Sürgöny, 1861. augusztus (1. évfolyam, 175-199. szám)
1861-08-01 / 175. szám
esen lapok nemzeti önérzete vonakodnék a németek ellen csatlakozni a „Národni Listy“ s a többi szlávi magyar lapok düh-kiáltásához, — ezen jeles berlini publicisták egy oly perczűen, midőn Austriában a németek a legkeményebben szorongattatnak, s egész józanságukra , erélyükre van szükségük állásuk megtarthatása végett, a mesebeli ama nemes állat bátorságával bírnak, mely a képzeletében megölt oroszlányon még néhány rúgást is tesz.“ Valóban nagyon furcsa, hogy Bécsben nemcsak az az iránti helyes fölfogásnak egyedüli birtokában képzelik magukat, mi a monarchia érdekeinek megfelel , hanem még a német érdekek fölfogását illetőleg is, Berlinnel szemben, egyedárasságot igényelnek maguknak ! Megyei tudósítások. — Zólyom megye fölirata az országgyűléshez a nemzetiségi kérdésben. Tisztelt képviselőházi A honunkban lakó különajkú testvérek jogszerű igényeinek kielégítését az általános szabadelvűség alapján, oly fontos ügynek tartjuk, mely körül való kimerítő nyilatkozata a tisztelt képviselőháznak, azon esetre, ha közös hazánk ügye győz, megszerzi számunkra valamennyi különajkú testvéreink lelkesedésének kiszámíthatlan előnyös horderejű erkölcsi súlyát, s ha a balsors még egy időre a sikertelenség nyomasztó ködfátyolát borítaná igaz ügyünk vezér csillagára, ha küzd társakat, a szenvedésben és áldozatkészségben velünk együtt megtűrhetlen bajnokokat sorozand szent lobogónk alá. Szívből óhajtják tehát, s szilárdul meg vagyunk győződve róla, hogy a tisztelt képviselőház a nemzeti nyelv egyenjogúságának oly értelmében nyilatkozandik, mely minden nemzeti nyelv kifejtésének biztos jövőt nyújt, mely a hazafias lélek bármi nyelven való nyilatkozatának minden részrehajlás nélkül a legszabadabb jogos tért engedi, hogy a Kárpátoktól Adriáig kiki ez áldott honban láthassa legszebben megalapítva testi s lelki üdvét, s nem vonzódhatva másfelé, különbség nélkül elmondhassa : „A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely, Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell!“ De épen az egyenjogúság magasztos elve nem tűrhetvén semmi kizárólagosságot, Zólyom megye 90,000 lakosai szent kötelességül ismerik, minden oly kísérletnek szigorú visszautasitását, mely egy vagy más nemzetiség közvéleményének czimét bitorolva, az évezred óta a szellem lángjával s szivünk vérével megtartott drága hazát népfajok szerint osztályozni, a rideg kizárólagosság szellemétül áthatott nemzetiségi tartományokká szétdarabolni, s ez által az összes hon egységet az alig lerázott önkény igája alá eszelős módon juttatni igyekszik. Tiltakozunk a minket legközelebb érdeklő turócz-szent-mártoni gyülde emlékirata ellen, melyben: A szláv nemzet nevében, s közvetve Zólyommegye igényeiért is harczolnak, mi pedig e fontos szereppel Turócz Szent-Mártonban senkit sem biztunk meg. Melyben egy szláv kerületnek a közös hazából való kihasitása czéloztatik; mi pedig ép úgy a Kárpátok tövében, mint a délibábos alföldön egyhrált. Laza hasonló hit fiainak valljuk magunkat, s szentségtörő szétválás helyett, a honpolgárok minden érdekeinek minél bensőbb egybeolvadását óhajtjuk. Melyben kizárólagosan szláv nyilvánosság, tanügy, és törvénykezés követeltetik; mi pedig a szláv szellemet chinai fallal elszigetelni nem óhajtván, hanem igazságot várva felülről s azt gyakorolva létesé, nem engedhetünk kizárólagosságot s kérjük egyedül az egyenjogúságot. Végül kinyilatkoztatjuk , hogy mi Zólyom megye szellemi és anyagi érdekeinek istápolásával a böngyülésen levő képviselőinken kívül kit sem ruháztunk soha fel, s hogy a haza üdvében ép úgy, mint veszedelmében egyaránt lángos faj- ég nyelvkülönbség nélkül kebleinkben ama forró bonszeretet, mely a tisztelt képviselőháztól várja azon magasztos iránynak kitűzését, melyet rendületlenül követni szent kötelessége gyanánt minden viszonyok közt vallja. Kelt az 1861-ik évi julius 27. Beszterczebányán tartott községi képviselők gyűléséből. Jegyzetté Petényi 011 . s. k., e czélra választott jegyző k ar.i .1. i. (Legújabbak szemléje.) Francziaország, illetőleg császárja önzetlensége iránt különösen Angliában sehogy sem lesz alapos bizalom gerjedni. Innen van, hogy a „Patrie“ czikkének Szardinia szigetéről utóhatása még folyvást észrevehető az angolfranczia kölcsönös vizonyokban. A „Const.“ cáfolatai sem bírák azt megszüntetni. Azt hivék Londonban észrevenni, hogy e lap tagadása vagyon édes-savanyú, s folyvást rámutatnak a „Moniteur“ hallgatására, valamint a Szárdinában állítólag folyvást űzött izgatásokra. Most még a londoni „Presse“ új fölfedezésekkel áll elő, miket Szárdinia szigete ügyében állítólag egészen hiteles forrásból tett. E lap hiteles forrásai ugyan gyakran igen csalékonyaknak bizonyultak, mindamellett föltálalt fölfedezései nem maradandnak izgató hatás nélkül az angol közvéleményre. Ezek serint Victor Emánuel nég Cavont életében kötelezte volna magát, Szardinia szigetét Napóleon császárnak átengedni, mihelyt megengedi neki , hogy Nápolyt és Rómát elvegye és Olaszországot elismerendő Cavour hasztalan küzdött ezen franczia követelés ellen ; de Gaetát sohasem kaphatta volna kezére, ha a franczia hajóhad onnan nem tágít, és igy beleegyezett. Meg lévén ekként Nápoly, Francziaország is elkezdett Szardinia szigetén a maga javára izgatni, épen úgy mint annak idején Savoyában. Azonban Diavour meghalt, s ezen váratlan eset igen megzavará a kölcsönös terveket. De a császár képzelete előtt megjelent Orsini szelleme, s csakhamar beleegyezett az olasz királyság elismerésébe, háromszoros czélzattal, hogy Anglia befolyását meghiúsítsa, hogy az olaszok bizalmát ismét megnyerje, s a tett pártját az előtérbe nyomulástól visszatartsa. Azonban Napóleon császár soha sem mond le egyszer táplált tervéről, s Arese gróf figyelmét ismét Szardinia szigetére irányzó, mit most Flenry tábornok újabban Turinban is tett. Ezeket mondja a nevező lap, hozzátévén, hogy Francziaország, Cavourral történt egyessége folytán még Liguriára is számot tart, és pedig Velencze megszerzéséért, mit franczia fegyverek nélkül lehetetlennek tartanak. Vájjon azonban mindez elyéb e puszta consecturánál, nem bírjuk megítélni; csak annyi bizonyos, hogy Anglia erősen őrködik, s mint látszik, el vad határozva, Szardinia sziget esetleges annexióját casus bellinek tekinteni, s már most is előkészületeket tesz a fegyverkezésekre. Turinban e perezben Ponza di San Martino volt nápolyi helytartónak a „Mon. Nat.“-ban közlött levele képezi a nap eseményét, így tetszett ekkorig, hogy a volt helytartó merő önfejűségből köszönt le. Levele az ellenkezőt igyekszik bebizonyítani s a lemondást azon rendszerváltozással indokolja, melyet Minghelti Cial Dini elküldésekor bevezetni jónak látott. San Martino folyvást sürgeté az erősítések küldését, de a ministerium folyvást habozott, míg végre a baj a legaggasztóbb jellemet véve föl. Végre elküldék Cialdinit, de erősítések nélkül, hanem oly teljhatalmakkal, melyek őt a polg. helytartó fölé helyzik. Ily viszonyok közt a helytartó veszélyezettek híve tekintélyét és lemondott. Ezen levelet Turinban általánosan igen érzékeny csapásnak tartják Minghetti ministerimnára nézve, melyet csak Cialdini gyors vívmányai tehetnek jóvá. A német nemzeti egylet aug. 23 ára Koburgba hiva össze tagjait. Állítólag igen erélyes határozatokat szándékoznak a párt vezérei előterjeszteni. Azt kívánnák, hogy mindegyik német fejedelem bizonyos személyi és dynastiai áldozatokba egyezzék a német egység javára, szóval, hogy mondanának le jogaik bizonyos részéről a jövő német császár javára. Ez utóbbi általános szavazattal választatnék meg s parlamenttel kormányozna. Ekként természetesen nem múldatlan pártkivonat, hogy a porosz király legyen a választandó, hanem ki a fejedelmek közt arra legméltóbb, habár rangra a legszerényebb is. Németországban ekként, mint látjuk, ismét egy utóipa van születendőben. ANGOLORSZÁG. A „Times“ egy czikkében azt sürgeti, hogy Sr H. Bulwer helyébe más követ küldessék Konstantinápolyba. „Mi azt véljük,“ — úgymond — „hogy kánunknak — mint a török birodalom legrégibb, legönzetlenebb s legbiztosabb barátjának kötelessége a fölött őrködni, hogy a jelen perezben, Angolország nevében, a portánál egy képes s erélyes képviselő által adassanak tanácsok. Ezen okból óhajtanak, hogy a konstantinápolyi követi állomás valamely fiatalabb s erélyesebb egyén által foglaltassák el, mint Sir N. Bulwer. A nélkül, hogy kicsinyleni akarnék a diplomatia ezen veteránjának ügyességét, úgy hiszszük, hogy Angolországot jobban képviselhetné valamely oly egyén, ki — noha csekélyebb mértékben bir ama finomsággal, melyet az európai udvaroknál töltött huzamos idő által lehet megszerezni,— alkalmasabb lenne arra, hogy értelmesen s nyíltan beszéljen egy oly fiatal fejedelemmel, ki — úgy látszik — férfit, s nagyon tevékeny jellemmel bir. Sir 11. Bulwer inkább helyén lesnne valamely rendes fővárosban , hol a követ legfőbb kötelességei az udvariasságban s vendégszeretetben állanak. Noha átalános szabályul előnyös dolog lehet, a portánál oly követtel bírni, ki ne legyen nagyon sürgető, mindazáltal ily korszakban, mint a mostani, nyilván oly követre van szükségünk, ki személyes tekintély előnyével adhasson tanácsokat.“ Az alsóház jul. 25 diki ülésében Sir Ch. Wood indítványt tesz az iránt, hogy a ház hatalmazza föl a kormányt kölcsön fölvételére, az indiai vasutak kiépítése végett. Szerinte a múlt évben 8 millió ft st. költetett az indiai vasutakra; a folyó évben valószínűleg ugyanezen összegre leene szükség. A társulatok maguk 3 millió ft st-et fognak előszerezhetni ; e szerint a minister 5 millió ft st.-nyi kölcsön fölvételére kér fölhatalmazást. Erre szónok előadja India pénzügyi helyzetét. Szerinte ezen kölcsönből egyetlen fillér sem fog más czélra szenteltetni, a vasutak bevégzésén kívül. Az 1860—61. év 5,500,000 ft stnyi deficitet hagyott. 1861—62 remainy 300,000 ft stnyi többletet jelentett be. — Wood azt hiszi, hogy az eredmény nem lesz oly kielégítő; s hogy 1 millió ft stnyi deficit leend; de hogy a jövő évben többlet fog előállani.— Az eszközlött megtakarítások a katonai kiadásokra vonatkoznak; 200,000 ember bocsáttatott el, s a kiadások 9 millió ftátel szállíttattak lejebb. Erre szónok fájdalmát fejezé ki ama rettentő éhség hatásai fölött, mely India nagy részét elpusztítá; kijelenté, hogy a lehető legtöbb egyén alkalmaztatott a közmunkákra, s hogy miután eső esett, a jövő év kedvezőbb előjelek közt mutatkozik. Azt is remélik, hogy a gyapottermelés nagyobb kiterjedést veend; már 620,000 köteg szállíttatott Angolországba, s még 400,000 köteget várnak. Végre azt állítá, hogy Canning lord politikája kibékíté a bennszülött fejedelmeket s főnököket, s biztosítandja az angol birodalom állandóságát. — Danby-Seymour azt állítja, hogy a jelen előterjesztés egyetemében tekintve a legkielégítőbb, mit a ház évek óta hallott. Lamny többletet igért, — azonban — szerinte lehetetlen egészen kikerülni a deficitet. — Willoughby észrevételeket terjeszt elő, az indiai adósság szaporodása , az Indii kormányzata számára nem rég fölvett 4 millió ft st. iránt. Ő nem tekintheti aggodalom nélkül India jelen pénzügyi helyzetét. — Van s itt az t tiltakozik az egymásután fölvett 3 indiai kölcsön ellen. — Baze y megelégedéssel látja, hogy India remélhetőleg a legnagyobb mennyiségben szolgáltatand gyapotot. Erre a hitel elfogadtatik. Hennessey kérdi Palmerston lordtól, ha vájjon létezik e egy oly sürgöny, melyben Palmerston lord, mint akkori külügyi titkár, azt mondta volna, hogy a czárnak Lengyelország irányábani jogai kétségbevonhatlanok, s ha váljon ezen sürgöny közzé fog-e tétetni. Palmerston lord kijelenté, miképp ezen sürgönyöket újólag átfutván, azokban semmi ilyes kifejezést sem talált. Ezen sürgönyök közzétételét semmi sem gátolja. Ezek közt van Sebastiani grófnak egy, Talleyrand herczeghez intézett s a lorddal a külügyi hivatalban közlött jegyzéke, s a lordnak válaszul a párisi angol követhez intézett sürgönye. Az alsóház jul. 26-ki ülésében Lindsay azon nyilatkozatot tevén, miszerint az összes elrémítő hírek a Francziaországbani pánczélos hadihajók építésére vonatkozólag, alaptalanok. Palmerston lord ezt arra használd föl alkalmul, hogy Francziaország ellen még erélyesebb bizalmatlansági szavazatot adjon,mint azt legújbban Russell lord tévé. Nyilatkozata egyszersmind némileg visszatolásul szolgált ama megtámadásokért, miket a párisi félhivatalos sajtó Russell lord ellen, annak Szardiniára vonatkozó beszéde miatt intézett. Lindsay saját nyilatkozata mellett, franczia hivatalos kútfőkre hivatkozott. Palmerston lord ez utóbbiakat egyenesen meghazudtold, s az alsóház ő hozzá csatlakozott, a mennyiben közfelkiáltással megajánld a hitelt pánczélos hadihajók számára, hogy így az angol tengeri erőnek a franczia általi minden túlszárnyaltatása meggátoltassék. FRANCZIAORSZÁG: a „Patrie“ a hua l c i n i ügyre vonatkozólag így nyilatkozik : „Mint tudva van, Franczia Angol és Oroszország érdekelve lévén a béke fönntartásában Európának mind éjszaki, mind déli részében, — a kopenhágai kabinetnél már régóta sürgették, hogy a bolsteini s lanenburgi herczegségek saját országgyűléseik szavazata által határozhassák meg a monarchia általános kiadásaihoz járulásuk összegét. Mint már tegnap jelentek, Dánország legközelebb oly javaslatokat szándékoznék Frankfurtba küldeni, miknek ezéljük lenne ezen kényes kérdés szabályzása, mely kérdés a legutóbbi időben legalább látszólag főokává lett a német szövetség által a dán kormány ellen emelt panaszoknak. Ha nem tévesztjük szem elöl, hogy a közös kiadások budgetének megszabása — az 1855. oct. 5 -i alkotmány értelmében — kizárólag a királyság összes tartományainak megbízottjaiból álló fő tanács számára tartatott föl, könnyen fölfoghatjuk a Hall kabinet által ezen pont iránt adott új engedménynek egész fontosságát. — Ezentúl a dán kormány közvetlenül a bolsteini s lanenburgi országgyűlések elé terjesztené a tengerészet, a szárazi sereg, a civilista kiadásaira, s a diplomatiai testület fizetéseire vonatkozó pénzügyi törvényet, s ezen országgyűlések szabnák alig, hogy minő ahányban kellene a herczegségeknek abban résztvenniök. — Első tekintetre úgy látszik, hogy ezen engedmény kielégítheti a német szövetséggyűlést. Azonban ha megemlékezünk arról, hogy Frankfurtban azon követelés formáltatott, miszerint a bolsteini s lanenburgi herczegségek a monarchia általános budgete elfogadása, vagy elvetésének jogával hibáztassanak fel, valóban kérdeni lehet, ha váljon a német szövetség nem fogja-e ezen engedményt más, még nagyobb követelések kiinduláspontjává tenni. Ezt nemsokára megtudó mijük, mivel ama határozatoknak, miket e tekintetben a kopenhágai cabinet hozand, haladéktalanul közöl.eniök kellend a frankfurti szövetséggyűléssel. Egyébiránt Dánország, midőn ezen újabb zálogot nyújtja a béktlékenység eszméinek s a tiszteletnek ezen újabb jelét adja a nagy hatalmasságok tanácsai irányában, csupán a szerződések által szentesített azon jogát erősíti meg, miszerint ne engedje meg, hogy a bolsteini slauenburgi herczegségek, Németország, vagy legalább Poroszország s Hannovera által fölbátoríttatva, a dán monarchia souverain biráivá emeljék föl magukat.“ OLASZORSZÁG. A „Giornale di Roma“ szerint a pápa, a f. hó 22 di consistorianiban, számos püspökök fölszentelése után, egy a bibornoki karhoz intézett rövid allocutióban,a püspökök maguktartásával s amaz Arztdetbuzgalomnak megelégedését fejezé ki, melyet a papság legnagyobb része s oly sok millió katholicus tanúsít, kik bátran föllépnek a tévelyek ellen s ezerféle módon tanúsítják a szentszékhez hűségüket. Mindemellett is fájlalá egy nápolyi püspök számos nápolyi papok eltévelyedéseit; továbbá a milánói s modenai papság egy része által szolgáltatott botrányokat; s ezenkívül még ama rész iratokat is, melyekben részint Milanóban, részint Florenczben némely papok is közreműködnek, mely utóbbi városban egy romlott társulat, — mely ily czimet visel : „a kölcsönös segélyzés végetti társulat“, — amaz egyházmegye buzgó érseke által elitéltetett. Erre ő szentsége ama bajokat tárgyalta, melyek oly számos olasz érsekségek megürüléséből erednek; s kinuntatá, miként igyekeznek ezen után a papság erkölcsi befolyását aláásni, s az egyházi javakat birtokukba keritni. Collatitirozá, hogy a papság elleneinek szépen liúgzó ígéretei, akik állítólag az egyházat s annak fejét oltalmazni akarják , rettentő cáfolatra találnak a vallástalan iratok özönében s a papok üldözésében. Továbbá közlé, miképp a szent széknél levő franczia képviselő előtt háláját fejezé ki, a római franczia helyőrség által nyujtandó támogatásért; azonban azt egyszersmind ama visszaélésre is figyelmezteté, melyet a rend ellenségei Olaszország állítólagos királyának elismerésével űznek, a mely tény az e szíves meglepé s megszomoritá. Végül ő szentsége az összes jelenlevőket az isteni gondviselésbeni bizalomra s azérti imádkozásra inté, hogy az igazság napjai után az irgalom napjai mielőbb bekövetkezzenek. Egy T n r i n b ó 1, f. hó 27-ről kelt sürgöny szerint, a kölcsönnek a bankárok aláírása végett kiszabott összege 564 millióra, — a nyilvános aláírás végett kiszabott összege pedig 150 millióra megy 70 fr. 50 c.nyi kamattal. — A nyilvános aláírásnak jul. 29-én kelle megnyittatnia a ang 5-én bezáratnia. A bankárok számára tett leszállítás, azok kivonatára, 42 pretet tesz. — A hivatalos lap közli a kölcsönre vonatkozó rendeletet, — a fölebbi sürgöny értelmében. A fizetési mód a jul. 21 rendelet 2 ik czikkével ősz hangzólag fog szabályoztatok Ezen rendelet 5, 6, 7 s 9 ik czikkeinek intézkedései közösek a magán aláírással. — Flenry tábornok 20 án este Párisba indult. Avellino kormányzója következő hálóiratot intézett a magyar légió ezredeséhez, annak az ország felfelszabadításánál tett hathatós közreműködéséért : „Ihász Dániel ezredes urnak, a magyar légió parancsnokának. Nem tudom, várjon a parancsnoksága alatt álló tiszteknél és katonáknál inkább a bátorságot és fegyelmet kelle-e csodálni, vagy a testvérérzelmet, melyet azon nép iránt tanúsított, mely a már legyőzött bourboni párt „által véresen ellenzett nemzetisége után iparkodik. Ők ez érzelmeknek a Montefalcione melletti utóbbi csatázásokban oly világos jeleit adták, hogy édes kötelességemnek ismerem, nekik ezért ön személyében köszönetet szavazni. Azért engedje meg elmondanom, hogy az olaszoknak régi rokonszenve a magyarok iránt. — rokonszenve két egyenlőn nagylelkű, egyformán hosszú ideig elnyomott és egy időben szabadság után törekvő nemzetnek — ma újonnan erősödött, hogy daczára az osztrák sas körmeinek, kezet szorítanak egymással, testvéreknek nevezik egymást s kölcsönös jóakaratuk zálogát adják egymásnak. Engedje meg egyúttal, ezredes úr, személyes hálám kifejezését, azon ép oly gyors, mint hathatós segélyért, mely után az elbátortalanított rablók felhagytak Montefalcione s területe háborgatásával. És legyen meggyőződve, hogy ez utóbbi esetek emléke rám nézve sokkal kevésbé keserű, mert nekik köszönöm azon szerencsét, hogy önnel személyesen megismerkedtem. Avellino 1861. jún. 15. A kormányzó Luca Miklós.“ SPANYOLORSZÁG. Egy Madridból, júl. 27-ről kelt sürgöny szerint Montpensier herczeg meghalt leánya holttetemeinek a reglai templomba kelle átszillittatások. Azon kérdés tárgyaltatott, hogy vájjon ne tétessenek-e le azok később véglegesen az eseuriali királyi pantheonba. OROSZORSZÁG: Varsóban, jul. 22-én egy kis csendháboritás történt. Ugyanis egy befogatott zsebtolvaj saját barátjai s cinikoatársai által erőszakosan kiszabadittatott; azonban mihelyt a katonaság megjelent, a zavargók szétfutottak. Az angol főcon Búrnak adott ovatióval ellentétben, néhány nap előtt azon terv nyilvánult, miszerint a porosz s a franczia főconsuloknak macskazene adalékú ablakaik bevezessenek ; — azonban rendőri rendszabályok meggátják a terv létesítését. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Mint a „Moniteur“i ek írják, a Dunafejedelemségekben uralkodó ingerültségről közlések valósulnak, Bukarestben a tüzérségi katonák közt zavargások ütöttek ki. Kúza fejedelem palotájában több ízben gyújtogatások történtek, melyek azonban még mindig jókor fölfedöztettekk, de maguk a gyujtogatók még eddig ismeretlenek maradtak. Ezen zavarok összeköttetésben látszanak állani az Izmais Belgrádban kiütött nyugtalanságokkal. Kúza fejedelem visszatért Bukarestbe, hogy jelen legyen a kamrák küszöbön álló bezáratásán. AMERIKA: New-Yorkból, f. hó 17-ről kelt tudósítások szerint 600 főnyi déli csapatok Beverlybe tartanak. Barnet tábornok megvert egy tetemes számú déli hadtestet. Mac Clellan tábornok jelentésében azt írja, hogy nyugati Virginiában a separatisták ügye el van veszve. A congressusinak 19 én el kelle magát napolnia. Saumen rabszolgaság eltörlését indítványozó, a rabszolga-tulajdonosok kármentesítése által. Mac Clellan tábornoknak jul. 11-ki győzelmes Bevery elfoglaltatása az éjszaki államokban élénk örömet gerjesztett. Egy másik ponton Springfieldnél, jul. 15 én, ha a déli lapoknak hitelt lehet adni, a déli csapatok tetemes előnyt nyertek volna. Táviratok. Zágráb, júl. 29. Az országgyűlés mai ülésében Vardi aunak azon indítványa, miszerint Ő Felsége keressék meg az országgyűlés számára a főorvos-választási jog visszaadására, elfogadtatott. — Továbbá jelentés létetett az uj országos kórház, a bán palotája, s az iskolai, s hites-jegyzői pénzalap tárgyában. A déli-szláv akadémia szabályai fölolvastattak s csekély módosítással helybenhagyattak. Az alapító, Strossmayer püspök, egyszersmind ezen megalapítandó intézet protectora. — A szabályok kidolgozásával foglalkozott ad hoc bizottmány, a 40 valóságos tagból álló akadémia megalakítása végett, 10 tagot nevezend ki, kik aztán 5-6 tag megválasztása által kiegészítendik magukat. -- A holnapi illésben fog a birodalmi tanácsbai követküldés tárgyaltatni. Zágráb,jul. 30. Az országgyűlés mai ülésében Jakics azon indítványa,— miszerint Bihoe-ban, — Boszniában, — consuli ügynökség állíttassák föl, — elfogadtatott. — C n c a 1 i c s védelmezi a központi bizottmány kevesebbségének indítványát, a birodalmi tanácsbani résztvevésre vonatkozólag. — N a nik bíborunk közös érdekekből a birodalmi tanácsbai követ-küldés mellett nyilatkozik; — a király teljes szabadságunk megadására s arra kéretvén meg, hogy — ha Magyarország előbb utóbb nagyobb jogokat fogna nyerni, — azok reánk is kiterjesztessenek. Ez ad hoc bizottmánynak kellend ezen, s más ne talán kitűzendő föltételeket formulázni. Szavazásra kerülvén a dolog, a központi bizottmányi indítványnak ezen elve fölött: „miszerint a birodalmi tanácsbai követküldés kérdése majd csak Magyarországhozi viszonyunk megállapítása után, ez utóbbival közösen tárgyaltassék“; — a többség az ezen elv fölötti nem-tanácskozás mellett nyilatkozik. Bern,jul. 30. Az elhunyt Furrer helyébe D nő s tudor, Zürichből választatott meg a szövetségtanács tagjává. Ő kijelenté, hogy elfogadja a választást. Programmja igy hangzik : Erélyesen védelmezett semlegesség a külföld irányában, s foederalismus benn. Farrerrel a szövetség tanácsalelnökévé vátsztatott meg. Milano,júl. 30. Ma a „Perseveranza“ Nápolyból Írja: Sommában némely fölkelők, köztük egy graduált nemzetőr, a pórnép által kegyetlenül meggyilkoltattak. A fiával együtt befogatott Montemiletto herczegnejét szélhüdés érte.Számos camoriaták befogattak. Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ. A „Sürgöny“ magántávirata. Zágráb, jul. 31. A kir. tanácsba követküldés fölötti viták még nem végeztettek be. — Sztojanovits a követküldés és a kir. propositiók minden tárgyalása ellen, — Briglevitz a kir. tanácskai követküldés ellen, — Kvaternik a Festés Bécsteli függetlenség mellett, — Vrbancsics a központi választmány majoritás javaslata mellett szólottál. Iliasevics közvetlen egyezkedést kíván a királyival Milano, jul. 31. Ilire szárnyal, hogy a nápolyi érsek bebörtönöztetek. Színházi előadás Augustus 1. Nemzeti színház Portré nénia. Opera 5 felvonásban. Pesti német színház. tiervinns der Narr von Intersberg, oder; Ein patriotischer Wunsch. Posse mit Gesang in 3 Anflügen. Távirati tudósítás a bécsi káráéról, jútius 31-ról 5% Met&Uiques 68.20. Nemzeti kölcsön 80.85 ; bank részvények 746. hitelintézeti részvények 173.30 ez Iaiagio 137.25; londoni váltók 138.30 arany díja 6.59.