Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)
1861-09-27 / 222. szám
djál, * lehelleniti az őszinte kibékülést egyetértést, mely egyedül menthetné meg a végző napátoktól e szerencsétlen hazát. Ex azon xxomora aretkép, melyet Erdély gondolkodó réxxe lát eperetekben, midőn a gabona behordásának rendesen dloxó napjaiban két ■ négy annyira látja emelkedve a gabonaárt, mint volt exxtendeje ilyenkor; ex a homon moxtanat Mininkben, kik tudjuk, hogy a kitségbeejtő helyzetben nem járnat az állam csökkent hitele, mert a nép nem ismeri az agiókat, uttak a nyomort, e ha temetnék, mivel nem állott alább tavaly olcsó gabonaáruak korában az ágró, mint mottan ; »et akkor, midőn a 12-dik caapán exer ágazatai kozt a katonai exceptió sem hajtotta a piacira a gabonát, még sokkal kevesebb kénytelenség volt a népnek olexaitaniait, « mégis mekkora különbség? Éz ki segíthet e fenyegető ínségen ? Koronáson király, országgyűlés, törvényes miniszérium! Ezek a K. K. kívánalmai! Horvát országgyűlés, Zágráb, September 24. Vasárnap és hétfőn az országgyűlés titkos üléseket tartott, hogy az Ő Felségéhez küldendő felirat elve felett megegyezzék. Ezen egyesség létre is jött, miután a felirat ma minden részletes vita nélkül egyetemlegesen elfogadtatott. A tatában az országgyűlés által eddig hozott határozatoknak értelmében van fogalmazva, a Magyarországgal szorosabb szövetség szükségét constatkrozván, egyszerűen ▼issxantasitva azon fölszólítást, hogy a birodalmi tanácsba kereteket küldjön. Mindenekelőtt benne a bécsi kormány iránya ellen van szó, mely a centralisatió által nem csak Magyar- és Horvátországot, hanem az egész monarchiát fenyegeti. A felirat mellékletéül az eddigi országgyűlési határozatok is felküldethek. Azon körülmény felett, ki nyújtandja át a felira Itot ő Felségének, hoszasabb vita támadt. Egy küldöttség bánó exjához ment, ki tegnap este tért vissza szabadságútjából, és ma Briglevics elnök indítványára az országgyűlés által in corpore megtiszteltetett. Miután ő exja oda nyilatkozott, miszerint ő 14 nap előtt nem nyújthatná át a feliratot személyesen ő felségének, miután fontos és hivatalának katonai részét illető ügyek elrendezése vár reá, — elhatároztatott, hogy a feliratot egy küldöttség — K. Kuzlan, Petrovics és Kraljevics kanonokok — nyújtandja át Ő Felségének. Gróf Andrássy Gyula beszéde Zemplénmegye közgyűlésén. „Tisztelt bizottmány! Az országgyűlés működése nehány szóba foglalható: „Megadván a fejedelemnek, a mi a fejedelemé — követeltük a nemzetnek, a mi a nemzeté. „Az uralkodói jogok tisztelete mellett, a törvények szentségének elismerését kívánták. „Ragaszkodtunk a 48-diki törvényekhez — nemcsak azért, mert szentesített törvényeink valának, hanem azért is, mert ezek nélkül sem Magyarország jogait biztosítva, sem Austria és Magyarország között állandó viszonyt képzelni nem lehet. „Követeltük a 48 diki törvények életbeléptetését, — nem azért, mint elleneink állítják, hogy Austriától elválhassunk, — hanem azért, hogy a birodalommal megmaradhassunk, — követeltük azért, hogy az alkotmányossá vált osztrák tartományokká, kölcsönös biztosítékot nyújtó törvényeink alapján *— a régi kapcsot fentarthassuk. „Tovább mentünk. Őseink példájával ellenkezőleg, készeknek nyilatkoztunk, kétségtelen jogi álláspontunktól eltérve, méltányos arányban átvállalni azon terheket, melyeket az elmúlt büreaukratikus kormány drága rendszere, nálunk nélkül — mindig, — és sokszor ellenünk — teremtett és felhasznált. „Szóval: a fejedelem, a nemzet és a birodalmi népek állását együtt és egymás által akartuk biztosítani. „Magunkra nézve mindezekért csak régi szabadságaink elismerését követeltük. „Ajánlatunk és törekvéseink visszautasíttattak. Az országgyűléi törvényeink ellenére fel lön oszlatva ' Mondják, eredménytelenül, — de ez nem az én nézeten', és a mint a kitüntetés, melyben részesülni szerencsénk volt — bizonyítja — is önök véleménye sem. „Igaz, nem hozhattunk törvényeket, melyek törvénykönyveink némely hiányait fedezhették, hazánk számtalan bajait orvosolhatták volna, — de azért nem eredménytelenül oszlott el az országgyűlés, mert megóvta a mézet becsületét, és megnyerte a köstzes műveit Európáét. „Kern eredménytelenül oszlott el az országgyűlés, mert büszke önérzettel mondhatjuk azt, mivel kevés nemzet dicsekedhetett még a mi helyzetünkben, hogy elleneink minden törekvése daczára nincs és nem lesz pért óhazában. „Igaz, az országgyűlés első szakiban voltak pártok, mint szokták lenni alkotmányos életben, de midőn megszűnt a hit, hogy Magyarország alkotmánya vissza fog állíttatni , megszűnnek a pártok is. „E pártok végzetszerű hivatást teljesítenek, mert rövid létezésük története meggyőzhette ellenfeleinket is arról, hogy Magyarországban minden vélemény egygyé lesz, midőn a haza, vagy az alkotmány veszélyben forog. „Ez —kevés szavakban — azon országgyűlés eljárásának története, mely az erőszak fenyegetésével oszlatott el. „Ez ellenében ő Felsége bécsi tanácsosai a népre akarnak hivatkozni, de egy oly népre, mely késs legyen apáinak vérével szerzett és királyi esküvel szentisitett jogait áruba bocsátani, némely bécsi tanárok beteg phazitasiájának szüleményeiért! „Istennek hála! ezen nép még nem létezik, ezt még teremteni kell, és a magyar korona területe nem terem ilyen fajt. „A magyar alkotmánynak két bástyája van. A nemesség, mely a múlt kor harczaiban védte a nemzet jogait, és a nép , melynek a 48-diki törvények tették kötelességévé azt, mi hajdan — nemesítette — a haza jogainak védelmét. „Hogy az ősi bástyák be nem vehetők , arról százados tapasztalás győzte meg elleneinket. Azt reményük tehát, hogy az újak gyengébbek leendnek, de csalatkozni fognak. „A nemesi kiváltság nem szűnt meg e hazában, hanem csak kiterjesztetett. Most mindnyájan nemesek vagyunk, mert mindnyájan tartozunk védeni a hazát .És ezért, ha a megyék, az országgyűlés példáját követve, megmaradnak a téren, melyet törvényeink kijelöltek számukra, nyugodtan nézhetünk a jövő elébe. „Elejeink minden anyagi hatalom daczára még semmire sem tudtak kényszeríteni, — mi már kényszerítettük egyre — arra, hogy becsüljenek, — és kényszeríteni fogjuk arra is, hogy átlássák, miszerint Magyarországot legyőzni — lehetetlen, kielégíteni: az osztrák birodalom életkérdése. „Midőn csak egyének harczolnak a jog mellett, midőn csak egyes osztályok védik azt — az erő diadalmaskodhatik a jog felett. „De midőn egy összes nemzet minden osztálya és minden egyes fit egyaránt kész annak védelmére , akkor a győzelem csak idő kérdés, de kétség tárgya nem lehet. Ekkor, de csak ekkor lesz valósággá azon mondás : népszava—az Isten gava.“ közgyűlésre, vagy amint mondani szokták :özgyűlésre volt összehiva a megyei főispán által. Egy más meghívó is köröztetett, mely a g. e. b. gymensiumi irodából került ki, s a románokat számos megjelenésre s együtt tartásra szólta fel, oláh nyelven. Ez az oka, hogy igen is sokan jelentek meg, és igy sokan valának a hivatalosak, de kevesen a választotak, mely körülmény a gyűlést eredménytelenné tette. Nem lehetett a tanácskozásban rendet tartani, a román szóvivők szüntelen beszélni akartak, 10 szer is hozzászólottak ugyanazon tárgyhoz, s ha az elnök ki is mondá a végzést, még aztán is felelevenítették a tárgyat, s miután az én fegyverével, a szónoklat hatalmával legyőzettek, tiltakozásokat, óvásokat kívántak jegyzőkönyvbe vétetni. És mit kívántak ? Hogy a maltapril 18 kán kiegészíti 148-iki bizottmány rögtön köszönjön le, s más te is választassák, mert is állandó képviselő-választmány törvénytelen, s csak azon időre állíttatott fel. A bizottmányok teendőit a közgyűlés végezte, mely évnegyedenként hivassák össze, ő most a tisztikart is megválassza, az ideiglenes tisztikar lemondása után. De ez indítvány megbukott, s a bizottmány újodsd megválasztása kiköttetett, azonban mielőtt erre került volna a dolg, jónak látszott, a jelen gyűlés tagjait verifikálni, mert sokan valának a szavazásra nem jogosítottak jelen, kik illetlen közbeszólási és nem tetszési nyilatkozatok által zavarák a tanácskozás rendjét és a gyűlés méltóságát. Ki is neveztetett az igazoló kisállmány, s miután látták a román szóvivői, hogy ekként kevésre olvad le bivik száma, azon indítvánnyal álltak elő, hogy minden községi képviselő szózata 100 szavazatba számíttassék, s miután ezt se vívhaták ki, a község-képviselők meghitelező iratait elszedeték egy irodába, másokat bezártak egy udvarra, s miután ekként a gyűlésbeni részvéttől egy jelentékeny része a románuknak terrorizálva elzáratott, főispán ő méltósága losonczi báró 81v.fi Dániel látva a rendszeres izgatást, mely a dolog hozása, halasztása, újabbnál újabb kérvényesen, óvakodás, tiltakozásban nyilatkozott, a románok részéről három napi küzdés után a gyűlést feloszlatá, s a volt bizottmányt és tisztikart továbbra is meghagyá. Hogy a gyűlés ekként fog végződni, előre lehetett látni; azért azt nem is kellett volna összehívni a jelen válságos helyzetben , midőn a kedélyek fel vannak izgatva, s épen oly városba, hol a szánosujvári gr. hitv. püspökség székel, s mintegy központját képezi a politikai izgalmaknak ; de megsértetett , meg kellett tartani — mondák. A gyulafejérvári országgyűlés hire, az azzal öszszekötött combinatiók az oláhságba nagy bátorságotöntött; a széles alapra fektetett választási törvény kinyitá szemét a választási joggal eddig nem élőknek, s már élvezői akarák a jogot, vagy élveztetni. Ev mintaképe a bekövetkező követválasztó gyűléseknek Erdélyben, amelyek aligha katonai fedezet nélkül megtarthatók lesznek. E gyűlésen sok szép szónoklatot lehetett hallani; b. Wesselényi F., gr. Mikes, b. Zeyk, Torma J., Hosszú József igyekeztek kapacitálni a román szóvivőket, kanonok Serban és Bilcz, Lipotár ügyvéd gyakornokot, Bohoczcs Mihályt ; de falra borsot hánytak, mert nem az ügy iránti buzgóság, hanem reactionális intenzió vezette az oláhokat; szinte több volt a román beszéd mint a magyar szó, — a bizottmány fele románokból áll, a jegyzőkönyv egyszerre két nyelven vezettetik, s még se voltak megelégedve, pedig a román értelmiség úgy áll a magyarhoz Doboka megyében, mint 1. a 20-hoz. Hát mit kívántak a tulajdonkép ? miként írhatnám a meg, mikor ők se tudják, majd tán kifejt az idő. D o bo k i. — Mosonmegye bizottmányi közgyűlését f. hó 16 és 17-én tart meg, gr. Zicy Henrik főispán ur elnöklete alatt, ki a közóhajtásnak engedve, lemondását visszavette, honfiúi kötelességének tartván,ily válságos időben megyéjének az utolsó peresig hű szolgáltatot tenni. A szőnyegre került fontosabb ügyek közt első helyen az árva-ügy említendő meg. Négy közgyűlésen keresztül vitattatott már ezen fontos tárgy, végre is a megye azon tervétől, miszerint ezen összeg tömegesen a kebeléből választandó hivatalnokok által kezeltessék, elállóit, és elhatározta azt helységenkint kezelni, miután a megkívántaté egyének az ügy intézésére vagy nem elegendő számmal, vagy nem elegendő képességgel jelenti estek, így a megye először is a szükséges főgpndnok választásához fogott. — A mint az elnöklő , főispán ur Imrédy Lipót volt képviselő úr nevét H mondé, a jelenlévők alapul nem akaró éljenzése eléggé tolmácsoló a közmegegyezést, melylyel az ajánlott főgondnoknak megválasztatott és megerőzittetett, mire a közakarattal találkozó Imrédy Lipót ur a szokásos esküt le is tette. Minthogy az igy helységenkint kezelendő árvaügyek elintézésénél a helybeli jegyzők működése is igénybe vétetik, hogy a jegyzői hivatal az iskolamesterétől elválasztásaik, annyival is szükségesebb, mert előbbi megyei határozat által az elválasztás elrendelt élét, de az árva ügyeknél szükségelt beavatkozása a jegyzőknek e két hivatalnak egymástéli okvetlen elkütlönítését parancsolja is. Kineveztetett szinte egy küldöttség, mely az árvapénznek kezelés módját helyzetenkint dolgozza ki, és szemelje ki a pénzkezelésre alkalmas egyéneket, hogy ezen fontos ügy mielőbb bevégeztetvén, az árva vagyon gyarapodásnak induljon. A telekkönyviktatók is ideiglenesen megválasztanak és megerősittetvén, az esküt letették. Inditványoztatokt, ht gy ö Felségéhez megyénk írjon föl, m szerint a feloszlatott és fölfüggesztetett viszont ,'s megyei bizottmányokat régi működési körükbe visszahelyezni méltóztassék; örömmel fogadtatott ezen indítvány. Megpendíttetett a Károly kórház Ügye is. — Libitek Károly volt főherczegi jószágkormányzó ezelőtt 30 évvel egy kórház alapítási eszmével foglalkozott, uts■lyet a tett embere ténygé érlelt. Ugyanis a példa által hudtatván, a jobbicikü polgárok adakozás alján oly szép összeget gyűjtöttek, hogy 1846 ban már egy épület alap letétére képesittek, mely a bekövetkezett zavarok miatt jobb időketasztatott. A császári kormány alatt e tőke kezelését az akkori megyeieknek Kroner Lajos vállalta magára, kinek buzdító előszeretete mellett az alaptőke 32 ezer frtra emelkedett, mely az akkor divatozó kényszer adakozás mellett elég is lett volna arra, hogy az 50 ezerbe került épület, mely most a Mosonba vezető út mellett diszelg, az alapítók szándéka szerint 40 ágygyal fölszereltessék ; de az idők kényszerítő folyama az erőszakot rendszert megakasztó, és a kórháznak szánt épület tető alatt várja a kedvező korszakot, melyben a megye lakosai azt a szenvedő emberiség enyhítésére kitűzött czéljának megfelelőleg elkészíthessek. E czélra a megye késznek nyilatkozott egy 10 ezer frtoyi összegnek 10 évre minden kamsz nélkül kölcsönzésére betáblázás mellett, hogy ezen épületret dőltetsének minél előbb megfelelhessen. Fölolvastattak továbbá a királyi curia és a kiráálytartótanécznak többféle tartalmú levelei; ezek közt egyik a ott rendeletét közli, melynélfogva a honvédsegélyzögyleteknek minden közlekedés és gyűléstartás, miután ezek — mint a levélben indokolva van — veszélyes érzelmeket gerjesztenek a nép szivében és tüntetések előidézésére szánvák, egyszerűen betiltatik. — Ezen rendelet félretétetett. A másik levél a népnek házi adó végetti zaklatását hányja a megyék szemére; úgy is tudjuk, hogy csak a cs. adó végett szabad a népet zaklatni. Különben Mosonmegye házi adót nem vetett ki, tehát azt be sem hajthatja. A kir. curia kérdi : várjon megyénkben rendezve van-e, és működését megkezdette-e a törvényszék ? Feleltük: megyénkben nem rendezett, bánculáígya nem lévén eléggé köztudomásra hozva és a tagok közül csak kevesen jelentek meg, november 7-kére halasztatott A közgyűlést ezúttal egy mélyen érzett veszteség érte, amennyiben tisztelt elnöke K. Prónay Gábor abbeli elhatározásáról értesült, hogy ő utóbbi kineveztetése következtében, mint a magyarországi ágost vallású protestánsok főgondnoka, bokros foglalatosságai miatt eddig viselt elnöki hivataláról lemondani kénytelen. A közgyűlés ismerve ön méltóságának az egylethez ,évek, bőszem során át tanúsított hazafias és emberbaráti ragaszkodását, marasztalását meg sem is kisérte, miután meg van győződve, hogy a megválásra csak a legalaposabb okok kényszeríthették; szeretett elnökének emlékét azonban hálásan megörökítendő, elhatározta, hogy érdemeinek egy aranylapot szentel az egylet jegyzőkönyvében, s arczképét az ülésteremben fogja fölfüggeszteni. “Ligeti festésinek kiállításunkban látható szép tájképét, melyen Palermo környéke oly természetűtlen s pompás világítással van ecsetelve, Kubinyi Ferencz losonezi képviselő indítványára több hazafi 420 fton megvette a nemz. múzeum képtára számára. “Toldy és Maramaldi herkulesek múlt vasárnap közkívánata csakugyan egymásba kapaszkodtak, hogy megmutassák, ki a legény a circusban. De hiába. Egy óra hosszáig dulakodtak ide stova, és a harcz mégis eldöntetlen maradt , mire a közönség, mely oly türelmetlenül várta már, kié lesz a koncz, békétlenkedni kezdett, a végre oly heves kitörésekre és szitkokra fakadt, hogy csak a városi íhrség közbejöttének lehet k.:Bzönni, mieze-rint a dolog tettlegességekra nem került. * A városi színpadon Mergarté úr folytatja egyebütt ] is] nagy tetszéssel fogadott mutatványait a trapézen. Jutalomjátékán tegnapelőtt nem igen nagyszámú közönség volt jelen, pedig Mergarté úr nem sokkal ártatlanabb dolgokat követ el egy lábnyi hosszú hittán, mint a vakmerő Blondina Temze fölé vont kötelén; egyik 100, a másik 30 lábnyi magas légutazást választ, a nyakcsigát azonban még nem assecurálták az orvosok, hogy 100, vagy harminca láb elég-e arra, hogy valaki kitörje. Mergarté ur művészetének szebbik része az, hogy "fejszédítő " mutatványait rendkívül sok kecseset tudja exiguálni s különben is mint igen csinos ember (a világért sem tejnyerés talpas Hercules) számíthat a nőközönség részvétére. A második szakaszban bemutatott dressirozott kutyák kitűnőleg ügyesek, gyönyörűen szöknek keresztül tüzes karikákon és székeken, melyek három négyölnyi távolságra vannak egy máztól, de minden művészetük daczára sem illenek színpadra, hol másnap Schiller halhatatlan alakjait vagy Bellini remek daljátékát vezetik föl, — kivált az a krinolin-komédiai — épenséggel — kutya-komédia. *A „Ferdinánd Miksa“ és „Pest* gőzösök általunk tegnap említett összeütközéséről még a következő részleteket halljuk. A „Ferdinád Miksa“ utasszállító hajó fölfelé s a „Pest“ tehervonó, mely több hajót vontatott, lefelé ment, midőn egy rövidebb kanyarulónál találkoztak. Az áldozatul esett két hajótiszten kívül, kik éjjeli szolgálataik után fölváltatván, szomszédos fülkéikben aludtak, senki meg nem sérült. A gépész neve, melyet tegnap még nem tudhattunk : Thürjing Ferenci. A szerencsétlen, miután a hajónak épen az a része kapta az első lökést és zúzódást, a hol az első kapitány és ő aludt, azonnal a viz alá merült s ott lelte halálát. A kapitány holtteste Pesten beszenteltetvés, eltakarítás,végetttstülőföldére Tokajba gyászoló özvegyéhez vitetett. A szerencsétlenség okainak kinyomozása végett szigorú vizsgálat van folyamatban. * A pestvárosi biztosok és örvezetők, hogy a rend fentartásában annál sikeresebben eljárhassanak, megkülönböztető egyenruhát kapnak. A biztosok kék attilát fekete zsinórzattal és aranyos gombokkal; az őrvezetők szintén kék attilát, de vörös sárga zsinórzattal és sárga réz gombokkal, ehhez szürke magyar nadrágot és csizmát, fövegül sapkát. A biztosok és őrvezetők a városnak érczbe vésett czimerét viselik gallérokon. Tegnap reggel 8 óra után a hatvani utczában nagy néptömeg csoportosult össze azon hírre, hogy a pénzügyőrök Pintér csapnék bérlőhöz az újvilág utcza szomszédságában dohányt mentek lefoglalni. A fegyveres pénzügyőrök az említett keresztház kapuit csakugyan elállva tartották. A tényállás az, hogy a nevezett házban egy H. nevű egyén bevádoltatott, miszerint fináncolatlan dohánnyal üzérkedik. A zenebona azzal vette kezdetét, hogy egy nő, ki e feladás gyanújában állt, utcza hoszszant megütlegeltetett. 10 óra tájban pedig az említett ház kapuján egy fuvaros hajtott ki jókora menyiségű elkobzott dohánnyal, melyet pénzügyőrök és katonák eszkortíroztak. Erre a néptömeg annyira kezdett szaporodni , oly zúgolódó jelek hallattak, hogy nagyobb zavartól lehetett tartani. S ez be is következett a Huszárház táján, hol a katonák fegyverüket is alkalmazásba vették. Később a Károly kaszárnyából egy század gyalogság jött a szorongatott pénzügyőrök segélyére, mire a nép bántatlanul hagyta a szekeret és szétoszlott. A helyszínen Thaisz Elek városkapitány is megjelent. * A budai népszínház tegnapi előadásához igen kapós jelszót választott magának : Ma ingyen, holnap pénzért. S e jelszavát híven teljesítette is. Tegnap volt t. i. azon ingyen előadások elseje, melyeket Molnár igazgató úr minden két hétben ismételni akar, hogy a szegényebb néposztályt is részesitse a magyar sziniélvekben s e czélra igen helyes tapintattal Kisfaludynak hazafias drámáját „Kemény Simont“ választotta s hogy a látványosság se hiányozzék, a Bányarém czimü népszínműből Mátyás az igazságost ábrázoló allegóriával fejezte be. Már reggel az előadás napján minden jegy el volt kapkodva, s az a helyek is jól keltek, melyeket az igazgató a napi költségek fedezésére tartott fenn. Ki is ne sietett volna gyönyörködni egy oly közönség látásában, mely anyagi körülményei miatt csak igen ritkán látogathatván a színházat, az itt nyert élvezetnek kétszeresen fogékony meleg keblet nyit. A népszínház ez által hivatásának egy igen széppontját teljesíti. A közönség azon része, mely eddig az ignoti nulla Cupido elvénél fogva talán közöndös maradt a színls léleknemesítő mulatsága iránt, lassanként oda képeztetik, hogy mivelődésének ezen hathatós iskoláját megkedvelve, egyéb kevésbé hasznos időtöltés helyett majdan a színházat választja rendes mulató helyének. És akitur ad astra — így nevelődik majd belőle a nemzeti színház számára is látogató közönség. Mint halljuk,Molnár minden két hétben szándékozik ily ingyen előadásokat rendezni. * A budai magyar népszínházat segélyző bizottmány részéről következő fölhívás közlésére szólittattunk föl: „Midőn az alulirt bizottmány a testvérháza minden lakosainak, de főkép azon lelkes honfiak és leányoknak, kik a budai magyar népszínház segélyezésére gyűjtő iveket voltak szívesek elvállalni, azon örvendetes hirt tudomásokra juttatná, hogy Thalia és új temploma I. évi September 14-én közlelkesedés közt megnyílt , igy a főváros, mely az egész ország szemefénye és büszkesége, egy új nemzeti intézettel szaporodott, egyúttal el nem mulaszthatja fenntebb érintett honfiak és hós leányokhoz azon bizalomteljes kérést is intézni, hogy ne terheltessenek a még kezeik közt lévő gyűjtőíveket bármily eredménynyel is minél előbb, a már többször érintett három helyre, ugyanis Áldásy Antal Budavárosi főkapitány és bizottmányi elnök főkapitányi hivatalába, Lippert József ügyvéd a bizottmányi titkár Pest, Lipótváros nádor utcza 3 sz. alatti irodájába, vagy Fésűs György bizottmányi tag Pest, Lipótváros főnt 3*/iS- az. a. lakására beküld mi, hogy úgy a szépen megkezdett munka végleg be is fejeztessék, mert csak úgy leend a kettős őzés, egy uj nemzeti intézet alapítása és tala Buda fővárosának csinosbitása elérve, ha a még nyers külső a már teljesen késs belsővel szép őszhangzásba hozathatik“. * Új könyvek. Ráth Mór könyvkereskedésében a következő legújabb magyar irodalmi termékek jelentek meg : Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI ik Században. Szalay László által. II. kiadás. Ára 1 ft. 20 kr. A jelen gyűjteménybe sorozott dolgozatok a „Budapesti Szemlé“ben, a „Pesti Napló“ban és „Hazánk" füzeteiben már megjelentek ugyan, (erre vonatkozik a második kiadás), de most részben bővítve és javítva bocsáttatnak közre. II. Rákóczy Ferencz és nevezetesebb kortársainak némely kiadatlan eredeti leveleik. Áraft. E gyűjtemény eszközlője P. Sz. K. a könyv végére azt a megjegyzést csatolta, hogy ezen levelek eredeti iránmo-dorán csak is annyi változtatást tett, amennyi szükséges volt, hogy a diplomatikában kevésbé jártas közönség is megérthesse. Az angol parlament és eljárása, írta May Brakke Tamás, az angol alsóház segédjegyzője. A IV. kiadásnál átdolgozta Barsi, József. Ára 3 ft. Az eredeti 30 ftba kerül. Nagyon érdekes és haszonvehető könyv azoknak, akik a parlamentáris életben gyakorlatot óhajtanak maguknak szerezni. Habár, míg e könyv nyomatait, legközelebbi alkalomszerüsége elmúlta,—hiszszük, aövében — vissza fog az még ismét térni. Magyarországi s erdélyi bujdosó fejedelem késmárki Tököly Imre secretáriumának Komáromi Jánosnak törökör az ági diariumja, közli Nagy Iván. Araft. Ugyancsak Nagy Iván szorgalmas történetbuvárunk folytatja a „Magyarországi családok“ czimü füzeteket, melyekből a tizedik kötet I. és II füzete most jelent meg s a Mednyánszky- Molnár családokat ismerteti. Ára 1 ft 70 kr. Az iskolai év kezdetével a tanárok és tanulóknak igen jó szolgálatot vélünk tenni, midőn Weninger „Kereskedelmi számtan elemei“ czimü jeles művének megjelent füzetére, a Visontay János „A magyar állam földiratá“ ra figyelmeztetjük, — első a vasárnapi iskolák és kereskedelmi alosztályok teendőihez van mérve, — az utóbbi mindenütt czélszerű kézi könyvül szolgálhat. Végre egy röpiratról kell még emlékeznünk, melyet szintén Ráth adott ki. — ez „A nemzetiségi kérdés a jelen és jövő szempontjából“ irta Ca . . . . Meglássuk, hogy fejtegeti ? — akkor talán bővebben szólunk róla. * Erdélyi l pok szerint October 1 jén egy román irodalmi egylet lép életbe , melynek alapszabályait még az előbb fennállt cs. k. helytartóság engedményezte. * Marhavész Arad környékén. A gyulai és zarándi vásárokon vett, Erdélyből hajtott marha által hozatott be a marhavész Szionda, Sz.-Tamás és Forrai-Russák nevű pusztákra, és ott nagy halást okozván, terjedt el szomszédos tanyáinkra az aradi határban, hol eddig élő 35 darabot pusztított el. A szigorú határeljárás okozó, hogy eddig nagyobb mérvben nem terjedt ki, s most a közönség gondosságától függ, hogy a véss az elzárt határ között maradjon, minthogy ily nagy kiterjedésű határon a hasonló rész csak a nép összeműködése által hárítható el. Az Arad városában és gulyájában levő minden szarvasmarha, a bizottmány rendeleténél fogva összelátott, az egészségi állapot megvizsgálatott, s kielégítőnek találtatott. Örvendetes, és jó jelnek tekinthetni, hogy a nagyon meglátogatott, s közvetlenül mellettünk eső sziondai pusztán 3 nap óta új betegségi eset nem, de sok gyógyulás mutatkozik. A működő bizottmány sajnálattal tapasztalt egyes, roszul értesített közönségeknél gyakran megfeddendő kihágási eseteket. Szomorúan értesültünk, hogy a szomszéd Békés megyében is kiütött a marhavész. (A—D) Megyei tudósítások. — Doboka megye, Szamosujvár (Erdélyben) sept. 20. Doboka megye közönsége e hó 18-án