Sürgöny, 1861. július (1. évfolyam, 149-174. szám)

1861-07-02 / 149. szám

gábban segélyt nyújtandunk az egyház feje függetlenségé­nek megőrzésében. Ez volt lépésünk c­élja, s úgy hisz­­szük, jelenleg szerencsét kívánhatunk magunknak ahhoz, hogy azt megtettük. Valóban mindaddig, míg — mint most is — a szent­szék Francziaország oltalmában részesíttetik, a szent szék ellenei tehetetlenségre lesznek kárhoztatva; s a szent atya is szintúgy, mint az összes hívek, nyuga­lommal s bizalommal várandja be ama legnehezebb kér­dések egyike végleges megoldásának perczét, melyek a világot valaha mozgásba hozták. Ezen végleges megoldás — nem szükség azt újólag ismételnem — nézetünk szerint, csupán a pápa világi souverainitásának teljes fönntartásában állhat. Ama számos sürgönyöknek, melyeket ezen tárgy iránt önhöz küldünk, — öntől minden kétséget el kelle oszlatniok szándékaink iránt; s fölösleges lenne, erre­ tekintettel újabb tárgyalásba bocsátkozni. Thouvenel úr kijelenti, hogy az ő véleménye sze­rint benső összefüggés létezik ama tények szabályzása közt, melyek a félsziget helyzetét oly lényegesen módo­­síták, s ama megoldás közt, melyet a római kérdésnek kell adni. Nem tudom, ha vájjon a „szabályzás“ szó megen­­ged-e oly fölfogást, melyhez mi hozzájárulhatnánk t. i. ha vájjon az a zürichi szerződés alapjaihoz visszatérés értel­mében használtatik-e; — mely szerződés—mint mi vél­jük — az egyetlen törvényes kiindulási pont, a félsziget helyzetének szabályzása végett. Ezen föntartás mellett örömest elismerjük ama ösz­­szefüggést, melyről Thouvenel úr beszél, s mindig ké­szek leszünk, a­ szóban levő kérdést ezen kettős szempont­ból tekinteni. Ha Francziaország most szintoly kevéssé engedi meg, mint egy év előtt, a fegyveres kézzeli be­avatkozás lehetőségét, — s ha ennek következtében még el kell halasztatnia azon egyetlen megoldásnak, mely — nézetünk szerint végleges lehet, — beleegyezünk az alkal­masabb perez bevárásához; noha fájlaljuk ama szeren­csétlenséget, melyet a jelen Ügyállás továbbtartása von ma­ga után. De nézeteink s elveink ezáltal nem módosít­tatnak. Miután a zürichi szerződést már említem,­­ sza­badjon itt még hozzátennem, miszerint ama szerződés 19-ik czikke előttünk elég kimerítőnek látszik annak föl­tüntetése végett, hogy a római kérdés nehézségei nem az egyetlen akadályt képezik az úgynevezett olasz király­ságnak a franczia kormány részérőli elismertetése ellen. Azonban nem akarok Thouvenel úr jegyzékének mélyebb megvitatásába bocsátkozni. Mint már ezen sür­göny kezdetén megjegyzem, a­mi benső megelégedést érzünk, ama megnyugtató biztosítások alkalmából, miket a külügyminiszer úr Francziaország iránt ad, — ez­által át lévén hatva, nem akarjuk minden egyes kifejezés értékét a legpontosabban fontolni meg. Egyébiránt elismerjük, hogy jelenleg abban, mi Olaszországot illeti, az előre nem látott dolgoknak nagy részt kell tulajdonítani, s elismerjük ama befolyást, me­lyet az események,­­ azon arányban, a­mint kifejlődnek, gyakorolhatnak. Ezt előre föltéve, Francziaországra szint­úgy, mint Austriára nézve nehéz lenne, teljes szabatos­sággal kijelölni azon eljárást, s magatartást, melyet egy minden peresben módosulható ügyállással szemben lenne fölveendő. Ezért egyelőre legyen elég, Thouvenel úrral együtt kimondanunk, miszerint a legmagasb tekintetek a legma­­gasb társadalmi érdekekkel öszhangzólag megkívánják, hogy az egyház feje föntartsa magát az elődei által oly számos századok óta leírt trónon. Bizalomteljesen Fran­cziaországra hagyjuk az arróli gondoskodást, hogy véle­ménye tiszteletben tartassák , é­s készek vagyunk ezt teljes erőnkkel támogatni egy oly ely kétségtelen diada­lának biztosítása végett, melyben mi minden társadalmi rend alapját látjuk. Fogadja ön stb. Rechberg.“ OLASZORSZÁG, Egy turini jun.27-i sürgöny szerint a franczia elismerési jegyzék következő tartalmú: A császár Victor Emanuel kivonatára bele­egyezett abba, hogy őt Olaszország királyául elis­merje. Ezen elismerés azonban nem helyesli a turini kabinet eddigi politikáját, és semmi oly vállalatokra sem bátorít föl, melyek az általános békét compromit­­tálhatnák. Az a be nem avatkozást zsinórmértékül te­kinti, azonban a megtámadási szándék iránt a felelős­séget visszautasítja. Róma megszállása addig fog tar­tani, míg garantiák által födözve nem lesznek azon érdekek, melyek Francziaországot Rómába vezérlék. A kamra jún. 26-ki ülésében a nem­zeti kölcsönre vonatkozó törvényjavaslat tárgya­lása megkezdetvén. M i n e w i n i kijelenti, mikép ezen törvény bizalom tárgya lévén, — ő azt nem szavaz­hatja meg, mielőtt a kormány s a bizottmányok nyi­latkozatokat tettek volna, s ere vonatkozó napiren­det javasol. Ferrari igy nyilatkozik: —„A minis­­teri tanács tagjai 500 milliót kívánnak, s abból több mint 600 at fognak csinálni. A múlt évben a ministe­­rium 250 milliót kívánt, s ekkép az államadósság mindinkább szaporittatik. Piemont pénzügye 1848. óta évről évre roszabbá lett, míg az a fönnállott többi olasz államokban javult. Senki sem hiendi, hogy ez leend az utolsó kölcsön, — mivel küldetésünk sincs még bevégezve. Csakhogy ily módon nem lehet többé eljárni. Még Rómát s Velenczét kell meghódítnunk, de a jelen pénzügy­ rendszerrel semmit sem fogunk kivin­ni, — a ministérium változtassa meg a rendszert, s ekkor négyszer annyi tőkét kívánjon.“ — A jun. 27-ki ülés kezdetén R­i­c­a­s­o­l­i fölolvasá a turini s párisi cabinetek közt, Olaszország elismerése tár­gyában váltott sürgönyöket. — Erre a nemzeti kölcsön fölötti vita újra megkezdetvén, P­e­p­o­­­i marquis egy nagy figyelemmel hallgatott hosszas beszédet tartott, melynek politikai részében a kor­mányt támogatá; pénzügyi részében pedig a javasla­tnak némely pontjait birálta s tanácsokat adott. G a­­ Pest, 1861 leotti scrofferio ugyanezen­­tárgyban szintén szót emeltek. Mint az „Opinione“ jelenti, Arese grófnak jun. 28-án Turinból Parisba kelle indulnia Napoleon császárhoz, rendkívüli küldetésben; d’ A­r­t­o­n­e, Ca­­vour hajdani cabinet-főnöke által fogott elkisértetni. TÖRÖKORSZÁG. Mint a „Patrie“nak egy Bei­rut­b­ó­l f. hó 19 föl­kelt sürgönye jelenti, F­u­a­d pasa legközelebb a Libanonvidék lakosaihoz egy kiáltványt intézett oly czélból, hogy tudassa velük a Konstanti­nápolyban az Ali pasánál tartott értekezletek követ­keztében megállapított rendezkedést. Ezen okmány nem említi meg a Libanonvidék kormányzására fölhi­vatott főnök nevét, azonban azt állítja, hogy ezen fő­nök megválasztása öszhangzásban leend a tartomány szüksége­­­s érdekeivel. Fuad pasa már a benn­szülött néphad szervezésével is foglalkozott. Az általa megállapított szabályzat értelmében, mintegy 3000 keresztény fog ezen néphadba besoroztatni. Odessa, jun. 15. A parasztok maguktar­­tására vonatkozólag a tudósítások igen nyugtalaní­tók, — a földbirtokosoknak csapatok helyeztettek ren­delkezésükre. Táviratok. Z­á­g­r­á­b, jun. 28. Az országgyűlés mai ülésében a b­án közli, hogy Császár Ő Felsége, a Császárné Ő Felségéhez felirat intézése iránt legújabban hozott or­szággyűlési határozat alkalmából, a lojalitás ezen bi­zonyítványáért, távirati úton, az országgyűlésnek leg­magasb köszönetét fejezteté ki. (Zajos zsiv­ó-kiáltások.) A csatlakozási kérdés fölötti vita folytában Kris­ti­a­n­o­v­i­c­s ama külön indítványt terjeszti elő, misze­rint Magyarország jelentse ki, ha váljon kész-e az ön­álló független horvát stb. királysággal szövetségi köte­lékbe lépni, továbbá annak virtuális területi jogait elismerni s a Magyarországban élő összes népek egyen­jogúságát kimondani. — Ez iránt törvény lenne szer­kesztendő s a király által megerősítendő. Ez utóbbi erre megkéretnék, hogy a további alkudozások végett a szükségeseket határozza el. A központi bizottmány in­dítványa mellett szóltak: Vranicany, Vesz,Piscorec,Pav­­lesics és Vucovics.—Ez utóbbi módositványt terjeszt elő. A zágrábi indítvány mellett szólnak: Modics, Farer, (Vuscsics módositványával) s Pavlecovics; ez utóbbi azonban csak akkor, ha indítványa, t. i. az 1848 ki magyar törvények átvizsgálása a semlegességet s au­tonómiát megsértő fejezetekre vonatkozólag keresztül megy. — A legközelebbi ülés hétfőn lesz. Fiume, jun. 28. A helyhatóság elhatározá, hogy a zágrábi helytartóság azon kibocsátványát, melylyel az utóbbi a helyhatósági jegyző­könyvek megküldését kívánja, — mint alkotmány­­ellenest ad acta teendi. A rendőr­biztosságtól elvé­tetett a városi színházbani páholy. London, jun. 28. Az alsóház tegnapi ülésé­ben Russell lord közlé, mikép a kormány a délame­rikai angol hajó­állomás parancsnokát oda utasítá, hogy az új-granadai államszövetség kikö­tőinek zárlatát ne ismerje el. London, jun. 29. A felsőház tegnapi ülé­sében Wodehouse lord a fölötti sajnálatát fejezi ki, hogy Schweiz válságos helyzetbe jutott,­­ mi­vel határain egy oly terület létezik, melynek népjogi állása nincs mindegyik nagyhatalmasság által elis­merve. Angolország véleménye ezen tárgy iránt elég­gé ismeretes. Ő örvendene rajta, ha a Schweiz részé­ről emelt előterjesztésnek következtében, Francziaor­szág engedményekre lenne hajlandó, hogy így Schweiz biztosított állásba helyeztessék. Ami Angolországot illeti,­­ ez utóbbi mindent elkövetne, az ilynemű egyezke­dések könnyítése végett. Ezen kérdés csak azért ma­rad jelen állásában, mivel több nagyhatalmak vona­kodnak alkudozásokba bocsátkozni. Az alsóházban Russell lord Cochrane kérdésére azt válaszolja, hogy ő olvasta az Olaszor­szág egysége végetti Garibaldiféle társulat hirdetményeit, azonban ezen társulat czélja nem for­radalmi, hanem csupán segélyeszközök szerzésére van irányozva az olasz kormány számára; ő nem helyesel­het ugyan ily társulatokat, de nem is léphet föl azok ellen. B o w y e r megjegyzi, mikép Garibaldi neve eléggé kijelöli ezen társulat czélját, mely a pápa elleni háborút s a forradalmat készíti elő. Az államügyész vonakodik megvitatni az ezen kérdés által érintett nem­zetközi jogokat. Kopenhága, jun. 28. Ma a „Dagbladetnek egy levele megjegyzi: — Dánország s az idegen ha­talmasságok jelenleg a holsteini ügy iránt alku­doznak . — Schleswigre vonatkozólag Német-, vagy Angolországgali alkudozások lehetetlenek. Színházi előadás junius 2. Nemzeti színház Lammermoori Lucia. Opera 3 felvonásban. Pesti német színház. Das Pensionat. Neu komische Oper in 1 Aufzug. Der Ehemann vor der Thiire. Komische Operette in 1 Aufzug. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, julius 1-jel 5% Metalliques 67.90. Nemzeti kölcsön 79.50. bank­részvények 765. hitelintézeti részvények 172.90. ezüst - agro 137.—­ londoni váltók 138.— arany darabja 6.5­7 Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ. Baritok tere 7 sz. Kiadja és­ nyomtatja Em­ich Gusztáv, Magyar Akad. nyomdász (1065) Árverések, (1-3) Haszon­­bérlet. A czeglédi vallás-alapítványi urada­lom részéről közhírré tétetik, hogy fo­lyó évi julius 15-én s következő napján reggeli 10 órakor Czegléden a tiszttar­tói irodában felsőbbi jóváhagyás fenn­tartása mellett, következő haszonvéte­lek fognak a teljes biztosítást nyújtani képes legtöbbet ígérőknek haszonbérbe adatni, és pedig : Czegléden: 1. A belső „vad emberhez“ czímzett vendégfogadó, szeszes italmérési, kávé­ ház­tartási joggal és 30 hold földdel az 1861ik évi november 1-je napjától 3 egymást követő évekre, vagyis 1864-ik évi október utolsó napjáig 2742 frtnyi kikiáltási ár és 375 frtnyi bánatpénz mellett. 2. A külső „vörös ökörhöz“ czimzett fogadó szeszes italmérési joggal, a fen­­tebbi időre 630 frtnyi kikiáltási ár és 63 frtnyi bánatpénz mellett. 3. A külső „fehér lóhoz“ czimzett fo­gadó szeszes italmérési joggal a fenteb­bi időre 748 frtnyi kikiáltási ár és 75 frtnyi bánatpénz mellett. 4. A „zöld fához“ czimzett fogadó helyett az 5-ik tizedbeni korcsmáltatási jog helyiség nélkül a fentebbi időre 210 frtnyi kikiáltási ár és 21 frtnyi bánat­pénz mellett. 5. Az általános szeszes ital­mérési jog a város öt tizedében a fentebbi időre 4884 frtnyi kikiáltási ár és 490 frtnyi bánatpénz mellett. 6. A kecskési csárda szeszes italmé­rési joggal és 226 395/1108 hold földdel, a fentebbi időre 1210 frtnyi kikiáltási ár és 125 frtnyi bánatpénz mellett. 7. A magtár alatti pincze 128 akó boros hordóval a fentebbi időre 195 frtnyi kikiáltási ár és 20 frtnyi bánat­pénz mellett. 8. Az országos és heti vásárokbani hely pénz szedési jog a fentebbi időre 2260 frtnyi kikiáltási ár és 226 frt bá­natpénz mellett. 9. A „nagy kengyel“ nevű 194* 1 2 3 4 5 6 7°7,106 hold allodialis föld az 1861-ik évi no­vember 1-je napjától hat egymást kö­vető évekre, vagyis az 1867-ik évi Oc­tober utoljáig 720 frtnyi kikiáltási ár és 72 frtnyi bánatpénz mellett. Berczelen: 10. A nagy vendégfogadó mészár­székkel, szeszes italmerési joggal és 99 hold allodialis földdel az 1861-ik évi november első napjától 3 egymást kö­vető évekre vagyis 1864-ik évi October utoljáig 1062 frtnyi kikiáltási ár és 110 frtnyi bánatpénz mellett. 11. Az uradalmi két kétkerekű száraz és vizi malmok 2482/nee holdnyi allodia­­lis földdel a fentebbi időre 1265 frtnyi kikiáltási ár és 130 frtnyi bánatpénz mellett. 12. A nagy állási 4368,/,109 holdnyi allodialis rét az 1861-ik évi november 1-je napjától hat egymást követő évek­re vagyis 1867-ik évi October utoljáig 310 frtnyi kikiáltási ár és 35 frtnyi bá­natpénz mellett. 13. A bolt, lakással és 9,s­,100 holdnyi kerttel, a fentebbi időre 127 frtnyi ki­kiáltási ár és 20 frtnyi bánatpénz mellett. Vállalkozók tehát ezennel felhivat­nak, hogy ezen kitűzött árverésre meg­jelenni, vagy egy 36 krás bélyeggel el­látott ívre szerkezendő írásbeli zárt ajánlataikat az árverési nap reggeli 9 órájáig a tisztségnek benyújtani ne ter­­heltessenek. Az írásbeli ajánlat érvényességéhez azonban szükséges, a­­hogy abban az ajánlott évenkénti haszonbér határozott összegben, szám és betű szerint kitéve legyen, b) hogy benne azon nyilatkozat foglaltassák, miszerint ajánló előtt az árverési és szerződési feltételek, melyek a tiszttartói irodába időközben megte­kinthetők, ismeretesek, ő azokat elfo­gadja, s azoknak pontos megtartására /m­agát kötelezi, c) hogy ahhoz a fennt kitett bánatpénz csatolva s d) az aján­lat az ajánlatottevő által sajátkezüleg aláírva s ha már ismeretes nem lenne lakása és házszáma kitéve s vagyoni állását igazoló hiteles bizonyitványnyal ellátva legyen. Kelt Czegléden. (1062) ,il—L) Ingatlan nemesi birtok árvere­zése. 223. Győrmegyében kebelezett mező­­eőrsi község 1-ső számú telekjegyző­könyvében mindszenti Győr megyei la­kos özvegy Aranyosy Istvánná, és gyer­mekei neveikre közösen felvett, és Bay Gáspár hitelező részére ellenök megitélt 3351 ft 60 kv tőke, s járulékai erejéig végrehajtás utján zár alá vett, felbecsült és elár­vereztetni rendelt Mindszenten fek­vő I. 1189—1188. h. 1. sz. alatti 2 hold és 1000 H öl kiterjedésű belsőtelek 164. sz. házzal, gazdasági épületekkel, udvartérrel és hozzátartozó kerttel, úgy a mindszenti határban fekvő 1184—1185. h. r. sz. alatti 86 hold 750 0 ölnyi mennyiségű szántóföld és rét, valamint puszta némát határban 1715. 1716. h. r. sz. alatt fekvő 30 hold, és 1302 0 öl mennyiségű szántóföld és rét, s végre a II. 1186—1187. b. r. sz. alatti 200­0 ös kiterjedésű belsőség, a rajta fekvő 168. sz. házzal, udvartérrel, és kerttel együtt, melynek holdja 100 frtba o. é. be­csi­ltetett, a megitélt követelés kielégi­­tése erejéig Mindszenten folyó lepl­ik évi september hó 30-án, s ha ekkor a becs­ár meg nem igértetnék , szinte folyó 1861. évi october hó 30-án becsáron alul is mindenkor reggeli 9 órakor végrehaj­tás utján részletenkint is oly feltétel alatt fognak elárvereztetni, miszerint a vevő fél az árverezéskor leteendő szokott bánatpénznek beszámításával a vételár­nak felét azonnal, a másik felét pedig 6% kamatjává együtt, az árverezési naptól számítandó fél év alatt a végre­hajtó kezeihez, avvagy ennek utalványo­zása folytán köteles lefizetni. Miről is a venni szándékozók és az ezen birtokra bekebelezett jelzáloggal bíró hitelezők, ez utóbbiak azon figyel­meztetéssel, hogy igényeiket az árvere­zési határidőig annál bizonyosabban bejelentsék, mert különben a vételár az ő hozzájárultok nélkül is fel fog oszlat­ni, ért­esittetnek. Győr junius 20-án 1861. Szőts Lajos Győr vármegye szolgabiró­­ja mint kik. végrehajtó. (1671) ~ ~ ' (1 —8) Ingóságok árverése. Alulírott mint tszéki kiküldött részé­ről közzé tétetik, miszerint a pesti e. b. v.tvszéknek 1861 junius 17-én 18616. sz. a. kelt végzése folytán Lederer Ig­­nácz részére Kuthy Lajos úrtól lefog­lalt ingóságok, Pest, mészáros-utcza 2. szám­a. 1861. julius 8-án délutáni 3 órakor készfizetés iránt árverés utján el fognak adatni. Pest, julius 1-jén, 1861. Újhelyi, kiküldött végrehajtó biró. (1070) (1—3) Szalma-kalapok árverése. 19284. A pesti e.b. váltótörvényszék ré­széről közhírré tétetik, miszerint Frölich Sam. János Brunner F. F. elleni ügyé­ben 200 ft iránt f. évi julius 5-én dél­után 3 órakor alperes boltjában váczi­­utcza 19. sz. a. 400 darab különféle szalmakalap biróilag kész­pénz fizetés­e­­ mellett elárvereztetik s a legtöbbet ígé­rőnek becsáron alul is át fog engedtetni. Pest junius 28-án 1861. (1063) ” (1-3) Birtok árverés. Mely szerint Fokis Janka felperesnő részére Frater szül. Szűcs Julia asszony csömöri fekvő birtokát 2000 pírt s járu­lékai erejéig a törvényes árverés 1861. jul. 19-én délelőtti 9 órára a helyszínen Csömörre kitüzetik , s hahogy akkor becsáron vagy azonfelül el nem kelne, második határnapul 1861. évi augustus 19-kének szintén délelőtti 9. órája ugyan­ott határoztatik. Péczel, junius 29. 1861. Ráday József, váczi járási szolgabiró. (1069) (1-3) Ingóságok árverése. 12601. A pesti kir. e. b. váltótörvény­szék részéről közhírré tétetik, miszerint Glaser Móricz mint felperesnek Schik Móricz mint alperes elleni ügyében 1861. évi julius 4-én délutáni 3 órakor az üllői után 50. sz. alatt különféle in­góságok, felesen : szobabútorok, tehe­nek, kocsi, ló stb. árverés utján kész fizetés mellett el fognak adatni. Pest, április 26-án, 1861. (1073) (1—3) Ház és szóló fele részének ár­verése. 985. Buda főváros törvényszéke ré­széről közhírré tétetik, hogy Weisz Te­réz buda-ujlaki 228-ik összeirási szám alatt 2401 telekjegyzőkönyvben 4228 h. r. sz. alatti házának fele része, úgy szinte pálvölgyi 4761 h. r. szám alatti szőlőjének fele része 1861. július 15-én reggeli 10 órakor Buda főváros telek­­birói hivatalában (vár, városháza, föld­szint), hol a feltételek is megtekinthe­tők, végrehajtás utján el fognak árve­­reztetni. Buda, junius 24-én, 1861. Weidinger Alajos, végrehajtó tanácsnok. (1048) " (3-3) Haszonbérlet. Szeged város tanácsa részéről közhí­rül létetik, hogy alább irt időkben kö­vetkező városi javadalmak fognak nyílt árverésen 10% bánatpénz lefizetés mel­lett haszonbérbe adatni: 1. Kövezetvám évi haszonbérlete f. é. julius 5-én d. u. 3 órakor, 2. Accis javadalom a városba keres­­ked­őre behozni szokott szeszes italok­tól fizetendő dijaknak beszedése, f. é. julius 10-én d. u. 3 órakor, 3. Pecsenye-sütögetési jog, úgy a ser­téshús árulásnak piarczi dij szedése, f. é. november 1-től 1862. évi október vé­géig, f. é. julius 12-én d. u. 3 órakor, 4. Mátéhidi vám, korcsmáltatás és ugyanott lévő épületek használata f. é. julius, 13-án d. u. 3 órakor, 5. Elésházi (laczikonyhai) 14 boltnak évi haszonbérlete, f. é. julius 15-én d. u. 3 órakor, 6. Madarásztói csárda bormérési jog­gal és 104,52/ltop h ld homok földdel, f. é. julius 16-án d. u. 3 órakor, 7. Tűzf őlfák után szedendő dij évi haszonbérlete, f. é. julius 16-án d. u. 4 órakor, 8. Szina-telek és serház közti utczá­­ban fílfák­ kirakására szolgáló tér, f. é. julius 17-én d. u. 3 órakor, 9. Ujszegedi bormérési és helypénz­­szedési jog, f. é. julius 18-án d. u. 3 órakor­, 10. Tápai úri jogok átaljában évi ha­szonbérlete, f. é. julius 18-án d. u. 4 órakor, 11. Kisteleki vendéglő, italmérési jog­gal, f. é. julius 19-én d. u. 3 órakor a tanácsteremben. Ezekre vonatkozó feltételek az alka­­mazási hivatalban bármikor megtekint­hetők. Mely árverésekre a bérleni kívánók, illendően meghivatnak. Szeged julius 24. 1861. Osztrovszky, polgármester. (1053) ~ “ (2-3) Ingóságok árverése. 19288. A pesti kir. váltó törvény­szék ré­széről közhírré tétetik, miszerint Deutsch Katalin mint felperesnek Knöfel Alajos mint alperes elleni ügyében 1861. évi julius hó 3-ik napján, 9 órakor délelőtt uj­ utczában 30. sz. a. 470 forintra be­csült különféle ingóságok,jelesen szoba és konyhabútorok biróilag kész­pénz fize­tés mellett árvereztetnek, a legtöbbet ígérőnek minden esetre becsáron alul is át fognak engedtetni. Pest junius 21-én 1861. 1061) " (2^3) Árlejtés. Pest város számára szükséges könyv­­nyomdászi munkák iránt a hozzá ki­­vántató papíranyag szállításával együtt, i. é. július hó 6-án árlejtés fog tartatni. Vállalkozók felszólíttatnak mondott nap reggelig 9 órájakor ötszáz forintnyi bánatpénzzel ellátva vagy személyesen megjelenni, vagy pedig írásbeli ajánla­taikat azon időre a gazdasági bizott­mánynál (városház 2-ik emelet 63. sz. a.) benyújtani. Az árlejtési feltéte­lek, papír és nyomtatási árak, valamint a papírminták ugyanott m­ár időközben is megtekinthetők. Pesten 1861. junius hó 27-én tartott gaz­dasági bizottmányi ülésből. (1060) " ~ (2~3) Zálogházi czédulák árverése. Cosma Parthénnek Popovics Simon el­leni ügyében f. é. 15303. sz. a. hozott váltó­széki végzés folytán alperestől le­foglalt 10 db zálogházi czédulák némi ékszerek és ruhanemüekről, f. évi julius hó - án reggeli 10 órakor a kir. váltó­törvényszék termében bírói árverés ut­ján eladatni fognak. Pest junius 29-én 1861. Újhelyi, végrehajtó biró. (1059) ~ (2—3) Ingóságok árverése. 20216. A pesti e. b. váltótörvényszék részéről közhirré tétetik, miszerint Mor­genstern J. és társának Lustig Herman és neje Fanni elleni ügyében 77 ft 44 ki­s járulékai iránt f. évi julius hó 4-én dél­előtt 9 órakor felperesek részére lezá­­logolt s 255 ft 90 krra megbecsült in­góságok, nevezetesen szobabútorok alpe­resek lakásán, Király­ utcza 29. sz. alatt biróilag kész­pénz fizetés mellett elár­­vereztetnek s a legtöbbet ígérőnek becs­áron alul is át fognak engedtetni. Pesten 1861. jun. 27-én. (1066) (1—3) Telek-árverés. Szab. k. Pest város törvényszékének f. é. május 31-én 2926. sz. a. kelt vég­zése folytán Pfund József nevére irt Pesten, aradi utczában 129, 130 terv. 4. sz. a. fekvő 375%­0 öl nagyságú s 375 frt 50 krra becsült telkek Pest vá­ros mint felperesnek 120 pert s járulé­kai követelése behajtására végrehajtás utján leendő árvereztetése megenged­tetvén, ennek a városházán, telekhiva­­talbani megtartására határnapul 1861-ki julius 29 én, és szükség esetére augusz­tus 30-án, mindenkor reggeli 10 órája azon megjegyzéssel tűzetik ki, misze­rint becsüron alul csak a második ha­tárnapon fog az 1840. 21. t. sz. értel­mében adatni. Pest, junius 22-én, 1861. Rigler Ferencz, tanácsnok. (1057) ^ 1 (2—3) Ház és szántóföldek árverése. Alálirott által ezennel közhírré téte­tik, miszerint Bitter János tótfalvi la­kosnak Tótfaluban 381. helyr. sz. a. fek­vő 287. sorszámú háza s 1851 és 2135 helyr. számok alatt fekvő Alsó Torda és Pankát szántóföldjei, melyek Csömör Victoria részére 443 frt megitélt követe­lése s járulékai erejéig biróilag lefog­laltattak, f. év julius 17-én délutáni 4 órakor Tótfalu községe házánál, közár­verés útján s készpénzért a legtöbbet ígérőknek el fognak adatni. Miről is kü­lönösen azok, kik ezen javakra telek­könyviig be nem jegyzett zálog, avvagy bármily jogigénynyel bírnának, oly meg­jegyzéssel értesittetnek, hogy ezen igé­nyeiket a fent kitett árverési határnapig jogaiknak különbeni veszélyeztetések (1064) ^ (1-3) Gróf Forgách Antal s neje szüle­tett b. Majthényi Anna nagy­­gombai Somogy megyei lakosok hitelezőihez. Somogy megye bizottmánya I. 1861-ik évi mártiushó 12-én tartott bizottmányi nagygyűlése alkalmával 340-ik sz. a. hozott végzése szerint gr. Forgách An­tal, s neje született b. Majthényi Anna Somogy és Zalamegyében létező összes Váltó-illegselmm­isités. 20,492. A pesti kir. váltótörvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint Pe­­szendorfer Ferencznek folyó évi júniushó 13-án 20,492 sz. a. beadott folyamodá­sában egy Hofbauer Anna által 1858. évi november hó 10-én, a folyamodó ren­deletére elfogadott 315 ft 88 krról szó­ló s az adósnő budai ingatlanságaira be­táblázott de elveszett váltónak megsem­misítéséért folyamodott. Ennélfogva a v. t. II. r. 190. ér­telmében ezen váltónak jelenlegi tulaj­donosa ezennel felhivatik, miszerint az ahhozi igényét f. évi junius 18-tól számí­tandó 45 napok alatt e törvényszék elé­be terjessze, ellenkezőleg e határidő el­telte után a kérdéses váltó semmisnek és elenyészettnek fog nyilvánitatni. Pest junius 17-én 1861. (1043) (3—3) kir. váltótörvényszék­ terhe alatt, nálam bejentem­ el ne mu­lasszák. Pomáz junius 26-án 1861. Rajner Gyula, Pest megye r. esküdtje s végrehajtó biró. (1052) (3-3) Váltó-árverés. 14246. A pesti e. b. kir. váltótörvény­­s­zék részéről közhírré tétetik, miszerint Klein L. mint felperesnek Halassy Béla mint alperes ügyében 1861. évi julius hó 3-ik napján, 10 órakor délelőtt jelen­tszék termében bál­vány-utczában 5. sz. a. 1-ső emeletben egy 3000 ffc o. érték­ről szóló Halassy Ferencz urat szenve­­­dőleg illető váltólevél biróilag kész pénz fizetés mellett árvereztetik, és a legtöb­bet ígérőnek minden esetre át fog en­gedtetni. Pest junius 26-án 1861. Újhelyi kik. biró. (1056) (2^3) Ház-árverés. Néhai Haidrich Szidor Éva hagyaté­kához tartozó Pesten. Teréz-város, kék­­kakas-utczában 100. sz. a. fekvő föld­szintes ház Pest városa tanácsának mint gyámhatóságnak f. évi 122—10516. sz. végzése következtében bírói árverésen eladatni rendeltetvén, ezen 11075 o. é. frtnyi háznak árverésére Pesten a vá­rosháznál létező telekhivatalban leendő árvereztetésére első árverési határidőül f. é. júliushó 15. napjának d. e. 11 órája, második árverésre pedig ugyanott d. e. 11 órája i. é. augustushó 16-kán tűze­tett ki. Az árverési feltételek a telekhivatal­ban, valamint alulírt, mint az árverésre kiküldött biztosnál is megtekinthetők. Pest, junius 10. 1861. Kacskovics Lajos, városi tanácsnok, birtokaiknak az 1723. 48 ik­­. ez. értel­mében zár alá való helyezését kimond­ván , alól­rt zártartó felhívja a fentne­­vezett gróf és grófnő mind azon hite­lezőit, kiknek a zár alá helyezet tömeg ellen be nem táblázott jogos követeléseik lennének, hogy azokat f. évi juliushó 20. akár szóval, akár írásban neki Iharos- Berényben bejelentsék s igazolják. Iharos-Berény junius 24-én 1861. Inkey József, a fent megnevezett tömeg zárg­ondnoka. (1072) (1-3) Utalvány-megsemmisités. 32404. Pest sz. kir. városa törvény­széke felterjesztése szerint Hürsch Ágos­ton a bécsi nemzeti bank által f. évi május 7-én Zob.­­ Salamon bécsi ban­­kárház rendeletére 1800 forintról kibocsá­tott utalvány megsemmisitését kérvén ugyanannak f. é. május 29-én 2969. sz. a. hozott végzése folytán felszólíttatik mindenki, a­ki ugyan azon utalványhoz bármi jogot igényel, hogy ezen jogát a b­evezett városi törvényszéknél a vég­zés kelte napjától számítandó egy év alatt annál inkább i­gazolja, minthogy különben azon utalvány meg fog sem­­misittetni. Buda Sz. Iván hó 12-én 1861. hivatalos értesítő. Felhívások. Megsemmisítések.

Next