Sürgöny, 1861. május (1. évfolyam, 100-123. szám)

1861-05-01 / 100. szám

— Jász-Kun kerület közönsége­s X­eren­g gyű­léshez következő föliratot intézett: „Nagyméltóságu fo­rendek! a igen tisztelt képviselő­ház! Tapasztalván, hogy az országban lakó különbö­ző nemzetiségek, különösen pedig szerb atyánkfiai Ma­­gyarországgali egyesülési föltételeiket meghatározan­­dók, hivatkoznak a jász-kunkerülletek kiváltságos ál­lásukra, és a maguk által, Magyarország közigazgatási formáiról, különböző alakban felállítandó, s külön te­rületű Vajdaságnak olyan kormányzati szerkezetet kí­vánnak biztosítani, milyennel kerületeink bírnak, — hogy Magyarországhoz­ viszonyaink iránt mind emlí­tett atyánkfiai tökéletesen tisztába legyenek, mind pe­dig az egész világ előtt megismertessék ; — ezennel ünnepélyesen kijelenteni szerencsénk van, hogy mi, miután az 1848 diki törvények életbeléptetése alul, ezen haza minden rend­ polgáraira nézve ed­dig fenn­állott rangosztályok és válaszfalak leomlottak, dicső magyar nemzetünkkel jogban és terhekben, mint ed­dig is voltunk, úgy jövőre is tökéletesen osztozni kívá­nnak, és kötetesek is vagyunk, jó és bal szerencsében ahhoz ragaszkodni,­­ nem igénylünk részünkre sem külön nemzetiséget, sem külön kiváltsággal biró terü­letet, hanem azzal teljesen összeolvadva, örökre és fel­­oldhatlanul egygyé leszünk. Tehát kerületeinknek is az 1848-as törvények előtt fennartott kiváltságos állása elenyészvén, önként következik, hogy felettünk csak Magyarország közjo­ga rendelkezhetik,—és így nem jövünk Magyarország­­gali állásunkkal ellenkezésbe, midőn azt kérjük, hogy mind­azon terhektől, melyek kiváltságos állásunknál fogva eddig rajtunk nehezedtek, még az 1848-as tör­vényekben is ideiglenesen reánk utalt, az ország ná­dorának fizetendő 3000 darab arany tiszteletdíj fizeté­se alól annyival is inkább törvényhozásilag felmentes­sünk, mivel az ok, mely talán ezen tiszteletdíj fizetésé­re nézve befolyást gyakorolhatott az által, hogy a jász­­kunok ügyeire nézve a nádor által gyakorolt legfel­sőbb bíróság helyett a hétszemélyes tábla állapíttatott meg legfelsőbb törvényszékül, szinte megszüntetett. Szívesen osztozunk az ország minden közterhei­­ben, de a­mint külön jogot nem követelünk, úgy méltó igényt is tarthatnak arra, hogy a külön adózástól és terhektől is örökre megszabaduljak. Adja az Isten, hogy e hazának minden külön aj­ka népe is hasonló értelemben legyen, és áldást kívá­nunk a nemzetgyűlés munkájára — így hisszük, hogy a haza nagy, boldog és dicső lészen. Fogadja a nemzet ezen kérelmünket méltány­lásai. Kelt az 1861. évi apr. 19-én Jászberényben folyt­atva tartott közgyűlésünkből. Jász Kun kerületek közönsége." Városi ügyek. — Id eal, apr. 29 én a német szinház kérdése ke­rült szőnyegre. Felolvastatott a bizottmányi vélemény, mely lényegében oda megy ki . A bizottmány azon meggyőződésből indul ki, hogy a lakosság minden je­lentékenyebb töredéke igényt tarthat arra, hogy saját költségein illendően mulathasson, de a német színház körül a leforgott időkben oly tények merültek föl, me­lyek nyíltan azt mutatják, hogy a bukott rendszer egyik fetörekvésévé tette, ezen intézet által az úgyne­vezett német polgárosodást minden áron terjeszteni. Ez okból a bizottmány úgy vélekedik, hogy azon fel­tétel alatt, miszerint a közgyűlés a város által elenge­dett 52000 a. é. st. városi adósságot helyesnek , a ha­gyatékot jogérvényesnek ismeri el, és hogy ez­en ösz­­szeg a városnak a kormány által kivánt s katonai praestatiókból származott követelésekbe betudatni nem fog, — az 520­0 ftból levonván a részvények beváltá­sára fordított 21,735 ftot, s a városi pénztárból a rom­­badőlt némi­­ színház-épületre átvett 17,982 ftot, ösz­szesen 39 ,717 ftot, — a még fennmaradt 12,283 ft a még be nem váltott részvények beváltására ajánltas­­sék fel, mely ajánlat szerint minden egyes részvényre 360 ft. névérték helyett 126"/,, ft. esnék. Azon esetre pedig, ha a község ez ajánlatát a részvény­tulajdono­sok el nem fogadnák, a város a mostani színigazgató­val kötött szerződés lefolytéig a kérdéses épület fenn­tartására szükséges kiadásokra szorítkozandana, s miután a német színház fenntartására egyedül nem járulhat pénzsegéllyel, a német­­ szín­igaz­gatóval kötött szerződés értelmében a 3000 forintot tevő évenkénti haszonbért csak maradandó becsű invesztálásokra adja, s az ezen 3000 írtból­­cetán megtakarítandó összegeket a város által a színházr­a előlegezett 22.670 ft megtérítésére alkalmazza. Taan­­hoffer főügyész véleménye e tárgyban abban ösz­­pontosul, hogy a méltányosság alapján mindenekelőtt barátságos egyezést kell próbálni a részvényesekkel; a feltételeket szabja meg a nemes közgyűlés. Ha ez nem sikerülne, akkor a bizottmányi jelentésben emlí­­tett 52.000 ft, miután a részvények beváltására fordít­­ott összegek levonattak, a részvényesek közt aránylóig elosztandó. Ha ezzel a részvényesek meg nem eléged­nének, nyitva áll számukra a per útja, mely azonban nem termend szálunkra babérokat. A mi Fest­ városa volt községtanácsinak azon kért és meg is nyert sza­badalmát illeti, hogy 40 évig a jelenleg fennálló szín­házakon kívül se más színház se aréna nem épülhet. Pestvárosa ezen szabadalom által se az állam, se magá­nosok szempontjából nem korlátoztathatja magát, hogy annyi színházra és arénára ne adjon­­engedélyt, a­mennyi neki tetszik. Ezután a főügyész úr a fennebbi szabadalomadás jogtalanságát fejtegeti, s érvénye­sítvén okait, úgy véli, hogy a jelenlegi színházigazgató határozat által értesítendő volna, miszerint Pest váro­sa hajlandó neki a színházat, a­mennyiben azt saját költségére és kárára továbbá is meg akarná tartani, a hozzá tartozó fundus instructussal együtt bizonyos cse­kély haszonbérért átengedni, de gyámolításra egy fil­lért sem ad; az épület jókarban tartása , annak tűz­veszély elleni biztosítása mind­addig, a­mig az új jog­viszony az igazgatóval megállapítva nem lesz, a város — mint a színház birtokosának kötelessége leeni. Mi az úgynevezett Thália-színházat illeti, miután az a vá­rosi pénztárat nem veszi igénybe, s a megállapított 18 évig a vállalkozó igazgató költségén tartandó fenn, mely idő után a város birtokába megy át, ennek szer­ződése az említett szabadalom kizárásával, továbbra is fennhagyathatnék. A főügyészi vélemény többnyire iss­válagyatott. Weiss indítványára a színház épület tűz elleni biztosítás végett egy vegyes bizottmány által újra meg fog becsültetni, s a biztosítás eszközöltetni. S­i­m­o­n Flórent a magyar színháznak az 1840-diki törvényczikk által a Dunaparton igen telkét hozza szóba. Miután azonban e telek azóta mindenféle csere­berén ment keresztül, az ügy megvizsgálására és tisz­tába hozatalára egy bizottmány küldetett ki, melynek a főpolgármester indítványa nyomán tagjai: Kerék­jártó tanácsos, Thanhoffer főügyész, Bimonearix, Tóth Lőrinci, Vezerle és Havas képviselők, kik az eddigi tényállást conatatizozni fogják. K ü I f 8 1 d. —L (Legújabbak szemléje.) Egész Olaszország örömben úszik azon kibékülés fölött, mely legneveze­­tesb férfiai közt létrejött­­ Victor Eminvel, ki azt nagy­részt maga eszközlé, midőn a ministerelnök és Gari­baldi egymás kezét szok­ták, kényekre fakadva azt mondta volna: „Ez éltemnek legszebb percze,­­ én boldogabbnak érzem magamat, mint ha két csatát vív­tam volna ki." Ugyanily érzékenynek írják le a Gari­­ribaldi és Cialdini, ezen két régi fegyveres bajtárs közti kibékülést, kiknek csak találkoznak s egymás sze­mébe kelle nézniök,hogy a kölcsönös sértéseket feledve , a régi barátság énelmeitől ellágyulva egymás kar­jaiba hulljanak.Egész Turioa kiengesztelődés­e hangu­latában kétéig e perezben, s az kihatott volna magára a par­ament­re, mely egy értekezletben elhatározta volna, hogy a kibékülés napját az által teendi emléke­zetessé, hogy Garibaldinak fegyverkezési tervét elfo­­gadandja. Ez azonban csak hir, melyet más tudósítá­sok megczáfolnak s ezek állítják,hogy a követek több­sége azon értekezletben azt véleményeié, miszerint az exdictator terve teljesen gyakorlatiatlan s kivihetetlen. Nemsokára megtudandjuk, melyik a való. A franczia őrségnek Rómából leendő visszahi­­vatása iránti állítását az „Ind.­beige" ma is fentartja, bárha azt a „Patrie“ ma­njolag s határozottan kétségbe vonja. Ez utóbbi azért tartja szükséges­nek a franczia megszállás tovább­tartását, mert csak a franczia közbenjárás jelenléte gátolja, hogy a két ellentétes elv képviselője Olaszországban, Piemont és Austria össze ne csapjanak.A „Patrie" hozzá­teszi,hogy épen ez oknál fogva az összes hatalmak, s maga Anglia is óhajtja a status quo fönntartását. Ámde épen ez az, mi az „Ind. belge“-t a „Patrie" állítása iránt kétke­dővé teszi, kijelentvén, hogy az angol parlament e tárgybani ismeretes tárgyalásai után, a „Patrie“ nak Angliára vonatkozó állítását még csak komolynak sem veheti. Austria és Poroszország közt, mint tudjuk, a szö­vetség hadi szerkezetére vonatkozó tárgyalások még mindekkorig sem vezettek czélra. Német lapok ezt Austriának rovák fel, minél fogva a „Wiener Zei­tung“ ma határozottan kikel ezen föltevés ellen. Mondva volt t. i., hogy Austria Poroszországtól, cse­rében az ez utóbbi által javaslatba hozott katonai reformtervbe beleegyezéséért, Velencze birtokának biztosítását kívánta. A „Wiener Zeitung" állíthatni hi­szi, hogy Austria „ezen­ a szerződések által külön­ben is biztosított birtok biztosítása iránt semmi követelést sem emelt, sőt hogy általában semmi politi­kai természetű követeléssel nem lépett elő." A párisi „Presse“ egy a montenegrói ügyben nemsokára Párisban tartandó értekezletről szól. Az „Ind. beig." azonban megjegyzi, hogy a montenegrói ügy nem létezik, mert azon montenegróiak, kik e perez­ben a herczegovinai ottomán csapatokkal harc­ban állnak , a portának alattvalói, t. i. síkföldi monte­­negróiak s nem a fekete hegyiek , kik függetlenek a portától. Ennélfogva itt nem nemzetközi ügy, hanem a porta belügye forog fönn. Alig hogy török győzelemről olvastunk, már is­mét egy török vereségről s egy még folyó csatáról ér­tesít egy Zágrábon át érkezett tudósítás. Az első f. hó 11 én Niksicnál történt volna, melyet a fölkelők kö­­rülzároltak s a törökök fölmenteni akartak, de több órai harcz után érzékeny veszteséggel visszavezettek. F. hó 25 én pedig nagy fölkelő tömegek indultak Tre­­binje felé, az ott öszpontosított török haderők pedig eléjük mentek, minélfogva Ciceronál harczra került a dolog, mely e tudósítás elindultakor tartós ágyúsza mellett még eldöntetlen maradt. Az alábbi táviratok tanúsítják, hogy az orosz kor­mány Varsóban szigorú rendszabályait nagy erélylyel fenntartja. Az „Ostsee Zig" szerint is folyvást tartanak a befogatások, s majd minden éjjel hoznak foglyokat a vára­sba, honnan Mediin várába vitetnek s elítéltet­nek. Egyike a főrendzavaróknak állítólag halálra ítél­tetett. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 25 diki ülésében Griffith a külügyi államtitkártól kérdi, ha várjon az austriai kormány valóban folyvást a ve­­lenczei területen tartó-e a modenai herczeg csa­patait s megengedi-e azoknak, hogy Olaszország ha­tárán, fegyvereik, zászlóik s az aktiv haderő minden egyéb járulékaival, hadgyakorlatokat tegyenek; to­vábbá kérdi, ha vájjon azon támogatás s fölbátoritás nem képez-e fenyegetést s ellenséges demonstratiót Austria részéről Olaszország ellen; s ha vájjon ezen tény tárgyában az angol kormány intézett-e Austriá­hoz valamely közlést. Erre válaszolva Russell lord kijelenti, hogy az austriai kormány valóban a velen­­czei területen tartja a modenai herczeg csapatjait. A legutóbbi tudósítások szerint egy 3000 főnyi hadtest Pesaro szomszédságában állomásozott. A­mi azon kér­dést illeti, ha várjon ezen tényt Austria részéről Olasz­ország elleni fenyegetésnek kelljen-e tekinteni, az an­gol kormány többizben s még legújabban is biztosítta­tott az iránt, hogy az austriai Császár vagy csapatjai épen nem szándékoznak az olasz területet megtámadni, s e szerint a modenai herczeg csapatjai némileg csu­pán tiltakozásul vannak ott, az austriai Császár ré­széről az iránt, hogy az austriai kormány nem ismeri el a modenai herczeg területének a jelenlegi olasz ki­­rályiai struháztatását. E szerint se fenyegetés, se el­lenséges demonstrátió nem létezik, azonban minden­esetre nem igen szolgál megelégedésünkre, hogy az austriai Császár még folyvást elismeri a modenai her­czeg igényeit, akkor, midőn a modenai terület már az olasz királysághoz tartozik. Erre a ház folytatja a pénzügyi terv tár­gyalását , melynek a papíradó eltörlésére s a b­ea­s czukorra vetett hadiadó fönntartására vonatkozó pont­jait a szónokok nagyrészt­ kárhoztatja. — M a g n i r e azonban azt állítja, hogy a papíradó eltörlése által igen nagy szolgálat létetik az országnak s egy haj­dan igen fontos s jelenleg különösen Izlandban szin­tén egészen megsemmisült iparágnak.­­ A vita folytatása hétfőre halasztatott. A f. hó 26-ki ülésben Palmerston lord Cecil lord interpellátiójára válaszolva, a kölni po­rosz hatóságoknak Macdonald kapitány irányában­ eljárása tárgyában kijelenti, hogy ezen eljárás, noha a törvény határai közt maradt, mégis alkalmas az An­gol é­s Poroszország közti barátságos viszonyok meghá­­borítására. Hozzáteszi, hogy ő nem foghatja meg a po­rosz miniszériumnak ezen ügybeni eljárását, s hogy hasonló esetben az angol kormány tüstént elégtételt adott volna. OLASZORSZÁG: A b­rini kamra f. hó 24-ei ülésében Mám­ián­­ azt indítványoza, mi­szerint a kamra ünnepélyesen nyilvánítja, hogy a n­á­­poly­i nemzetőrség a legutóbbi események folytában a bűn irányában érdemeket szerzett magának.­­ Szerinte ez által a ház fölbátorítandja a népet, s meg­­erősítendi a nemzet politikai egységét, s a nemzetőr­ség, mely a fegyve­rs nép, ezért hálás leend. A déli nemzetőrség fölbátoritása által, a kamra újólag nyíl­vánitandja a nemzet akaratát, s a ministeriumot a nemzet fölfegyverzésérőli gondoskodásra buzdítandja. Del Drago­s Bixio támogaták az indítványt, noha ez utóbbi a nápolyi reactio föltüntetését nagyon túlzottnak tartja. — Rica a reactio létezését erősíti s azt állítja, hogy ama tartományoknak erős s igazsá­gos kormányra van szükségük, s ilyen Victor Emanuel kormánya. — Brofferio azt véli, hogy Nápolyba még más valamit is kell küldeni, meddő szerencsekívána­­tokon kívül. Szerinte először is helyre kellene állítni az egyetértést, azon perezben, midőn Olaszországban Spanyolország katonai, pronunciamentóinak megújulását láthatni. Ő nem vádolja a kormányt, azonban a parliamenti őrködésre hívja föl, mivel a körülmények sohasem voltak komolyabbak. Erre Ma­mi­a­n­i indítványa egyértelműig elfogadtatott. Az „Italia" részleteket közöl Cavoni, Gari­baldi s Cialdini kibéküléséről. E szerint T­r­e­c­o­h­i marchese, Garibaldi hadsegéde, lépett föl kezdeményzőleg Garibaldi s Cavoninál. Ez utóbbiak egy óráig tanúk nélkül értekeztek egymással, a erre tökéletesen kielégítve váltak el. Az értekezlet esti 7 órakor történt a királyi palotában. Később Garibaldi meghívás folytán Pallavicini marchesehez ment, hol őt Cialdini várta. A két tábornok egymás kar­jaiba borult Az „Opinione" szerint a görögkövet kijelenté, hogy Görögországnak örömére szolgáland tovább is folytatnia a szárd királysággal­ jó viszonyokat. Ugyan­ezen lap hozzáteszi, hogy az egyesült Dunafe­­jedelemségek s a tuniszi beg elismerték az olasz királyságot. A turini „Nationalités" szerint, azon alaptalan hírre, mintha a frankfurti szövetség-gyűlés Victor Emanuel követének út lövélét megküldte volna, Rechberg grófunk következő két sürgönye adott alkalmat : „Mart. - ról kelt első bizalmas sürgöny. .... Elismerni a czimet annyit tenne, mint közvetve szentesitni ama bitorlásokat, miknek ama czim szentesi­­tse­kre van irányozva ; az annyi lenne, mint halálos csa­pást ejteni ama politikai a területi rendszeren, melynek árnyában Európa hosszas békét élvez. Mi részünkről már különböző alkalmakkal ünnepé­lyesen tiltakoztunk a piemonti kormány által a nyilvános szerződéseken elkövetett sértések ellen , s ismételve ki­jelenték, hogy a fennálló szerződések megvetésével Olasz­országban eszközlött összes terület változtatások a mi szemeinkben csupán tényt, nem pedig jogot képeznek. Már tudattam önnel, hogy mi nem ismerendjük el az „olasz király" czímet, a­mely a törvényhozók véle­ménye szerint, nyilván oda van irányozva, hogy jövőre nézve törvényesíttessenek a végbevitt s még netalán vég­­beviendő bitorlások." „Egy második bizalmas sürgöny kivonata : „Gróf Rechberg újra fölhívja a figyelmet a frank­furti szárd követségre. Ő azt hiszi, hogy a szövetség­gyű­lés nem fogadhat el többé meghitelező­ iratokat Olaszor­szág királya nevében, s hogy minden nehézség el lesz há­rítva, ha a történt változások ignoráltatnak. Véleménye szerint a szövetség­gyűlésnek ki kel­lene jelentenie, hogy Victor Emánuel király követének teljhatalma elavultnak tekintetik, mivel neki nem látszik lehetségesnek, viszonyokat folytatni vagy közlekedni egy oly állammal, mely a szerződések által megállapított rend­szerrel ellenkező nevet venne fel." „ J­e­g­y­z­é­s: A sürgöny e tekintetben semmi szaba­tos javaslatot sem foglal magában." Nápoly­ból apr. 2- röl­kelt levelek szerint, némely tartományokban kiütött zavarok következté­ben az Abmzzók­, a Capitanata­s Basilica­­t­á­b­a­n a vésztörvény fogna kihirdettetni. Számos ki­végzések történtek Venosában, mely hely ellentál­­lása következtében a katonák több házakat rágyújtot­tak ; az elkeseredett lakosok egyesültek a fölkelő csa­patokkal, s Monteverdónál összeütközés történt, mely alkalommal a piemontiak a magaslatokra szet­tek vissza. A kormány attól fél, hogy ezredei az Ape­­ninek hosszában meg fognak támadtatni a fölkelő csa­patok által. Calabriai garibaldianusok Osenzában zavarokat idéztek elő, s Turinból erősbitések kérettek. Egy ápr. 26-tól kelt sürgöny szerint a Garibaldi tiszteletére 1 25 ke estéjére jelentett demonstrációk nem mentek végbe, a Turinban eszközlött kibékülés következtében, mely Nápolyban igen jó benyomást tett. A nápolyi tartományokban a nemzetőrség főpa­rancsnoksága megszüntetett, d’Afflitto Nápoly tartományának kormányzójává neveztetett ki. TÖRÖKORSZÁG: A „Patrie" szerint, a hercze­govinai török csapatok főparancsnokává kinevezett Omer pasa 23 án a „Schadik" gőzhajón Antivariba megérkezett s onnan tüstént Trebignébe indult, hol főhadiszállását veendi. Ugyanezen lapnak egy B­e­i­r­ú­t­b­ó­l 20-ról kelt sürgönye jelenti, hogy a britt hajóosztály erősbítésére szánt angol hajók Máltából 19-én az ottani kikötőben megérkeztek. A syriai par­ton levő angol haderő jelenleg M­u­n­d­y ellen-admirál parancsnoksága alá van helyezve, ki a „Hannibal" gözeorv. hajón tüze ki lobogóját. Az an­mirál megér­kezte utáni napon az angol corvettel együtt a hegyek közé indult. Konstantinápolyból f. hó 17-től Mar­­seillebe érkezett tudósítások szerint valósul azon köz­lés, hogy másfél ezer plaster értékű új papírpénz bocsáttatott ki törlesztés mellett, s egy vegyes bizott­mány felügyelete alatt. Az ugyanekkor közzé tett pénz­ügyi programm szerint egy oly bank állíttatik fel, mely előmozdítandja a csatornák , vasutak készítését, a régi pénzek újraöntését, az állam adónaágainak ki­fizetését stb. Ezen programm igen kedvezőleg fogadta­tott . A nagyhatalmasságok követjei értekezle­tet fognak tartani a montenegrói ügy iránt A porta Konstantinápolyban még más értekezletet is akart összehívni, a b­e­­­r­n­­­i európai bizottmány munkála­tai é­s javaslatainak megbírálása végett, azonban Fran­­clla­­ Oroszország ezt ellenzették, az kívánván, hogy a tanácskozások a keleti befolyásoktól távol Pániban nyittassanak meg. Táviratok: Z­ágráb, apr. 29. Ma az „Agr. Zte"nak H­er­­czegovinából jelentik : F. hó 11-én Gackóból egy 2—3000 főnyi hadoszlop küldetett N i k i s i­e b felé, ezen a fölkelők által körülvett s keményen szo­rongatott erődnek fölmentése végett. Több órai harczra került a dolog; a törökök még atközben elölről s ol­dalról megtámadtattak, s szinte 300 boltra és sebe­sültre menő érzékeny veszteség után vissza kelle vo­­nulniok. 25-én nagy fölkelő tömegek nyomniak elő T­r­e­b­i­n­­­e felé; az összes török haderő a he­lységi lakosokkal elérök nyomait Cicevónál harcb­a ke­rült a dolog, mely ezen tudósítás keltekor folyvást tartó ágyúdörgés mellett, még nem volt eldöntve. Zágráb, ápr. 29. Az országgyűlés mai ülésé­ben elhatározó, hogy a bán vezérlete alatt egy ünne­pélyes küldöttség járuljon Ő Felségéhez, egy az iránti felterjesztésnek közvetlenül átnyújtása végett, miszerint a katonai h­a­t­ár­vi­d­é­k , saját válasz­tásának alapján, még a jelen országgyűlésen képvi­selve legyen, s Zengg az. k. városába a polgári igaz­gatás tüstént behozatala . Felsége saját kifejezett leg­­magasb akarata értelmében. Dalmátiának Horvát­országgal­ egyesítését mielőbb életbe léptetni, a erre nézve a szükséges intézkedéseket maga Dalmátiával egyetértőleg megtételei méltóztassék. Ugyanez áll a guarnerei szigetekről is. Továbbá tiltakozás határoztatott el a da­lma­­tiai országgyűlésnek azon határozata ellen, miszerint a birodalmi tanácsba követeket akar küldeni. A leg­felsőbb leiratokra nem fog sajátképi válaszfölirat adat­ni, har­em maga ama fölterjesztésben fog a nemzet bi­zalma­s bőségének nyilvánítása kifejeztetni, melyet a Bécsbe menendő küldöttség visz magával. Egy dél­szláv egyetemnek Zágrábbani fölállítása végett külön bizottmány neveztetett ki. Z­ara, april 27. Mint az „Ostd. Post“nak írják, miután a dalmát országgyűlés a legutóbbi napokban nyugodtan befejeztetéshez közeledett, az annexionis­­tákhoz Zágrábból egy távirat érkezett, mire minden jelentés s az elnöktől távozási enge­délykérése nélkül, 24ke éjjelén 10 anne­­xionisticus országgyűlési követ elha­gyó Zárát s Gratzba indult, hogy ott a Stross­­may­er püspök által előidézett zágrábi küldöttség­hez csatlakozzék.­­ Ezen hírre a 29 annexio­­nista elhatározó, egy gőzöst bérelni ki, a föliratok átvitele végett ő Felségé­hez küldött, s Petrovich tudor országgyűlési elnök által vezetendő küldöttséghez csatlakozni, s az ország­nak azon szilárd akaratát fej­ez­i ki, miszerint ezúttal nem egyezik bele a Horvátországgali egyesülésbe A követeknek hétfőn kelle Bécsbe érkezniük. Verona, ápr. 29. A M i­l­a­n­ó­b­a­n f. hó 24 én történt demonstrációkra vonatkozó újabb tudósítások szerint mintegy 3000 vörös ingbe öltözött egyén vonult át az utczákon, egy kocsival, melyen Garibaldi arczképe hordozta­tott körül, ezen kiáltások közt: „ Viva Garibaldi, viva la republica !“ Mintegy 3000 más egyén s számos kocsik kisérték a menetet A ticinói kapunál ezen tömeg fegyveres erővel találkozott össze s ott szétveretett, mely alkalommal több sebesülések történ­tek. Ilynemű demonstratióknak f. Ló 24 én Nápoly, Florencz, Genna s Milanóban ugyanegy időben kelle történniük. Turin, apr. 29. Ma az „Opinione" Nápoly­­b­ó­l 28-ról jelenti: C­e r­e 11 i­no tartományában a föl­kelés elnyomatott s a fölkelők szétvezettek. Nápolyban minden ismét nyugodt. Nápoly, apr. 29. A befogatások folyvást tartanak, Nápoly s a tartományok nyugottak. Washingtonképp II. Dzini elnök ka­lózlevelekre ad fölhatalmazást s 15000 ön­kéntest akar felhívni. — Az unió-államok Lincoln fölhívásának lelkesülten felelnek meg. A „Sürgöny“ magántávirata. A lengyel határról ápril 29. Egy kor­­mányt kibocsátvány kíméletlen föllépéssel fenye­get azon papok ellen, kik a templomokban a népet fölizgatják. Számos előkelő személyeknek megtiltatott, társaságokat fogadni el maguknál. — Egy az állam­tanács szervezésére vonatkozó terv terjesztetett több lengyel bizalmi férfiak elé véleményzés végett; ez utóbbiak azon­ban vonakodtak az iráni vélem­ényzést adni. Paris, april 30. A „Patrie" keddi száma szerint, a róniai szigetek kormányzója proclam­a­­tioban kinyilatkoztató, hogy ha a több ponton ki­tört rendetlenségek továbbá is tartani fognak, az ostromállapot kihirdettetik. Corfu városa kato­nailag megszállva tartatik, a csapatok az utczá­kon táboroznak. A „Temps" jelenti, hogy a porta a hatalmas­ságoknak azon javaslatot téve, miszerint az eu­rópai bizottmány által meghatározandó reformok életbeléptetéséig 1000 franci­a hagyassék Bej­­rutban. Színházi előadás május 1. Nemzeti színház Brankovics György: Eredeti szomorúyiték 5 (elvonásban. Pesti német színház. Das Pensionat, Neue komisebe Oper in­­ Aufzug. Budai színkör. Bingarém. lépszinmü 3 felvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, április 30-ról 5*/6 Metalliques 64.70; Nemzeti kölcsön 76.—; bank­részvények 723.—; hitelintézeti részvények 164.20; ezli _t­­agio 147.5; londoni váltók 146.75 arany darab/1 6.95. Dunavizárlás, április 29. 6' 6" 0'" matt ~ Fülelőm interkeemtő: VÉRTES ERNŐ.

Next