Sürgöny, 1861. június (1. évfolyam, 124-148. szám)

1861-06-01 / 124. szám

azt kívánja, hogy az olasz kormány szerződésileg kö­telezze magát, miszerint sz. Péter örökségét se meg nem szállja, se mások által meg nem az állatja. Az „Ind. beige“ azt hiszi, miszerint az olasz királyság el­ismerése most függetlenül a római kérdéstől fog tár­gyaltatni a ha adatai nem csalnak, úgy a hivatalos el­ismerés már jövő hóban fog bekövetkezni. ANGOLORSZÁG. Mint már említik, a lord­­mayor múlt szombaton, a M­a­u a i on b o­n a­e - b­a­n lakomát adott Cambridge herczeg, a kir. társulat elnöke s a kir. akadémia elnökének tiszteletére, melyen szinte 300 személy volt jelen. — A lakoma végével a lordmayor Cam­bridge herczegért mondván to­­astot, ez utóbbi, köszönetének kifejezése után így nyilat­kozott : „Lelkiismeretesen hiszem, hogy az ország méltán büszke lehet a hadsereg jelen helyzetére , s bizton remé­lem, hogy a sereg mindig aktív állapotban fog fönntar­tatni , mivel ezen activitástól fü­gg nagyrészben a béke fönntartása. Valóban nagy tévedés lenne azt hinni, hogy a sereg s a tengerészet aktivitásának fönntartása háborúra adhatna okot. Egy oly nagy birodalomnak, mint a miénk, mely semmi megtámadást sem tervez, természetes jogá­ban áll, a világ minden részében oltalmazni saját érde­keit s jólétét, a a nélkül, hogy legkevésbbé is óhajtana más hatalmasságokkal harczot kezdeni. — Angolomig­­nak szü­kségkép oly erkölcsi s physicai erővel kell bírnia, melynek segélyével megőrizhesse az általa elfoglalt ha­tárt. Ezen tekintetekből akarjuk fönntartani seregü­nket s tengerészetünket ; a midőn meggondoljuk, hogy jelen­leg Európa s a világ más részeinek seregei mily nagy ki­fejlődést nyertek, nagy megelégedésü­nkre szolgál azon gondolat, hogy honunk serege az angol nép hazafiassága s lojalitása által ámogattatik, a mint ennek a legutóbbi időkben is fényes nyilvánulását láttuk az önkénytesek szervezésében.“ Erre a herczeg szerencsét kívánván magának ahhoz, hogy a lakomán így kitű­nő idegent (Fo­n I­­dot) is lát, így folytató: „Óhajtom, hogy mindenki átlássa, mikép a seregre vonatkozó észrevételeimet a legbarátságosabb érzülettel tevem, Francziaország s a többi országok irányában; — azonban hozzáteszem, mikép minden angol élénken óhajt­ja, hogy hona fentartsa magát ama kitűnő állásban, mely annak mindig tiszteletet szerzért, a nélkül hogy bármely féltékenységet vagy elégületlenséget táplálna a fölött, mi más nemzeteknél történik.“ Erre a lord major F­o­r­­­d e­r­t mondván toastot, az utóbbi angol nyelven, többek közt így ny­ilatkozott: „Nagy szerencsének tartom, hogy annyi tudomá­nyok­, művészetek , irodalom- s kereskedésben kitűnő férfiak társaságában lehetek ; kik étésül tűzik ki magok elé, ezen országban a polgárisodda áldásainak terjeszté­sére működni; s kiknek törekvései fülbátorittatnak Fran­­cziaországban levő barátjaik szívélyes nöz­eműködése által. Legyünk kitartók a két ország közt fönnálló ésen nemes versenyben. Az emberiségnek nincs mit, félnie ezen békés küzdéstől. Miután két dicső háborúban összevegyü­lök vérünket, hol katonáink egymás oldala mellett har­­czoltak, lehetetlen, hogy egymás ellen fordítsuk ama tö­kéletesített fegyvereket s ama hatalmas hadi gépeket,mi­ket a két országbeli tudósoknak köszönhetünk. Jelenleg két biztosítékunk van a béke fennmaradása iránt. Az egyik ama kereskedelmi szerződés, vagy a két nemzet közti viszonyokat naponként bensőbbekké, s szilárdab­­bakká teendi. A másik a Londonban a jövő évre készülő egyetemes mfitárlat. Mi, Francziaországban készséggel ragadtuk meg a hozzánk intézett meghívást, s a­mennyire tőlünk függ, közreműködendünk a vállalat sikerére. Az emberi értelem s ipar termékeinek ily kiállítása szükség­kép előmozdítandja az ipart s kereskedést, melyek a béke fönntartásának legfőbb biztosítékai.“ (Tetszés.) FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ a „Pa­rie“ s a „Pays“ ellenében megerősíti az „Ind. beige“ leve­lezőjének azon közlését, miszerint M­y­­­b­o városa C­o­­chinchinában elfoglaltatott. Ezen állomás már ápr. 14 én Chamer­al-admirál legutóbbi jelentésének keltekor a franczia sereg birtokában volt. Ezen siker hihetőleg bezárandja a jelen hadjáratbani működése­ket , az európai csapatok sokat szenvedvén, a S­z a­i­­g­o­n folyam hosszában uralkodó rendkívüli bőség miatt. A franczia expeditiónak hadtest állapot­a lehe­tőleg kielégítő volt ugyan, azonban a fáradalmak s az éghajlat miatt a nyavalyák nagyon elszaporodván, malhatlanul pihenést kellett engedni a csapatoknak. Mint tudjuk, a törvényhoz­ó-test­ü­­let Ülés­szaka már egyszer­­meghosszabbittatott, június 4-ig, azonban ezen időköz a munkálatok bevégzésére elég­telen lévén, mint mondják , az ülésszak június 2- ig ismét meg fog hosszabbittatni. Másrészről a t­ö­r­v­é­n­y­­hozótestület szétoszlatásának kérdését is újólag vitatni kezdik. Bárminő legyen is ezen vita eredménye, annyi bizonyos, hogy a törvényhozó­ testü­let megnyitása alkalmával a választási harc­ nagyon élénk leend. A jelen sajtó-törvé­n­y módosítása iránti törvényjavaslat az államtanács által elfogadta­tott s legközelebb a törvényhozó-testület elé fog ter­jesztetni. Ezen javaslat csupán a bűntények eseteire szorítja az 1852-ki organicus rendelet 32. czikke által, minden oly lap ellen kimondott teljes joggali betilta­­tást, mely már kétszer ítéltetett el, s azon rendeletet eltörli, a mennyiben az vétségek s áthágások miatti elitéltetés eseteire alkalmaztatott. Ezenkívül megszün­teti az 1852-ks rendelet által a közigazgatás számára adott azon jogot, miszerint valamely lapot egyszeri el­itéltetés után is fölfüggeszthessen vagy betilthasson. Végre a sajtóügyi törvényhozásba behozza az elévülés elvét, a megintéseket illetőleg­­­­esen elévülés idejét két évre szabja ki. Páriában még mindig Napóleon herczeg­­nek a szabad­kőműves-rend nagy­­­mesterévé megválasztása képezi a társalgás főtárgyát. Napóleon herczeg magán­titkára következő iratot intézett a „Patrie“-hoz: „A francau­­siskád kőműves rend nagymesterének megvilasitatása a lapokban elég élénk polémiára adott alkalmat A rendőrfőnök által tett intézkedések követ­keztében, minden­eset tárgy iránti vita hasztalanná válik, s csak károssá lehet a szabadkőmüves-rendre nésve. N a- P o 1 e o n hereseg 6 kir. lanságé nagyon meg volt hatva as es alkalommal irányában tanuaitott rokonaseny bizo­­nyitványai által; asonban a beállott tényekkel anemben a hereseg azt óhajtja, hogy neve ne vegyittessék többé esen vitába. Fogadja ön atb. H n b a i­n­e.“ Az „Opinion nationale“ jelenti, hogy Napoleon leg. a sajnos összeütközések következtében, a nagy­­mesterségrőli lemondásét benyújtá. „Ama percztől fog­­va , — úgymond e lap — „midőn a császár nevére történt hivatkozás, — a heresegnek, ki bű rokon s en­gedelmes alattvaló, nem volt más teendője, mint visz­­szalépni s bevégezni a szabad­kőmiveseknek egy oly viszályát, melyre a kormány beavatkozása más jelle­met szándékozott ráerőszakolni. A közvélemény — úgy hisszük — hálával fogadandja tartózkodását s önmeg­­tagadását.“ SPANYOLORSZÁG: Ca­d­i­x­b­ó 1, máj. 27. kelt tudósítások szerint Algeen­fesba­ számot hadihajók ér­keztek. Pieron admiral Tetuánba indult, hogy a tábor­nokkal értekezzék. Két mór személyiség jött Al­­­­a­n­­tába Valószínűnek tartják a marokkói császár bukását, kinek trónját Szolimán Abbáaz akarja elfoglalni. Az előbbi a kabulok , az utóbbi a sereg ál­tal támogattatik. Az angol befolyás kedvező Szolimáira nézve. NÉMETORSZÁG. Amaz a m n e s t i a rendelet végrehajtása, mely által a porosz király, trónra jutá­sakor minden, porosz törvényszékek által, politikai okokból kimondott elítélést megsemmisített, egy sa­­játszerű nehézségre adott alkalmat, mely legközelebb a porosz követek házában interpellate tár­gyát képezi. Ugyanis az indigenatusra vonatkozó po­rosz törvények értelmében, a 10 évig folytonosan kül­földön tartózkodás a porosz polgárjog elvesztését vonja maga után. Az indigenatást elvesztett pol­gár azt csupán a honosítás által szerezheti visz­­sza, s az utóbbi iránt szintúgy mint a kü­lföl­di származású csak akkor folyamodhatik , min­tán előbb tartózkodási engedélyt nyert. — Már ama politikai elitéltek nagy része, kik az 1848-ki ese­mények következtében elítéltetvén, külföldre menekül­tek, ezen esetben van ; s közülük többektől a rendőr­ség épen azon elítélések miatt, mikre az amnestia vo­natkozott, megtagadá a tartózkodási engedélyt, a ho­nosításunk ezen nélkülözhetlen előfeltételét. Az igaz­­ságü­gyminiszer ezen tárgy iránt interpelláltatván azt válaszolt, hogy jogilag kétségbevonhatlan a porosz polgárjog elvesztése, ama politikai menekülteket ille­tőleg, kik 10 évig az országon kívül maradtak ; hogy valóban az amnestia csupán a büntetéseket semmisítő meg, s hogy az semmi befolyást sem gyakorolhat az in­­digenat­us elvesztésére vonatkozólag, az utóbbi nem ké­pezvén büntetést, hanem egy politikai jellemű törvény következménye lévén,s hogy végre a kormány,ellenke­zőleg a rendőrségnek szemére vetett törvénymagyará­zattal, nem ismeri el, mikép az amnestiál­ egyének el­len az amnestia által megsemmisített elítéléseket fel lehessen hozni.­­ A rendőrség­ által kigondolt újabb háborgatásunk ezen defavonálása egészen k­izhangzik azon,e tárgy iránt elfogadott elvvel, miszerint az amne­stia nem csak az elitélést s a büntetést, hanem mago­kat ama tényeket is elenyészted, melyek azokat indo­kol­ták , úgy hogy törvényileg ez utóbbiak úgy tekin­tetnek, mintha sohasem léteztek volna. OLASZORSZÁG. — Tarinban azon meggyő­ződés kezd meggyökerezni, hogy külföldi , már akár papsigi s austriai, akár bourbonianus cselszövények szították és szélyesbtték a legújabb milanói zava­­rókat. Ezen alapos vagy alaptalan meggyőződés ösz­­hangzásban lévén azon lénynyel, miszerint Róma s a nápolyi királyság nyugalmát háborgató csapatok közt viszonyok léteznek , az még inkább növeli azon, Olasz­országban különben is élénk óhajtást, hogy a franc­­ia cabinet ismerje el a dolgok új rendjét. Az ezen tárgyra vonatkozó alkudozások még mindig ugyanazon ponton állanak ugyan, azonban mégis az „Indépendance rei­ge“ legújabb értesülései oda látszanak mutatni, hogy az olasz királyság elismertetése talán megelőzendi a római kérdés megoldását, már akár azáltal, hogy gr. Cavour végtére elfogadja a Francziaország által ezen megoldáshoz kötött föltételeket, — akár azáltal, hogy sikerü­lene neki széttörni ama solidaritást, me­lyet a franczia diplomata Róma odahagyása, s az olasz királyság elismerése közt akart fölállítni. Egyébiránt megerősíttetik azon közlés, hogy a di­­plomatiai viszonyok helyreállításával Francziaország Victor Emanuelnél nagykövet által fogja magát képvi­seltetni, s ezen nagykövet L­a­v­a­r­e­tt­e marquis le­end. Másrészről Olaszország egyik­ legkitűnőbb sze­mélyiségét fogná Párisba küldeni követül. A­mi C­a­­v­o­n­i párisi s londoni útját illeti, az eziránti közlés megc­áfoltatik. A „Giornale di Roma“ legközelebb azzal vádolá az olasz kormányt, hogy a püspökök elmozdí­­t­á­s­á­n­a­k jogát igényli magának, mely hatalmat még maga az egyház is csak a legkomolyabb esetekben s igen nagy óvatossággal gyakorol. Most a turini d i­­al°s laps az „Opinione“ e tárgy iránt oly föl­­világosításokat adnak, melyekből kitűnik, hogy az olasz kormány nem akar a püspökök fölött egyéb jo­gokat gyakorolni azoknál, melyekkel az már a hajdani piemonti tartományokban is föl volt ruházva, vagy a melyeket előtte már azon fejedelmek is élveztek, kik­nek az ő hatalma helyükbe lépett; a mint az minden kormányforma-változásnál történni szokott. TÖRÖKORSZÁG: A francain megszálló­ hadtest­nek Syriabeli kivonulása jun. 5 -én teljesen be lesz fejezve. A franczia csapatok már parancsot kaptak az iránt, hogy máj. 30 in mindnyájan Bej­­rútban legyenek­­tízpontosaivá, hogy így jun. 3.­s 4-én a szállító­hajókra ültethessznek. Eőször is az anyagszerek fognak hajóra szállíttatni. A „Paga”hez Herczegovi­nából érkezett tu­­dósítások szerint,­­ m­e­r pasa manifestuma nem idézte elő a remélt hatást. A felkel­ők vonakodnak lefegyver­­kezni, harcb­a készülnek ; bármely egyenlőtlen lehes­sen is az, a török tábornok parancsnoksága alá hely­zett tetemes haderővel szemben , s el vannak tökélve, csak az erőszak előtt hajolni meg. — A­­„Patria“-nak egy B e i r ú t b­ó 1, folyó hó 16 ról kelt sürgönye szerint, az antiochiai patriarcha folyó hó 14-dikén tartó ünnepélyes bevonulását Damaszkusba. A városon kivül a gö­rög katholicusok községe által fogadtatott, számos kü­lönböző hitfelekezetű keresztények kíséretében. Erre tüstént a görög templomba ment, a a szokásos imák után a jelenvoltakhoz egy beszédet intézett, melyben előadá legutóbbi konstantinápolyi útját s ama jóindu­latú fogadtatást, melyben a szultán s az európai ha­talmasságok képviselői által részesittetett, s azon ígéreteket , melyek neki a jövőt illetőleg tétettek. Végül kijelenté , hogy ha szinte Francziaország visszavonandja is csapatjait, s az általa aláirt szerződések értelmében , azért ezen nemeslelkű ha­talmasság ezentúl is folyvást őrködni fog a szíriai keresztények fölött, s minden szükséges intézkedést megteend azok biztosítása végett. Ezen beszéd igen kedvező benyomást tett a danaskusi keresztény népre, melynél a franczia csapatok eltávozásának híre mély nyugtalanságot gerjesztett. Ugyanezen lap szerint addig is, míg az orosz gyakorló hajóraj szervezve leend, melynek má­jus végén kellend Kronstadtból elindulnia, Orosz­országnak jun. 1-én 3 görfregátja leend a szyriai partokon; t. i. a Szmyrnából 22-én elindult „Admirál­­tábornok“ s a „Grenomoboi“ s a touloni kikötőből 19-én kiindult „Oleg.“ B­ÉCSI BÖRZE május 29-kén 1861. Állampapírok. Adott­­*0 Tar­tott ár 6%-os nemzeti kölcsön . . . 1%-08 metalliques....................... 47,%-oe * ....................... . 100 írt . 100 frt . 100 frt 79.60J 68.50 59.-79.80 68.75 59.50 Pöld tehermentesítési kötvények. 5%-os magyarországi .... .­0-OS bánsági h­orvát és szláv ■ 5°­.-os erdélyi............................ Verenczei kölcsön 1859 frt. ’. . 100 frt . 100 frt . 100 frt . 100 frt 69.25 67.-65.50 89.-70.25 68.-66.50 89.50 Részvények. Nemzeti bank (ex div.) . Hitelintézet 200 frt . Alsó-ausztria esc. bank 500 frt Duna-gőzhajózási társulat 500 frt pp. ’ ! Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 frt pp. . Budapesti lánczhid 500 frt pp. 781.— 178.40 580.— 443.— 222.— 395.— 784. — 178.60 582.- 445.— 1226.- 400.— Éjszaki vasút . . . Ausztr.­állam vaspálya Nyugati vasút . . . Pardubitzi vasút . . Tiszai vasút Doli vaspálya lU°/0 (ex div.) . . Károly Lajos vaspálya (ex div.) . Gracz-Köflachi............................ N. Szombati 1-ik kibocsátás . . N. Szombati 2-ik kibocsátás . . Zálog­levelek. A n. bank 6 é­ 5%-a* » » » 10 „ „ „ Borsosh. 5% A n. bank-sors. 5°/, 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp-12 hó 5%.................100 ft pp . 6' 100 ft a. é. A galicziaiföld.hitelintéz.4Vi%-08100 ft pp. Adott ár Tar­tott ár 1944—1945— 279.60280.-171.50172.50 116.—116.50 147.-220.—222.— 151.—151 -105.-180.— 19.-21 -60.— 65.-101.50102.50 97.— 98.— 89.50 90.-99.50100.-86.75 87.-85.50 86.50 Állam és magán sorsjegyek. 1839-diki sorsolással . . . . . 100 frt 1854-diki „ . .... 100 frt 1860-diki „ ..................100 frt Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira ... A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a. é. Trieszti db...................................100 ft pp. Duna-gőzhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. Eszterházy...................................40 ft pp. Salm ...................................40 ft pp. Pálfiy..................................40 ft pp. Clary ...................................40 ft pp. St. Genoi...................................40 ft pp. WindiscbgrStz......................20 ft pp. Waldstein..............................20ftpp. Kegleyich...............................lOftpp. Elsőbbségi kötvények. Államvaap.................................. 500 frank 1141.601142.5 Adott I Tat­ár­­tott Pár Lombard-velenczei.................. 500 frank 1144.—, 145. — Duna-gőzhajózási­ társulat . . lOOftpp. I 98.—, 99.— Osztrák Lloyd......................lOOftpp. \ 82.56\ 83.50 Válték (devisek). Három hónapr­a. Augsburg 100 d.német ft (85ft90 V„kr.) 3*/„°/„ 1117.25] 11 London 10 font aterling. (100 ft 237*kr.) 6 „ 188.­ IS Pénznemek. Koronás arany .......................... Császári arany darab.................. Napoleons d’or ............................ Orosz imperiale.......................... Ezüst .................................. A nemzeti kölcsön papír szelvényei Porosz pénztári utalvány .... pi menetben az előbbi szokáshoz képest változás fog történni. Az érsek elrendeli, hogy annak ezúttal nem szabad átlépnie az apri 8­ki vérontás által jelölt, kastély előtti tért. Az ottani tábort nem szükség szét­bontani.—Egy kém nyíltutczán megkorbácsultatott. OROSZORSZÁG. Mint a franczia lapoknak Bo­roszlóból f. hó 25-röl távirják, a varsói lapok 22- én közzétevők azon Sándor császár által máj. 16 . Oserskoje-Zelóban alá­rt akázt, mely okt. 1-től kezdve a lengyel királyságban eltörli a robotot, annak megváltását egy meghatározott összeg szerint megál­lapítja s ezen összeg megszabását­­ letelel, a király­ságot 4 kerületre osztja föl. Ezen 14 czikkből álló ukáz nem fogadja el elvül a föld tulajdon­jogának, a megváltás által a parasztok számárai megadatását, mely elv a földmivelési társulat által elfogadtatott a kihirdetetett, hanem csupán ideiglenes helyzetet állít föl, a kormány által 1858 ban kihirdetett örökös ha­szonbér elve fönntartatván. Mint a „Schl. Zig“nak V­arsóból f. hó 24-ről írják, Gortsakoff herczeg neje leányaival együtt 23- án este a külföldről oda visszaérkezett. Mint a „Czas“nak Czenstochanból, f. hó 20-ról jelentik, ott azelőtti éjjel 6 polgár oly sietség­gel fogatott be, hogy még csak a fölöltözés sem enged­tetett meg nekik. Öten közülük a vasúton tüstént Var­sóba szállíttattak, s a hatodik, egy beteges ágy, a kórházba vitetett. A befogatottak közt van egy föld­birtokos fia, egy hajdani emigráns s egy vasúti mérnök is. Midőn ezen foglyok 20-án reggel a vasúthoz vitet­tek, Czenstochaunak szinte egész lakossága összegyűlt a pályaudvar előtt s hangos, átalános sírásra fakadt, a szerencsétlenek eltávoztakor. A „Sch. Zig“ nak egy Sz.-Pétervárról f. hó 23-ról kelt levele szerint, O­r­­­o­f­f herczeg 21-én meg­halt, 24-én kellő ünnepélyes temetésének végbe­mennie. Az elhunyt herczeg, ki — mint tudjuk — a párisi béke­értekezletnél szerzett kitűnő érdemeinek köszönhető ezen czimét, a legutóbbi néhány hónap ki­vételével, mióta t. i. megbetegedett, folyvást a legma­­gasb hivatalokban működött, s kétségkívül az első em­ber volt a birodalomban, a császár után. Emléke folt nélküli, s még ellenei sem merték őt gyanusitni; noha előmenetelét az 1825. dec- 26-ki eseményeknél tanúsí­tott elszánt föllépésének köszönhető. Egy fiút hagyott maga után, ki eredetileg katonai pályára szentelé ma­gát; azonban Szilisztria ostrománál súlyosan megse­besülvén, kénytelen volt örökre lemondani ezen pályá­ról s a diplomatára szentelni magát. — Lanskin a belügyministerségrőli lelépése előtt, még számos kibo­csátványokat írt alá a parasztok ügyében. Ezek közt legnevezetesebb az, melyben a kormányzóknak meghagyja, hogy „békés közbenjárókká“ csu­pán oly személyeket válasszanak, kik a parasztok tel­jes bizalmát birják; s egy másik, melyben értesítések kivántatnak azon kiesebb földbirtokosokat illetőleg, kiknek a kormány segélyében keilend része­sülnek. ” Mint a „Schlesische Zeitungénak jelen­tik, az orosz császár Moszkvába elutazása előtt aláírta a lengyel királyság számára a reform­­törvényeket. — Varsóban máj. 30 ra a poli­tikai foglyok szabadon bocsáttatását s a szín­ház megnyitását várták. — 29 én, a szent kereszt­templomban , T e 1 e k i é r t gyászisteni tisztelet­tal­ Táviratok. Zágráb, máj. 29. Ma a katonai határvi­dék­ügyi bizottmány iránti vita foly­tattatott. Az illető indítvány egyelőre visszavonatott. — Az udvari dicas­­teriumnak egy, a bánhoz intézett irata jelenti, hogy Ő Felsége nem engedte meg a péterváradi határ­­őrezrednek az országgyűlésen­ képviseltetisé. Az ez iránti értesítés az osztályokhoz utasittatott. Az or­­szággyülésnek Ő Felségéhez intézett fölterjesztése, Zenggnek a katonai határvidék kötelékéből­ kivá­lasztása, s Dalmáti­ának s a guarnerói szi­geteknek egyesítése s képviseltetése iránt, felolvasta­­tik a elfogadtatik. A bán az osztályokat arra szólita föl, hogy tüstént kezdjék meg ama kir. javaslatok tár­gyalását, melyek Horvátországnak Magyar­­országhozi, s az öszmonarchiáhozi vi­szonyára vonatkoznak. Trient, máj. 30. Tegnap este ment végbe az anatriai Lloyd közgyűlése. A Triest s Alexandria közti járatok megkettőztetnek. Az üz­leti 6,833 512 , az igazgatási, s hajói költségek 6,517,954, a a nyeremény 1,098,876 frtra ment. A nye­reményből 3 perczentnyi részvény-kamatok fizettetnek s a biztosítási s tartalék tőke dotáltatik. Az újraszer­­vezési bizottmányba Regensdorff, Wissiak ellen­ admirál, s Key­er, s igazgatóvá újra Vicco Morpurgo, kereskedelmi elnök választatott meg. Berlin, május 29. A lengyel határról, 29-ről jelentik: Gortsakoff herczeg kissé jobban van, s hírszerint egy évre szabadságot kapott. Azt ál­lítják, hogy Platanoff s Karnicki elbocsát­tattak, s hogy ez utóbbi, nejével együtt Lit­h­vá­­niába jószágaira utazott el. Tegnap s tegnapelőtt Varsóban, a karme­liták temploma előtt, a közönség s rendőrség közt összeütközések történtek, a hymnuszok éneklésében­ résztvevők följegyzése miatt. Odasietett csendőrök helyreálliták a nyugalmat. Az utcza-szögleteken a helytartói helyettesnek egy fölhívása ragasztatott ki, melyben a lakosok­ nyugalomra intetnek, mivel ellen­kező esetben szigorú rendszabályok fognának alkal­maztatni. Sz. Péter­vár, máj. 30. A „Joarn. de St. Pe­ter ab.“ jelenti: Sonchosanet tábornok s hadügy­­minister ideiglenesen s császári helytartói teljhatalom­mal ellátva, a lengyel királyság kormányzásával bíza­tott mag. Ekközben M­i­l­u­t­i­n­e vezérhadsegéd veze­­tendi a hadügyministeriumot. K­o­n­s­t­a­n­t­i­n­á­p­o­l­y, máj. 25. A franczia bank­tól küldöttek érkeztek ide, hogy a g­a­l­a­t­a­i banká­rokkal alkudozzanak. A t­ö­r­ö­k p­e­r­s a kereskedelmi szerződés megkötése küszöbön áll. A spanyol kö­vet kijelente, hogy nem látandja el többé a nápolyi királyság ügyeit. Szyriából 53 idegen kiutasítta­­tott. V­ely pasa az íy párisi követ ugyanekkor Mad­ridban, valamint M u s a u r u s bey Brüssel­ s Hágában is meg lesz hitelezve.Tependeli Izmail pasa cau­­diai kormányzó, Izmail pasa musir által váltatik föl. Naib­ Mehemet emir,­cserkesz főnök kénytelen volt, saját honfitársai elől az orosz követségi palotában keresni menhelyet. Athene, máj. 26. A belüigyminister Papaleg­­c­o­p­u­l­o­s elbocsáttatott s a hajdani cultusminister, Christopulos követ által helyettesittetett. Beirat, april 19. Mindenütt nyugalom ural­kodik. Smyrna, máj. 24. A tuniszi angol főconsul, Wood parancsot kapott, Syriába indulót. A „Sürgöny“ magántáviratai. London, május 31. Az a­l­só h­áz mai ülé­sében Russe­­­lord kijelenti, mikép­p semmi ol­­dalról sem lát Angolországra nézve a béke meg­­háborítana iránti veszélyt. Ő ugyan nem mond­hatja előre, hogy a béke minden körülmények közt fönn fog tartatni; azonban az Angolország irányábani érzületek barátságosak, 14 tűnni oly függő kérdés sem létezik, mely az összeütközést valószínűvé tehetné. Varsó, m­áj. 30. Gortsakoff herczeg ma meghalt. Konstantinápoly, máj. 30. A m­onte­­negróiak ismét egy élelm­iszer-síállítmány tö­rök kíséretét mészárolták le. Omer pasa Boszna Szerajba érkezett. Színházi előadás június 1. Nemzeti színház Bánk bán. Opera 3 felvonásban. Budai színkör. A c­z­i­g­á­n­y. Énekes népszínmű 3 felvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, május 31-ről 6*/o Metalliques 69.10. Nemzeti kölcsön 80.—; bank­­részvények 787.—; hitelintézeti részvények 179.30; ertu­t­­agio 138 25; londoni váltók 138.35 arany darabja 6.60. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ

Next