Sürgöny, 1861. október (1. évfolyam, 225-251. szám)

1861-10-01 / 225. szám

Big esetében, az állandó törvényszéknél is alkal­­­­maztatnak. A törvényszék kezelési ügyeit a megyei kiadó, igtató, ■ Írnokok vé°zendik, a a felállítandó telekkör­y­vi hivatalnál, a szükséghez képest, szinte a mostani megyei irvokok alkalmaztatnak. A telekkönyvi kézbesítések vidéken, a kézbe­sítési ív mellett, mindenkor az illető községi elő­járó­­ság által teljesítendők. Hogy pedig a telekkönyvi hivatal, az országgyű­lés által ideiglenesen ajánlott, ideiglenes törvényke­zési szabályok kívánalmaitak, s a hivatal kellékeinek pontosan megfelelhessen, a megye k­övetkező telek­könyvi személyzetet ala­kit. Választatik 1 iroda-igaz­gató, 525 ft. 1 kiadó, 1 igtató, 1 irattárnok, 8 a te­endők rendkívüli sokasága miatt, 2 bevezető, 420.; valamint alkalmaztatik 1, a kézbesítések eszközlésére használandó Írástudó megyei ira­da, 210 oszt. ért. fo­rint évi fizetés mellett, ki a kezénél levő kézbesítési ivet az átvevővel mindenkor aláiratandja. Az említett telekkönyvi állomások szakértő egyé­­nekkeli betöltésére gróf Szapéri Gyula első alispán megbizatik, ki a helyek betöltését, megerősítés végett a bizo­tmánynak bejelentendi. A megyei rendszerinti tisztviselők, s törvényese­­k, rendes tagok, peres ügyekben, mint ügyvédek, vagy meghatalmazottak, senki részére sem mű­ködhetnek. A törvénykezés életbeléptetéséről s határidejéről. Az ideiglenes törvénykezési szabályok érvényének életbeléptetése, s az ujonnan megválasztandó állandó törvényszék működése f. év october 1-jén — a telek­­könyv nyilvántartása s folytatása f. év november 1-jén veszi kezdetét. Ez ideig a telekkönyvi hivatal műkö­dési t­ere , kirekesztőig egyedül csak a hivatalból átvett betáblázások s örökbevallások előjegyzésére lesz­ szorítva. A telekkönyvi tárgyalások befejezésére, a hivatalból átvezetendő betáblázásokra, s egyéb jog­ügyletekre határidőül 1862-ik év ápril­i­si napja tü­zelik ki. Az ideiglenes törvénykezési szabályok, s a tanu­­kitett határidők a megy­ében a főszolgabirák, s az or­szágban hírlap utján, az alispáni hivatal által körözte­­tendők. Az ideiglenes törvénykezési szabályok életbelép­tetéséig azok intézkedési szabályal legkevésbbé sem szolgálandóak. A megye szükségleteinek fedezésére nézve. IV. Miután a megyének f. év december végéig, a tisztvise­lők 8 megválasztandó törvényszéki táblabirák fizetésére még mintegy 40,000 ft, — ezenkívül az irodai és szol­gai személyzet fizetése, valamint a legszü­getebb megyei szükségek fedezésére mintegy 30,000 ft., vagyis össze­sen 70,000 forintra van szüksége; miután a megye eme házi szükségei, a megyei bizottmány által e folyó évre kivetett 200,000 ft. házi adóból még be nem fizetett 110,000 ftból lennének fedezendőtt, ámbár a megyei bi­zottmány meg valt győződve arról, hogy ezen házi adó ki­vetése, mely új adatok hiányában régi kulcs szerint történt, nincs a lehető legarányosabban elosztva;­­ hogy épen ezen meggyőződéstől vezéreltetve mondta ki a me­gye, hogy ezen ideiglenesen kivetett házi adó, a majdan rendes alapon, országosan kivetendő adóilletékbe be fog tudatni, mindamellett a megyei bizottmány elvárja azoktól, kik kivetett adójukat még n­e nem fizették vagy be nem fizethették, hogy ezen válságos időben s rendezetlen viszonyok között, tekintetbe véve a me­gyei önkormányzás által az egyesekre is kiható jóté­teményeket, kivetett adósokat, bár áldozva, de tehetetl­nek szerint mégis befizetendik, ez által hazafias köte­lességüket teljesítendik, s nem kényszerítetdik a me­gyét azon szomorú tényre, hogy önfenntartó­i köteles­ségénél fogva végrehajtási jogát gyakorolja. Mivel pedig többször tapasztaltatott az, hogy az ideiglenes házi adó, az idő rövidségénél s rendki­vüliségénél fogva , sokak részéről méltánytalan kulcs szerint vettetett ki: ennek kívánatos recdbb­izása, s az ebből származhatott sérelmek orvoslása tekinteté­ből, gróf Szapáry Gyula I. alispán elnöklete alatt, egy küldöttség oly utasítással neveztetik , hogy egy állan­dó, helyes és méltányos adókulcsot dolgozzon ki, s azt javaslatként a f. év november 18-kán tartandó bizott­mánynak mutassa be. A küldöttség tagjai következők : Halassy Kázmér, Györff­y Ignácz, Novotka Péter, s Babits István bizottmányi tagok. Fülöp József főpénztárnok. Lipcsey Péter, Kü­rthy Antal, Majzik Viktor, s Nánássy Ignécz főszolgabirák, eskü­dtjeikkel; — és Elek Mihály, számvevő. Mely végzés a küldöttség elnökének s a kü­ldött­­ségi tagoknak kiadatik. Azon nem remélt esetre, ha a megszorítandó ki­adások fedezésére szükséges pénzösszeg sem folyna be, az úgynevezett nemesi pénztár, mely a megyének 26-ik szám alatt hozott bizottmányi végzése által a közpénztárba olvasztatott, a megyei szükségek fede­zésére fordíttatik, s az abban levő tőkék s kötelezvé­nyek — a tömlöcz-kápolna s­zabdolgoztató intézet alaptőkéjének kivételével, — bármi módon készpénz­zé tétetnek, melynek eszközlésével az alispáni hivatal megbizatik. Minthogy pedig a jövő bizottmányi közgyűlés november 18 án leend, s elkerülhetetlenül szükséges arról gondolkozni, hogy a szükséges költségek fede­zései minden előfordu­lató esetben biztosíttassanak, azok nem remélt esetre, ha a fenn kitett források sem volnának képesek a legszükségesebb kiadásokat fe­dezni, a megye egy 20.000 ftnyi köré­sönt fog felvenni, mely összeg erejéig, a megye közönsége nevében s a megye pecsétjével oly kötelezvények lesznek részvény­­képen a megyében kibocsátandók , melyek visszafize­tését, s a visszafizetés napjáig járó 6 os kamatát a megye közönsége biztosítja; kijelentetik azonban, hogy az ekként fölveendő kölcsön azok adója fejében s ily módon azok kárára fog felvétetni, kik e rendkívüli szomorú intézkedésre okot szolgáltatandnak. Mely netalán szükséglendő kölcsön fölvételével, s a kiállítandó egyes kötelezvények meghatározásával az alispáni hivatal megbizatik. Jegyzette E­r­dély­i József, főjegyző. Városi ügyek. — Buda, sept. 30. A városi képviselet sept. 28 án tanácskozást tartott, mely azzal kezdődött, hogy Hunfalvy János a háborutlan helyhatósági működés kétes jövőjére utalva, ezen indítványt terjeszté elő: „Mivel physicai erőszak ellen semmi eszköz sem áll rendelkezésünkre, előre mondassék ki a tiltakozás, a városi képviselőtestületnek minden törvénytelen feloszlatása vagy fölfüggesztése ellen; 2) a városi hivatalnoki testület köteleztessék helyén mindaddig megmaradni, míg az a szol­­gálati­ eskü­ megsértése nélkül történhetik, vagy mig a tagok erőszakkal nem szokittatnak le; 3) azon időre, mig a képvise­­ l­ői I I n I­II. — i. (Legújabbak szemléje.) Páriában nagy figyelmet gerjesztett a „Jour­ des Débats“ egy czikke, mely Poroszország állásával foglalkozik. Hatása a börzére is kiterjedt s az olasz papírokat lenyomta. A czikknek két része van, mely azonban egyik a másik­kal ellenmondásban látszik lenni, amennyiben az első­ben Bernstor­ff külü­gyminiszer politikáját fejtegeti egy más állammali szövetséget illetőleg, s a franczia szö­vetség elfogadására való hajlamát jelenti; a második­ban az olasz királyság elismerésére vonatkozólag úgy nyilatkozik , hogy az Poroszországtól egy­hamar nem várathatik, a­mi a franczia szövetség­gel nem igen egyez meg. Valóban nagyon laza szö­vetség lenne az, mely a franczia politika ily sark­pontját megtagadná. Általában magából a „Journé des Débats“ czikkéből is az látszik kitűnni, hogy a porosz király oly gyöngéd gondoskodást visz magával Compiègnébe az austriai érdekek iránt, miszerint való­színűséget nyer a többi tudósítások s főleg az „led, beige“ azon állítása, hogy Vilmos király és mi­niszer még most is inkább hajlik Bécs mint Pária felé. Berlinben mint látszik, azt vették zokon a „Journa de Debate“ tól, hogy Poroszországra nézve a szövetség élettöltétel, s miután a büszke angollal nehéz egy tálból cseresnyét enni, ezért az udvariasb Francziaország barátságát kell keresnie. A ministeriá­­lis „Prenss. Ztg.“ azon választ adja most erre, hogy a találkozás nem egyéb mint a császár badeni látoga­tásának viszonzása. Ily fagyos szóváltások nem igen kedvező előjelei a Compiégneben létesülendő szövet­ségnek , így az olasz királyság porosz elismerése ügyének. Brüsselből is megerősítik azt, hogy a porosz kormány korábbi nézetével ellenkezőleg az elismerést határozatlan időre elnapolta. Lipót Belga király is nagyon ellenére van, s így Olaszország ismét egyedül Francziaországra lesz utalva. Az utóbbinak állása e tekintetben ez­által csak előnyösbbé válik , a párisi kormány bizonyára kizsákmányolandja abból a maga hasznát. A „J des Deb.“ szerint a porosz kormány csak véglegesen megszilárdult és constituált álla­mot hisz elismerhetni s igy miután Olaszország nem bír még a létei állandó biztosítékaival, a porosz kor­mány annál kevesbbé nyújthat erkölcsi segélyt egy oly államnak, mely Austria iránti ellenséges magatartásá­nál fogva könnyen Németországgal is összeütközésbe jöhet. Ebből a brüsseli levelező azt következteti, hogy miután Európa mindenkép akarja, miszerint az ola­szok előbb Rómát és Velenczét vegyék birtokukba, mielőtt elismertetnének, úgy Francziaország rá fogja őket segíteni. S valóban a Párisból jött legújabb tudó­sítások az olasz törekvésekre nézve igen kedvezők, bár III. Napóleonnak Párisba visszatérte előtt semmi határozat sem várható. A török-montenegrói harcz nem igen növeli Omer pasának babérjait. Épen nem látszik az újabb tudósításokból valószínűnek, hogy a szerdárnak kife­jezett reménye a fölkelők gyors legyőzése iránt egy­hamar valósuljon. Ezek igen jól vannak fegyvereivé, lőszer és pénzben nem szenvednek hiányt, jól fölsze­relt tüzérséggel bírnak, a­mi legfőbb, tehetséges vezé­­rek által vezettetnek. Azért nem minden aggály nélkül néznek a további hadműveletek e­lé. Ellenben másrészt a montenegróiak is félni látszottak eleinte, hogy Omer pasának mégis sikerülend föltevését valósítani, ■ a feje­delem az..Agr. Zig. szerint egybehívó senatorait és az ország előkelőit, kik aztán abban állapodtak meg, hogy 1) Napoleon császárhoz két küldött menjen azon kéréssel, miszerint a herczegovinai és montenegrói Biorongatott keresztényeket pártfogása alá vegye; 2) minden erő megfeszítendő, hogy Omer pasa az országba be ne hatolhasson, minélfogva minden szoros úgy eltör­­tussolandó, miszerint annyi időt lehessen nyerni, mennyi szükséges, k­g, a magyar légiónak Türr alatt a fran­czia consul Hecquard által kilátásba hely­ett diversiója a török sereg hátuljában létesíttethessék. Az „Agr. Ztg“ e közlésből azon két mozzanatot vonja ki: 1) hogy Montenegro a török sereg ellenében nem érzi magát elég erősnek; 2) hogy Olaszországban szabad csapat készül Hercegovinába eszközlendő invasióra. Mi csak annyit mondhatunk, hogy a montenegróiaknak is való­színűleg olyat helyeznek kilátásba, miből valóban messze nézhetnek, míg valamit látnak. Ezen két ellen­tétes tudósítás ellenében legtöbb valószínűséggel bír ar, hogy a nagyhatalmasságok új egyezkedés által igyekeznek a bareznak gátat vetni. ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ egy czikkben ha­tározottan megc­úfolja a „Patrie“ ama jegyzékét, mely kétségbe vonta az angol lap értesítéseit, a Franczia-, Angol-, és Spanyolország által M­e­x­i­c­o ellen terve­zett expeditió tárgyában. Ezen lap makacsul azt állítja, hogy az expeditió elvileg el van határozva, s hogy legközelebb alá fog íratni ama szerződés, mely­nek a 3 hatalmasság közt szabályoznia kellene­ az ex­peditió részleteit. — Egy másik czikkben az említett lap a 3 hatalmasság közt egyetértőleg megállapított expeditió tervét igyekszik igazolni. Mexico pénzügyi s gazdászati helyzetét vizsgálja, é­s be akarja bizo­­nyítni, mikép a mexicói kormány elegendő segélyfor­rásokkal rendelkezik arra nézve, hogy kielégíthesse ama a szüktséges hatalmasság követeléseit, melyeket makacssága s részakarata erőszak használására kény­­szerített.­­ A „Patrie“ a „M. Post“ c­áfolatára vo­natkozólag kijelenti , mikép­p csupán azt állíta, hogy még eddig semmi végleges megállapodás sem történt a használandó eszközök iránt, amint ezt azon tény is tanúsítja, hogy még eddig semmi szerződés sem íratott alá, noha lehet, hogy legközelebb fog aláíratni, mint ezt a „M. Post“ állítja. A „Pa­trie“ szerint a­z is megtörténhetik, hogy hajóral fog oda küldetni, de még nem tudhatni, ha várjon az ama haderő parancsnokának adandó utasítások csu­pán egyszerű­ zárlatra, vagy pedig komolyabb műkö­désre fognak-e vonatkozni. Épen ezen nagyfontosságú kérdések képezik a függő alkudozások tárgyát. Egyéb­iránt e lap tudni hiszi, hogy a franczia kormány már elkü­lda a kikötőkbe a szükséges utasításukat, hogy minden eventualitásra készeb lehessen. FRANCZIAORSZÁG. Mint az „Iodép, betgednek Párisból Írják : Nigra legközelebb közsé­g konve­­n­e­­­lel a turini udvar által, a római kérdés megol­dása végett kidolgozott rendezkedési tervet. Ezen terv azonban Thouvenel által elvettetett,­­ noha az csu­pán a La Guerroniére féle híres röpiratban kifejtett combinatiók megerősítése. Ezért e lap azt hiszi, hogy nem feltétlen elvetésről, hanem egyszerű elhalasztásról van szó. Az „Indep. beige“ alaptalannak nyilvánítja azon közlést, mintha Turgot marquis kormányának egy újabb jegyzékét nyújtotta volna át a schweizi szövet­ség-tanácsnak, a villa lagrandi viszály tárgyá­ban. A franczia követ egyszerűen értekezett a szövet­ség-tanács elnökével ezen ügy iránt, s első közlésére vonatkozó pótlék okmányokat nyújtott át neki. Újabb jegyzék átadásának annál kevésbé volt helye, mivel még eddig a szövetség-tanács az első jegyzékre sem válaszolt, s hihetőleg majd csak akkor válaszoland, miután Genfben a bírói vizsgálat be lesz végezve. OLASZORSZÁG Bay Tur­inból, sept. 25-től kelt sür­göny szerint, a hivatalos lap R­i­c­a s­o­l­i­n­a­k egy a consuli Ügynökökhöz intézett körsürgönyét közli, melyben azoknak utasításokat ad teendőik részletei iránt. A minister constatírozza az ország gazdászati ál­lapotát. Hozzáteszi, hogy az olasz lobogót hordó hajók, noha Velencze még hiányzik, nem kevesebb mint 6— 800 tonna terhnek, 100.000 tengerészszel. Egyedül a szárd nemzetközi kikötések hagyatnak meg érvény­ben , a hajdani államok által kötött szerződések eltör­­lötteknek tekintetnek. A consuloknak nincsenek poli­tikai teendőik, mindazáltal a kormány nézetével ösz­­hangzólag, a különösen rábeszélés által kellene eljárni igyekezniök. A kormány Olaszország függetlenségére s egységére törekedvén, az által meg akarja szilárdit­­ni Európa békéjét, s az egyházat elvonván világi gond­jaitól, hű akar maradni a kath. valláshoz s biztositni akarja annak szellemi függetlenségét. Bolognában sept. 24 - 25-én némely zajongó m­anifestatiók történtek, az élelmiszerek igen magas árai miatt­ A hatóságok intézkedéseket tettek a ren­detlenségek meggátlása végett, több zavargók befo­gattak. Számos őrjáratok czírkáznak a városban s a nyugalom helyreállott. A kir. herczegek Anconába érkeztek, a­hol lelkeszüléssel fogadtattak. A „Gazza di Torino“ azt hiszi, hogy az új hadü­gy-minister, Della Roveré­nek első tette leend, a déli sereget a királyság seregébe beolvasz­tani.— A király meghoszszabbitandja Fl­o­r­e­n­c­z­­ben mulatását, — s oct. 12-én térend vissza Turinba. Azt állítják, hogy a kir. herczegek nyi­­tandják meg a b­o­r­o­g­n­a­ r­i­m­i­n­i-i vasutat, — mely October elején fog a közforgalomnak átadatni. Hirszerint a király tan,­l­én Nápolyba mene­d, s ott mutatása alatt általános a­m­n­e­s­t­i­á­t fog kiadni. A nápolyi „Nazionale“ közli C­i­al­d­i­n­i­n­a­k az aquilai tartományi tanácshoz intézett levelét, — melyben azt mondja, hogy egy gonosztevő feleke­zet az olasz egység romlását készíti elő. — „Midőn én eljöttem,“ — úgymond — „erélyes fékezésre volt szükség. Most már a felekezet bevégző pályáját. A bi­zalom újra éled, — kedvező korszakot lehet jósolni, a nemzeti erők szabad kifejlődésére nézve.“ — Cip­riani, csoportjával együtt, az A­vellő hegy felé távozott, főtestület tanácskozásaiban feloszlatási rendelet álal gátol­­tatnék, s a polgárok szabad választásiból eredt hivatalo s­noki testület jogosittss­ék föl arra, hogy magát k­i­s g­y­ü­­­­lésül alakith­assa meg s a közgyűlés illetékességéhez tartozó halaszthatlan kérdések iránt határolhasson ; egye­­­­dül az államjogi kérdések kivételével; 4) a kárgyvés által kinevezett állandó szak­bizottmányok ez esetben szintén állomásaikon maradjanak. Filey polgármester azonban oda nyilatkozott, hoggy a képviselet föloszlatása múlloszlapul föltételezi a hivatalnoki testület föloszlatását is, a­mennyiben csak mindketten együtt képezik a törvényhatósági jogok gyakorlására hivatott közgyűlést Ha továbbá a kép­viselet szórt oszlattatnék szét, mivel nem engedelmes­­kedhetett az újoncz-állításra vagy a törvényteen adók behajtására a fölhívásnak, a hivatalnoki testületnek is le kell lépnie, mivel ennek sem lehet megengedve, a törvény ellen cselekedni. Ennélfogva azon egyértelmű határozat hozatott, „hogy a képviselet fölfüggesztése vagy föloszlatása ellen tiltakozás tétessék , — hogy ez­setben a hivatalnoki testület is föloszlatottnak te­kintendő, a hogy az utóbbitól a közgyűlés megvárja, hogy az a képviselet esetleges föloszlatása után, — a hivatal-átadáson kívül, minden további hivatalos mű­ködéstől tartózkodandó.* — Eperjesről következő közlést vettünk: „Eperjes város közönsége részéről a tu­rócz sz.-mártoni gyülekezetnek az ország integritását megtámadó s Eperjes város közönségére is, annak minden meghatalmazása nélkül kiterjeszkedő határo­zata ellen a f. évi augustus hó 22-én tartott közgyű­lésben óvás létetett s ezen óvásnak az országgyűlés­­hezi felterjesztése elhatároztatott. Minthogy azonban az országgyűlés időközben d­osztalolt, annálfogva a város közönsége a f. évi aug. 24 én azt határozta, miszerint óvásának felterjesztését a legközelebb összehívandó orazággyülésig fenntartja.“ Vidéki levelek. — Sáros-Patak, sept. 25. 1861. Ma két tanár halt el az itteni helv. hitvallású főiskola tudós tanári karából. Apáthy János, gymnasialis tanár úr déli 12 órakor mult ki csöndesen, elgyengülésben, élte 63-ik. tanárságának 35 ik évében. Gyászoló özvegyet s két növendék leány gyermeket hagyva árvát. Kálniczky Benedek úr, 40 évi tanárkodása után m­últ évben egész fizetéses nyugalmaztatott akadémiai tanár úr 75 éves korában, szélhüdésben esti fél nyolc­ órakor szenderült át az örök életre. Özvegye szinte maradt, maradtak gyermekei is, érdemes nevének örö­kösei : tek. Kálniczky Károly ur, köz- és váltó ügyvéd, Terézia, t. Pálkövy Antal tanár ur neje és Kálniczky József pesti orvos növendék. Különös játéka a halandóságnak, hogy egy 18 —20 tagból álló testületből egy napon két egyén hal el. Mindkét boldogult példás, szelíd, alázatos, igazi keresztény emberbarát s szorgalm­as tanító volt. Átalános szeretet és tisztelet környező őket él­tükben, közös gyász és részvét kíséri jó emlékezetüket halálukban. Eltakarittatásuk a hó 27-én ünnepélyes lennis. A „Katione“ szerint Costrucci Jakab a ki­rály florenczi állam ügyészének foglyai átszolgáltata magát, mintáján. 29 én­ egy, politikai veszekedés közben megöletett pápai csendőr gyilkosa, hogy igy meggátolja az ezen bűnténynyel vádolt Lucatelli kivégeztetését. Azonban midőn ennek hire Rómába ér­kezett,­­ Lucatelli már akkor kivégeztetek. TÖRÖKORSZÁG. I Konstan­tinápolyból sept 18-ról Marseillebe érkezett tudósítások szerint Omer pata erősbitésekit s pénzt kér, hogy Monte­negróban a hadműködéseket megkezdhesse. Miklós fejedelem kijelente a portának, hogy ő nem tagadhatja meg többé a segélyt a berexegovinai keresztényektől, s hogy minden üldözött egyén számára menhelyet nyúj­tani). Több montenegrói foglyok Skatariban lefejeztet­tek. Az ingerült nép megtámada a helyőrséget. A táv­írda erről többet nem jelentett. Kamik pasa csapato­kat küld oda. Szaid pasa 17-én Egy­plomba visszain­dult, köszönetét fejezvén ki a szívélyes fogadtatásért; azonban a szuezi csatorna kérdése megoldatlanul maradnod mindaddig, mig a nagyhatalmasságok közt egyetértés fogott létesülni. A tuniszi beyt épen a postahajó elindulásakor várták. Táviratok. Z­á­g­r­á­b, sept. 28. A közigazgatási bizottmány jelentése: — némely községeknek a baccar­i-i hely­hatóságtól­ kiválasztása iránt, lithographi­oztatni s na­pirendre fog kit ftzetni, mihelyt a községi szervezés tár­gyalásba vétetik. — A délszláv akadémia szá­márai költségre vonatkozó bizottmányi jelentés ki fog nyomatni. A felirat aláíratott s az illető küldöttek­nek átadatott átnyújtás végett. Az opt. 15-ig elnapol­­tatás iránti indítvány tárgyában hétfőn fog határozat hozatni. Fiume , sept. 28. Tegnapelőtt a várostaná­csi elnök 16 helyhatósági képviselőt hívott össze s azokat arról értesité, hogy egy kir. biztos fölfüggeszté a jelen helyhatósági gyűlés működését, s egy 16 tag­ból álló testületet nevezett ki a városi ügyek elintézése végett.­­ A jelen voltak elhatározók, hogy annak 24 tagra szaporittatását kérendik. A biztos tegnap el­utazott. Pár­is, sept. 28. Este. A „Constitutionnel“ a ge­n­fi rosz állapotot tárgyalja. Szerinte a rendőrség ott többé nem képes a rosz személyeknek ellentállani, s a személyek biztonsága e miatt szenved. Azt mond­ják, hogy ott 5 freért megszabadíthatja magát valaki politikai ellenétől. Több személyek — köztük egy franczia mérnök is,— a Rohne ban vagy a tóban ás­ba találtattak. Minden érdek fenyegetve, 7000 mun­­klvamunka hiányban van. — Sept. 29. Marseillebe­li hatósági nyomo­zások történtek oly személyeknél, kik a nápolyi reactió számárai toborzásokkal vádoltattak. Két egyén befo­gatott. A „Constitutionnel“ jelenti: A mexikói ex­peditió tárgyabáni értekezletek még semmi eredmény­re sem vezettek. Turin, sept. 29. Az „Opinione jelenti: Azt hi­­szik, hogy Spanyolország elfogadja azon aján­­latot, miszerint a nápolyi levéltárak a franczia ügynö­köknek szolgáltassanak át, kik aztán azokat az olasz ügynököknek fognák átadni. Milano, sept. 29. A „Perseveranzá“-nak Flo­re­n­c­z­b­ő­l sept. 28 ról írják : A munkások c­o­n­­g­r­e­s­s­u­s­a tegnap nyittatott meg. Az esti ülés igen zajos volt. Mordini azt javaslá, hogy a congressus politikával is foglalkodjék, hogy igy ereje lehessen a kormánynak ellentállani, ha ez utóbbi a nemzet javá­val ellenkező valamit — p. o. Szardinia átengedését tervezné. — 28-án hosszas s viharos vita után 72 sza­vazattal 30 ellen elhatároztatott, hogy az egylet csu­pán az őt illető politikai kérdésekkel foglalkodandik. Róma, sept. 27. A ma reggel tartott consisto­­riumban a chamberyi, burgosi s compos­teli­ói érsekek, a v­i­tez­i - i püspök , Saeconi nuncius, Pa­ne bianco szerzetes és Quaglia fő­pap bibornokokká neveztettek ki. Ravenna, Sept. 26. Az itteni főigazgató csapa­tokkal L­u­g­ó­b­a indult, a­hol a csendháboritás miatt összehívott nemzetőrség nem jelent meg s az összes községi hatóságok beadták lemondásukat. — B­r­i­­sighellóban több oly fuvarosok tartóz­attak föl, kik gabnát szállítottak Toskánába. Massa-Lom­­bardóban a delegatus s a polgármester puskalövé­sek által megsebesittettek. Berlin, sept. 28. A l­e­n­g­y­e­l határról tegnap­ról jelentik : Varsóban egy a lengyelekhez , lith­­vánokhol s russinokhoz intézett s az utsza-szögletekre is kiragasztott fölszólítás köröztetik, mely arra hív föl, hogy az 1772-ki hajdani Lengyelország összes rend­jeinek küldöttségei jelenjenek meg az okt. 10-én Ho­­rodléban, Lublin közelében tartandó ünnepélyes összejövetelen. A tienzsini porosz követ legújabb jelentései szerint, a Chinávali kereskedelmi szerző­désre vonatkozó alkudozások legközelebbi kedvező eredményt engednek remélni. A „Sürgony“ magántáviratai. A lengyel határról, sept. 30. Varsóból írják, hogy a püspökök emlékiratot nyújtottak át a helytartónak, melyben a kath.. egyház előbbi jogainak ismét helyreállítása kívántatik. Esen memorandum elfogadását a helytartó megtagad­ta , minek folytán az érsek a püspöki gyülekezet­hez következő szavakat intézett: Tartsatok foly­vást a néppel, védjétek a haza ügyét és soha se felejtsétek, hogy lengyelek vagytok. Zágráb, sept. 30. Az országgyűlés a maga üléseit oct. 13-ig elnapolván, 51 tag maradt hely­ben, kik a bizottmányokban vannak elfoglalva. Színházi elő­adás October I. Nemzeti színház Dinoralu vagy ploerntei búcsú. Víg opera 3 felvonásban. Pesti német színház. Wer Troubadour. Oper in 4 Aufzügen. Budai nép­színház. A pünkösdi királyné. Népszínmű 3 fölvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről. September 30-ról &'/• Metaliques 80.40 Nemzeti kölcsön 67.— bank­­részvények 757. hitelintézeti részvények 182.10 ezüst agio 134.50; londoni váltók 136.50, arany díja 6.50.­­ Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ.

Next