is mindig nehezebb állapot kezd kifejlődni. asszoly derék férfiak testülete, kik kellemes üres idejük, s gyakran azsiét-jük - fi* - gyakorlatokra szentelnek oly órákat, miket különben kellemes kényelemben többetnének. • Nem lehet eléggé hálásaknak lennünk ezen emberek irányában. • biztosíthatom önöket az iránt, hogy az általuk adott példa s az általuk megszerzett katonai magatartás a n Máraaföld minden népénél még inkább nevelte a tiszteletet, a britt nemzet hazafiassága, függetlensége a nemzetiségi szelleme irányában.“ Erre a nemes lord szerencsét kivánt magának ahhoz, hogy az alkotmányos kormányzás elve a szárazföldön tetemes terjedést nyert Felemlíti, mikép volt oly idő, a múlt század vége felé, midőn Angolország volt az egyetlen ország, mely képviseleti s alkotmányos intézményekkel bírt. Angolország akkor a többi nemzetek bámulatának tárgyát képesé, azonban ezen bámulathoz a fölötti kétségbeesés vegyült, hogy az ezen nagy ország által adott példa nem követtetik, jelenleg ezen példa megtenné gyümölcseit s örömünkre szolgál azon adat — mond Palmerston lord, — miszerint Angolország diplomatiai működése s egyéb befolyása más nemzeteket példánk követésére s azon alkotmányos áldások megszerzésére ösztönzött, miknek gyümölcseit mi oly számos évek óta élveztük. A nemes lord megemlíti, hogy Portugál,Spanyol-, Olasz-, Franczia-, Poroszország s újabban Austria képviseleti intézményeket adtak alattvalóiknak. Az egyetlen ország, melynek még ilynemű áldásokat kell megnyernie, Oroszország, azonban még Oroszországban is jelenleg azt látjuk, hogy a fejedelem alattvalói irányában jóindulatú érzelmek által van lelkesítve. Végre a nemes lord azon aggodalmakról beszélt, melyeket a jelen perekben az amerikai unióbeli államok viszályai gerjesztenek, s azon reményét fejezi ki, hogy ezen viszályok még diplomatiai után meg fognak oldathatni, — mióta szokássá lett azokat közzétenni, — azok sokat vesztettek becsükből, s most már csupán a hévégiért tényekre vonatkoznak. Azok szerkesztése közben inkább a közönségre mint azokra gondolnak, kikhez azok intéztetnek. Ez megalázó ugyan egy miniaterre nézve, azonban z sürgönyök körülbelül hírlapi csikkek A ministerium kifejti politikájának elveit. A kérdést megoldhatni reméli, ha a jóhiszemű katholikusok előtt bebizonyítja, hogy az egyház függetlensége nincs veszélyeztetve. Midőn Francziaország ezen meggyőződést megszerzendette , remélhető, hogy végre a pápa is osztozni fog abban. Lehetetlen világosabban formulálni programtanokat, mely a napirendben van összefoglalva. Már mondom, hogy az egyháznak a világi hatalomra alapított függetlensége mathematikailag kimutatott tévedés volt. Azon ember, ki nyugodtan él benn, függetlenebb, mint ama földbirtokos, ki csupán csendőrök kíséretében mehet ki, mivel a rablók körülvették kastélyát. Mi megadandunk az egyháznak ima szabadságot, melyet az századok óta hiában követel minden hatalmasságtól, s ezt mondandjuk neki: Azt, mit sohasem nyerhettél meg, megadjuk neked. Mi készek vagyunk az egyházat s az államot szabadnak kiáltani ki! Igazad van abban, hogy bizonyos törvényeket nem akarsz szentesitni: — így p. o. a seregnek összeírás általi kiállítását, s a nőtlenségnek a nép egy részére reászabását. De a teljes szabadság mindezen nehézségeket megoldja. — Remélem, hogy őszinteségünk iránt nem fognak kételkedni. Én mindig ezen elveket hirdetem. Mi mindenütt szabadságot akarunk, lelkiismereti szabadságot, gazdászati szabadságot, politikai szabadságot, — hitelt adhatnak nekünk, midőn az egyház szabadságát kiáltjuk ki. Midőn a közvélemény elfogadandotta ezen igazságokat, — az egyháznak egyetértése létesülve lesz. Azonban mindenesetre azt hiszem, hogy Rómát nekünk vissza lehet adni, — veszély nélkül akár reánk, akár bárki másra nézve. Mindenkit arra kérek, hogy Buoncompagni napirendéhez csatlakozzék. Az Rómát kiáltja ki fővárosunkul, az egyház szabadságát s a Francziaországgali egyetértés szükségét kiáltja ki. Úgy hiszem, hogy a többi napirendek lényegileg nem sokat különböznél: attól. De egyesüljünk egyetlen eszmében. Szavazzanak önök egyértelműleg, hogy így erőnk legyen megnyerni ama legnagyobb eredmények egyikét, miket a történelem említ; s a pápaság, s az állam , a szabadság s a vallási érzület kibékítését." Erre Buoncompagni napirendje, néhány szélsőbaloldali tagok kivételével, egyértelműig elfogadtatott. — Táviratok. Bécs, ápril 2. Az „Ost und West“-nek távirják Zágrábból. Vasárnap este csoportosulás történt. A rendőrigazgatóság ablakai bevezettek, s onnan valamint más államépületekről a sasokat leszakgatták. Sebesülések történtek. Zágráb, 1. Blatovacnál 22 — 23-kan Mahmud pasa Dervish pasa segélyével visszanyorata a felkelőket. A niksici török őrség még körül van véve. A herczegovinai török had mintegy 15,000, — de roszul vannak élelmezve s a szabadban táboroznak. A basibozukok vérengzéseitől tartanak. Turin, april 1. Egy komplett fedeztetett fel, mely a háborúnak Austria ellen megkezdését czélozta. A délolaszországi hadseregből elbocsátott önkénytesek is bele vannak abba bonyolítva. Turin, mart. 31. Ma az „Opinione“ így ír. Victoria királynő d'Azeglio marodesének kijelenté, hogy őt el akarja fogadni, hivatalos minőségében, mint az olasz király rendkívüli követét s meghatalmazott ministerét. — A schweizi kormány szintén kijelenté Joceaunak, hogy szeretné az olasz király kormányával ugyanazon barátságos viszonyokat megőrizni, melyeket eddig a szárd király kormányával tartott fönn. A „Sürgöny“ magántávirata. Turin, apr. 2. Lamarmora elbocsáttatási kérelmét visszavette. — Garibaldi múlt hó 31-én Caprerából elutazott, és ma Genuába megérkezett ; mint hiszik, Turinba megy. K a I i s e h, apr. 1. A kerületi kapitány, a törvényszéki elnök és az iskolafelügyelő macska zenéket kaptak; az első ezenkívül még rágalmakkal is illettetett. — A katonaság a nyugalmat helyreállította. Varsó, april 2. A helytartó által kibocsátott második felhívás a lakossághoz az ígért inttézményeknek megvalósítását ígérvén, egyszersmind komolyan int a nyugtalanságok ellen. Bécs, ápril 2. A ma d. e. tartott udv. kanczellári ülésben Melczer István, mint kir. személynök az illő szokások mellett feleskethetett és igy ezután Vay örultsága által királyi Felségének bemutattatott. Erdélyországnak igazságügyi organisatiója szentesítve van. A törvényszékek úgy mint 1848-ig voltak, állíttatnak ismét vissza, mind a mellett az austriai törvények megtartásával. Színházi előadás ápril 3. Nemzeti színház Szigetvári vértanuk* Szomorújáték 4 felvonásban. Dunavízállás, mart 30. V 11" 0'" 0 fölött Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ.